Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

1997. január 7., kedd SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Hegedűs Erzsébet jegyzete Néma igazságok M éghökkenve láttam a na­pokban az egyik igaz­ságügyi statisztikát, amely kedvező változásokat jelez a munkaügyi kérdésekben. A felmérés szerint ugyanis csökkent a munkaadók és a munkavállalók között a jogvi­ták, perek száma, amely an­nak is köszönhető, hogy állító­lag lerövidült a bírósági eljá­rások időtartama. A „jó irá­nyú” változás az elmúlt két évben következett be. Eljátszadozom a gondolat­tal, vajon hogyan készülnek ezek a statisztikák? Melyik az a fokozat, ahol bekapcsolódik a „kozmetikus” is, aki ebben az esetben nem a szebbik nem szépítésén, sokkal inkább a számok szépítésén fáradozik? Azzal az állítással nem vitat­kozom, hogy csökkent a mun­kaügyi perek száma. Azzal vi­szont annál inkább, hogy le­rövidült az eljárások időtar­tama. Az a véleményem, hogy nem azért csökkent a munka­ügyi perek száma, mert any - nyira egyetértenek a munkál­tatók és a munkavállalók, sokkal inkább azért, mert nincs ma Magyarországon az az „ elvetemült” kisember, aki bírósághoz merne fordulni, mondjuk, a ki nem adott sza­badság, a ki nem fizetett túló­ra, a minimumra leszorított bér vagy bármilyen jogsére­lem esetén. Mindenki előre­látó. Jól tudja, hogy bármiben merészelne ellent mondani, vagy csak egyet nem értését kifejezni, máris az utcán ta­lálhatja magát. Csökkent a munkanélküliek száma - hangzik el szinte na­ponta. Hány új munkahelyet teremtettek? - vetem fel el­lenpéldaként. Ha nincsenek új munkahelyek, a régiek meg­szűntek, akkor hogyan csök­kenhet az állástalanok száma? Úgy, hogy már régen nem jegyzik őket sehol. Úgy, hogy feketemunkásként be­húzza fejét a nyakába, és isten ments’ valakinek is elmon­dani, milyen szégyenletes bé­rért dolgozik naponta 10-12 órát, hóban, fagyban, sárban. Közben persze azokról egy szót sem szóltunk, akik, mond­juk, egészségi állapotuk miatt nem tudták vállalni a köz­munkát. Ők is kikerültek az el­látásból éppúgy, mint azok, akik azért nem vállalták, mert csak. Joghézag, mondhat­nánk. De vajon adnak-e az üz­letben kenyeret joghézagra hivatkozva? Vagy a gyerek­nek ebédet az iskolai menzán? Ugye, nem. De fel a fejjel, az utóbbi két évben csökkent a munkaügyi peres eljárások száma! Csak nem ártana előre gondol­kodni: mi lesz, ha teljesen el­fogynak? Esetleg a munkaü­gyi bíróságok is munkanélkü­liek lesznek? ebaj! Nem kell megijedni. Leleményes ember a ma­gyar, majd átképezzük őket! Mindennapi kenyérhiány (Folytatás az 1. oldalról) -A törvény szerint a maszek kenyérgyártók és árusítók csak akkor kötelesek bejelenteni te­vékenységük megszüntetését, ha az végleges. Ezt a tényt egy hónappal előbb, feltűnő helyen kell tudatniuk a fogyasztókkal. Az ideiglenes bezárással kap­csolatban nem rendelkezik a törvény - kaptuk a felvilágosí­tást a salgótarjáni polgármesteri hivatal illetékesétől.-Eddig még nem kaptam a szombati kenyér- és pékáruhi­ánnyal kapcsolatban semmiféle jelzést - kezdte tájékoztatóját Si sa József, a Salgótarján és Vidéke Afész kereskedelmi osztályvezetője. - Boltjaink a szokásos szombati forgalom­nak megfelelő mennyiséget rendelték. A máról holnapra ugrásszerűen megnövekvő ke­resletre, a fogyasztói szokások kiszámíthatatlan változására boltjaink nem tudnak előre fel­készülni. A kenyeret és a péká­rut saját sütödénkből kapjuk. Állítólag a „kenyérmizéria’' azért következett be, mert a vá­sárcsarnokban kenyeret árusító és gyártó maszekok egy része nem nyitott ki. A piacfelügye­lőség szerint minden maszek kenyérgyártó, eladó nyitva volt. Sokan egyértelműen vallják ennek ellenkezőjét mondván, 11 órakor csak egyetlen kenye­ret árusító pavilon volt nyitva, ahol sorban álltak az vásárlók.- A kenyérellátással kapcso­latban hosszú idő óta semmi­féle jellegű panasszal, észrevé­tellel nem fordultak hozzám, a piacfelügyelőség részéről sem jeleztek ellátási gondot - mondta Majorosné, a vásár- csarnok igazgatója. Hozzátartozik, hogy a ’89 előtti időkben kötelezően előírt ellátási felelősség megszűnt. Kiiktatták azt az előírást is, mely szerint a zárás előtt egy órával kötelező az élelmiszer- üzletekben kenyeret és péksü­teményt tartani, árulni. V. K. Megyei Körkép BÁIONYTERENYE RÉTSÁG 3. oldal „A cigány is csak akkor húzza, ha fizetnek” - Munkásgyülés a Volánnál Első az utas: mennek a buszok- A helyzettől függetlenül*, minden dolgozó az utasok iránti tisz­telettel végezze továbbra is munkáját - mondta Horváth József, a Nógrád Volán Rt. vezérigazgatója azon a tegnapi munkásgyü- lésen, ahol Salgótarján helyi járati buszvezetőivel találkozott. Mint arról már írtunk, a Nógrád Volán Rt. vezetése az óév utolsó napján úgy döntött, hogy felmondja a helyi járati közlekedésről szóló szerződést Salgótarján önkormányzatával. hozzájárulását múlt év február­jában kérte levélben az önkor­mányzat, s abban azt írták, hogy a buszpályaudvarok cse­réjétől a Nógrád Volán Rt. sem zárkózik el. Ez nem volt igaz, hiszen minden tárgyalási do­kumentum az ellenkezőjét bi­.....---------­A pilóták (is) tisztán akarnak látni: féltik cégük jó hírét Lépésük előzménye, hogy a vá­rosvezetés döntött a közlekedés átszervezéséről, de a változta­tással járó mintegy 12 millió forintos beruházási költséget nem hajlandó átvállalni. A munkásgyűlésen résztvevő „pilóták” véleményét sum­mázva: „a cigány is csak akkor húzza, ha fizetnek...”, ne fizes­senek senki helyett súlyos mil­liókat. Volt, aki a Volánnak címzett, elejtett szavakra hivat­kozva a negatív megítélés miatt aggódott. Horváth József kije­lentette, a céget nem terheli er­kölcsi felelősség. Mindezt do­kumentumokkal tudja bizonyí­tani, és az egészet mielőbb a közvélemény elé kívánja tárni - mondotta. Horváth szerint az önkormányzat döntése, ez év július 1-jétől ellehetetleníti a város jelenlegi közlekedési rendszerének működését, az új bevezetésének anyagi feltételeit pedig néni teremtette meg. Eb­ből törvényszerű a Nógrád Vo­lán Rt. lépése: a koncessziós szerződés felmondása. Horváth József tagadta a közgyűlésen és a sajtóban is el­hangzott híreket, miszerint kö­zös egyetértésben született volna az átszervezésről való döntés. Hangsúlyozta: a .Nóg­rád Volán Rt. az előkészítő tár­gyalások során mindvégig szakmai indokokkal érvelt el­lene. Nem a Nógrád Volán dön­tött az északi forduló kitelepíté­séről, hanem az önkormányzat. A mi határozott véleményünk mindvégig az volt - a lakosság érdekeit és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve -, hogy a forduló mostani he­lyén megfelelő - hangoztatta a munkásgyűlésen a vezérigaz­gató. Horváth József szerint az önkormányzat annak ellenére tűzte tavaly márciusban napi­rendjére a távolsági pályaudvar cseréjének, illetve az északi forduló áthelyezésének kérdé­sét, hogy már birtokában volt a közlekedési minisztérium elu­tasító szakmai véleménye: nem járul hozzá a déli decentrum és az északi forduló cseréjéhez. A minisztérium előzetes zonyítja - mondotta Horváth Jóesef. A vezérigazgató hang­súlyozta: számos dokumen­tummal rendelkezik még, me­lyek egyértelműen bizonyítják, hogy a kialakult helyzet erköl­csi felelőseit a Volán helyett máshol kell keresni. Végül be­jelentette, hogy az április 1-jei felmondási határidőt július 1- jéig hajlandók meghosszabbí­tani. Áddig minden feltétel adott a közlekedés zavartalan működéséhez. Hogy utána mi lesz? Azt a Nógrád Volán Rt. vezetése és az önkormányzat által életre hívott bizottság kö­zötti tárgyalások végső ered­ménye dönti majd el. Szabó Gy. Sándor Azt kérik a szülőktől, hogy egyelőre tartsák otthon a gyermekeket Kényszerű szünidő Szécsényben nem kis fejfájást okozott tegnap a szülőknek, hogy hová is tegyék óvodás csemetéjüket. Ä bölcsőde épületé­nek felszámolása, s ezzel együtt egy óvodaalakítás, s annak csú­szása miatt ugyanis négy óvodai csoportba nem mehettek a gyermekek. A város képviselő-testületét lassan egy éve foglalkoztatja az óvodák, s a bölcsőde átalakí­tása. Ennek eredményeként döntöttek a Rákóczi úton lévő egyik épület sorsáról, melyben óvodai és iskolai csoport is működött. Az ovisok már átköl­töztek új helyükre, más óvo­dákban nyertek elhelyezést. A bölcsődés gyermekeknek azon­ban még nem készült el az új hely, a Magyar úti ún. „Csepe­redő” oviban. A szülők bíztak az ígéretben, hogy a téli szünidő után minden gyermeknek lesz helye. Az épü­let-átalakítási munkálatok so­rán keletkezett késést - mint megtudtuk - egy nem várt mű­szaki probléma okozta. „A hatvanas években építet­ték a Magyar úti óvodát, mely­ben a téli szünetben megkezd­tük a bölcsőde befogadásához szükséges átalakítást - mondja bevezetőül Varga Tibor pol­gármester. Tervek szerint ha­ladt a munka, csakhogy az épü­let-átalakítás során nem várt többletmunkák akadtak. A víz­vezetékcsöveket a falon kívül akartuk fektetni, ám kiderült, hogy nagyobb bontásba kell fogni, mert olyan elöregedett rendszer volt a falba beépítve, amely két hét múlva elönthette volna az egész óvodát. A munkálatok így előre lát­hatóan egy héttel később feje­ződnek be. Erre az időre kértük a szülőket, elsősorban a gyes­en lévő, illetve munkanélküli anyukákat, hogy ne hozzák óvodába a gyermeküket - nyi­latkozta a polgármester, aki arra a kérdésünkre, hogy miért nem az egy hónapos nyári szünidő idején végezték az in­tézmény átalakítását, azt a vá­laszt adta, hogy az átalakításról a döntés ősszel született meg. Az ovisoknak meghosszabbí­tották a szünidőt. T. L. Hírek Sírbérlet Balassagyarmat - A város katolikus temetőjében lejárt azon sírok megváltási ideje, melyekért 1971 előtt fizet­tek. A temető gondnokánál, Godó Károlynál Balassa­gyarmaton, a Telek út 13. szám alatt érdemes még a tavasz beköszönte előtt ér­deklődni ez ügyben, ugyanis április 1-jétől újra értékesít­hetik ezen „örök” nyughe­lyeket. Indul a munka Ságújfalu - A képviselő- testület január 14-én tartja ez évi első ülését, ahol az 1997-es esztendő költségve­tésének alapszámait vitatják meg. Adóügy öt év után Nógrádszakál - A képvi­selő-testület legutóbbi ülé­sén úgy döntött, hogy üdülő- területein emeli az épít­mény- és telekadót. Az építményadó négyzetméte­renként 80 forint lesz, a te­lekadót a 650 négyzetméter feletti részén kell fizetni, négyzetméterenként 55 fo­rintot. Legutóbb 1991-ben volt adóemelés. Nincs emelés Sóshartyán - A képviselő- testület nem emeli az idén a kommunális adót. Akárcsak tavaly, ez évben is lakáson­ként 1500 forintot kell fi­zetnie 110 állampolgárnak. E kötelezettség alól mente­sülnek azok, akik a víz-, a gáz-, és csatornahálózat ki­építéséhez hozzájárultak. Ez az adókötelezettek 50 száza­lékát jelenti. Készülődés Szécsény - A Nógrád Me­gyei Termelők Érdekvé­delmi Szövetsége (volt TE- SZÖV) tagszervezeteinek küldöttei szerdán délelőtt 9.30 órakor tartják küldött­közgyűlésüket a művelődési házban. Az előterjesztések alapján megvitatják, majd kialakítják álláspontjukat a január 15-én sorra kerülő országos közgyűlésre. Váróterem Bátonyterenye - A város alpolgármestere, Szvétecz László január 8-án tartja fo­gadónapját 8-12 óráig a kis- terenyei ügyfélszolgálati irodán. Yi :l 38 A pisztolyokat, gépkarabélyokat váltáskor pontosan megszámolják Szigorúan őrzött fegyverek (Folytatás az 1. oldalról)- A fegyverszobában tárolt szolgálati fegyverekhez hogyan juthat hozzá a rendőr, a fegyver tulajdonosa?-A szolgálatba lépő rendőr aláírásával veszi át a fegyvert, az átvételt az erre a célra rend­szeresített naplóban rögzítjük. A fegyvert a szolgálatba lépő rendőrnek csak a váltáspa­rancsnok adhatja ki. Ebből kö­vetkezik, hogy a fegyverszobá­ért a váltásparancsnok felel. In­nen tehát egyetlen szolgálatos rendőr sem távozhat fegyverrel, legalábbis addig, amíg be nem került a neve a naplóba. Ugyanez történik, csak termé­szetesen visszafelé, amikor a szolgálatból kilépő rendőr le­adja a fegyverét.- Mi történik a fegyverek ki­adását követően?- Az ajtó kulcsát kizárólag a váltásparancsnok használja. A fegyverszoba bezárását köve­tően a parancsnok a nevére szóló, s hozzátartozó sorszámú pecséttel zárja le azt. Rajta kí­vül más eleve hozzá sem férhet a kulcshoz, s így a fegyverszo­bához sem.- Mi történik a szolgálat vál­tásakor?- A fegyverszoba kulcsát mindig a soros váltásparancs­nok kezeli, hiszen a szolgálata alatt ő felel érte. Ugyanis, ami­kor a váltásparancsnok szolgá­latba lép, akkor az előző kollé­gájától köteles átvenni azt. En­nek pontos szabályai szerint a két váltásparancsnok bemegy a fegyverszobába, s egy rendsze­resített naplóba beírják, hogy a szolgálatba lépő parancsnok hány darab fegyvert vesz át. Ez azonban még önmagában nem elegendő, mert a fegyvereket minden alkalommal meg is számolják.- Ezt a fontos kulcsot a vál­tásparancsnok magánál hordja?-Ez így szabálytalan lenne. A fegyverszoba kulcsát zárt dobozban tartja a váltáspa­rancsnok szolgálati helyén, a rendőrség ügyeletén. Ámde az illetéktelen személy itt sem fér­het hozzá sem a dobozhoz, sem a fegyverszoba kulcsához. Itt véget is ér(ne) az illetéktelen behatoló útja. P. A. „Leválik” a takarító-személyzet - Az érintettek leépítéstől tartanak Rend lesz-e a kórházban ? Mire január végére jár, esetleg eljön a február, a salgótar­jáni megyei kórház kórtermeit, folyosóit, műtőit és minden zegzugát már külső cégbe tömörült takarítók fogják a lát­ható és láthatatlan szennyezéstől tisztára sikálni. A rendcsinálással, tisztán tar­tással megbízott kórháziak addig is teszik a dolgukat és várják (mert mi egyebet tehet­nének?), hogy új szelek fújdo- gáljanak házuk táján. És ag­godalmaskodnak: többen attól tartanak ugyanis: a váltás megteremti az alkalmat arra, hogy néhányuktól(?>, sokak­tól^) megváljanak, hiszen me­lyikük ne tudná, hogy a spóro­lásnak, lefaragásnak ez egy nem éppen humánus, ám be­vált módja. Decemberben hirdette meg pályázatát a kórház. Ezúton keresik azt a céget, amely a legkedvezőbb ajánlatot teszi a takarítás felvállalása fejében. Dr. Schablik Béla, a kórház gazdasági igazgatója a hű- kapcsán emlékeztetett arra, hogy a gazdaságosabb tevé­kenység érdekében valójában már négy éve fontolgatják ezt a lépést. Csakhogy ilyen pro­filú társaság pár éve még alig lézengett a piacon. A meglé­vők pedig olyan elvárásokkal közeledtek, hogy „elborzadt az ember tőle.” Mostanra ezen a téren is ki­alakult a konkurenciakor, s így már megvár, az esély arra, hogy elfogadható partnerre ta­lál a kórház. S bár a pályázat határideje még csupán ezek­ben a napokban jár le, a gaz­dasági igazgató előre leszö­gezte: csak az a pályázó nyer­het, amelyik eleget tesz azon kikötésüknek, miszerint vala­mennyi takarítót át kell venni. Ez a feltétel a leendő nyertes­sel kötendő szerződésben is szerepelni fog. Ezek szerint az új felállás indulásáig ki-ki nyugodtan al­hat. Kérdés, hogy mi lesz az­után. Mert az „azutánba” a régi gazdának nem lesz bele­szólása. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom