Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

1997. február 3., hétfő SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Dukay Nagy Ádám jegyzete Kenyér vagy kultúra ? A fáma már szólt arról, hogy a minap összegyűlt egy kis csapat a megyeszékhelyen a magyar kultúra napját megün­nepelni. Bizony jogosan merült föl, hogy ilyen társadalmi, gazdasági helyzetben egyálta­lán van-e szükség művelő­désre. Elhangzottak olyan ada­tok, amelyek sziklaszilárdan támasztják alá, hogy sajnos ez az utolsó dolog, ami érdekli az embereket, s ez sokszor az anyagiakra vezethető vissza. Ez ám az ördögi kör! Ha nincs pénz erre a területre egy olyan társadalomban, ahol a mindennapi betevő falat meg­vásárlása a probléma, akkor nem a könyv meg a színházjegy lesz az első. Na jó, majd meg­nézzük a televíziós közvetítést (?), a könyv helyett meg, hát, Istenem . .. Viszont, ha nincs az asztalon kenyér, abban az esetben biztos, hogy nem kap a gyerek hangszert, írógépet, ce­ruzát, ecsetet, bármilyen tehet­séges zenész-, festő-, írópa­lánta ... Talán éppen e sorok olva­sása közben mond le egy vasakaratú gyerek a mozgás­ról, mert kinőtte a futócipőt és bizony a családi kassza már nem tudja ezt az egyik legol­csóbb sportot sem finanszí­rozni. Úgy gondolom, hogy egy egészséges társadalomnak na­gyon fontos része az egészsé­ges sportkultúra is. Van ilye­nünk? Marad hát a nem is olyan régi szlogen: „Nagyon kellene a pénz.” De még mennyire! Mert hát, ahogyan hallot­tam, a nagy változások után - tehát úgy 1989-90-től - Nóg- rád megyében több mint fél­száz könyvtár szűnt meg vég­legesen. Ez magas szám, s bi­zony egy komolyan vérző seb szőkébb hazánkban, hiszen, ha már megvenni nem tudjuk a könyvet, legalább kölcsö­nözhessük, olvashassuk. Na, és mi van a kultúra leg­fontosabb terjesztőivel, a pe­dagógusokkal? Helyzetük mindenki előtt ismeretes: ál­landó létbizonytalanság, még húsz-huszonöt katedrán töl­tött év után is. Létszámcsök­kentés, a fizetés pedig - mint minden közalkalmazottnál - nevetséges. Na, és itt vannak a népművelők! Az utóbbi hat­hét évben az aktívan dolgozók száma a felére csökkent. Ilyen körülmények között nem könnyű a dolguk nekik sem. Túlságosan sok variáció nem marad. T ehát a mindenkori hata­lomnak (beleértve a pénz hatalmát is) végre rá kellene ébrednie, a kultúrába érde­mes „visszatenni” a pénzt. Eszmecsere a megyeszékhely kultúrájáról Kihasználatlan a kínálat Folytatódott az a szakmai be­szélgetés-sorozat« amelyet a megyeszékhelyi önkormány­zat humánpolitikai osztálya kezdeményezett néhány ér­telmiségi meghívásával. Az elmúlt hét végén Salgó­tarján kulturális életéről, a közművelődés helyzetéről, a rövid és hosszú távú elképzelé­sekről esett szó a hivatal veze­tői és a meghívottak között, akik közül hárman -Brunda Gusztáv, a Nógrád Megyei Közművelődési Intézet igazga­tója, dr. Csongrády Béla, la­punk felelős szerkesztője és Erdős István, a Tudományos Isméretterjesztő Társulat me­gyei egyesületének igazgatója vettek részt az eszmecserében. A beszélgetés során megerő­sítést nyert, hogy a város a mai nehéz gazdasági helyzetben is sokoldalú kulturális, művészeti kínálatot nyújt lakóinak, akik nem is mindig használják ki e lehetőségeket. Ennek egyik va­lószínű oka a propaganda hiá­nyosságaiban, az ajánlatok ösz- szehangolatlanságában kere­sendő. Elhangzott, hogy a jö­vőben nagyobb hangsúlyt ér­demes, kell fordítani a fiatalok, a gyermekek, a családok közös művelődési alkalmainak bizto­sítására. Arról is szó esett, hogy mit tehet a kulturális szféra a hátrányos helyzetű rétegek fel­zárkóztatása vagy a környezet­védelem terén, s milyen teen­dők sokasodnak az információs bázis kialakításában, a kor igé­nyei szerinti fejlesztésében. Kényszerszünet Szakáiban is Az elmúlt héten bizonytalan ideig bezárta kapuit Nógrád- szakálban is a helyi általános iskola. Az influenza nem első­sorban a gyermekeket, hanem a tanerőket támadta meg. Az is­kola hét pedagógusából öt a járvány miatt nem tudott mun­kába állni, ezért rendelték el a kényszerszünetet. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE Polgármesteri levél a miniszternek Karancsberényből Lesz-e ismét fiókgyógyszertár? Gyógyszerre várnak az üresen tátongó szekrények (is) Amikor megnyílt a karancsbe- rényi fiókpatika, az önkor­mányzat nem kevés áldozatot vállalt azért, hogy a községben élőknek ne kelljen órákat bu­szozással tölteniük, hogy besze­rezhessék gyógyszereiket. Imreh Károly, Karancsbe- rény polgármestere a gyógy­szertár ismételt megnyitása ér­dekében az elmúlt napokban a népjóléti miniszterhez fordult. Január 30-án kelt levelében fel­hívja Kökény Mihálynak, a tárca vezetőjének figyelmét, hogy a kedvezőtlen szociális struktúrájú településen igen sok az idős, megromlott egészségi állapotú ember, akinek még a szomszéd településre való uta­zás is nehézséget jelent. A fiókgyógyszertár mind­össze négy hónapig üzemelt, s gyógyszerészhiányra való hi­vatkozással zárták be. Annak ellenére, hogy az ön­kormányzat finanszírozta a szakember költségeit, vállalta a közületi számlák kiegyenlíté­sét, takan'tónőt biztosított, sőt még a gyógyszerek szállításá­ban is részt vettek. A polgármester azzal a ké­réssel fordult a miniszterhez, hogy segítse elő az intézmény újbóli megnyitását, ezzel is emelve a község lakosságának életszínvonalát, az egyébként festői környezetű Karancsbe- rényben. T. N. L. Évi nyolcvan-, százezer forint kell egy vadásztársaság talpon maradásához Most ugrik a nyúl a bokorból... (Folytatás az I. oldalról) a magángazdák tartanak igényt. Rottenhoffer Attila azonban azt ajánlja, a magántulajdono­sok alaposan fontolják meg a dolgot, mert nagyon komoly anyagi felelősséggel járó válla­lás a társaság-alakítás.- A magángazdáknak tud­niuk kell, hogy amíg eddig éves szinten harminc-negyvenezer forint kellett egy társaság tal­pon maradásához, ezután nyolcvan-, százezer forintot szükséges áldozniuk erre. Meggyőződésem, hogy a vár­ható kiadások mérlegelése után sokan elállnak attól, hogy terü- letes vadászok legyenek. Márciusra kiderül, ki akarja kiugrasztani a nyulat a bokor­ból, de arra, hogy a vadászat átálljon, új világa áttekinthe­tővé váljon, a szövetség titkárá szerint rámegy az egész év. Nem egyszerű érvényesíteni a vadászat érdekeit, a vadvé­delmet szolgáló törvény adta új jogosítványt, a leendő felügye­lőségek felállítását, hatékony működtetését. Hiszen ez sok pénzt, tágabb értelemben vett „apparátusától” pedig a sza­bálytalankodókkal szembeni bátorságot feltételez. Igaz, a hivatásos vadász -önvédelemre!