Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-09 / 7. szám

2. oldal Balassagyarmat és Környéke 1997. január 9., csütörtök Rejtett csapdák Mohora - Fajcsik József, a falu polgármestere szerint csapdákat rejt az idei költség- vetés. A közalkalmazotti és a köztisztviselői bértábla meg­változásával másfél millió fo­rinttal kevesebb jut a község­nek. A takarékosságnak is van határa, hisz’ tavaly is el kellett hagyni az intézmények felújí­tását. Ez volt az ára annak, hogy működési hitel felvétele nélkül zárhassák a ’96-os évet. Kishírek A Városkörzetből Költözik a hivatal Szügy - A régi vármegyeháza egyik szárnyába napokon belül átköltözik a polgármesteri hivatal. Az eddig kihasználatlan épü­letrész felújítására a jelenlegi hivatal ingatlanának eladása biz­tosított lehetőséget. Ezt ugyanis a községbe települt, kondenzá­torokat exportra gyártó vállalkozás vásárolta meg lakás, illetve iroda céljára. Földlicitek múlt időben Szanda - Az utolsó árverések folynak jelenleg. Szerdán a a volt termelőszövetkezeti földekre licitálhattak a gazdák, míg ma délelőtt 10 órától a helyi művelődési házban a Magyarnándori Állami Gazdaság és az Ipoly-Erdő Rt. kezelésében lévő földek kerülnek kalapács alá. Adótorony, rekordidő alatt Magyarnándor - Az óév utolsó napjaira elkészült a Westel- 900 GSM adótormya. Az önkormányzat és a cég együttműkö­dése 30 millió forintos fejlesztés keretében valósult meg, s to­vábbi nyolc községben tette lehetővé a mobiltelefon használa­tát. A beruházás az Ipoly Magyar-Szlovák Regionális Vásár hosszú távú sikereihez is hozzájárulhat, fontos, hogy mind a kiállítók, mind az ide látogató üzletemberek, vendégek elérhe­tőségét biztosítani tudják a vásár szervezői. A toronyhoz az ön- kormányzat biztosított területet. Sikeres első évét zárta a Balassagyarmati Fémipari Rt. Állványt adtak a kölni dómhoz Privatizációját követően 1,2 milliárd forint árbevétellel, s vesz­teség nélkül zárta első üzleti évét a Balassagyarmati Fémipari Részvénytársaság. Az 1997-es évre 10-15 százalékos bevétel­növekedést terveznek a hazai alumíniumradiátor-piac harma­dát birtokló gyarmatiak, akik az elkövetkező három évben 300 millió forintot kívánnak technológiai fejlesztésre fordítani. Az idei gazdasági évben a cég stabilitását, a viszonylag kis rá­fordítással járó fejlesztéseket, s exportpiacok bővítését tűzte maga elé a vezetés — mondja Tóth Jenő vezérigazgató, aki ajkai születésű, mondhatni, be­leszületett az alumínium- iparba. Életközeli helyzetek A timföldgyár ösztöndíjasaként végezte a műszaki egyetemet, majd egy évet dolgozott Ajkán. Ezt követően az ALUTERV egyik külföldi kirendeltségén dolgozott, részt vett az első eu­rópai timföldgyár tervezésében és kivitelezésében, később az energiagazdálkodásban, majd 1985-től a műszaki fejlesztés­ben dolgozott. Balassagyarmat kihívást jelentett számára, hisz korábban a kutatás és fejlesztés szervezésében dolgozott, s most a termelésben naponta kap visszajelzést az általa veze­tett munkáról. Szereti az élet­közeli helyzeteket, eredményei pedig - úgy tűnik - őt igazol­ják. A Balassagyarmati Fém­ipari Rt.