Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-13 / 10. szám

1997. január 13., hétfő Gazdaság 7. oldal Magyar tőke, magyar ecsettel Az állam nem háríthat el magától minden feladatot Egy hajóban evezünk. Na jó, de hányán? Matolcsy György közgazdász szerint ez a fő kérdése a ma gazdaságpolitikájának. Magyarország nincs olyan kiszolgáltatott helyzetben, hogy csakis és szükségszerűen a monetáris politikát kövesse.- A globalizáció folyamataiból nem szabad kimaradni - véle­kedik a közgazdász. - A kül­földi tőkére szükség van, be kell épülnünk az egységesülő Európába is, de nem bármi áron. Gazdaságpolitikánknak ma az a tétje, hogy közülünk hány millió embernek lesz esélye ré­szesévé válni mindazoknak a lehetőségeknek, amelyeket a XXI. századi Európa kínál majd. Nem nehezedik ránk olyan külső pénzügyi, gazda­sági nyomás, amellyel szemben ne lehetne védekezni. Jóval na­gyobb a gazdasági mozgáste­rünk annál, mint amilyennek azt a mindenkori kormányok 1990 óta ítélik. Nálunk most a GDP 70 százalékát idegen or­szágbeli tőke állítja elő. Ez - a negatív következményeivel együtt - elkerülhető lett volna. Kedvezményekkel, ösztönző programokkal kellett volna ser­kenteni a magyar középvállal­kozói kört, hogy azok a multik beszállítóivá válhassanak. Ez Matolcsy György FOTÓ: feb mérsékelte volna az importot, növelte volna a kivitelt, vagyis javította volna kereskedelmi mérlegünket. A döntéshozó helyzetben lévő gazdaságpolitikusok pél­dát vehetnének az OECD-or- szágok szociálpolitikájáról. Közgazdászként is úgy gondo­lom, hogy hazánk erőtartalékai ma már nem a gazdaságban, hanem a humántőkében rejle­nek. Az államot, mint appará­tust karcsúsítani kell. Az oktatás, az egészségügy, a vidék fejlesztésének feladatai azonban nem ruházhatók másra. Ez lehetne önvédelmi stratégiánk sarkalatos pontja. Bozsó Bea Búzára már kötik a szerződéseket Még nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen károkat okozott a tél első hónapjának kemény időjárása a szántóföldi növényekben és a gyümölcsösökben. Az majd csak a tavaszi ál­lapotminősítés alkalmával, illetve a téli rügyvizsgálatok elvég­zését követően derül ki - nyilatkozta lapunknak Bállá István, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. A szakembertől megtudtuk: az őszi kalászosgabonák állapota a december eleji kedvező időjá­rás hatására sokat javult, még a késői vetésű búzák is kikeltek. A néhol előforduló gyengébb állományok elsősorban agro­technikai, tápanyag-utánpótlási hiányosságokra valamint a ve­tőmag nem megfelelő minősé­gére vezethetőek vissza. A december végi jegesedés nem kedvezett a növények átte- lelésének, ennek ellenére a ka­lászosok esetében a szakembe­rek egyelőre nem számítanak jelentősebb károkra, mivel a jégréteg alatti hótakaró laza és levegős. Persze a mostani hely­zet az időjárás további alakulá­sától függően még számotte­vően változhat. Bár még csak csírájában van jelen az idei gabonatermés, már megkezdődtek a szerződéskö­tések. A szaktárca információi szerint a termelők meglehető­sen tartózkodóak, mivel abban bíznak, hogy megismétlődik a tavalyi árrobbanás. Az integrátorok a sikértarta­lom függvényében tonnánként 18 500-22 000 forintot ajánla­nak az őszi búzáért. Vállalják továbbá a velük szerződő gaz­dálkodók termelésének - hektá­ronként 35 ezer forintos - elő­finanszírozását. A zöldségtermelő kertésze­tekben az energiaár emelkedése és a kereslet csökkenése miatt a fűthető növényházak jelentős részében a gazdálkodók le­mondtak a téli hajtatásról. A már betárolt zöldségeket fo­lyamatosan dolgozzák fel és ér­tékesítik. Téli mélynyugalmi állapot­ban vannak a szőlő- és gyü­mölcsültetvények. A szőlő­termő területekről nem jeleztek nagyobb károkat a terméktaná­csok. A veszteségek egyébként csak metszéskor derülnek ki, amelyre még legalább egy hó­napot várni kell. A gyümölcsültetvényekben sem okozott eddig komoly ká­rokat a hideg és a jegesedés, mert a fagy nem volt tartós. Decemberben a nagyobb alma- és körteültetvényekben elkezdték a metszést. Az ez évi szőlőtelepítési tá­mogatás reményében a terme­lők sok helyütt elvégezték a ta­lajforgatást és tápanyag-feltöl- tést. A beruházási kedv élénkü­lését jelzi, hogy a szaporító­anyag-előállítók - alapanyag és hajtatókapacitás hiánya miatt - egyes 1997 őszére szóló meg­rendeléseket már nem tudnak elfogadni. (újvári) * Határidők cégvezetőknek Január 15. •- Jövedéki elszámolás;- a fogyasztási adó befizetése, visszatérítése;- a fogyasztói árkiegészítés igénylése;- az idegenforgalmi adó befize­tése;- az útalap-hozzájárulás rende­zése;- a környezetvédelmi termékdíj befizetése;- mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, valamint agrárpiaci támo­gatások igénylése. Módosult a számviteli törvény Nagy számban módosította a számviteli törvény rendelkezé­seit az ez év januárjától hatályos 1996. évi CXV. törvény. Fontos tudnivaló, hogy már a tavalyi év vonatkozásában is alkalmazni kell azt a rendelkezést, amely szerint a mérleg szerinti ered­mény elszámolásakor az ered­ménytartalékkal szemben nö­velni kell a tőketartalékot a szö­vetkezet által az üzletrész-tulaj­donostól visszavásárolt üzlet­rész bevonásakor a más jogsza­bály alapján fel nem osztható szövetkezeti vagyonba helyezett összeggel. Amennyiben a szö­vetkezet költségvetési támoga­tást kapott az üzletrész vissza­vásárlásához, úgy tőketarta­lékba kell helyeznie a támogatás összegét is. Már az 1996. évről szóló éves, valamint egyszerűsített éves beszámolónál is az ered­ménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a tárgyév végén a tárgyévi adózott eredmény ki­egészítéseként osztalékra, ré­szesedésre, ezek adójára, to­vábbá az eredménytartalék egyéb célra történő felhaszná­lása miatti adóra igénybe vett összeget. Vállalkozási övezet A 195/1996. (XII. 19.) Korm. rendelet vállalkozási övezetté jelölte ki Záhonyt és térségét. A vállalkozási övezetben működő belföldi székhelyű vállalkozá­soknak járó kedvezményezett­ség 1996. január 1-jétől 2006. december 31-ig vehető igénybe. A kedvezményezettség ala­nyainak meghatározásakor a rendelet - furcsa módon - jogi és természetes személyekről be­szél, ami azt az abszurd helyze­tet eredményezi, hogy a betéti és a közkereseti társaságok (lévén, hogy ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági tár­saságok) nem részesülhetnek kedvezményben. Ez kiáltó ellen­tétben áll az esélyegyenlőség elvével és indokolatlan hátrá­nyos megkülönböztetést tesz a vállalkozások között. Reméljük, hogy „csak" szövegezési hibáról és nem tudatos jogalkotásról van szó. Vám Sokadik módosításán esett át a vámtörvény végrehajtásáról szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet. A 30/1996. (XII. 21.) PM rendelet szerint a vámszer­vezet új hatóságának, a buda­pesti székhelyű Vám- és Pénz­ügyőrség Központi Járőrszolgá­lat Parancsnokságának illeté­kessége az egész országra kiter­jed. Az ipari vámszabadterület üzemeltetőjét érintő új rendel­kezés, hogy a VPOP engedélye alapján az üzemeltető heti ösz- szevont ki/betárolási rendelke­zés benyújtásával is kérheti a termelő tevékenységhez szük­séges áruk, termelő- és egyéb eszközök betárolását, valamint kitárolását. Módosultak a vég­rehajtási rendelet mellékletei is. E körben említjük meg, hogy külföldi illetékességgel rendel­kezik a balassagyarmati, a bán­révei, az esztergomi, a hegyes­halmi, a hidasnémeti, a komá­romi, a kópházai, a lökösházai. a parassapusztai, a salgótarjáni, a sátoraljaújhelyi, valamint a szobi vámhivatal. :---:—:— ---­N ógrádban a palotásiak „előjoga” a nyúlbefogás Világjáró tapsifülesek Az állategészségügyi ellenőr­zést követően főként Olaszor­szágba kerülnek -jobbára tenyésztésre - valamint az ot­tani vadászterületekre az ál­lomány vérfrissítéseként azok a vadnyulak, amelyeket az elmúlt hét végén fogtak be Palotás körzetében. Az Új Május Szövetkezet vadásztársasága által rendezett élőnyúlbefogási akcióban mintegy száz ember - köztük a helyi általános iskola diákjai­val - vett részt a hagyományos hajtáson. A havas mezőn felál­lított hálókban kilencvenegy nagy fülű akadt fenn. Nógrád megyében csak a pa­lotásiak foglalkoznak nyúlbe- fogással. Még tíz esztendővel ezelőtt is lényegesen több nyúl élt a csaknem nyolcezer hektá­ros vadászterületükön. Akkoriban két-három nap alatt három-négyezer ugrifülest sikerült nyakon csípniük. A mezőgazdasági gépek vonulása és a vegyszerezés hatásaként azonban az állomány jelentősen megcsappant. Ennek ellenére szombaton - igaz kétszeri haj­tással - majdnem száz nyúl esett csapdába. A külkereskedő cég egyen­ként tízezer forintot fizet értük.------1

Next

/
Oldalképek
Tartalom