Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-15-16 / 39. szám

1997. február 15., szombat Mozaik 5. oldal Színházi estéh Sok mindent próbáló élete során vasutas is volt Bohumil Hrabal, a Szigorúan ellenőr­zött vonatok szerzője. Testkö­zelből ismerte hát az állomás­főnöki mentalitást, tudta, hogy milyenek a mozdonyvezetők, a vasúti alkalmazottak. Legjob­ban azonban az ember - a hétköznapi kisember - ter­mészetével, viselkedésmódjá­val, egyszerre fehér és fekete jellemével volt tisztában. Dünnyögve szerette őket. .. Mély iróniával, afféle „vi­gadva sími” szemlélettel lát­tatta a német megszállás, az el­lenállás „apropóján” meghalt Milos Hrna tragédiáját is, hi­szen megmosolyogtató jelene­tek során vezet az út a végzet- szerűséghez. Abban, hogy a kisregény és főként a világhírűvé lett Jiri Menzel-film után a darab szín­házban is sikeres lett, elévülhe­Kedélyesen a halálba A darab egyik híres-nevezetes jelenete: egy női fenék, mint alkalmi bélyegzőpárna fotó: p. Tóth László tetlen érdemeket szerzett Ivó Krobot, aki színpadra alkal-, mazta Hrabal darabját. Sajátos véletlen, hogy mi­közben a Füleki Zsákszínház Salgótarjánban színre vitte a Szigorúan ellenőrzött vona­tokat, a prágai törzskocsma fa­lán fekete zászló gyászolta a minap elhunyt legendás írót, a groteszk mesterét, aki úgy halt meg, ahogyan élt: galambetetés közben esett ki a kórházablakon és repült a halhatatlanságba. Hasonmáskedvelö Kennedy - Színész új feleséggel - A boldogság darabjai Őzikeszeműek előnyben Amikor az 59 éves Louisa és az 55 éves Christina Tholstrup - előbbi a 69 esztendős Roger Moore egykori felesége, utóbbi pedig a „válóok” - még barátnők voltak, gyakorta tréfálkoz­tak a hasonlóságukon. Barna őzikeszemek, apró orrocskák ... Szemüket mindketten sötét festékkel hangsúlyozták ki, arcukat rúzzsal pirosították, szemöldöküket csipesszel formálták. A különbség azon­ban mégis megmutatkozott: miközben Louisa pillantása és nevetése a túlzott féltékeny­ségtől megkeményedett, Christináé a szerelemtől lágy maradt. Kit szeret az ifjú John Ken­nedy? Nos, ízlése meglehető­sen könnyen kiismerhető. A hölgy legyen sovány, mint egy kirakati bábu; hófehér bőrű, mint a frissen meszelt fal és szőke hajú. A 36 éves John Kennedyt az így kinéző Daryl Hannah (35) színésznő ezért tudta öt éven át magához lán­colni. Tavaly szeptemberben aztán az egykori amerikai el­nök fia 29 éves. Carolyn Be- sette-nek esküdött örök hűsé­get. Mellesleg Carolyn ponto­san úgy néz ki, mintha Daryl ikertestvére volna. Paul M. Glaser megvigasz­talódott: a Starsky és Hutch című filmsorozatból nálunk is jól ismert Paul Michael Glaser (53), ő a göndör, fekete hajú főszereplő. Első felesége, Eli­sabeth két esztendeje vérké­szítményektől kapott AIDS­fertőzés következtében meg­halt. Glaser számára összeom­lott a világ. Egy évvel ezelőtt azonban megismerte a 33 esz­tendős filmproducert, Tracy Baronet, akit mintha Elisa- bethről mintáztak volna. Tracy visszaadta Glaser életerejét. Az álompárok is elválnak egyszer: Al Bano és Romina Power, az ismert olasz éne­kespár ugyan kéz a kézben mutatkozott az RTL német te­levízió forgatócsoportja előtt, mégsem titok: különösen az asszony számára egyre meg- terhelőbb a közönség számára produkált állandó mosoly. Négy gyermekük és a kö­zös sikerek falat vontak ugyan köréjük, ám ez a bol­dogság ma már aprócska da­rabokra hullott. Büszkék a diákok a sokat tudó tanárnőre Akinek Vágó István gratulált Nemrégiben a televízió „Mindent vagy semmit” című műsorában láthatták a nézők a pásztói Nagy Gab­riellát, aki két fordulóban is jól szerepelt. A huszonöt éves gyógypedagógus ta­nárnőnek azóta úton-útfé- len gratulálnak az emberek. - Tősgyökeres pásztói vágyok, a Dózsa általános iskolában tanul­tam, majd Salgó­tarjánban, a Bo­lyai János Gimná­ziumban érettsé­giztem angol nyelvű speciális tanrendű osztály­ban - kezdi a be­szélgetést Nagy Gabriella. - Az érettségit köve­tően Szegeden, a József Attila Tu­dományegyete­men szerettem volna tovább­tanulni, de a tizenegyszeres túljelentkezés miatt nem ke­rültem be. Emiatt elhelyez­kedtem a pásztói kisegítő is­kolában, képesítés nélküli ne­velőnek. Ez a munka nagyon megtetszett, és jelentkeztem budapesti Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskolára, ahová el­sőre felvettek. Két szakon szereztem tanári diplomát, oligofrén (értelmi fogyatékos) és szurdopedagógia (hallássé­rültek) szakon.^ Jelenleg az oligofrén módszert haszná­lom az - iskolában a történe­lem, magyar és környezetis­meret tantárgyak tanításánál. Ebben az iskolában a gyere­kek sokkal több szeretetet igényelnek, amit - úgy érzem - tőlünk, pedagógusoktól meg is kapnak. A napi tanítás mel­lett a kisegítő iskola óvodájá­ban angolt is tanítok. A főis­koláról egy hónapig ösztön­díjjal Angliában tanulhattam. Az idén sze­retnék felvéte­lizni Egerben a tanárképző fő­iskolára törté­nelem-földrajz szakra.- Hogyan került a tévé műsorába?- Rendsze­resen nézem ezt a műsort és az ott feladott kérdések több­ségét sikerült megfejtenem. Magam is állí­tottam össze feladványokat és a nagybátyám unszolására el­küldtem a műsor szerkesztő­ségébe. Májusban behívtak írásbeli felmérésre, ahol 15 kérdéscsoportra kellett vála­szolni. Ezt az akadály sikere­sen vettem, hiszen szeptem­berben szóbeli megmérette­tésre került sor, melynek kere­tében a rendezővel asszociá­ciós kérdésekről kellett be­szélgetni. Ezt követően de­cember 23-án volt a felvétel. Az első forduló előtt rettene­tes lámpalázam volt. Boldog vagyok, hogy szerepeltem a televízióban. A diákoknak már többször levetítettem a videofelvételt.. esla Nagy Gabriella Ács Irén újabb albuma - Nógrádi fotók tucatjai a nagyközönség előtt Magyarország, Otthon - Pillanatok a félmúltból Könyvbemutatóra invitált a meghívó Budára, a Várba, a Litea Könyv- és Teaszalonba. Ács Irén újabb fotóalbumát csodálhat­tuk, amely Magyarország, Otthon címmel jelent meg a Jö­vendő Kiadónál és a művész 105 fotóját tartalmazza. Ott vol­tak a meghívottak között a nógrádiak is. Külön deputáció érkezett Hol­lókőről, Nagy Ignác polgármes­ter vezetésével. Ács Irén ezer szállal kötődik szűkebb hazájá­hoz, Nógrádhoz. Először is azért, mert Szécsényben szüle­tett, s erre mai napig büszke. Korábbi kötetei: a Nógrádi ké­pek, a Palócország, a Hollókő ma már nem kaphatók a bol­tokban, igazi művészeti ritka­ságok. Talán valahol még fel­lelhető néhány példány az 1994-ben megjelent Istenek a palóc Olimposzon című albu­Id. Szabó István szobrász (1976) mából. De maradjunk az újabb kö­tetnél. A művész, Ács Irén munkásságát Gera Mihály, a Magyar Fotóművészek Szövet­ségének elnöke méltatta, és kedvesen szólt, érdekes epizó­dokat elevenített fel a váloga­tásban résztvevő Babarczy Esz­ter művészettörténész és Jol- sovszky Katalin, a Nemzeti Múzeum történelmi fotótárának igazgatója. Érdekes magának az albumnak a megjelenése is, amelyet Ács Irén mondott el a hallgatóságnak. A Liget 1995 augusz­tusi számában Lipp Béla méltatta a fotó­művész munkásságát és a megjelent 12 ké­pet Győré Béla és Marton László ele­mezte. A folyóirat el­jutott Alexander Brodyhoz, Bródy Sándor Amerikában élő unokájához, aki éppen Pesten tartóz­kodott - mellékesen kitűnően beszél ma­gyarul - és rögtön, mint a Jövendő Ki­adó tulajdonosa, is­meretlenül felhívta a művésznőt, találko­zót kért, s ezután már csupán a válogatás és a szerkesztés volt hátra. Az album hat feje­Vasárnapi szentmise Rimócon (1979) zetből áll, és igen szerencsés, hogy mindegyik fejezet előtt beszélgetést olvashatunk Ács Irénnel, s ezeket volt kollégája, Torda István készítette. Egy- egy képről, helyzetről, riportút- ról, élményről, kuriozitásokról, még a szécsényi gyermekkorról is vall a kérdezőnek Ács Irén, akinek albumából ezúttal sem hiányoznak a nógrádiak. Valaki azt mondta róla, szeretettel ké­szíteni jó fotókat csak az tud, aki szülőföldjét fotografálja. És a szülőföld, a múlt pillanatai megelevenednek út menti ke­resztfákban, parasztasszonyok­ban, vasárnapi misékben, salgó­tarjáni munkásokban. Látjuk