-t 1995 decemberében magánosították, változatlan alaptőkével a társaság 1996. május 1-jétől működik rész­vénytársasági formában. Ter­mékeik az ISO 9002-es minő­ség-biztosítási rendszerrel ren­delkeznek, a tavaszon várható auditálásokra felkészültek a gyártócsarnokokban. Hegesz­tésre 1999-ig érvényes a már 80 országban elfogadott SLV-mi- nősítésük, s ez tovább növeli a cég szlovák, cseh és szlovén konkurenseivel szembeni ver­senyképességüket. A gyár 74 ezer négyzetméter alapterületű telephelyén mintegy 4 ezer négyzetméternyi, teljes ipari infrastruktúrával ellátott szabad csamokkapacitással rendelkez­nek, hová szívesen fogadnának a gyártóprofiljukhoz kapcso­lódó vállalkozást. Három fő te­vékenységi területükben meg­határozó az alumínium-szerke­zetek dokumentáció szerinti és saját fejlesztésű gyártása, töb­bek közt a fix állványrendsze­rek készítése. A könnyűszerke­zetes elemek keresettek, Eu­rópa híres dómjainak felújítá­sakor is beszállító volt már az Ipoly-parti vállalkozás. Külföldi remények További tevékenységük az alumínium-öntvények gyártá­sával, illetve a radiátorgyártás­sal egészül ki. Ez utóbbi terüle­ten az alumínium alapanyagú radiátorok belpiacán legalább egyharmad arányban részesed­nek. Kizárólag hazai értékesíté­sei voltak eddig ezen üzletág­nak, ám Tóth Jenő szerint ko­moly esélyeik vannak az ex­portnyitásra. Az első részvény- társasági évben számítógépes fejlesztést hajtottak végre egy átfogó raktározási, anyagmoz­gatási és rendelési rendszer első lépéseként. Heti termelés-irá­nyítási számítógépes rendsze­rük, a KIBERNOSZ lehetővé teszi nagy alapanyaggyártójuk­kal, a székesfehérvári ÀLCOA- KÖFÉM Kft.-vei az informati­kai kapcsolattartást. A Balassa­gyarmati Fémipari Rt. a fűtő­elemekhez döntő részben bel­földről biztosítja alapanyagát, a szerkezetgyártáshoz pedig leg­nagyobb vevője, a német tulaj­donú ASSCO Gmbh, révén jut alapanyaghoz. Középtávú remények Három évre szóló, 300 millió forintos fejlesztési programjuk technológiai és termékfejlesz­tést, valamint az energiaellátás korszerűsítését valósítja meg. Radiátorgyártásban szerzett 15 éves tapasztalattal Ami a jégcsapot is megolvasztja A Balassagyar­mati Fémipari Rt. 15 éves radiá­tor-gyártási ta­pasztalattal kí­nálja termékeit, a Romantik és He­lena radiátoro­kat, melyek már jól ismertek nemcsak me­gyénkben, de a megyehatáron túl is. Kedveltek az esztétikai ki­nézetük, gazdasági és hőtelje­sítményük miatt, melyek a leg­szigorúbb nemzetközi minősí­téseken is megállják a próbát. A gyártó a mai kor követelmé­nyeihez igazodik, mikor a ma divatos SANITER-színekben jelent meg legújabb fejlesztésű termékeivel. A Romantik alu­mínium-radiátorok ötféle stan­dard magassági méretben (il­letve kívánságra egyedi méret­ben is) kaphatók, felszerelésük, kezelésük egyszerű, karbantar­tást, utólagos felületkezelést nem igényelnek. A nyári Ipoly Parti Vásáron megjelentek legújabb fejlesztésű, fürdőszo­bai törülköző-szárítós modell­jeik is, melyek azóta több la­kást tettek otthonosabbá. „Békebeli mester mellett dolgozhattam...” A 1 • A »>-. ✓ j • ■■ 1 r / . Aki eveken at rajzol egy témát Lengyel Péter makacs ember. Addig, amíg egy gondolatot ki nem rajzolt magából, hiába kérnek tőle képeket a kiállítók. Ha együtt van minden, akkor kötélnek áll. A Kondor Béla, Gross Arnold, Barcsay Jenő által neki írt, róla szóló ajánlá­sokat ma ereklyeként őrző képzőművész sokat dolgozott Farkas Bandi bácsi mellett. A legtöbbet az élettől tanulta. találtak fel, ami helyettünk rajzol. Japánban nyolcéves ko­rig csak a rajztanítással telnek az iskolás gyermek minden­napjai, s ezalatt tanulja meg a gyermek az ecsettel való írást, Lengyel Péter tusrajza Jó tíz éve annak, hogy Len­gyel Péterrel egy szécsényi ki­állításának rendezésén először találkoztam. Már akkor mega­lázónak találtam, hogy amatőr bélyeget sütött rá a kor kultúr- politikusa, s csak hivatalnokok engedélyével mutathatta be önállóan a műveit. Lengyel Péter éveken át tud rajzolni egy-egy témát. Van olyan balassagyarmati udvar, melyen rajzolással éve­ket töltött. Azt vallja, amit Barcsaytól hallott: mindenki­ben van tehetség, csak fizikai­lag ki kell tartani. Negyven év múlva majd eldől, mit ért a művészetük. Kerékpárral vág neki a vá­rosnak, környező falvaknak, hogy az iskolai rajzórák után tovább rajzoljon. Szerelmese Ipolyszögnek, amit mindig szívesen örökít meg a maga elé vett papíron.- Kiállításokra ritkán járok. A modemben is meglátom a pluszt, ám ez van legkevésbé jelen. Nem kell trükköket kita­lálni, egyszerűen folytatni kell a művészetet, és rajzolni, raj­zolni! Ordít a szép iránti érzé­ketlenség. Ebben az országban csak az érvényesül, akinek pénze van. A helyzetet rontja, hogy az iskolában háttérbe szorul a művészeti oktatás. A pedagógus kollégák sem értik mostanság, hogy miért nem elég a matematika, a számító­gép és az angol nyelv ahhoz, hogy európai embernek te­kinthessük magunkat. Nyugaton már pár dollárért lehet olyan számítógépet kapni, ami 60 programot tud, de olyan érző gépet még nem és kialakul a szép iránti érzéke is. Nálunk, ahol kizárólag or­vosnak, ügyvédnek vagy köz­gazdásznak kapacitálják a gyermeket, ezt fölöslegesnek tartják. Öt felkarolt dolog kö­zül itt négy biztos, hogy a pénzzel kapcsolatos. Itt még a képzőművészetben is csak a forintokat látják. A magyar képzőművészeti főiskolán is őrültség, hogy angol nyelvből államvizsgáztatnak. Itt festeni kell megtanulni. Mindenki New Yorkban, Münchenben akar kiállítani. Szerintem azonban előbb alázatot és tu­dást kell szerezni. Éveken át dolgoztam Farkas Bandi bácsi mellett. Ő olyan békebeli mes­ter volt, aki kikapta a kezem­ből a rajztáblát, hogy megmu­tassa, hogyan kell rajzolni. T. L. Új nemzeti parkunk - Miniszteri pont kerül az i betűre Duna-parttól az égerlápig Befejeződtek a Duna-Ipoly Nemzeti Park létrehozásának elő­készületi munkálatai, a terület-kijelölés, a földek állami tulaj­donba vétele, megvannak a képzett természetvédelmi felügye­lők is a területre, már csak egy jogi aktussal kell, hogy föltegye a környezetvédelmi miniszter az i-re a pontot. Az ipolyszögi égerlápig terjedő terület fokozott védettségéről, s a nemzeti parkká való fejleszté­séről 1991-ben hozott határoza­tot a Parlament. A törvényho­zók szerették volna, ha a határ túloldala is hasonló védettséget élvezhetett volna, ám egyelőre még az is nagy eredménynek számít, hogy Szlovákiában a határos területek egy részét he­lyi jelentőségű természetvé­delmi területté nyilvánították - mondta érdeklődésünkre Gye- nes Szilárd, az Ipoly Unió ma­gyarországi elnöke. Abban a kérdésben, hogy miként egyeztethetők össze a környező települések és a ter­mészetvédelem érdekei, a kör­nyezetvédelmi szakember bi­zakodó, álláspontja pedig meg­nyugtató a gazdálkodók szá­mára is:- Nem lehet mereven kezelni ezeket a dolgokat. A nemzeti park több százezer ember lakó- és élettere, ésszerű kompro­misszumra van szükség, ráadá­sul a kétféle érdek sokszor egy­beesik. Az ipolyszögi égerláp­ról a védettség miatt kiszorítot­ták azokat a gazdálkodókat, akik évszázadokon át ártéri gazdálkodást folytattak. A le­geltetés megszüntetése azt eredményezte, hogy pár év alatt eltűnt az európai hírű kosboros rét. Dejtáron is visszavették ugyan a gazdáktól a földeket, de meggyőződésem, hogy hagyni kell őket kaszálni a ré­teket, mert e nélkül kipusztul­hatnak az árvalányhajas domboldalak. A Duna-Ipoly Nemzeti Park jogilag való elfogadása növel­heti a térségbe hozható állami pénzalapokat, s ezzel nem csu­pán a hosszú távú környezetvé­delmi szempontok érvényesül­hetnek, de szennyvíztisztító te­lepek, korszerű lakossági sze­méttárolók építésével a lakos­ság komfortérzete is növeked­het. (Kiegészítésképpen: az Ipolyszögi Égerláp Természet- védelmi Terület jelenlegi kiter­jedése 106 hektár, s mintegy 150 madárfajnak ad otthont.) Szerencsés Dániel szerzője: a nógrádmarcali származású Mezei András • • Üzlet, költészet és egyebek Hatvanhat évvel ezelőtt Nógrádmarcalon született koszorús költőnk, számos lírai kötet, riportkönyv, regény - köztük a fil­men is látott Szerencsés Dániel - szerzője, Mezei András. Noha élete a fővárosba vezetett, Mezei mindig is a szülőföldjét meg- valló ember maradt. S amit kevesen tudnak róla, hogy nem csak kortárs íróként, de az üzleti világban is jegyzik a nevét. Elefántcsonttomyának ajtaját ugyanis minden érdekes ember előtt nyitva hagyta. Legutóbbi balassagyarmati látogatásakor úgy vezetett le egy üzleti talál­kozót. mintha valamilyen frissen szalajtott menedzser volna. Tisz­tes kora és legendás ősz haja azonban élettapasztalatot su- gallt, helyismerete pedig meg­győzött, hogy számára a szülő­föld nem csak valami nosztalgi­kus fogalom. Segíteni akarja, tenni érte, amit csak lehet. Mit tud tenni egy tollforgató a szülőföldjéért? Elsősorban azt, hogy ír róla. Mezei azon­ban ettől is többre vállalkozik. Meggyőződése ugyanis, hogy az egyetlen fontos dolog e vilá­gon: a kreativitás. Ő nem a nagybetűs irodalomról, hanem az életről ír. József Attilát idézi: „Költő vagyok, mit érdekel en­gem a költészet maga”. Mezei Andrásnak ezért fon­tosabb egy munkásokkal, pa­rasztgazdákkal való tanácsko­zás, vagy egy marketing-össze­jövetel, mint az entellektüel együttlét. Néhány évvel ezelőtt megálmodta magának a Társu­lás a Keleti Piacokért Egyesüle­tet. Az a felismerés vezette, hogy kár lenne veszni hagyni a kiépített keleti piacainkat. Olyan vállalatok csatlakoztak mellé, mint a MÓL, az Ikarus, vagy a Bábolna Rt. A társulás­ban ugyan nincs más költő, de abban a CET Klubban, amit szintén ő alapított, együtt van­nak költők és az üzletemberek. A CET jelenti a babitsi nagy ha­lat, és rövidítése a Central Eu­ropean Time-nak is. Ebben a klubban, mely minden hónap első péntekén összejön a laká­sán, Papócsi László, a Bábolna Rt. vezérigazgatója éppúgy megfér, mint az író Huhay Mik­lós, a MÓL elnöke, vagy Jókai Anna, az ismert írónő. Sőt, míg hatalomra nem került, megfor­dult köztük Horn Gyula is. A reálgazdaság és a művészet képviselői hozták létre a társu­lást, a Belvárosi Könyvkiadót, s ebből született a CET Közép- Európai Irodalmi és Kulturális Társaság is, melynek elnöksé­gében tizenöt Kossuth- és Szé- chenyi-díjast üdvözölhe­tünk. Tarnóczi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom