Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-31 / 26. szám

6. oldal Gazdaság 1997. január 31., péntek „Aki szeret, és tud is dolgozni, itt boldogulhat” Új szelek fújnak- Józsikám, ez nem igaz, ha kell, a föld alól is előkerítjük a környékről azt a tíz varrni tudó nőt - ígérte Gresina István, Rétság polgármestere dr. Dóra Józsefnek, az ottani Spektiva 2000 Kft. ügyvezető igazgatójának. Bár az ominózus telefon- beszélgetésnek véletlenül voltam fül- és szemtanúja, ebből nemcsak az derül ki, hogy tíz kihasználatlan varrógép keresi gazdáját, hanem az is: a polgármesternek legfőbb szívügye a gazdaság, a munkahelyteremtés. a Börzsöny alján pontosságot és a gyorsaságot: a minőség alapköveit. Szívből dolgozik mindenki, s ez látszik a termék minőségén, mert rá­döbbentek, űj szelek fújnak a Börzsöny alján is: aki szeret, és tud is jól dolgozni, az bol­dogulhat is. Dávid Judit gép­íróból lett varrónő, Tolmácsról lang se megy veszendőbe. Mint jó gazdaasszony, úgy ta­karékoskodik a Nógrád köz­ségi hegesztőből, nehézgépke­zelőből, gépkocsivezetőből lett ügyes kezű szabász. Dr. Dóra mutatja az épülő ezer négyzetméteres űj üzem­csarnokot. Ha tavaszra elké­Kiváló csapat szabja-varrja marhabőrből az ülőgarnitúrákat fotó: rigó Tibor Az sem véletlen, hogy nem varrónőket, hanem varrni tudó hölgyeket keresnek, hiszen a kft. rétsági üzemében ügyes szakemberek vezetik a betaní­tást. Dr. Dóra József ügyvezető igazgató kérdésünkre el­mondta, 35 ezer forint bruttó bért kapnak a tanulók, plusz 20 százalékos prémiumot. Jelen­leg 36 ember dolgozik az üzemben. Külországi marha­bőrből szabják, varrják a re­mekbe szabott ülőgarnitúrákat nyugati piacokra.- Kellene még tíz ember nagyon - mutat az üresen ár­válkodó gépekre. Dóra úr sok­szor reggeltől estig járja a kör­nyék falvait, tárgyal a polgár- mesterekkel, de kevés ered­ménnyel, mert a térségben élőknek nagyon rossz tapaszta­lata van a varrodákról, ahol alulfizetik a gép fölött gömye- dőket, innen a gyanakvásuk. Ezért dühös és szégyenkezik, különösen a belga tulajdonos Joost Vandendriessche úr előtt, aki Magyarországon él és naponta ingázik rétság- pusztaszántói, ipolytölgyesi és szlovákiai üzemei között: el­lenőriz, felügyel, tanácsot ad. Hasonló tempót követel köz­vetlen beosztottjától, Dóra úr­tól is. A teljesítmény mérése szá­mítógépen történik, s. ez az alapja a bérezésnek is. A drága nyersanyag leggazdaságosabb felhasználásában is a legkor­szerűbb technika segíti a gya­korlott szabászt, és értékeli munkáját. Spanyúr Csaba szerint ki­váló a csapat, öröm velük dol­gozni. A fiatal üzemvezető szerint néhány hónap alatt megszokták a fegyelmet, a jár be munkahelyére:-December óta dolgozom itt, korábban Vácott kerestem a kenyerem. Hála Istennek, úgy tűnik, elégedettek mun­kámmal, s ez biztatást ad a jö­vőre. Zoller Zoltán szabászmester mérnöki pontossággal kanya­rója sablonjai segítségével a drága marhabőrt, egyetlen sal­szül, újabb 70-80 embert vár­nak dolgozni a környékről. Kell a munkáskéz, van meg­rendelés. Mint mondja: mindenkit abban a reményben vesznek fel, hogy nyugdíjba is onnan vonul. Ez pedig a biztos jövő egyik fehér hollónak számító ígérvénye itt, a Börzsöny al­ján. Szabó Gy. Sándor Egyesülő sörgyárak. A Brau-Union AG egyesíteni kívánja két magyarországi érdekeltségét, a Martfűi és a Soproni Sörgyárat. Egyúttal ajánlatot tett a Martfűi Sör­gyár összes részvényének megvásárlására, részvé­nyenként 206 schillingért. Tegnap mindkét sörgyár részvényeinek tőzsdei ke­reskedését felfüggesztették. Tőkeemelés. Az Inter-Eu- rópa Bank Rt. az előzetes, nem auditált adatok szerint 2 milliárd forintot megha­ladó adózás előtti ered­ménnyel zárta a tavalyi évet. A pénzintézet mérlegfőösz- szege egy év alatt 1996 vé­gére 62,3 milliárd forintról 90,8 milliárd forint fölé emelkedett, közölte Pier Franco Rubatto vezérigaz­gató. A pénzintézet közgyű­lése április végén dönt a ter­vezett tőkeemelésről. Szegény kaszinók. A ka­szinók üzemeltetői szerint túl szigorúak a működé­sükre vonatkozó szabályok, aránytalanul magasak a be­vételeiket terhelő befizetési kötelezettségek, és előbb- utóbb több kaszinó is vesz­teségessé válhat - mondta Gellei Imre, a Casinos Hun­gary vezérigazgatója. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 276,09 Görög drachma (100) 66,01 Német márka 103,66 Olasz líra (1000) 105,38 Osztrák schilling 14,72 Spanyol peseta (100)122,45 USA-dollár 169,80 Tejtermelés: fejni vagy nem fejni Még 1945-ben sem volt olyan mélyponton a magyar szarvas­marha-tenyésztés, mint jelenleg. Akkor ugyanis az országban több mint 1 millió szarvasmarha volt, most pedig alig több mint 900 ezer - hangzott el a MOSZ Szarvasmarha-tenyésztői Országos Választmányának tegnapi ülésén. Berend Ferenc, a választmány elnöke igencsak borúlátó képet festett az ágazat helyzetéről. 1989-ben több mint másfél mil­lió szarvasmarha volt hazánk­ban, és a tejtermelés megha­ladta a 2,3 milliárd litert. Ta­valy már csak 1,5 milliárd liter tejet kínáltak eladásra a gazda­ságok. Rohamosan csökkent a tejelő tehenek száma is: 1989- ben mintegy 650 ezret tartottak az országban, jelenleg pedig alig van több 400 ezernél. Az ok a jövedelmezőség csökkené­sében rejlik, a tehenekre a leg­több gazdaság ráfizet. A múlt évben a tej átlagos felvásárlási ára 34,70 forint volt, míg önköltsége megha­ladta a 36 forintot. Az idén a tenyésztők szerint 50 forintnál is magasabb átlagos felvásár­lási árat kellene elérni ahhoz, hogy kifizetődő legyen a tej­termelés. Az önköltség mintegy 47 forintra tehető, a takarmány és az energia drágulása miatt. Am a tejüzemek általában 43 forintos garantált árat adnak a tejért. A választmány tagjai sürget­ték a kormányt, foglaljon végre állást a magyar szarvasmarha­tenyésztés ügyében. Van-e rá szükség, vagy sem? Ha a válasz nemleges, úgy több tízezer szarvasmarhát kell levágni. Ez esetben több százmillió dollá­ros tejimportra számíthatunk. Az állattenyésztés alakulása (193&-1996) Év Szarvasmarha (ezer db) Sertés (ezer db) Juh (ezer db) Tyúkféle (ezer db) összes ebből tehén összes ebből anya­koca 1938 1911 960 4700 600 1500 1989 1730 658 8553 660 2069 67 037 1994 984 441 5035 380 1237 39 907 1995 951 423 4669 383 1074 38 317 1996 952 422 5523 456 988 36 022 Becsüljük a tudományt! Tudósok, tanárok, akadémikusok modernizációs chartája A gyorsuló időben azok az országok emelkednek fel, amelyek fölismerik az emberi erőforrások elsődleges fontosságát. Ahol a polgárok otthonosak a modern világban, mert értik és vállal­ják azt. Hazánkban is a gazdasági fejlődés kulcsa az emberi képességek kibontakoztatása. Ötven tudós, tanár és akadé­mikus - közöttük a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - „a tudomány társadalmi fele­lősségét átérezve, a magyar tár­sadalom egészséges fejlődését kívánva” hozta nyilvánosságra a modernizációs chartát. A dokumentumban a jelen problémáiból kiindulva sorra veszik az iskola feladatait, a te­hetség, a magyarságtudat és a tömegtájékoztatás szerepét „a tanulás, a tudomány, az inno­váció társadalmi rangjának visszaállításában”. A moderni­záció ugyanis - mint írták - nemcsak pénzügyi, hanem el­sősorban tudati kérdés. Éppen ezért sajnálatos, hogy egyes ré­tegek - fiatalok is - elidege­nednek a műszaki és a tudomá­nyos vívmányoktól. Az aláírók összehangolt tár­sadalmi cselekvésre szólítanak fel mindenkit, hogy „a moder­nizáció a magyar nép széles ré­tegeinek tudatában is megtör­ténjen. Ez a tudatosan gyako­rolt demokrácia útja, az ország szellemi és anyagi fölemelke­désének feltétele” - olvasható a modernizációs chartában. ggy százalék a személyi jövedelemadóból Támogassa Nógrád művelődését! Nógrád megye művelődési élete súlyos veszteségeket szenvedett el az utóbbi hat évben. E folyamat feltartóztatására hozta létre Nógrád Megye Közgyűlése 1991-ben a Nógrádi Mecénás Alapítványt. Az alapítvány eddigi fennállása alatt 417 pályázónak 21 millió forint támogatást osztott szét, nyilvános pályázat útján. A megyei önkormányzat jelenleg nem tudja feltölteni az alapítványt, ezért az Ön támogatására szorul. Ha Ön SZJA-t fizető, kultúrát szerető polgár, az APEH által kiküldött Rendelkező Nyilatkozat kitöltésével juttassa alapítványunknak a személyi jövedelemadója 1 % -át! Adószámunk: 19160652112 (Amennyiben további információt igényel, telefonon hívható Medvácz Lajos elnök a 35/300-622 vagy Brunda Gusztáv titkár 32/311-760-as számon.) > ggy százalék a személyi jövedelemadóból Kulcskérdések a TIT programjában A több mint 150 éves múltú Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Egyesülete a hagyományos kultúraközvetítő tevékenység, a szakképzés, átképzés szervezése mellett igen nagy jelentőséget tulajdonít a hátrányos élethelyzetű fiatalok körében tervezett kísérleti oktatási formák megvalósításának, az egészségnevelésben sürgető feladatok megoldásának. Az egyesület elnöksége, munkatársai bizonyosak abban, hogy az ezredforduló éveiben a magyar kultúra, a modem demokrácia, a nemzeti jövő kulcskérdéseinek sorából valók ezek a programok. Megvalósításuk ugyanakkor elképzelhetetlen a társadalmi, civil jellegű részvétel, támogatás nélkül. Éppen ezért tisztelettel kérjük, hogy egyesületünk tagjai, tanáraink, programjaink közreműködői, hallgatói, a céljainkkal szimpatizáló polgárok az 1997-ben lehetséges új támogatási eszközzel, a jövedelemadó 1 %-ának a TIT céljaira való felry ánlásával segítsék erőfeszítéseink megvalósítását. Adószámunk: 19157076-2-12. További információ: Erdős István ügyvezető igazgató, telefon: 32/314-282. tern I rfi A VILÁG PIACAIN Tengernyi a tengeri Az Agrograin elemzői sze­rint lanyhuló kereslet jelle­mezte a múlt héten a nem­zetközi búzapiacokat. Az árak minden határidőre tonnánként 2-3 dollárral, az újtermésű jegyzések még en­nél is nagyobb mértékben csökkentek. A jelenleg kalku­lálható júliusi piaci árak már tonnánként 140 dollár alatt vannak, a héten jelentettek meg először 135 dolláros ex­portár-elképzelést az észak­amerikai lágy búzára. Egyes elemzők szerint a 130 dollá­ros exportár sem zárható ki. A tonnánkénti 10 dollárral alacsonyabb árbecslést első­sorban a vártnál jobb termés­kilátások indokolják, az árak realizálása azonban a legna­gyobb exportőrök ártámoga­tási politikájának a függvé­nye. Sem az Egyesült Álla­mok, sem az EÚ nem akar újabb támogatási versenyt kezdeni, az érvényes megál­lapodások szerint inkább az árak letörésére törekszenek. A kukorica piacán is fordu­lat következett be, már semmi sem indokolta, hogy a kukori­caár alakulása eltérjen a bú­záétól. A csökkenés irányába hatott az is, hogy Kína újabb tételt adott el a korábban szinte kizárólagosan amerikai árut vásárló Dél-Koreának. A fizikai piacon 150-157 dollár között alakul az ár. (wágner) / A Budapesti Árutőzsde hírei 6 A keddi tőzsdenapon kiegyensúlyozott piac mellett kicsi ármozgások vol­tak, zömmel lefelé. A sertésárak viszont pár forintot emelkedtek. A kukorica őszi határidőit lefelé nyomja a július 18 500Ft/t-ás ára. • Az óbúza ára tovább esik, ez érvényes a takarmánybúzára és -árpára is. A napraforgó őszi határidői hosszan tartó esés után emelkednek. A sertéspiacon erős kereslet alakult ki, hónapos szünet után ez jó jel a termelőknek. Áru/Hó Elszámolóár Kukorica (Ft/t) Március 19 070 Október 19 650 Étkezési búza (Ft/t) Március 28 610 Július 21 800 Takarmánybúza (Ft/t) Március 27100 Takarmányárpa (Ft/t) Március 29 500 Napraforgó (Ft/t) Október 42100 EU-vágósertés I. (Ft/kg) Február 214,00 EU-vágósertés II. (Ft/kg) Február 195,00 Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv 18 700-19 070 19 400-19 470 19 300-19 650 19 650-19 900 19 650 28 610-29 000 21 400-21 550 26 700-26 710 29 500-29 510 208.00- 214,00 182.00- 195,00 28 610-29 000 28 610-29 000 21 800-22 200 21800 29 900 29 500 42 500 214,00-230,00 214,00 199,00 Ballai Pál BÁT-tözsdetag

Next

/
Oldalképek
Tartalom