- tarthat ma­roklőfegyvert, szüksége lenne azonban maroktelefonra is, hogy jelezze, ha baj van. Mert az erdei csatajelenetek senki­nek sem hiányoznak. , (mj) Mit jelent a félévi értesítő? Igazságos-e az elismerés? Bizonyítvány a „szülőknek is” Ezen a héten a szokottnál bizonyára csendesebbek lesznek a tanulók az általános és középiskolákban, hiszen valamennyi helyen kézhéz kapják a félévi értesítőt. Jó alkalom kínálkozik ezáltal a fenti kérdéseken való töprengésre - szülőknek, peda­gógusoknak, tanulóknak egyaránt. A félévi értesítő tájékoztató jel­legű, egyrészt értékmérő, más­részt ösztönző, további telje­sítményekre sarkalló okmány. A pedagógusoknak nem egy­szerű a feladatuk, hiszen a je­gyek korlátozott sorához kellett rendelniük az eredményeket, az ismeretek sokrétűségét. Előfor­dul, hogy a feleletek átlaga nem mindig egyezik a félévi tantár­gyi osztályzattal, hiszen nem­csak a szóbeli vagy írásbeli számonkérések középarányosa az osztályzat, hanem beleszá­mít a tanuló aktivitása, füzetei­nek vezetése, teljesítményének növekvő vagy csökkenő ten­denciája. A félévi értesítő a szülők számára nem lehet ok a sértő­désre, haragra, ha véleményük­kel esetleg ellentétes ítéletet tartalmaz is. Felmerül a kérdés ilyenkor; fogadja nagy türe­lemmel, avagy bölcs belátással, netán önkritikus együttérzés­sel? Ám az is igaz, végzetes hi­bát követ el az a szülő, aki első indulatában „nekiesik semmi­rekellő gyerekének”. A szőlők- nek tudniuk kell, mennyit vál­hatnak el gyermekeiktől, mi­lyen arányú munkaráfordítás áll az eredmények vagy eredmény­telenségek mögött. Tisztában kell azzal is lenniük, a félévi minősítés arra szolgál, hogy megbízható támpontot adjon a soron következő második félév sikeresebb teljesítéséhez. Fel­hívja a szülők figyelmét, hol kell jobb kapcsolatot kialakí­tani az iskolával, gyermeke ne­velőivel, milyen problémák megoldásában kell partnerként együttműködniük. Sok-sok év tapasztalata azt bizonyítja, hogyha ők össze­fognak és a jó szándék a szük­séges szakértelemmel párosul, belátják, hogy a félévi értesítő egyben az ő bizonyítványuk is. H-né P. M. RÉTSÁG _________ 3. Oldal Hí rek Mozgó „rendelő” Tar - Komputeres szem­vizsgálaton vehetnek részt a tizennégy évesnél idősebb helybeliek február 4-én, kedden a művelődési ház­ban. A szolgáltatást 10-től 16 óráig lehet igénybe venni. Bibliaklub Pásztó - A Teleki László Művelődési Központban február 5-én, szerdán 18 órakor kezdődik a biblia­klub foglalkozása. Az ér­deklődők előadást hallgat­hatnak meg Ősz-Farkas Ernő lelkész-gyógyszerész tolmácsolásában Miszté­rium vagy kinyilatkoztatás? címmel. Új eszközpark Balassagyarmat - Egymil­lió forintos támogatást sza­vazott meg Majdán Béla képviselő javaslatára a vá­rosi önkormányzati testület az óvodák és a két bölcsőde eszközparkjának megújítá­sára. Áz érintett intézmé­nyekben eddig a szülőktől kellett rendszeresen pénzt kérni a szakmai munkához. A városatyák döntése ter­mészetesen változtat vala­mit ezen a helyzeten. Málna igényesnek Mátraterenye - Német megrendelésre mintegy 20 tonna málnát válogatnak a mátraterenyei Fricofruct Mátra Hűtőipari Kft.