Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-20 / 16. szám
1997. január 20., hétfő Látóhatár 7. oldal Mi a teendője az adózónak, ha adományozni akar? Egy százalék a „borítékban” Nem mindegy, hogy milyen formában rendelkezünk az adónk egy százalékáról, avagy bizonyos társadalmi szervezetek támogatásáról. Az ezzel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat az APEH tájékoztatása szerint foglaltuk össze. Először is: kik rendelkezhetnek egyáltalán? Azok, akik ténylegesen fizetnek személyi jövedelemadót, annak befizetése is bizonyított, és az a bizonyos 1 százalék eléri a száz forintot. Ezek után az a legfontosabb, hogy megtudjuk az adott szervezet pontos adószámát, hiszen a pénz átutalásához ez nélkülözhetetlen. Az 1 százalékról rendelkező nyilatkozatot postai, szabvány méretű, lezárt borítékba helyezett, ezzel azonos méretű lapon tehetjük meg. A borítékra az adományozó nevét, lakcímét és személyi számát kell feltüntetni. A nyilatkozat lapjára a kedvezményezett szervezet adószámát kell ráírni, továbbá feltüntethető a neve is. Érvénytelen a rendelkezés, ha valamelyik kért adat hiányzik, téves vagy olvashatatlan. A rendelkező nyilatkozatot az 1996. évről szóló személyijö- vedelemadó-bevallás borítékjában lehet megküldeni az adóhatóságnak, illetve - munkáltatói elszámolás esetén - 1997. március 25-éig a munkáltatónak is átadható. A munkáltató ezt köteles az illetékes adóhatóságnak továbbítani. Rendelkező nyilatkozatot csak egy kiválasztott kedvezményezett javára lehet tenni, tehát „megosztás” sem százalékos arányban, sem másképpen nem lehetséges. Amennyiben adóhatósági ellenőrzés vagy önellenőrzés során feltárt hiba miatt az összevont adóalap összege módosul, ez nem változtatja meg az egyébként jogszerű rendelkező nyilatkozatok sorsát. Abban az esetben azonban, ha adóhatósági ellenőrzés vagy önellenőrzés eredményeként az összevont adóalap adójának az egy százaléka összegében 100 forintot meghaladóan csökken, akkor (mivel az átutalás az eredeti egy százaléknak megfelelően történt) a különbözetet az erről szóló adóhatósági határozat alapján az érintett adózónak meg kell fizetnie. A törvény nem tartalmaz olyan előírást, hogy e nyilatkozat csak hatóság által közreadott formanyomtatványon tehető. Az APEH mégis szerkesztett egy ilyet a pontos és előírásszerű rendelkezés érdekében. Ez a formanyomtatvány és a saját beszerzésű levélpapír „egyenértékű”, a borítékot pedig - mindkét esetben - a rendelkezőnek kell beszereznie. A blanketták az APEH ügyfél- szolgálati irodáiban kérhetők. Németh Zsuzsa Az állattartás nem kifizetődő Az állattartók helyzetét továbbra is a magas termelési költségek és az alacsony értékesítési árak keserítik meg. Valamelyest jobb a helyzet az ország déli térségeiben, ahol a Bosznia és Horvátország felé irányuló export élénkíti az élőállat-felvásárlást - derül ki az agrártárca legfrissebb jelentéséből. A szarvasmarhatartás jövedelmezősége a múlt év közepe óta folyamatosan csökken. A tejtermelő tehenészetek zöme veszteséggel zárta a tavalyi esztendőt, ezért egyre többen - főként a kicsik - döntenek a teljes felszámolás mellett. A másik ok, amiért a kistermelők kénytelenek abbahagyni a tehéntartást: a tejfelvásárlás ellehetetlenülése, a tejátvevők megszűnése. A tejiparnak ugyanis csak akkor éri meg tejcsamokot üzemeltetni és hűtőket telepíteni, ha falvanként legalább 40- 50 fejőstehénről van szó. A vágómarha iránt sincs kereslet, az árak alacsonyak. A vágásra kerülő állatok háromnegyede selejt tehén. A sertéságazatban sem jobb a helyzet. Kedvét szegi a termelőknek a vágósertés árának folyamatos csökkenése. A nagyüzemi sertést az év utolsó hónapjában kilónként 175-200, a kisüzemieket 155-180 forintért vásárolták fel tőlük. Nehezen tudják értékesíteni a kész hízókat, s akkor is heteket kell várni az áru ellenértékére. Országszerte csökkent a kocaállomány, a gazdálkodók inkább saját célra hizlalnak. A Csongrád megyei falvakban például ötven százalékkal emelkedett tavaly a házivágások száma. (RI GI) Megteremtődtek az egészséges gazdasági fejlődés feltételei Túl vagyunk a nehezén ? Kedvezően alakultak a gazdaság egyensúlyi mutatói - így minősítette Medgyessy Péter tegnap a pénzügyi tárca sajtó- tájékoztatóján az 1996. esztendőt, illetve az államháztartás helyzetét és a központi költségvetés folyamatait. A pénzügyminiszter a hazai gazdaság összteljesítményével nem teljesen elégedett ugyan, most mégis elsősorban az eredményeket emelte ki. Ezekre lehet-lehetett ugyanis építeni az idei és a további terveket.- Elmondható - hangsúlyozta -, hogy tavaly megteremtődtek az egészséges gazdasági fejlődés feltételei, így a kormány a jövőben nem kényszerül a „húzd meg, ereszd meg” politikájának a követésére. Medgyessy aláhúzta: a stabilizáció folytatásával párhuzamosan sikerült mérsékelni az inflációt is. Igaz - tette hozzá -, a csökkenés a tervezettnél kisebb volt, az előzetes adatok szerint 23 százalék körüli, de magát a csökkenést és a tendenciát mindenképpen méltányolni kell. Az ország folyó fizetési mérlege várhatóan 1,5 milliárd dollár körüli hiánnyal zárni, ez az eredetileg tervezett 2 milliárd dolláros negatív szaldónál jóval kedvezőbb. A külső nettó adósságállomány az év végén 13-13,5 milliárd dollár volt, az egy évvel korábbinál mintegy 3 milliárd dollárral kevesebb. 1994-ben a nettó külső adósság még kétszerese volt az az évi exportnak, jelenleg az ország egyévi exportjának felel meg. A költségvetés hiánya 100 milliárd forinttal lett kisebb a vártnál, igaz, a társadalombiztosítási alapok hiánya 55 milliárd forinttal meghaladja a tervezett szintet. A központi bevételek sorában a miniszter kiemelte a társasági és a személyi jövedelem- adót, az előbbiből 37, az utóbbiból 10 milliárddal több folyt be a tervezettnél. Tavaly lejárt ugyan a határidő, de semmi sincs veszve Kényszerbérlemények jövője Nem sikerült az önkormányzatoknak mindenütt felszámolniuk a kényszerbérleményeket, annak ellenére, hogy a múlt év végén lejárt a törvény által megszabott határidő. A meglehetősen bonyolult helyzet ismerője, a téma szakértője Vargha Aurélné. A belügyminisztériumi osztályvezető országosan néhány százra becsüli azoknak a lakásoknak vagy éppen házaknak a számát, amelyek hosszabb-rövi- debb ideje (ismét) magántulajdonban vannak, tulajdonosaik azonban nem tudják birtokba venni, mert bérlők laknak bennük. „Önként és dalolva” A 40-es évek végén, az 50-es évek elején államosított épületeket, illetve lakásokat 1957 után ugyan visszakapták a tulajdonosok, ám a bérlőkkel együtt. Az 1993. évi lakástörvény arról is rendelkezett, hogy az önkormányzatok 1996. december 31-ig számolják fel ezeket a kényszerbérleteket, juttassanak a bennlakóknak megfelelő lakást, vagy a kiköltözésért anyagi térítést. A törvény megalkotásakor mintegy 2500 ilyen bérleményről tudtak a statisztikák. A költségvetés vállalta az anyagi támogatást. Ennek megfelelően 1994-ben 24 millió, 1995-ben 71 millió forintot igényeltek erre a célra az önkormányzatok, az idei költségvetésben 100 millió forint szerepel a tavalyi felszámolások fedezetére. Ennek ellenére sem sikerül valamennyi ma- gánház-tulajdonosnak megszabadulnia kényszerbérlőjétől, a legkülönbözőbb objektív és személyes okok miatt. Sokan például nem kívánnak megválnia attól az otthontól, ahol az életüket leélték. Megoldáskereső Vargháné szerint a rendelkezés határideje nem hatályt vesztő, tehát az idén is lehet - és kell - keresni a megoldás módjait. Ahhoz, hogy tiszta képet kapjanak, a közigazgatási hivatalok most felmérik a valós helyzetet. Motorral a szelek szárnyán - Egy német kaszkadőr motorkerékpárral vetette magát a mélybe a hamburgi tévétorony tetejéről. Persze nem únta meg az életét, így gumikötéllel rögzítette magát a toronyhoz. A szervezők a gumiköteles ugrás - ékes magyarsággal bungee - népszerűsítésének szánták az egyáltalán nem veszélytelen mutatványt. Mégsem volt élet a Marson? Az alapos vizsgálatok cáfolják a korábbi feltételezéseket A NASA 1996 nyarán röpítette világgá a szenzációt arról, hogy a Déli-sarkvidéken találtak egy, a Marsról származó kődarabot, amely 13 ezer évig feküdt az antarktiszi jégbe fagyva. .2BÖO.VÍ! Kapcsolatok a tárcán belül Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter megalakította azt az öttagú munka- csoportot, amely ezentúl napi munkakapcsolatot tart a szövetkezetek érdekképviseletével, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségével. A termelési, közgazdasági és jogi szakemberekből valamint az Agrárrendtartási Hivatal és az agrártárca nemzetközi gazdasági kapcsolatok főosztályának munkatársaiból álló csapatot Búzássy Lajos vezeti. Feladatuk, hogy egyeztessék az érdekképviseletekkel a mezőgazdaságot érintő tennivalókat. A miniszter azt várja tőlük, hogy a mezőgazdaságban jelen lévő gondok általános felvetése helyett ezentúl a konkrét megoldásokról születik majd közös álláspont és intézkedés. Horn Gyula cáfolja a Fidesz értesüléseit Bős: bomba vagy kacsa? A közel-keleti békefolyamatot, a volt Jugoszlávia és az afrikai Nagy-tavak térségének helyzetét vitatják meg a Szocialista Intemaci- onálé (Sí) tanácsának a héten Rómában sorra kerülő ülésén. A tanácskozáson a szervezet 139 tagja közül mintegy 100 vesz majd részt. A Magyar Szocialista Pártot Hóm Gyula pártelnök és Kovács László képviseli. Az orosz törvényhozás alsóháza pénteken elutasította a kettős adózás elkerüléséről szóló orosz-magyar megállapodás ratifikálását. A duma pénteken tizenkét hasonló egyezményt hagyott jóvá, a magyar mellett csak az Izraellel kötött szerződést utasította el. Tőkés László letartóztatását követelte pénteken Ghe- orghe Funar kolozsvári polgármester, az RNEP elnöke. Lépését azzal indokolta, hogy bécsi sajtóértekezletén Tőkés autonóm kormányt sürgetett 3,5 millió romániai magyarnak. A jelentést cáfolta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. II. Simeon száműzetésben élő bolgár cár támogatja a bulgáriai ellenzék követelését, hogy tartsanak előrehozott választásokat. A volt uralkodó úgy véli, hogy ez jelenthet kiutat a Bulgáriát sújtó válságból. Civil katonák. Ezután egyénileg, civilben is kijöhetnek a laktanyából a Ta- száron állomásozó SFOR- katonák - közölte az amerikai csapatok itteni parancsnoksága. A katonák szeszes italt nem fogyaszthatnak. A meteordarab anyagában állítólag megkövesedett baktériumok nyomaira bukkantak. A hírt sokan fenntartással fogadták a tudományos világban, mondván: a baktériumzárványok a környező antarktikus jégből is belekerülhettek a kőzet anyagába. A jelek szerint a kétkedőknek lett igazuk: mégsem az élet jeleit találták meg a Marsról származó meteordarabban. Újabb alapos elemzésnek vetették alá ugyanis az ALH84001.0 jelű mintát, és a legfrissebb vizsgálati eredmények beigazolják a tudósok kételyeit. Az életjelelmélet három tényezőre támaszkodott. Az egyik, hogy a gömb alakú zárványokban csőszerű képződményekre (baktériumnyomokra?) bukkantak. A másik, hogy kimutattak magnetit- és vasszulfidnyomokat is. Mindkettő olyan anyag, amelyet baktériumok választanak ki. A harmadik pedig, hogy az ugyancsak beazonosított szénhidrogének is az élő anyag melléktermékei. A legújabb elemzés szerint azonban ezek a nyomok valószínűleg nem biológiai eredetűek. A baktériumok magnetit- kristályok hosszú láncolatát bocsátják ki, ezzel szemben a kőzetben külön álló, hosszúkás alakú kristályokat találtak. Közülük nem is egy spirál alakban görbült, ami ötszáz fok feletti hőmérsékleten lehetséges csak, így a kutatók szerint ezek a nyomok vulkanikus eredetre utalnak. A szénhidrogén-molekulák pedig ugyanolyan szerkezetűek, mint amilyenek a környező jégben találhatók, valószínűleg tehát a megolvadt jéggel kerültek a meteoritba. Korai volt tehát azonnal az élet jeleire következtetni. Csakis a minden részletre kiterjedő vizsgálat adhat választ erre az izgalmas kérdésre. Kenesei István Ismét fellángoltak a viták Bős-Nagymaros ügyében, mert ellenzéki körökben tudni vélik, hogy a magyar kormány a hágai pert megelőző titkos tárgyalásokon már megegyezett a szlovák féllel a vízlépcsőrendszer megvalósításáról. A Duna Kör egyenesen az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását követeli. Illés Zoltán, a Fidesz alelnöke meghökkentő részletekkel is szolgált, amikor diplomáciai forrásokra és nemzetközi környezetvédőktől kapott hírekre alapozva érdeklődésünkre elmondta: a vízügyi lobby nyomására három szakértő tevékeny közreműködésével született meg a titkos megegyezés. E szerint nem Nagymarosnál, hanem Esztergomnál épülne fel egy újabb vízlépcső, amely a lakosságnak százmilliárdos terhet jelentene. A politikus leszögezte: ha Horn és Me- ciar aláírja ezt a dokumentumot, a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul és népszavazás kiírását kezdeményezi. Illés azt is tudni véli, hogy a Magyarország számára kedvező hágai döntést Hóm azért nem akarja megvárni, mert az elsősorban a miniszterelnök lehetséges utódjaként emlegetett Kovács László külügyminiszter pozícióját erősítené, ugyanakkor óriási bevételtől fosztaná meg az MSZP-hez közel álló vízügyi lobbyt.-A magyar és a szlovák kormány megbízottai nem folytatnak titkos tárgyalásokat a bősi vízlépcső további sorsáról, sem egy új erőmű vagy duzzasztógát építéséről - válaszolta egy kérdésre Horn Gyula pénteken, Jacques Chirac francia elnökkel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Csupán olyan belső megbeszélésekről van szó, amelyekről már jó ideje tudhat a közvélemény, tartalmukról azonban - Magyarország és Szlovákia nemzeti érdekeit tiszteletben tartva - egyik fél sem nyilatkozik. A peren kívüli megegyezést egyébként a hágai bíróság is szorgalmazza. A kormányfő közölte: megállapodásról szó sincs. T. M.