a Benczúrfalván dolgozó idős Szabó István szobrászművészt is és Balassagyarmat szülöttét, Szabó Vladimírt. Művészek egész sorával találkozott Ács Irén. És mint vérbeli riporter, megörökítette őket. Nagyon ter­jedelmes a lista, a magyar mű­vészet nagyjainak névsora, akik a kötetből ránk néznek. Déry Tibor, Czóbel Béla, Honthy Hanna, Weöres Sándor, Káro­lyi Amy, Illyés Gyula és Flóra, Németh László és Anna Margit portréi sajnos már a múltat idé­zik. Babarczy Eszter nagyon szépen és találóan jellemzi a művész munkáit: „Ács Irén első _ csodálatos tehetsége, amely visszatükröződik a ké­pein az, hogy a pillanatokat csodálattá változtatja.” London három könyvesbolt­jában már kapható az album. A napokban Nógrád is kap a kö­tetből, és természetesen Hol­lókő, ahol Ács Irénnek - aki el­kötelezettje a falunak - állandó kiállítása van. Itt említjük, hogy a Nemzeti Múzeumban hetven­ezer felvétele a Történelmi Fo­tótárba került. Sz. L. Illateszer kutyának, macskának - Sok idő, pihent agy Szagot kap az állat, szó szerint Ahogy mondani szokás, a pi- hentség nem ismer határokat, sőt a hülyeségnek sincs felső foka. Amerikában - ahol bi­zonyára a legtöbb ilyen eset fordul elő az emberek tetemes szabad ideje miatt - most ép­pen a kutya- és macskapar­füm a sláger ... A dolog az óceán innenső oldalán ellen­kezést váltott ki. A Philosophy nevű nagy amerikai cég „puppy-love” né­ven illatszerkölteményt hozott forgalomba kutyák számára. Az új szer „a citrom, a narancs és a rózsa illatának elegye”. A válla­lat megjelent a piacon egy ci­cáknak gyártott illat-kompozí­cióval is, ami a bazilikum-, ge­ránium- és citrusillat keveréke. Mindkét illatfelhőt, ezüstös fla­kon zárja magába, ezüstözött szórófejjel. A ködös Albion egyik neves, főleg kutyákkal foglalkozó magatartás-kutatója, Roger Tabor professzor felhá­borodott nyilatkozatot tett közzé. Ebben figyelmeztetett, hogy „az ilyen illatosítás ki­számíthatatlan következmé­nyekkel járhat. Például azzal, hogy az állat a számára szokat­lan szagok nyomán megzava­rodik. Előfordulhat, hogy a ku­tyák vagy a macskák agresszí­vebbek lesznek, netán még gazdájukkal szemben is táma­dólag lépnek fel.” Az ugyancsak angol dr. Ro­ger Mugford professzor szerint az állatnál a szag és identitás elválaszthatatlanul összetarto­zik, és aki megváltoztatja a szagok birodalmát, az beletapos az állati személyiségbe is. Előzetes a társkeresők klubjának rendezvényeiből Hanta-palintától a tányértáncoltatásig Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Központban ma este a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói tartják farsangi báljukat az épületben, de ettől függetlenül a Kohász kaszinóban természetesen a már megszokott asztalok várják a megszokott asztaltársaságot. Az est kellemes bevezető­jének ígérkezik a Hanta-pa- linta című francia film, melynek vetítésére 18 órá­tól kerül sor a színházte­remben. Utána pedig a ka­szinóban találkozhatnak klubtagjaink. A jövő héten, szombaton mi is csatlakozunk a farsan­golókhoz, mivel akkor már a felnőttek ropják a táncot a maszkabálon. A kitűnő szó­rakozást ezúttal is Lopa- tovszki Ottó és zenekara ala­pozza meg. Két hét múlva, március elsején Petrák Ká­roly, a Salgótarjánban mű­ködő Egészségjavító Medi- tációs Egyesület elnöke, meditációvezető lesz a ven­dégünk. Már most felhívjuk klub­tagjaink figyelmét, hogy bárkit magukkal hozhatnak az érdekesnek, sőt egyben tanulságosnak is ígérkező programra. A tarjáni Mester természetesen ingyen lép kapcsolatba a társkereső szívekkel, lelkekkel. S, ha már a különlegessé­geknél tartunk, megemlí­tem, hogy márciusban lép elénk Ildikó klubtársunk, mint előadóművész. Számá­nak címe: Mágikus tányér- röptetés. Ha minden igaz, a tányé­roknak nincs közük a csé­szealjakhoz, bár erről majd csak azon a bizonyos estén győződhetünk meg egyér­telműen. És végül, de nem utolsó­sorban, a József Attila Mű­velődési Központban mű­ködő társkeresők klubja vendégségbe készül hoz­zánk. Achilles

Next

/
Oldalképek
Tartalom