Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-22 / 18. szám
4. oldal Világtükör 1997. január 22., szerda Klaus és Kohl új fejezetet nyitott a cseh-német viszonyban Aláírták a megbékélési nyilatkozatot Václav Klaus cseh kormányfő és Helmut Kohl német kancellár kedd délután Prágában ünnepélyes keretek között aláírta a cseh-német megbékélési nyilatkozatot. A mintegy százsoros dokumentumban Németország bocsánatot kér a náci rendszer csehek ellen elkövetett bűneiért, Csehország pedig sajnálatát fejezi ki azok miatt a törvénytelenségek miatt, amelyeket a szudétanémetek második világháború utáni kitelepítésekor követett el. A két nép közötti kapcsolatok előmozdítása érdekében Prága és Bonn pénzügyi alapot hoz létre, amelyből egyrészt kártalanítják a múlt áldozatait, másrészt támogatni kívánják a kapcsolatokat és együttműködést elmélyítő társadalmi kezdeményezéseket. Németország ugyanakkor kötelezi magát arra, hogy támogatni fogja Csehország felvételét a NATO-ba és az Európai Unióba. Csehország pedig elvállalta, hogy a jövőben megkönnyíti a kitelepített szudétanémetek esetleges visszatelepülését. Kohl kancellár a dokumentum aláírása után elmondott beszédében „pozitív előrelépésnek” nevezte a megbékélési nyilatkozatot. A cseh miniszterelnök a maga részéről leszögezte, hogy a dokumentum célja: tisztázni és eltávolítani a kétoldalú kapcsolatokban a múltból fennmaradt „félreértéseket” és „sérelmeket”, valamint „hozzájárulni az új minőségű cseh-német viszony kialakításához”. Az aláírás helyszínén, a Prága kisoldali részén fekvő Lichtenstein palota előtt szélsőséges republikánusok nagygyűlést tartottak, amelynek résztvevői tiltakoztak a nyilatkozat aláírása ellen, és hazaárulással vádolták a cseh kormányt. A cseh rendőrség a palota környékén szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosított, mert a kommunista párt és számos antifasiszta is jelezte, hogy az aláírás idején tüntetni fognak. A két kormányfő kézjegyével látja el a történelmi dokumentumot FOTÓ: FEB/REUTER A pécsi konzulátus után további német külképviseletek bezárása várható Bonn privatizálja a külügyet? Minden eddiginél szigorúbb takarékosságot léptetett életbe Klaus Kinkel német külügyminiszter. Sem a német diplomácia bonni főhivatalában, sem a külképviseleteken ezentúl nem kínálják kávéval, édességgel a vendégeket. A jövő hónapban újra tárgyal Solana és Primakov Moszkva még ellenkezik Ülésező Szocintem Rómában kedden megkezdődött a Szocialista Intemacio- nálé Tanácsának ülése. A tanácskozást Massimo D'Alema, a házigazda olasz Baloldal Demokratikus Pártja (PDS) vezetője nyitotta meg. Beszédében elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a szocialista és a szociáldemokrata pártoknak, a Szocialista Intemacionálénak világméretekben is át kell gondolniuk szerepüket, kezdemé- nyezé<eiket. A kétnapos tanácskozáson az Szí 139 tagszervezetéből mintegy száznak a vezetője vesz részt, köztük számos miniszter- elnök. A Magyar Szocialista Párt küldöttségét Horn Gyula vezeti, a delegáció tagjai között van Kovács László külügyminiszter. A MSZDP-t Kapolyi László pártelnök képviseli. Teljes az egyetértés Lengyelország, Magyarország és Csehország az első körben jut be a NATO-ba és az Európai Unióba, minthogy ezek az országok készültek fel legjobban a tagságra az új jelentkezők közül - fejtette ki Aleksander Kwasniewski lengyel elnök az ELTE jogi karán tartott előadásában. Úgy vélte, hogy a kelet- és közép-európai államok regionális együttműködésének a csatlakozás után is fontos szerepet kell játszania. Aleksander Kwasniewski, aki kedden befejeződött budapesti tárgyalásait Göncz Árpád köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón értékelte, úgy fogalmazott, hogy mind az integrációt, mind a kétoldalú kapcsolatokat illetően kölcsönös az egyetértés és a ro- konszenv országaink között. Zsivkov őrizetben Todor Zsivkov, volt bolgár kommunista vezető az ellene fölvetődött különböző vádak kivizsgálásáig továbbra is házi őrizetben marad - közölte kedden Szófiában Valerij Parva- nov katonai ügyész. A bejelentés egy nappal azután hangzott el, hogy a polgári ügyész elrendelte a közpénzek elsikkasztása miatt öt éve elítélt volt pártfőtitkár szabadon bocsátását, idős korára és megrendült egészségi állapotára való tekintettel. A volt politikus őrizetének meghosszabbítását a katonai ügyész a török nemzetiségűek erőszakos beolvasztásával indokolta. A vád szerint Todor Zsivkov mint Bulgária első számú vezetője arra kényszerítette az ország török lakosságát, hogy eredeti nevük helyet bolgár nevet vegyenek fel, s korlátozta őket vallási és kulturális szokásaik gyakorlásában is. A szövetségi köztársaság fennállása óta első ízben zárnak be nagykövetségeket. Persze csak akkor, ha a törvényhozók jóváhagyják. A Die Welt értesülése szerint a honatyák ehhez nem szívesen járulnak hozzá, mert a nagy takarékossági olló az ő jogaikat is megnyirbálja. A törvényhozók - főként távoli országokban járva - elvárják, hogy a helyi német külképviselet diplomatája foglalkozzon velük és fogadja őket a fontos személyiségnek kijáró gondoskodással. Két éve sorra csukják be a főkonzulátusokát is. A sort éppen a pár éve ünnepélyes külsőségek között megnyitott pécsi konzulátus „elcsendesí- tésével” kezdték, majd jött Edmonton (Kanada), Durban (Dél-Afrika), Salzburg (Ausztria), Lille, Nancy (Franciaország), Palermo (Olaszország), Bilbao (Spanyolország). Az idén kerül sorra Göteborg (Svédország) és Antwerpen (Belgium). Most még összesen 238 külképviselet épületén leng a német trikolór. A takarékossági hullám következtében az idén 134 állás szűnik meg a német külügy- ben, s jövőre már diplomataképző tanfolyamot sem szerveznek. A minisztériumban most azt tanulmányozzák, nem lenne-e célszerű privatizálni a házi nyomdát, az egészségügyi, tolmács- és fordítószolgálatot, a személy- és teherszállítást, az objektumok védelmét, valamint a gondnoki-takarítói teendőket. Az igazi nagy érvágás a nagykövetségek bezárása. „Ha megszűnik a hivatalos jelenlét, külföldön nem lesz kihez fordulniuk az üzletembereknek és a turistáknak” - mondja a bonni külügyi hivatal egyik tisztviselője. Kulcsár László Hosszú utat kell még megtenni ahhoz, hogy az álláspontok találkozhassanak - nyilatkozta egy neve mellőzését kérő brüsszeli illetékes Javier Solana hétfői moszkvai megbeszéléseiről. A NATO főtitkára és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter öt órán át tartó tárgyalásairól nem szivárogtak ki részletek, ám megfigyelők szinte bizonyosra veszik: egyelőre nem sikerült áttörést elérni Oroszország és az észak-atlanti szövetség kapcsolataiban. Az orosz külügyi szóvivő bejelentette: februárban ismét tárgyalóasztalhoz ül a két politikus. A keddi orosz lapok szerint Javier Solana moszkvai látogatásának jelentősége abban áll, Idén lesz száz éve, hogy kitört az aranyláz, és Alaszkát ellepték a vállalkozó kedvű és a kalandor férfiak. Hagyományos aranyásók a modem technika korában már kevesen vannak, de a geológiai kutatásnak is sokkal könnyebb és pontosabb módszerei kínálkoznak: fáradságos és időt rabló terepjárás helyett immár műholdról is lehet kémlelni a nemes fém előfordulási helyeit. A Föld körül évek óta keringenek amerikai és európai műholdak, amelyeket térképészeti vagy kutatási célokra használnak. Berendezéseik egyebek mellett a sugárzás elvén műhogy megkezdődött Oroszország és a NATO megállapodásának előkészítése. Az újság úgy vélte, hogy a NATO-orosz tárgyalások kulcskérdése a hagyományos fegyverzet csökkentési megállapodásának módosítására vonatkozó orosz követelés lesz. A neves orosz politológus, Georgij Arbatov kifejtette: mivel Moszkva nem tudja megakadályozni a szervezet kibővítését, arra kell törekednie, hogy maga a NATO alakuljon át. Szentiványi Gábor keddi tájékoztatóján reményének adott hangot, hogy sikerül eloszlatni Moszkva aggályait. A külügyi szóvivő hangsúlyozta: az új európai biztonsági rendszer megteremtése során figyelembe kell venni Oroszország érdekeit. ködnek: mivel minden kőzet másként tükrözi vissza a nap sugarait, a szatellitek ennek alapján meg tudják őket különböztetni egymástól. Amíg a földi műszerek csak hét sugártartomány észlelésére képesek, az új műholdas berendezések több tucatnyiéra. Ausztráliában már találtak aranyat ezzel a módszerrel, s az amerikai űrhajózási hivatal a közelmúltban felbocsátotta az első új típusú műholdat. A berendezés egyelőre hét kilométer széles, hatvan kilométer hosszú terű let átkutatására képes. Ha a kísérlet sikerül, nagyobb teljesítményű „aranykutató” műholdakat is pályára állítanak. Rólunk (is) írják Dél-Korea és az OECD A hetek óta tartó dél-koreai sztrájkokat, utcai felvonulásokat mint- egy nyolcezer kilométerről figyelik — egyre bizalmatlanabbal - az OECD-országok párizsi főhadiszállásán. A távol-kele.ti államot valósággal megbénítják a tüntetések. A tiltakozások középpontjában az a sarkalatos követelés áll, hogy működhessenek az államtól független szakszervezetek is. Ez a látszólag belterjes ügy mégis mesz- szire gyűrűző hullámokat keltett - tudósít a Washington Post. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a világ legfejlettebb országainak tömörülése, a „gazdagok klubja” volt mindaddig, amíg felvette tagjai közé Mexikót, Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Dél-Koreát is. Sokan ezt a nyitást korainak tartották - írja a lap -, s hangjuk most fejerősödőben van. Példaként Dél-Koreát említik, ahol az állam szigorú szakszervezet-ellenes törvényeket erőszakolt át a parlamentben. Amikor belépett az OECD-be, Szöul vállalta, hogy törvényeit összhangba fogja hozni a nemzetközi szabályozással, de a jelek szerint ez mindeddig csupán ígéret maradt. A dél-koreai belpolitikai események - az ország OECD-tagsága kapcsán - nemzetközi hangsúlyt kaptak. Ennek nyomán a szervezet is fellépett a színfalak mögött. Ezt valószínűsíti a legfrissebb hír: a dél-koreai elnök beleegyezett abba, hogy a parlament újra megvitassa a munkaügyi törvényeket, s kilátásba helyezte a rendkívül szigorú nemzetbiztonsági törvények módosítását is. FEB Aranykutató műholdak A világűrből derítik ki, hol érdemes ásni RÖVIDEN Magyar harcigépbeszerzés Svéd remények szerint megnyitja az utat a Gri- pen svéd harci gépek magyarországi exportja előtt az a ma aláírandó megállapodás, amely a magyar állam, illetve a Saab cég és a British Aerospace brit repülőgépgyár vállalatai közötti ipari szerződés meghosszabbításáról szól. A megrendelés tétje 30 gép, egymilliárd dollár értékben. Hatástalanították a pokolgépet Nagy erejű pokolgépet hatástalanított a török rendőrség hétfő este az Isztambul európai felén lévő főpályaudvaron. A robbanóanyagot egy elhagyott csomag tartalmazta, amelyet a pályaudvar bejárata közelében helyeztek el. Az akcióval a szeparatista Kurd Munkáspártot gyanúsítják a hatóságok. Csernobili áldozatok sztrájkja Már több mint egy hete folytatja éhségsztrájkját Tulában az 1986. évi csernobili atomerőmű-szerencsétlenség során egészségkárosodást szenvedett emberek egy csoportja. A közép-oroszországi városból származó tiltakozók azt követelik, hogy az orosz kormány fizesse ki nekik nyugdíjtartozásukat, amellyel már 11 hónapja adós. Kommunisták Jelcin ellen Noha Borisz Jelcin a hét elején elhagyta a kórházat, a kommunista többségű duma változatlanul napirenden tartja az elnök egészségi állapotának kérdését. A jogilag kifogásolt határozattervezet után, amely az államfő hatalomtól való megfosztását indítványozta, szerdán az alsóház felhívást intézne Jelcinhez: mérlegelje, hogy képes-e feladatait ellátni a jövőben. Tanárok is tüntetnek Belgrádban A belgrádi egyetemi oktatók is csatlakoztak kedden a vasárnap óta folyamatosan tartó diák- tüntetéshez. A szerb kormány keddi ülésén elutasította az EBESZ Belgrádban járt küldöttségének ajánlásait, amelyek szerint az Együtt ellenzéki koalíció Belgrádban és 13 másik városban győzelmet aratott a helyhatósági választásokon. Párizsi ruliaparádé. A francia fővárosban a nagy divatházak tavaszi-nyári kollekcióit mutatták be. Karl Lagerfeld ezúttal a Chanel cégnek tervezett: ruhakölteményeit Naomi Campbell (jobbra) és Stella Tennant viselte. fotó: feb/reuter