-ben dolgozó asszonyok. Ezt a mennyiséget az elmúlt hét végén indították útra egy kamionban az igényes né­metországi vevő részére. Reiki-klub Bátonyterenye - Az Ady Endre Művelődési Köz­pontban február 4-én 18 órakor tartja következő ösz- szejövetelét a reiki-klub. Ezúttal előadás hangzik el a vegetáriánus táplálkozás egészségre gyakorolt hatá­sáról, helytelen táplálkozási szokásainkról. „Vándorbölcsőde” Szécsény - Elkezdték a böl­csőde átköltöztetését a Ma­gyar úti óvodába. Az elmúlt hét végi költözködést köve­tően a mai naptól már az új - kissé szűkösebb - helyen töltik mindennapjaikat a bölcsődések. Zöld folyosó, ürgelyuk - ami a természetből megmaradt Valaha - mit valaha, alig egy-kétszáz esztendeje - az emberi te­lepülések szigetszerűen helyezkedtek el a természetben. Azu­tán jött az ipari forradalom, a társadalmi fejlődés felgyorsu­lása, és a visszájára fordult a helyzet... A közgyűlés résztvevői a múzeumban találkoztak Ma már a természet utolsó folt­jai helyezkednek el szigetsze­rűen a természetben. A még meglévő területeket minden­képpen meg kell óvni az utá­nunk jövő nemzedékek szá­mára. Ehhez a törvényi szabá­lyozás nem elég; társadalmi szervezetek, elköte­lezett emberek mun­kája szükségeltetik. Szombaton tartotta közgyűlését a Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesü­let Nógrád megyei he­lyi csoportja. A társa­dalmi szervezet nem­csak a tavalyi év munkáját értékelte, hanem visszatekintett az elmúlt öt eszten­dőre is. Elérkezett ugyanis a ve­zetőségválasztás ideje. Az elnök Langa József maradt, balassa­gyarmati titkára Kagyerják Pál, salgótarjáni pedig dr. Kiss Zsolt lett. A gazdasági vezető felada­tait Drexler Szilárd látja el. Megválasztották a képviselőket az egyesület országos küldött- gyűlésére is, Papp Tamás, Ka­gyerják Pál és dr. Kiss Zsolt személyében. Elhangzott a közgyűlésen, hogy az egyesület iránt egyre nagyobb az érdeklődés, s ami a legörvendetesebb, a fiatalok köréből. Drexler Szilárd az el­múlt év munkáját értékelve el­mondta, hogy az egyesület kü­lönös figyelmet fordított a vizes élőhelyek megóvására, főleg az Ipoly felső folyása mentén, ami kimarad a tervezett Duna-Ipoly Nemzeti Parkból. Ezen a terüle­ten különös jelentősége van a haris nevű madárfaj védelmé­nek, ami földrészünkön a ki­pusztulás szélén áll; a nógrádi állomány Magyarországon a, második legjelentősebb. Ezen a téren Márton Ferenc, a Bükki Nemzeti Park megyei igazgató­ságának vezetője felvetette a szlovákiai természetvédőkkel való együttműködés lehetősé­gét. A megyei ürgeállomány védelme és újratelepítésének lehetősége is felmerült: e kis- rágcsálók különleges szerepet töltenek be a természetvéde­lemben, hiszen a védett ragado­zók - és nemcsak a madarak - velük táplálkoznak. Az úgyne­vezett zöld folyosók feltárása és kialakítása tovább folytató­dik: ezek célja, hogy összekös­sék az egymástól valamilyen módon elszakított, természetes állapotban fennmaradt területe­ket. E célra a folyó- és patak­völgyek a legalkalmasabbak. Az egyesület életében a jövő­ben is kiemelt figyelmet kap az ismeretterjesztő munka. F. Z. Tengelic a fenyőfán

Next

/
Oldalképek
Tartalom