Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

Megyei Körkép 1997. január 29., szerda „Hol Isten, ott szükség nincsen” - Szécsény nyugdíjasai kedves kiállítással lepték meg a Művelődési és Ifjúsági Centrumba látogatókat. Szüleik dísztörülközőit, falvédőit gyűj­tötték össze, s mutatják be a nagyközönségnek. A falvédők zömmel a konyhába készültek, a háziasszony nagyszerűségét, sütő-főző tudományát, rendszeretetét dicsérik. fotó: rigó Tízmilliós kiadás, gáz, csúszósság, képviselői hattyúdal — Falugyűlés Bámán Nem kell a ceredi fogászatra járni Az önfeledt és talán más jel­zővel is illetett közbeszólások sokkal inkább családias han­gulatúvá tették a bárnai falu­gyűlést. A zárszámadás az elmúlt esz­tendő korszakos jelentőségű beruházásaként értékelte az ál­talános iskolai vizesblokk megépítését. Kétségtelen, hogy új fejezetet nyit a falu életében a nagyságrendjében kiemel­kedő gázhálózat-építés, mely átnyúlik erre az esztendőre, s eddig tízmilliójába került az önkormányzatnak. Kézen­fekvő, hogy ekkora vállalkozást minden egyéb területen csak takarékosság kísérhet. Igen ám, csakhogy ott a hetvenkilenc jö­vedelempótló támogatásban ré­szesítendő állástalan, az elke­rülhetetlen segélyezés, s el­kelne néhány közérzetjavító in­tézkedés. S mindjárt „rög­tönzött” is ilyet a vezetés: a gyűlést megelőző testületi ülé­sen úgy döntöttek, mégse járja­nak a ceredi fogászatra a báma- iak, mert túlságosan körülmé­nyes és drága az odajutás. Ma­rad tehát az egyéni boldogulás: ki-ki próbáljon fogorvost ta­lálni, a számlákat a polgármes­teri hivatal fizeti. Száznegyvenkilenc család fizetett be gázra, érdemes volt ennyi igényért így eladósodni? - Ezt a kedvezményekkel könnyített lehetőséget kár lett volna elszalasztani - hangzott a válasz. Miért kell szobaszám szerint megállapít^ az idén megemelt szemétszállítási dí­jat, hiszen a szoba nem szeme­tel - kérdeztek, érveltek néhá- nyan. Erre azt a magyarázatot kapták: ez a rendszer áttekint­hető, jól nyomon követhető. Már-már a járhatatlanságig csúsznak az utak, hol vannak ilyenkor a közmunkások? Je­ges, veszélyes a közkút kör­nyéke, kevés az energiatakaré­kos lámpa a közvilágításban - feszegették mások. Mire a felelet: nem kis költ­ség a közmunkások bérét mege­lőlegezni. Az utak, kutak álla­potáért sokat tehet a polgár, aki - eleget téve kötelességének - járda híján az út sávját sepri, szórja a háza előtt... Minden eddiginél nagyobb összefogás van kibontakozóban a turizmus fellendítésére * Aki jön, aludjon is nálunk ! A Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Becsó Zsolt lapunk de­cember 28-ai számában elemezte megyénk idegenforgalmának helyzetét. Utalt egyebek mellett arra is, hogy Nógrád megye nem csak földrajzilag van „periférikus helyzetben”. Mi történt azóta? Mi várható a közeli hónapokban? Egymásra találnak-e azok, akik a turizmusért tenni akarnak? - tettük fel a kérdést az alelnök úrnak. 10-15 olyan terméket fejlesz­tünk ki, amelyek megyénk ter­mészeti, történelmi, néprajzi és más lehetőségeinek a legjobban megfelelnek. Ezek lehetnek ökoturisztikai, ifjúsági, vadász- és sport-, valamint szociológiai jellegű turisztikai termékek. Gyakran keresett turisztikai célpont a szécsényi Kubinyi-kastély- Nem volt eseménytelen az el­telt egy hónap. A napokban ép­pen a Nógrád Megyei Hírlap­ban jelent meg egy sajtótájé­koztatóról szóló közlemény, amely a turizmusról készült törvénytervezet közeli szakmai vitájára, az ágazat fejlesztésére, korszerűsítésére utalt. Mi is en­nek szellemében kezdtük meg a regionális és a megyei jellegű feladataink csoportosítását, tu­risztikai termékfejlesztési prog­ramjaink előkészítését - emlé­keztetett a történtekre, majd megemlítette: -A stratégiai tervezőcsoport működik, egy­két hónapon belül „A turiszti­kai egyesület Nógrádért” elne­vezéssel megalakul az egyesü­let is.- Tehát a szezon előtt indul a gépezet? Tájékoztassa lapunk olvasóit, valójában miről is van szó!- Örömmel. Már elkészült a megyei „vonzerő”-leltár. Érzé­keljük azt is, hogy erősödik a turizmushoz és az idegenforga­lomhoz kapcsolódó vállalkozói kedv. Az átutazó jellegű turiz­mus olyan irányú befolyásolása a cél, hogy számottevően növe­kedjen a vendégéjszakák száma. Ha ezt a minőségi muta­tót vizsgáljuk és más megyék­hez viszonyítjuk a kapott ada­tokat, bizony döbbenetes kép tárul elénk. Közel négymillió turista utazott át megyénkén az elmúlt évben, a vendégéjszakák száma alig haladta meg a 20 ez­ret.- Mit tesznek a helyzet meg­változtatásáért?- Az előbbiekben utaltam arra, hogy a tervezőcsoportunk hozzáértően megkezdte a mun­kát, országos régiókban, me­gyei térségekben és lehetősé­gekben gondolkodva. A tervek szerint megyei fogadóhelyek kialakításán dolgozunk: a Bör­zsöny, a belső Cserhát, a Mátra nyugati és a Medves térségé­ben. Az itteni lehetőségekre, látnivalókra, szolgáltatásokra építjük a turisztikai terméket. A másik feladatunk az, hogy az országos fejlesztési irányok­nak megfelelően a megyei terü­letfejlesztési koncepciók és le­hetőségek figyelembevételével Van egy harmadik célkitűzé­sünk is, amely a kistérségek tu­risztikai igényeire alapoz. Az egyesület munkája az egész megyére kiterjed, össze­fogja, összehangolja a verseny- képes turisztikai termékeket és segíti a kistérségi turisztikai tö­rekvéseket.- Alelnök úr! Említette, hogy az egyesület neve rövidítve „TUN” lesz. Miért?- Egyrészt azért, mert emlé­keztet az egyesület nevére, másrészt pedig, mert a „tun” szó német ige, jelentése: csele­kedni, tenni. Ettől aktuálisabb, célirányosabb rövidítést a tu­rizmus területén szorgoskodók nem találhattak volna. Rácz András A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. ' . í- Készek vagyunk, jöhetnek a vendégek Legszebbek a bujáki lányok Tisztelt Szerkesztőség ! Január 18-ai lapjukban meg­jelent „Pénzcsinálás” - Ho­gyan, miből? című cikkük hozzászólásra ösztönzött.- A kerekasztal-beszélgeté- sen többször is szóba került a turizmus, mint lehetőség a gaz­dasági nehézségekből való ki­lábalásra. Különösen Dóra Gyula úr, a Salgótarján és Vi­déke Afész elnökének tenni akarása volt szimpatikus, aki - ha minden igaz - keresi a lehe­tőséget, hogyan lehetne a tu­rizmus vérkeringésébe kapcso­lódni. Nyílt levélben Dóra urat is megkerestem. Levelem tar­talma tulajdonképpen megyénk egész lakosságának szól, ezért választottam ezt a formát. Ké­rem, hogy szíveskedjenek a lap­jukban közzétenni! Köszönöm.-Január 18-án tartotta éves közgyűlését a Magyar Turiszti­kai Egyesület. Két megyei vo­natkozású téma is szóba került. A közgyűlésen (a beszámo­lójából mintegy 15 percet szen­telve erre a témára) értékelte dr. Lengyel Márton elnök úr a Bu­dapesti Közgazdaság-tudomá­nyi Egyetem turizmuskutató­csoport vezetője azt a december 13-14-én megtartott tanulmá­nyutat, ami a MATUR „Ma­gyarország bemutatkozik” 1996. évi sorozatának záróren­dezvénye volt. Az értékeléséből néhány megszívlelendő összefoglaló gondolat.- A turizmusszakma eddig is tudta, hogy van Hollókő (és az maximum egyórás program), hogy van Eger (ami maximum félnapos), egy Szépasszony- völgyi „kirándulással” esetleg egy éjszakássá tehető program, hogy van Aggtelek, de e he­lyekre a Budapesttől mért nagy távolságuk miatt szintén csak egyórás rövid program tervez­hető, amit az utazásszervező emiatt vagy beletesz a program­jába, vagy nem.-A három megye MATUR tagozata által szervezett közös tanulmányút bebizonyította:- a korábbi gyakorlattól elté­rően egészen más felfogásban is lehet, illetve kell piacra vinni, „eladni” ezeket az önma­gukban komoly értékeket, a tu­risztikai szempontból eddig csak kiránduló-, kiegészítő programnak tartott lehetősége­ket, amelyek külön-külön eddig csak szűk réteget motiváltak utazásra.- A program összeállítása felkeltette az érdeklődést a fon­tosabb vonzerőkön kívül is megtekinthető értékeinkre, si­került hiányérzetet keltenünk a résztvevőkben azzal, hogy a helyszíneken nemcsak a helyi „standard” programot mutattuk be, hanem ízelítőt adtunk a környék apró vonzerőnek szá­mító lehetőségeiből.- A kétnapos tanulmányút tudatosan zsúfolttá tett prog­ramja (például a tokaji Rákó- czi-pincében betartottuk a bor­kóstolásra tervezett időt, vagy a Baradla-barlanghoz csak este 8 után érkeztünk) meghozta a várt eredményt: a résztvevők­ben éppen emiatt tudatosult, hogy az északi régiónak igenis van megfelelő mennyiségű és minőségű kínálata, amivel iga­zán még megismerkedni sem lehet két nap alatt: az északi ré­gióban csak egy-egy helyszínre szervezett, általában rövid „ki­rándulóprogramokat” is érde­mes legalább három-négy éj­szakai tartózkodással program- csomaggá alakítani.-Az északi régió ebben a formában már megfelel a tu­rizmus hármas alapkövetelmé­nyének; van elegendő vendéget motiváló attrakció, amire már érdemes hosszabb időt szánni, biztosított a különböző igé­nyeknek is megfelelő szállás­hely, vendéglátás, a helyszínek is megközelíthetők. Sajnálom, hogy a meghívá­sunknak munkatársuk nem tu­dott eleget tenni, a buszon sza­badon maradt a helye - így a megyéből csak Becsó Zsolt alelnök úr tartott velünk -, talán ez is oka lehet annak, hogy a „Magyarország bemutatkozik” sajtóanyagából készített vaskos kötet egy százalékát sem teszi ki a Nógrád megyei szervezést és eseményeket dokumentáló megyei tájékoztatás. A MATUR a négyéves tevé­kenységével mára a legelismer­tebb szervezetté nőtte ki magát a turizmusszakmában. (Alapí­tói között volt dr. Katona Béla úr, most az Országos Idegen- forgalmi Bizottság elnöke, dr. Erdei János úr, aki jelenleg a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. vezérigazgatója.) Jelentős eredménynek tartom, hogy a közgyűlés elfogadta az indítvá­nyomat és helyt adott a javasla­tomnak, az ország egészét le­fedő területi tagozatok, vala­mint a meglévő hét szakmai ta­gozat (külső kapcsolatok, lo­vasturizmus, marketing, oktatás és szakképzés, önkormányzati, szolgáltatások, turisztikai ter­mékfejlesztés tagozatok) mel­lett létrehozzuk a MATUR fa­lusi turizmus tagozatát. (To­vábbi hírként tudatom, hogy egyidejűleg szintén elfogadásra került dr. Deme Péter úr mi­niszteri biztos indítványa alap­ján a MATUR kulturális tago­zat megalakítására tett javaslat is.) A MATUR falusi turizmus tagozat tevékenységében - amennyiben sikerül a megyéből minél több vállalkozást, szer­vezetet, egyéni aktivistát talál­nunk - meghatározó lehet Nóg­rád megye szerepe, ugyanis a Palóc Folklór Marketing Betéti Társaságunk által működtetett budapesti irodánk, a Falusi Tu­rizmus Centrum biztosít helyet a tagozat információs rendsze­rének. Tervezett programunk sze­rint marketing-centrikus szak­mai szervezetet akarunk létre­hozni, ahol központba állítjuk a falusi vendégfogadást és a járu­lékos szolgáltatásokat, a piacra jutás lehetőségét, a turizmusz- szakmába történő beilleszke­dést. Üdvözlettel: Köziéi Miklós MATUR Nógrád Megyei Tagozat elnöke Tisztelt Szerkesztőség ! Szeretném, ha hírt adnának lap­jukban egy számunkra, a bujáki hagyományőrzők számára ör­vendetes eseményről. Január 16-án Balassagyarma­ton, a Mikszáth Kálmán szüle­tésének 150. évfordulója tiszte­letére megrendezett ünnepség keretein belül a helyi kereske­delmi iskola megrendezte a „Nógrád megye legszebb lány­népviselete” versenyt. Neve­zési díjként egy népviseletbe öltöztetett babát kértek. Községünkből ketten nevez­tek be, Borbélyáé Pásztor Minden ügyiratnak, igazol­ványnak, számlának, okiratnak, autónak van (rend)száma, mint ahogy a házaknak is: az utca egyik oldalán a párosak, a má­sikon a páratlanok. Ám nem így van ez a nógrádi megyeszékhe­lyen, a Füleki úton, ahol 150 méteren belül két azonos sor­számú házszám is van, az egyikben jómagam élek. Egy ízben, amikor a Nógrád Megyei Hírlapot már jó másfél hete nem találtam a postaládá­ban, kora reggeli újságtolvajra gyanakodtam, de megkérdez­tem a kézbesítőt: - a 148. szám alá mikor tetszik kézbesíteni? A törékeny termetű hölgy megszeppenve, vékony kezével bök a sarokházra, ahol az enyémtől egy jóval nagyobb méretű, mesterien felfestett 148-as szám virít felém, a ház utca felőli részén. - Helyettesí­tek — szabadkozott. írtam a 148. sz. alól a 148. sz. alá egy levelet, de választ nem kaptam. Tucatszor felke­restem a polgármesteri hivatal illetékes osztályát, ahol u­Emöke és Muladi Mónika. A zsűri - élén dr. Zólyomi József néprajzkutatóval - az első díjat a bujákiaknak ítélte. A zsűri elnöke értékelésében külön kiemelte, hogy egy nép­viseleti öltözet nem ér véget a ruhával, hozzátartozik a lábbeli és a hajviselet is. Mi igyekeztünk a legerede­tibb öltözékkel képviselni köz­ségünket, ügyelve az ilyen rész­letekre is. Igyekezetünket siker koronázta, nagyon örülünk az első díjnak. Molnárné Bódi Piroska a művelődési ház vezetője gyanannyiszor közölték velem, hogy az én házszámom a he­lyes, s megígérték, hogy intéz­kednek, de semmi sem történt. Többször értesítettük a tulaj­donost, hogy tábláját cserélje vissza a régire, ekkor közölte velünk: - márpedig ő nem haj­landó az újat kicserélni a régire. Hiába érveltünk, hogy a 140, 142 után a 144 következik, és nem a 148. Sajnos nincs tör­vény arra, hogy valakinek be­menjünk az udvarába házszám­csere miatt. Tavaszra biztos rendeződik a dolog - mondták a városháza 235-ös szobájában. A fentiek ugyan magánjelle- gűek, azonban az már nem, ha például orvosra, rendőrre, tűz­oltóra, mentőre lenne szükség sürgősen, de a másik házszám alatt csöngetne. Akkor valaki/ k/ben felmerülhetne a felelős­ség kérdése? Úgy gondolom, hogy a hiva­talt azért hozták létre az adófi­zetők pénzén, hogy a portáju­kon rendet tartsanak. Kukely Mihály, Salgótarján Füleki út 148. (Az igazi.) Nagy szám ez a házszám !

Next

/
Oldalképek
Tartalom