Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-28 / 23. szám
Megyei Körkép 1997. január 28., kedd „Ha jól beosztjuk, akkor egy-két kupicányi jóféle szíverösítö jut minden napra” Ahol minden „Jó reggelt!” pálinkás Jellegzetes aroma terjeng a levegőben, betöltve a pilinyi palin- kafőzde környékét. A falu szélén lévő szeszfőzde a szécsényi áfészé, kezelője Ruzsinszki Gyuláné. Megbízatását több mint 15 éve látja el. Már túl vannak a főzési csúcson, az igazi tolongás december hónapban volt. A rendszeresen főzök tudják, hogy az új év magasabb főzési díjjal indul. Most sem tévedtek. Kerek egy ötvenessel emelte meg azt „állam bácsi”. így lesz jó - sorolja a legfontosabbakat.- Ezek szerint éretlen, nem kellő cukortartalmú, egész szemes gyümölcsből nem készülhet jó pálinka? - vetem közbe.-Nem. A költsége viszont ugyanaz. Teli kannákkal képünk illusztráció- Régebben sokan itt teleltették a cefréjüket az udvaron, most alig látok néhány hordóval. Elfogyott a pálinkának való? - érdeklődöm a szeszfőzde kezelőjétől.- így is folyamatos az üzemmód - válaszolja -, de csak munkanapokon és nappal főzök. Jól ütemezem a munkát, így elkerülhető az előtárolás, otthon nagyobb biztonságban van a cefre és a fa is... A főzőüstbe éppen az endre- falvai Bartus Pál cefréjét töltik. Segítenek a főzdében lévők, egymás kezébe adják a cefrével teli vödröket. így gyorsabban megtelik a 400 literes tartály. Ezután kiviszik az üres hordókat, az elcsepegett gyümölcsmasszát összetakarítják. Száraz akácfával rakják meg a tűzteret, ezután van egy kis idő beszélgetésre, anekdotázásra.-Az érdekelne, hogy mik a titkai a jó pálinkafőzésnek, hiszen a laikusok szerint ahány feltöltés, annyiféle lehet a pálinka.- A pilinyi szeszfőzdének jó a híre, bizonyára azért, mert az itt főzött, finomított pálinkának a minősége nem nagyon ingadozik - válaszolja a kezelő, majd azzal is dicsekszik, hogy senkitől sem titkolta el a jó pálinkakészítés fortélyait. Akik megfogadták tanácsait, ma is nála főzetik a cefréjüket. A napokban Kányásról is érkeztek megrendelők, pedig közelebb is van főzde.- A jó pálinka titka a cefrekészítés - kapcsolódik a beszélgetésbe Pali bácsi, a Nóg- rád Volán Rt. egykori autóvillamossági szerelője. - A cefrekészítés a hordótisztítással és a gondos gyümölcsszedéssel indul. Ha a hordó tiszta, nem szagos, érett a gyümölcs és nem szennyezett, akkor jól össze kell zúzni és megfelelő helyen kell tárolni, hiszen az erjedése-Van a cefrekészítésnek más követelménye is - szól közbe Magdi néni. - Az edényt lehetőleg egyszerre töltsék tele, mert a gyümölcs így érik ösz- sze.- Az elmúlt évben mennyi szilva termett?- Annyi, hogy minden edényem megtelt - válaszolja Pali bácsi. - A kifőzése is sokba kerül, a fuvar és a fa tovább növeli a mostani, literenkénti 330 forintos főzési díjat. Nem is telt volna a kevéske nyugdíjból az ösz- szes cefre kifőzésére, de a család besegített. A vöm és az unokám férje szívesen átvállalta a költségek egy részét.-Azért mégsem kerül any- nyiba, mint az üzletben! - jegyzi meg Pali bácsi felesége. - Ha jól beosztjuk, akkor így is sokáig eltart, egy-két kupicányi azért jut minden napra - vigasztalja férjét. Az előfőzés után a finomító üstjébe kerül a párlat. Lassan megindul a vodka, a szécsény- felfalui Bódi József fortyogó üstjéből is. Kedvező a szeszfok, a tervezettnél több lesz a pálinka. - Pedig cukorral nem is javítottam - mentegetőzik a fiatalember, aki szobafestőként nem tud dolgozni, nem kapott munkát. Segélyből és felesége gyengécske fizetéséből tartja el három kiskorú gyermekét, akik már az ősz folyamán igazi szilvaszedővé cseperedtek. - Élvezték a bokrok alatti gyümölcsszedést, gyorsabban is teltek az edények - eleveníti fel a nyár végi szüretnapok sajátos hangulatát. Magdi néni Bartus bácsi vodkáját lassan párolja, hosszú időn át alig csökken a desztillált folyadék magas szeszfoka.- Kitűnő lesz a pálinkája - minősíti előre a „vegyest”, mert a fele körte volt a cefrének. Pali bácsi a harmonikus aromáját kedveli, hát még milyen lesz akkor, ha megpihen. Mert ennek is van egy optimális ideje. Hanzévig Ferenc az 5-6 éves pihentetést tartja igazán minő- ségfokozónak, Skoda Ferenc pedig azt, hogy miben tárolják a pálinkát. Szerinte az eperfa- hordó kitűnően javítja a minőséget és aranysárgává teszi az italt . . .- Már nagyon várom a szeszfőzés időszakának a végét, szeretném kiszellőztetni a fejemet, időnként valamelyik gyógyfürdő meleg vizében kipihenni a 12-16 órás munkanapokat. De hosszú még a főzésre várók névjegyzéke - mondja, miközben a lajstromra tekint.- Majd a második évszak végére ennek is eljön az ideje - biztatom. Ekkor nyílik a szeszfőzde ajtaja. Újabb főzetők érkeznek End- refalváról. r* Rácz A Nyakunkon maradt szemét A minap olvastam a Nógrád Megyei Hírlapban egy kis cikket, amin borzasztóan felháborodtam. Címe: „Etesen viszik a szemetet, de nem fizetnek!" Az igazság az, hogy: „nem akarnak fizetni, mert nem kapnak érte normális szolgáltatást”. Én azt gondolom, hogy amely munkát nem végeznek el, azért pénzt nem kérhetnek. Csak sajnos ez a mi „fene nagy” demokráciánkban nem így működik. A pénzt behajtják, ha másképp nem megy, letiltással, de azzal már nem törődnek, hogy viszik-e a szemetet, vagy maradnak a zsákok. Nyáron a gázszerelésre hivatkozva nyolc héten keresztül nem szállítottak, aztán elvitték, majd hat hétig felénk se néztek. Mindig arra hivatkoznak, hogy nem mernek bejönni az utcába, mert félnek, hogy megcsúszik az autó. Szóval jó kifogás sosem rossz! Egyszóval, hogy ha a községben a szemétszállítást csak félig végzik el, akkor ne kérjenek teljes árat! Hát ezért nem akarnak Etesen fizetni! Tisztelettel: Menczel Adolfné Etes, József A. út 21. Még állnak a fák A Nógrád Megyei Hírlapban jelent meg Benkő Mihály jegyzete „Forgácsok és tőkések” címmel, melynek minden gondolatával egyetértek. Ám nemcsak a Dolinka előtti erdő hasonlít hiányos fogazatú ökölvívóhoz, hanem a Pipishegy (Kálvária) is. Ha felmegyünk a lépcsőn, ha elmegyünk a valamikori erdei tomaúton, rongálást, annak nyomait látjuk. Mi, akik évtizedek óta járjuk ezt a vidéket, élvezve a jó levegőt, fájó szívvel kell tapasztalnunk: szétvert padok, ellopott lámpák és oszlopok, a tomaút mentén és attól távolabb derékba vágott fák. Csattognak a fejszék, zúgnak a motorfűrészek. A cikkíró lejegyzi: „Mindenki teszi a dolgát”. Igen. Ez így igaz, elsősorban az illegális favágók! És mások??? Ha minden illetékes tenné a dolgát, megmaradhatna az erdő. Ha viszont nem lépnek, igazat adhatunk a jegyzetírónak. „A fejszék, a fűrészek nem fognak berozsdásodni”. Ha így folytatódik az erdőirtás, az ezredforduló után talán még lesz fa a Kálvárián, de erdő nem! Még nem késő, mentsük meg a fákat! F. J.-né, Salgótarján (Név és cím a szerkesztőségben) Jövőre jászsági hurkát eszünk ! Visító kismalacok hangzavara fogadta tegnap a szécsényi országos állatvásárra látogatókat. A mínusz 15 fokos hideg sem szegte kedvét Szécsény és környéke gazdáinak, akik a jászsági malacokból szerettek volna vásárolni. A malacok „álfolyama” elég ingadozó volt. Az év első országos állatvásárán borsos áron keltek el a kismalacok. A legkisebb 2500forintért talált gazdára, jövő télre „kamataival együtt" jó pár kiló hurka, kolbász, abált szalonna és sok-sok finomság kerül a kamrákba és a füstre. Rigó Tibor képriportja
