Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

Nem csak szűkebb pátriánk ünnepel az idén Mikszáth-emlékév Nógrádi volt ugyan Mik­száth Kálmán ízig-vérig, s a nógrádiak hajlamosak csak a magukénak érezni a nagy palóc író hagyaté­kát és emlékét. Rövidesen emlékünnep­ségek lesznek a szülőföl­dön, de az ország más ré­szein is megemlékeznek a magyar irodalom kiemel­kedő alakjáról. Mikszáth Kálmán szüle­tésének 150. évfordulója alkalmából több rendez­vénnyel tiszteleg az idén Szeged az író életműve előtt. A Mikszáth-emlékév nyitásaként január 17-én koszorúzási ünnepség lesz a Roosevelt téren az író mell­szobránál, este pedig a vá­rosháza dísztermében elő­adásokkal, irodalmi össze­állítással méltatják Mik­száth munkásságát, idézik fel szegedi éveit. Mikszáth Kálmán 1878- ban költözött a Tisza-parti városba, ahol az ellenzéki Szegedi Napló munkatársa lett. A szegedi évek alatt érett be igazán, országos elismerést is ez idő alatt ví­vott ki műveivel: Szeged pusztulása címmel önálló munkában írta meg még a katasztrófa idején az 1879-es szegedi nagy árvíz történetét. Ezzel a munkájával, vala­mint A tót atyafiak és A jó palócok című elbeszéléseivel tett hírnévre szert. Az emlékév programjai között szerepel a Mikszáth, az árvízi tudósító címmel rendezendő dokumentációs kiállítás, továbbá az író munkásságával kapcsolatos vetélkedő, illetve prózamon­dóverseny, egy könyvpre­mier, amelyen a „Mikszáth Szegeden - Mikszáth Sze­gedről” című kötetet mutat­ják be. A Filmtékában „Mik- száth-művek a filmművé­szetben” címmel bevezető előadásokkal fűszerezve ve­títenek filmeket. Októberben Mikszáth-em- lékérmet adnak ki, majd az év végén felavatják az író emléktábláját annak az épü­letnek a falán, ahol annak idején a Szegedi Napló szer­kesztősége működött. Az íróról vetélkednek Pásztó - A Teleki László Könyvtár és a Mikszáth Kálmán Kéttannyelvú Gim­názium és Postaforgalmi Szakközépiskola kétfordulós Mikszáth műveltségi vetél­kedőt szervezett. Az első megmérettetésen az olvasó­napló-pályázat kérdéseire a jelentkező 36 induló közül 24-en feleltek meg a köve­telményeknek, jutottak to­vább. A második fordulón, a szóbelin, amelyre január 15- én kerül sor, a nagy palóc életével és műveivel kapcso­latos kérdésekre kell vála­szolni, nyolc háromfős csa­pat méri össze tudását. A díjkiosztásra majd ja­nuár 16-án, a központi ün­nepségen kerül sor. BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1997. január 14., kedd Honismerettel a honszeretethez - Dr. Darnay Dornyay Béla nyomdokain Egy kis iskola nagy napjai Idén százéves a salgótarjáni - ma már mondhatjuk -, régi ne­vén Forgách Úti Általános Iskola, amelynek ez év januárjáig nem is volt „igazi” neve. Igazgatóját, Somogyiné Quallich Len­két komolyan foglalkoztatta az anonimitás. Egy osztályra való „dornyays” kisdiák Olyannyira, hogy efeletti nyug­talanságával beoltódtak kollé­gái is. S ezzel kezdetét vette a töprengés: ki is legyen az a Pa­lócországhoz kötődő, kisgye­rekben is rokonszenvet keltő egyéniség, akinek életéhez, ha­gyatékához formálódhatna egy alma mater arculata. Domyay Bélára esett a választás. Az igazgatónő felkutatta a jeles előd egyik, Budapesten élő lá­nyának a címét, s személyesen kérte hozzájárulását a név fel­vételéhez. Az idős nő örömmel mondott igent, s a meghitt ta­lálkozás sejttette: ennek így kellett lennie. Az utókor he­lyére tett valamit... Papírforma szerint a név már az iskoláé, ám a tantestület azt akarja, hogy emlékezetes és ünnepélyes aktuson köttessék meg a nevezetes házasság. S még ezzel sem elégszenek meg. A márciusra tervezett névadó ünnepséget egy hosszú és tar­talmas rákészülődés előzi meg. Ennek nem titkolt célja a néva­dó hitvallásához, s egy kicsit a személyiségéhez kötődés elő­segítése. A rendkívüli emberhez, a földtan jegyeséhez, tudósához, a Karancs-Medves vidékének első leírójához hasonulás javára válik az iskola közösségének, sőt a városnak, az egész me­gyének is. Még az iskolaév elején mód­szeresen láttak hozzá a nem mindennapi feladathoz, mert (valakit) elfogadni annyi, mint megismerni. A névadó életútjá­nak feltérképezése időigényes, aprólékos munka kell legyen, a lépcsőfokok hosszú skálája a termek virágosításától a „palóc Olimposz”, vagyis a Karancs csúcsára való feljutáson át a csoportos és egyéni búvárkodá­sig, gazdag programról tanús­kodik, s a nem elsősorban telje­sítményelvű tudáspróbákban, hanem kisebb ajándékkal, em­léktárgyakkal kecsegtető vetél­kedőkben csúcsosodik ki. S ez egészen márciusig el fog tartani... Közben tartanak egy kis aktív pihenőt is: a száz­éves iskola a Nógrádi Történeti Múzeummal karöltve, Salgótar­ján várossá nyilvánításának 75. évfordulója alkalmából febru­árban várostörténeti vetélkedőt rendez a város múltjának és je­lenének megismerése, a hozzá kötődés erősítése céljából. A helyi iskolaközösségeket már hetekkel ezelőtt meginvi­tálták, az első forduló feladat- megoldásait január 10-éig kel­lett eljuttatni a múzeumba. Hamarosan indul a második nekifutás, s a versenyzéshez „Nekem szülőhazám” mottóval rajzpályázat is kapcsolódik. Mihalik J. Miért éppen Domyay? „1923. julius 26-án vetett a sors Salgótarjánba. Alighogy megmelegedtem, a város és vidék tanulmányozásához fog­tam. Nagyon nehéz volt ez ele­inte, mert az éppenséggel nem túl nagy számú bányászati s földtani irodalmon kívül alig találtam itt helyi vonatkozású irodalmat. Ez a helyzet, mon­dom, nehéz volt, de egyben csábító is, hogy Salgótarján­nal és szép vidékével - mint tudományos értelemben vett terra incognita-val - behatób­ban foglalkozzam.” - írta Mo­zaikszernek salgótarjáni és Salgótarján-vidéki írásaimból című tanulmányában Dor­nyay Béla. 1887-ben Keszthe­lyen született, szülei balatoni halászként keresték a ke­nyérre valót. A testvérek ko­rán árvaságra jutottak, s talán ez a sors tanította szívós munkára, konok kitartásra a fiút, aki önéletrajzában így fogalmazott: eljegyeztek a földtan tudományával. Egész élete „a magyar föld megis­merését” szolgálta. Szenvedé­lyesen faggatta az ismeretlent. Ha útra kelt, mindig kö­vekkel tért haza, s mikor az otthoniak megunták a ha­lomba gyűjtött, „haszontalan” kőzetdarabokat, minden ma­radt a régiben: múltról me­sélő, sima vagy érdes, de megmásíthatatlanul szilárd szerzeményeit egyszerűen becsempészte a kerítésen, s mikor senki se látta, mindet magához vette... Most már sokakkal megoszthatja bámu­latos, csodálni való megszál­lottságát. Az iskola hozzá ra­gaszkodik, mert példaértékű tevékenysége alapja lehet a szűkebb haza, a szülőföld megismerésének, az érzelmi kötődés erősítésének. Élete természetszeretetet és -vé­delmet sugároz, s e sugárnya­lábokra nágy szüksége vatt ennek a vidéknek. Bundeswehr-ajándékok a tarjáni nevelőotthonos gyerekeknek Katonás támogatás Nem hiába dicsérte Salgótarjánból elszármazott barátja a Ka­rancs vidékét Dietmar Volks úrnak, mert ő még a tavalyi nyá­ron kocsiba pattant nejével, és eljött hozzánk háztűznézöbe. Tanult karate-mozdulatokkal rúgtak ki gépkocsiablakokat a fosztogatók Alsó tagozatos banditák A szó szoros értelmében, mert feltett szándéka volt, hogy Tar­ján környékén egy telket, kis nyaralót vásároljon, ahol meg­pihenhet szabadidejében. A gondolatot tehát tett követte, ám párosult ez egyben Dietmar úr karitatív szellemével is. Még otthon megérdeklődte, milyen lehetőség van Salgótarjánban a hátrányos helyzetűek megsegí­tésére, mert ő aktívan szeretne ebben részt vállalni. így jutott hozzá a Magyar Máltai Szere­tetszolgálat salgótarjáni cso­portjának címe, és azon belül az Illyés Gyuláné Általános Iskola és Speciális Szakiskola, vala­mint az Ádám Zsigmond Neve­lőotthon családi házas csoport­jának kis lakóiról, tanulóiról is információkat kapott. Már az első alkalommal bő­séges édesség- és játékadomá­nyokkal érkeztek a német ven­dégek, majd ígéretükhöz híven Balassagyarmat - A társashá­zak lakói átlagosan 800-1000 fo­rint közötti összeget fizettek kö­zös költségként a múlt évben. A közös képviselők által beszedett pénzek a lépcsőház világítása, a szemétszállítás mellett a karban­tartásra nyújtanak fedezetet, s fel­újítási alapot is képeznek. A jel­zett összeg - ami idén várhatóan emelkedni fog - nem tartalmazza a vízdíjat, amit ki-ki maga rendez. Az épületek főmérője és az egyéni fogyasztásmérő közti ösz- szeg sokszor nem egyezik. A kö­a múlt év végén már két furgont és egy hatalmas utánfutót is megtömtek tanszerekkel, játé­kokkal, ruhaneművel, gyerek­cipővel, karácsonyi édességgel. Novemberben már hatodmagá­val érkezett Dietmar úr, társai - a nejét is beleértve — vala­mennyien a Deutsche Bundes­wehr Verband tagjaiként mu­tatkoztak be. Mint elmondták, ennek a „Német Katonai Szö­vetség Baráti Köre” társaság­nak Bonnban van a székhelye, kb. kétszázötvenezer főt szám­lál országosan. A fent említett ajándékokat - de a négy kísérő ellátását és a furgonok üzem­anyagát is! - a baráti kör állta anyagilag, és az elkövetke­zendő időkre is ígértek adomá­nyokat a salgótarjáni máltaiak­nak. Bezovics Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat salgó­tarjáni csoportjának vezetője, valamint munkatársai is megha­zös költség erre is fedezetet nyújt; ahol nincs saját fogyasztásmérő, ott a különbözeten a vízóra nélkü­liek osztoznak. Szécsény - A városban 600 panellakást tartanak nyilván. Ezek egy része saját tulajdonú, nagyobb részére időközben nyúj­tott vételi lehetőséget a városi ta­nács, később az önkormányzat. Ma csak mintegy 40, önkor­mányzati tulajdonú bérlakást tar­tanak nyilván. A lakóközösségek más-más közös költséggel szá­molhatnak, attól függően, hogy tottan fogadták a vendégeket, akik a látogatást - már ajándé­kokkal - az említett intéz­ményben folytatták. Deitmar úr és felesége szinte könnyezve mondták, milyen öröm volt látni a nevelőotthon kis lakói­nak szemében a kapott ajándé­kok kiváltotta csillogást, a nyári látogatás után kellemes érzéssel utaztak a Frankfurt melletti Ma- intalba. A Magyar Máltai Szeretet­szolgálatjanuár 18-án kezdődő szekcióülésére meghívást ka­pott a tarjáni csoportvezető is, aki az elmúlt esztendő „salgó­tarjáni máltai” karitatív tevé­kenységről számol be. A há­romnapos országos találkozón, amelyre a fővárosba várják a külföldi máltai lo agokat is, örömmel mond köszönetét Be­zovics Lajos az új kapcsolat ré­vén jelentkező adományozó­nak, a Német Katonai Szövet­ség Baráti Körnek. A két in­tézmény nevében ezúton kö­szönjük meg mi is a jótettet! Deák Ferenc milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, s a közös költség függ attól is, hogy milyen, előre látható felújításra kell előtakarékosko­dásba kezdeni. Az önkormányzati tulajdonú bérlakásoknál a lak­bérbe építve jelentkezik a vízdíj, ezt tavaly 931 forint havi ösz- szegre kalkulálta ki az önkor­mányzat. ’96-ban ez a záráskor túlszámlázásként jelentkezett, ám az idei 16,5 százalékos vízdíjeme­lést már aligha tudja fedezni. Je­lentős emelésre nem kell számí­tani. (Folytatás az 1. oldalról) A családokban ordító a szegény­ség, de inkább élnek a kevésből, ami nyugdíj, rokkantnyugdíj, munkanélküli vagy jövedelem- pótló támogatás, de nem veszik el a másét. Öt-hat család tartja fenn magát bűnözésből, s kelti a város, a cigányság rossz hírét. Itt generá­ciók nevelődnek bűnözővé.- Mit tesznek azért, hogy ne le­gyen azonos a roma és a bűnözés? „Letagadom még a Fiastyúkot is az égről,, - így szól a régi nóta. Megértem, hogy egy sze­relmes szív még a Fiastyúkot is letagadja az égről. De azt nem értem, hogy tudós emberek, neves magyar csillagászok mi­ért tagadnak le egy teljes nap- fogyatkozást hazánkban, mely 1961-63 között volt nálunk lát­ható? Neves csillagászaink a legu­tóbbi mintegy 60 százalékos napfogyatkozást illetően meg­nyilatkoztak, hogy legutóbb az 1800-as években volt hazánk­ban teljes napfogyatkozás. Holott ez nem igaz, mint rajtam kívül még több millióan láthat­ták 1961-63 között (pontos évre már nem emlékszem), úgy a tavaszi hónapokban lehetett, hisz az ominózus napon reggel- Jó dolognak tartom a megyei bűnmegelőzési programot s egyre nyilvánvalóbb, hogy helyi szinten is akad tennivalónk bőven. Együttműködési készséget látok a rendőrséggel, az önkormányzat­tal, s mindazon szervezetekkel, emberekkel, akik a hátrányos helyzetű cigány kisebbség sorsán fordítani akarnak. A cigánykérdés nem csupán cigánykérdés, hanem társadalmi ügy. Nyilván, nekünk, 7 óra körül, amikor a teljes nap- fogyatkozás volt, a nap kb. 60- 70 fokos szöget zárt be. Ez a teljes napfogyatkozás a kora­beli sajtóban is megjelent, hisz e közlés alapján már az előző este két lányom és a feleségem készítette el a kormos üvegeket nekem is. Az időpontot is a saj­tóból tudtuk. Ezen a napon ki­küldetésben voltam Szécsény- ben. A napfogyatkozást Szé­csény főutcáján a gépkocsiból kiszállva a gépkocsivezetővel néztük meg, s érdekes megfi­gyelést észleltünk. Amint a hold a napot teljesen eltakarta, az eltakaró hold szélénél köz­ben még kivilágított a nap fé­nye, de közvetlen napfény nem érte a földet, csak szórt fény, s a szikrázó napsütést esti szürkü­let váltotta fel. A városban lévő cigányoknak is van feladatunk és felelősségünk. A gazdasági bűnö­zés kiszűréséhez munkahelyekre van szükség. Hamarosan „beér­nek” a megpályázott, munkahely­teremtő elképzeléseink, ez vala­mit csökkent a foglalkoztatási gondokon. Ami pedig már nem az éhség miatt történik, nincs mese, ott a törvény szigorát mindenki­nek, cigánynak, nem cigánynak el kell fogadni. T. L. kutyák éktelen ugatásba kezd­tek, ami vonítássá teljesedett. A kakasok kukorékoltak. Az út szélén szedegető galambok és értetlenül csiripelő verebek ri­adtan keltek légi útra, gondol­tam, hazafelé igyekeztek. Az egész teljes napfogyatkozás nem tartott tovább egy percnél, s megjelent a nap első sugara, s jó 10-15 perc múlva már nyoma sem volt a napfogyatko­zásnak. Én eddig még nem ta­lálkoztam olyan emberrel isme­rőseim közül, aki ne emlékezett volna erre a napfogyatkozásra. Mikor megkérdeztem őket, mi­ért nem nyilatkoznak erről a sajtónak, legtöbben azt mond­ták: az utóbbi 5-6 évben már annyit hazudnak mindenütt mindenről, hogy ez „kismiska” a történelem meghamisítását, az elért gazdasági eredmények letagadását illetően. Én személy szerint katasztró­fának tartom, hogy sok neves csillagászunk, az Országos Csillagvizsgáló Intézet egy ilyen fontos csillagászati törté­nést ne tartson számon. Egy szerelmes szívnek le lehet ta­gadni a Fiastyúkot is az égről, de egy megtörtént teljes napfo­gyatkozást nem, a tény tény marad. Mucsi Lajos, Salgótarján Közös költségek: emelkednek A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postaijából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Letagadták a Fiastyúkot?

Next

/
Oldalképek
Tartalom