Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-30 / 25. szám

1997. január 30., csütörtök Gazdaság 7. oldal További információért hívja a 265-8888-as, a 06 60 450-450-es vagy a vezetékes telefonról ingyen hívható 06 80 450-450-es telefonszámot. http://www.westel.hu WESTEL IRODA: MISKOLC. 3525 KOSSUTH L. U. 2., TEL.: (06 46) 411-550, RÁDIÓTELEFON: J WESTEL FORGALMAZÓ: SALGÓTARJÁN, APEX KFT., 3100 KLAPKA ÚT 3., TEL : (06 32) 312-832, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 337-247 iiBOTt'f.RTpni.n/1 P -4 r| i (-•( t<yr n «il Jmirmrl t f( ) t m wmi i í t WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT Kiásol leiül 29.900 Ft Benelon City Ft Nokia 150 19.900 Ft Banalnn Office Január 27-től a Westel Rádiótelefon Kft. óriási engedménnyel árusít 4 különböző típusú, felújított mobiltelefont. Sőt, a Westel most még a nettó 25.000 Ft-os rendszerbelépési díjat is elengedi. Ingyenes ünlégés ) Most kis befektetéssel olyan kifogástalan állapotú, felújított készülékhez juthat, amelyre 6 hónap garanciát vállalunk. A 0660-as telefonok ráadásul a legkedvezőbb mobil percdíjakkal, az ország egész területén használhatók. Itt a párzási időszak és a veszettség, nő a fertőzésveszély Rókát láttak Tarjánban Hozzászoktunk már, hogy farkast kiáltunk, ha látunk egy téb- láboló rókát a településünkön, bár való igaz: a veszettség nem játék, fő az óvatosság. A rókák már a Vásártéren „sétálnak”. Erre int dr. Szőke Pál főorvos is, az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója. A rókák feltűnése ezekben a napokban nem ritka látvány, hiszen az enyhülő idő­járás hatására megkezdődött a párzás. Az apróvadak létszámának csökkenése hajtja be elsősorban a lakott településekre az izga­tott állatokat, akik többnyire élelem után kutatnak. Salgótarjánból, a Szérűskert útról érkezett bejelentés szer­kesztőségünkbe. Az igazgató főorvos hozzátette, hogy bár egyelőre nem kell veszettségtől tartani, az óvatosság nem árt, hiszen, ha az érintkező rókák közül csak egy hordozza magá­ban a vírust, hamarosan vala­mennyi fertőzötté válik. Ilyen esetben kerüljük az ál­lattal való találkozást, kedvenc ebünket sem tanácsos szabad­jára engedni az erdőszélen. A kötelező, veszettség elleni vé­dőoltásra egyébként áprilisban kerül sor Salgótarjánban. (németh) Nem vagyunk kötelesek elárulni adóazonosító jelünket Ki kérheti számon a számot ? Bizonyára sokan emlékeznek arra az időre, amikor boldog­boldogtalan személyi számunkra volt kíváncsi, az után kuta­kodott. Csak nehogy így járjunk az adóazonosítóval is. Ezért kértünk felvilágosítást az APEH megyei igazgatóságától.- Kik kérhetik az állampolgár­tól az adóazonosító számot?-Az adózónak a számot az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. A ma­gánszemélyeknek az azonosító jelét közölnie kell a munkálta­tóval, a kifizetővel, az adóked­vezmény vagy adómentesség igénybevételére jogosító igazo­lást kiállító, adatszolgáltatásra kötelezett szervvel, továbbá a biztosító-intézettel, pénzinté­zettel, ha az olyan kifizetést tel­jesít, amelynek alapján a ma­gánszemélynek adófizetési kö­telezettsége keletkezik.- Mikor tagadhatja meg va­laki az adóazonosító szám be­mutatását?-Bármikor, ha egy általam fel nem sorolt szerv kéri azt. V. K. Még jó darabig akadálypálya lesz a pásztói úthálózat Tavaszra eltűnnek a gödrök Pásztón a lakosság nagyobbik része örül, hogy hosszú évek után nemsokára megcsörren lakásában a telefon. Az utóbbi időben tapasztal­ható, hogy a kivitelezők gyor­sabb ütemet diktálnak, ami jó érzést vált ki a lakosságból. Ezt a kedvező folyamatot szakította félbe a beköszöntött hideg idő­járás, és keresztülhúzta a tele­fonvonalat fektetők terveit: de­cember Végété nem tudták be­fejezni a munkálatokat. Emiatt az állampolgároknak felbontott útszakaszok, út- és járdaátvágások között kell buk­dácsolniuk, állítólag 1997. ápri­lis 30-áig. Ekkorra ígérte a fő- vállalkozó, a Hoffman Rt. a földmunkálatok befejezését. Az ő kötelessége és felelőssége a munkaterületek szabvány sze­rinti behatárolása, balesetmen­tességének a biztosítása. Az örölti teremtette kényelmetlen­ségeket - ha nehezen is - a hát­ralévő időben elviseli a lakos­ság. Hogy a felbontott területek határidőre történő helyreállítása megtörténjen, a közlekedés balesetmentesen folyjon, a vá­ros polgármesteri hivatalának munkatársai folyamatosan el­lenőrzik a munkálatokat, tartják a kapcsolatot a Kelet-Nógrád COM Rt. és a kivitelezők kép­viselőivel. p %**» rwy**nr#Vf#> Bécsi bemutatkozások A négy keleti megyének minden reménye megvan, hogy az osztrák befektetők nagyobb érdeklődést tanú­sítsanak e hozzájuk kicsit távoli területek iránt is. Békés, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye párat­lan bemutatkozási lehetőséget kapott a minap. Az osztrák Szövetségi Gazdasági Ka­mara bécsi székházában sze­mélyes találkozót szervezett a megyék és az osztrák gazda­sági élet képviselői számára. Fazakas Szabolcs miniszter nem csupán jelenlétével tá­masztotta alá, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tu­lajdonít a keleti országrész fejlődésének: előadásában is megerősítette, hogy a kabinet konkrét támogatásban része­síti e megyék fejlesztéseit. A külföldi beruházók eddig minden bizonnyal azért kerül­ték el Kelet-Magyarországot, mert hiányzott a megfelelő in­formáció a térség gazdasági és infrastrukturális helyzeté­ről és fejlesztési lehetőségei­ről, másrészt pedig senki nem kínált olyan konkrét megva­lósítható projekteket, ame­lyek vonzó beruházási lehető­séget kínáltak volna. A rendezvény mindkét vo­natkozásban úttörő jellegű volt: az önkormányzati veze­tők vetített képekkel illuszt­rált, pontos helyzetjelentést adtak, és eloszlattak bizonyos tévhiteket. Például a közleke­dés és a telefonhálózat elma­radottságáról elterjedt legen­dákat. Felvillantottak olyan előnyöket, amelyek a térség számára ugyan nem kelleme­sek, ám a beruházó hasznára fordíthatja. Például az üresen álló termelői infrastruktúrával ellátott épületeket, az orszá­gos átlag feletti munkanélkü­liséget, amely jól képzett munkaerőt is érint. No, és az átlagnál alacsonyabb munka­bér is vonzó, lehet, hiszen a drágább nyugati országrész­ben is sok o.sztrák vállalkozó tartja érdemesnek a termelést. Á rendezvény sikere iga­zolja az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium tervét, miszerint hasonló bemutatókat Németországban is rendeznek. Sz. J. Ev végéig megszűnik a KST Az idén december 31-ig meg kell szüntetni minden Köl­csönös Segítő Takarékpénztá­rat (KST). A hitelintézeti tör­vény értelmében január Éjé­től e szervezetek már nem gyűjthetnek betétet, és hitele­ket sem nyújthatnak. Jelenleg országosan mint­egy 2000 KST létezik, és az OTP Bank Rt., mint a KST-k folyószámla-vezetője, össze­sen mintegy 1,4 milliárd fo­rintnyi KST-betétet és több mint 1 ,3 milliárd forint köl­csönt tart nyilván. E (pénzügyi önsegélyező formti - amelynek létrehozá­sát egy 1957-es PM-rendelet rögzí tette - az OTP-nek nem jelentett nyereséget, sőt a KST-k ellenőrzése jelentős feladatot rótt a pénzintézetre. Azok a KST-tagok, akik az id,én szerettek volna hitelhez jutni, ezt már nem tehetik. Kergekór a kertek alatt A hazai marhahús-felhasználás egy ezreléke német eredetű A magyar szürkemarha évszázadokon át az ország egyik fő be­vételi forrása volt, saját lábán terelték a hajdúk az „élő árut” a nyugat-európai piacokra. A betegségekkel szemben ellenálló, az időjárás viszontagságait tűrő szürkemarha húsa koleszte­rinben szegény, s ami a fő: még a gyanú sem merülhet fel, hogy a kergemarhakór megtámadná. Magyarországon nem volt és jelenleg sincs kergekór, ám e járvány réme ismét a figyelem középpontjába került. A BSE-kór újabb állomása Németország, ahol csaknem öt­ezer állatot vágtak le a fertőzés gyanúja miatt. A német hatósá­gok ugyan közölték, hogy fer­tőzött állat nem kerülhet kül­földre, mégis adódik a kérdés: fennáll-e a veszélye annak, hogy hazánkba is eljut ez a be­tegség? Németh Antal, a Földműve­lésügyi Minisztérium osztály- vezetője kérdésünkre vála­szolva közölte, hogy aggoda­lomra nincs ok. Főként azért, mert Magyarország nem impor­tál élőállatot. A tárca illetékesétől megtud­tuk: amikor birtokukba jutott az első hivatalos értesítés a né­metországi esetekről, a hazai lakosság védelme érdekében azonnal megszigorították az el­lenőrzést azokon a határállo­másokon, ahol ilyen szállítmá­nyok érkeznek az országba. Ezen kívül - a további intézke­dés megtételéig - részletes in­formációt kértek a német húsz­szövetségtől és húsforgalma­zóktól. A szigorított ellenőrzés nem azt jelenti, hogy az állat-egész­ségügyi szakemberek mintát vesznek a beérkező hússzállít­mányokból. Ez a betegség ugyanis a húsból kimutathatat­lan, arra csupán az idegrendszer elváltozásából lehet következ­tetni. Hozzánk azonban kicson­tozott hús érkezik, nincs okunk sem az aggodalomra, sem arra, hogy szigorúbb feltételeket szabjunk a behozatalhoz. A hazai marhahús-felhaszná­lás egy százaléka származik egyébként importból, s annak is csak egy tizede német. — rigi— Lábadozó tangazdaságok A mezőgazdaságban végbement átalakulás a tangazdaságokat sem kímélte. Az üzemek megszűnésével válságos helyzetbe ke­rült az agrároktatási intézményekben folyó szakmai képzés. A krízis múlófélben, a tanüzemek lábadoznak, gyors talpra állá­suknak egyetlen akadálya van: a pénzhiány. Ha az intézmé­nyek az idén megkapták volna az igényelt egymilliárd forintos költségvetési támogatást, fejlődésük felgyorsulhatott volna. Jelenleg száz közép- és felső­fokú agrároktatási intézmény­nek van saját tangazdasága, összesen mintegy 14 ezer hek­táron. Az iskolák az 1992-es ÁVÜ-döntés alapján jutottak - hosszú távú használatbavételi szerződés révén - állami föl­dekhez. A „földosztás” az elmúlt években fejeződött bé - tudtuk meg Wallendums Árpádtól, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetőjétől. A tangazda­ságok költségvetési hozzájáru­lásra nem számíthatnak. Az is­kolák fenntartói — az önkor­mányzatok, minisztériumok — adják a működéshez, a gyakor­lati képzéshez szükséges költ­ségeket. Jóllehet, több helyütt elvárják, hogy a tanüzemek az anyaiskola pénzhiányát nyere­séges gazdálkodással ellensú­lyozzák. Az üzemek bevételüket több forrásból próbálják gyarapítani. A múlt évben az önkormány­zati beruházások, valamint a szakképzési alap központi kere­teiből jutottak támogatáshoz, és ahol a feltételek adottak voltak, ott az agrártámogatásokat is igénybe vehették. Ennél többre az idén sem futja. Kivételek persze akadnak. Virágzó, eredményes gazdálkodás folyik a velencei, a pápai, a kenderesi, a sellyei, a kétegyházi, a jános- halmai, a kecskeméti, a bakta- lórántházi és a kiskunfélegy­házi tanüzemekben. Az agrár-oktatóintézmények szakmai érdekeinek érvényesí­tésére, a tangazdaságok haté­konyabb működésére tavaly megalakult a Magyar Tangaz­daságok és Tanüzemek Szövet­sége. A szervezet a többi között vállalta, hogy emeli a szakkép­zés színvonalát és nemzetközi partnerkapcsolatokat épít ki a továbbképzés érdekében. U. G. Agrármarketing. Öt­százmillió forintot szán eb­ben az évben marketing- tevékenységre a földműve­lésügyi tárca az idei agrár- támogatásokból. Ezt Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter jelentette be szer­dán Budapesten, az Agrár- marketing Centrum bemu­tatkozó sajtótájékoztatóján. Visszaszorulóban. A gazdaságvédelmi koordiná­ciós bizottság elnöke szerint az elmúlt évben megtorpant a feketegazdaság térhódí­tása. Bencze József el­mondta, a bizottság tegnap az ásványolajtermékekkel kapcsolatos visszaéléseket, a piacok és közterületek el­lenőrzését, és az államhatá­ron tetten érhető gazdasági bűncselekmények vissza­szorításának lehetőségeit vizsgálta meg. Útmutató. Az Ml-es autó­pályát elkerülő, nem fizető útvonalakról azonnal tájé­koztatót kell kihelyezni - erre kérte fel szerdán az üzemeltető ELMKA elnök­vezérigazgatóját a KHVM miniszteri biztosa. Az üze­meltetőnek soron kívüli igazgatósági ülésen kell döntenie a táblák kihelyezé­séről. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 275,26 Görög drachma (100) 65,71 Német márka 103,12 Olasz 1 ira ( 1000) 105,10 Osztrák schilling 14,66 Spanyol peseta ( 100) 122,13 USA-dollár 170,63

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom