Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-13 / 291. szám

1996. december 13., péntek Gazdaság 7. oldal Sertéstenyésztés saját használatra, csökkenő szarvasmarha- és baromfiállomány Teljes gőzzel főzik a kontyalávalót Dolgoztak volna a kombájnok, csak hát... Általában kedvező a helyzet megyénk szántóföldjein, jól haladnak a késő őszi munká­latok. Teljes gőzzel folyik a pálinkafőzés, csökkent a bur­gonya ára, csökkent a szar­vasmarha-állomány. A no­vemberi helyzetképet az FM Nógrád Megyei Földműve­lésügyi Hivatala és a Nógrád Megyei Agrárkamara bocsá­totta rendelkezésünkre. Az őszi munkacsúcs - mely­nek oka a csapadékos ősz miatti munka torlódás - novemberben is jelentős elfoglaltságot adott a gazdáknak. A novemberi időjá­rás kedvező feltételeket terem­tett. A balassagyarmati megfi­gyelés szerint az éves csapa­dékmennyiség a sokéves átlag­nak megfelelő. Az átmeneti tárolókban tar­tott burgonya mennyisége az árak esése miatt csak kis mér­tékben csökkent. Az eladatlan készletek külö­nösen a bankhitelt igénybe ve­vőket hozták reménytelenül nehéz helyzetbe. Több gazda­ság, vállalkozó 40-50 t/ha ho­zamot is elérhet. A napraforgó-betakarítást a vetésterület 15-20 %-án csak a november eleji felmelegedést kihasználva tudták elvégezni a termelők. Gondot okozott a termény víztartalma, a felületi víz eltávolítása. A betakarítás végére csak mesterséges szárí­tás után lehetett a termést érté­kesíteni. A termelők egy részé­nek a csalódáson túl anyagi veszteséget is okozott a tiszta­ság, víztartalom és minőség miatti árveszteség, melyet a felvásárlók kíméletlenül érvé­nyesítettek. A tárolási veszte­ségeket és a levonásokat is fi­gyelembe véve az átadott ter­mény bevétele reálértéken a ta­valyi színvonalat közelíti. A cukorrépatáblákon a ko­rábbi éveknél nagyobb répa- és cukorhozam várható. A terme­lők egy része 40-50 t/ha-os ho­zamokról nyilatkozik. A nedves talajviszonyok mellett végzett betakarítás után a megszokott­nál nagyobb levonásokat al­kalmaznak az átvevők, me­lyet a kezdő termelők egy része csaló­dottan vesz tudomásul. A kukorica betakarításá­nak vége ugyancsak november ele­jére esett a nagyobb gazdálkodók egy ré­szénél, mert a talajviszonyok lehetetlenné tették a kombájn­nal történő betakarítást. A beta­karítás ütemét a szükséges szá­rítás lehetőségei is korlátozták. Azokban a gyengébb hozamú táblákban, ahol az érettség, a várható hozam, vagy a mezei lopások mértéke ezt indokolta, e hónapban még silóztak is a szarvasmarhát is tartó termelők. A késői elővetemények utáni búzavetések egyharmadát no­vember első dekádjában lehe­tett elvégezni viszonylag jó idő­járási feltételek mellett. A repce- és az őszibúza-vetések egy részénél a „túlfejlettség” és az őszi gyomosodás látható. Egyes körzetekből ezeken a táblákon lisztharmatfertőzést, gabonafutrinka-kártételt is je­leztek a gazdajegyzők. Általá­nosnak mondható a csávázás nélküli vetés, az alapműtrágyá­zás teljes elmaradása, kisebb részben a rossz magágyba tör­ténő vetés. A rozs- és a triti- cálé-vetések szépen zöldellnek, állapotuk zömében „jó” és „kö­zepes” minősítéssel jellemezhe­tők. A tavaszi növények alá vég­zett őszi szántásnak az időjárás és a talajállapot egyaránt ked­vezett. Lehetőség nyílt az elma­radt szervestrágyázás elvégzé­sére. Több gazdának műszaki gondokat okozott a nagy kuko­ricaszár tömény lezúzása és alászántása. Hasonló gonddal jár a helyenként túlfejlett zöld­trágya leszántása. A kedvező időjárást kihasz­nálva Ipolyvece környékén 2 hektár szamócát telepítettek. A szőlő-, gyümölcs- és bogyós- gyümölcs-ültetvényeken a ta­lajművelés befejeződött. Az almáskertek tulajdonosai a jó közepes termés mellett a nyári jégverés miatti minőségi csökkenés miatt árveszteséget szenvedtek el. Nem okozott gondot ezen az őszön a szőlő és az alma értékesítése. Az új ter­mésű bor minőségét csak a borkészítés bevált ősi fortélyai­val lehetett megfelelő színvo­nalra hozni. Ez a tény kedvező helyzetbe hozta a cukor terme­lőit és forgalmazóit. A rekord szilvatermésnek is nagymér­tékben köszönhetően „teljes gőzzel” működnék a pálinka- főzdék. így is csak jelentős sor­ban állási idő után lehet igénybe venni szolgáltatásai­kat. A szarvasmarha-állomány a kistermelői tej piacának rende­zetlensége miatt lassan csök­ken. Kevés kivétellel csak „házi tej” értékesítésére van lehető­ségük a néhány tehenet tartó gazdáknak. Az állománycsök­kenést csak a vágóállat-kereslet és az ár alacsony szintje, vagy a korábbi támogatási feltételek kényszerítő hatása akadályozza meg. Ez a helyzet további csa­ládokat sújt a kiegészítő jöve­delem megszűnésével. A sertéshizlalás továbbra is zömében a saját fogyasztást szolgálja. A baromfihizlalásra a magas tápárak miatt a termelés csökkenése jellemző. A juhtenyész­tésben to­vábbra is el­fogadható pi­aci feltételek jellemzőek. Az állomány­növelési tö­rekvéseket csak a lanyha tenyészállat­kínálat korlátozza. Befejeződtek az idei erdőá­polási munkák. Folyamatban van a következő évi erdészeti alaptervek elbírálása a hatósá­goknál. Az erdőgazdák a kö­zelgő télre megfelelő tűzifakí­nálattal állnak a vevők rendel­kezésére. Bizonyos kistermelői körök­ben negatív visszhangja volt az adózásváltozás olyan indoklá­sának, hogy ezt a „szürke-” és „feketegazdaság” elleni „küz­delem” indokolja. A gazda­jegyző-hálózat fő feladatát ké­pezte az időszaknak megfele­lően a fogyasztásiadó-visszaté- rítés, kamattámogatás, elemi kár mértékének, az önálló in­gatlanná alakítás költsége tá­mogatásának igazolása. A beruházások területén az FM és a megyei területfejlesz­tési tanács pályázatán nyert tá­mogatott fejlesztések megvaló­sítása folyik. A gépbeszerzé­sekhez nyújtott automatikus támogatás iránt szerény az érdeklő­dés. A megye területén né­hány földki­adó bizottság várhatóan nem fejezi be a munkáját. A gazdálkodók állami be­avatkozást sürgetnek a megszűnt bi­zottságok te­vékenységé­nek befeje­zése érdeké­ben. Allatvásárok megfigyelt árai: borjú 317,24 Ft/kg malac 200,86 Ft/kg süldő 164,02 Ft/kg hízó 164,44 Ft/kg munkáló 115 eFt/darab Szabadpiaci megfigyelt átlagárak: zab 30 Ft/kg takarmánybúza 33,93 Ft/kg takarmányárpa 31,00 Ft/kg kukorica 37,62 Ft/kg malac (20 kg alatt) 225,00 Ft/kg tehéntej 56,91 Ft/1 étkezési tojás 14,37 Ft/db vágott csirke 356,09 Ft/kg vágott tyúk 312,81 Ft/kg vágott kacsa 440,44 Ft/kg vágott liba 360,00 Ft/kg Jellemző szaporítóanyag-árak: szőlőoltvány 140 Ft/db facsemeték: 450-550 Ft/db (szilva, őszibarack. cseresznye, meggy) magas törzsű bogyós 160 Ft/db (egres, ribiszke) ribiszke gyökeres dugvány 40-60 Ft/db Busa az időseknek Nemcsók János, a Balaton kormánybiztosa bízik ab­ban, hogy jövőre is az idei­hez hasonló összeggel gaz­dálkodhat. Az államtitkár a Nagyváthy János Gazda­képző Egyesületben ismer­tette jövő évi elképzeléseit. Nemcsók elmondta: az idén összesen 6,1 milliárd forintot költöttek a Balatonra. 3 mil- liárdot az állami költségvetés­től kaptak, a többihez külön­féle pályázatok révén jutottak hozzá. Az 1997. évi büdzsé­ben 3-4 milliárd forintot irányzott elő a kormány a Ba­laton fejlesztésére, ezt az ösz- szeget - az ideihez hasonló módon - különféle források­ból 7 milliárdra szeretnék „felkerekíteni”. Az államtitkár reméli, hogy két-három év múlva már a nagyközönség számára is lát­ványos fejlesztésekre kerülhet sor ebben a térségben. A jövő évi teendők közül kiemelte a Kis-balatoni víztá­rozó építésének befejezését, valamint a Zánka és Balaton- füred közötti szakasz csator­nahálózatának elkészülését. Prioritást kap a közbiztonság, a rendőrség infrastruktúrájá­nak a javítása földön, vízen és levegőben. A kormánybiztos szeretné felgyorsítani a busák lehalászását is, megelőzve ez­zel a túlkoros halállomány pusztulását. Elképzelése sze­rint a kifogott busákat - mint különösen egészséges táplá­lékot - a szociális otthonok­nak adnák. U. G. A Budapesti Árutőzsde hírei • A keddi tőzsdenapon elsöprő „bessz” volt minden közeli és távoli határidő­ben és cikknél, limitet estek az árak eladói nyomásra. • De kivételt jelent, hogy a ’97. évi őszi napraforgóárak októberre, novem­berre nőnek, megnyílt a december 45 ezer Ft/t áron. 9 A sertésárak minden nyitott határideje mélyrepülésben van, nem látszik en­nek a „bessz”-nek a vége. Csökken a nyitott kötésállomány. Áru/Hó Elszámolóár Kukorica (Ft/t) Vételi Eladási ajánlati ársáv Üzletkötés Március 19 300 19 300 19 300 19 300 ’97. október 20 600 Étkezési búza (FtA) 20 600 20 600 20 600 Március 27 800­­­’97. július 21 200 Takarmánybúza (Ft/t) 21 200 21 200 21 200 Március 27 100 Takarmányárpa (Ft/t) 27 100 27 100 Március 28 400 Napraforgó (Ft/t) 28 400 ’97 október 44 000 EU-vágósertés I. (Ft/kg) 44 000 44 000 44 000 Január — EU-vágósertés II. (Ft/kg) " 210,00 Január 194,00 194,00 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag A hűség jutalma - új szolgáltatás Az OTP vezérkara pontosan tudja, hogy a bank betéti kamatai 1996-ban elmaradtak a piaci átlagtól. Ez próbára tette számla- vezetőinek a bank iránti lojalitását. A kitartás elismeréseként még az idén új szolgáltatással bővíti kínálatát a pénzintézet. A bank hároméves stratégiájá­nak fontos eleme a lakossági hi­telezés, a háztartások finanszí­rozása, mondta tájékoztatójá­ban Kolossváry Adám vezér- igazgató. Az OTP Bank 1997 január 1-jével bevezeti a lakos­sági folyószámlához kapcso­lódó automatikus hitelt. Ez az A-hitel a korábbi engedélyezett hitel továbbfejlesztése. Igény­bevételével a számlatulajdonos olyan lejárat nélküli hitelke­retre tesz szert, amelynek fo­lyósítása illetve törlesztése au­tomatikus. Ha az ügyfél folyószámlájá­ról elfogyott a pénz, az A-hitel automatikusan megjelenik a számla egyenlegében. A szám­lára érkező jóváírások először- Egy ország devizatartaléka arra szolgál, hogy adott esetben legyen mihez nyúlni. Ezért, ha ez az összeg túl kicsi, az min­denképpen bajt jelent - mondja a közgazdász szakember. - Ugyanakkor nem a tartalék mennyisége határozza meg egy ország gazdasági sikerességét. A fizetőképességhez önma­gában a nagy mennyiségű tarta­lék nem elegendő. A fő kérdés mindig az, hogy az ország gaz­dasága mennyire versenyképes ezt az igénybevett hitelt törlesz­tik és csak ezt követően töltik fel a folyószámlát. A hitelkere­tet személyre szabottan hatá­rozzák meg, legnagyobb ösz- szege egymillió forint lehet. A szolgáltatás igénybevéte­léhez sem kezes sem más iga­zolás nem szükséges, csak egy szerződés. Ennek feltétele: az ügyfél legalább három hónapja rendelkezzen lakossági folyó­számlával, és a kérelmet meg­előző három hónapban számlá­jára rendszeresen érkezzen jö­vedelemátutalás. Az A-hitel kamata 25 + 1 százalék lesz ja­nuár 1-jétől. A hitel folyósításá­ról 300 ezer forintig maguk a fiókvezetők is dönthetnek. Az OTP 550 milliárd forint­a külföldi piacon. Ebből lehet következtetni arra, hogy ké- pes-e a kamatokat finanszírozni a termelésből vagy sem.-A nagy tartalékingadozá­sok minek következtében jöhet­nek létre?- Ez mindig összetett kérdés. Alapvetően arról van szó, hogy a hitelezők mennyire elégedet­tek a hitelfelvevő ország gazda­sági mutatóival. Az utóbbi más­fél évtizedben kétszer apadt le hazánk tartaléka. nyi betétállománya jóval meg­haladja kihelyezett hiteleinek összegét. Nem a források bőví­tését szolgálja tehát a hétfőtől már a postahivatalokban is kapható OTP postajegy nevet viselő értékpapír. Az új termék piaci bevezetését az a tapaszta­lat indokolja, mondta tájékozta­tójában Oszlányi Zsolt, hogy a lakosság megtakarítási formái között a legkedveltebb az ér­tékpapír. Az OTP postajegy előnyei közé tartozik, hogy nem kell előre eldönteni, mennyi időre kötjük le a pénzt és, ha szükségünk van rá, bár­mikor szabadon kivehető. Fu­tamideje 3, 6 vagy 9 hónap. A pénz kivételekor az eltelt idő­nek megfelelő sáv kamatait adja a bank. Az új OTP posta­jegy 10 000, 50 000, 100 000 vagy egymillió forintnyi névér­tékű címletekben váltható. Bozsó Bea- Mennyi az „ ideális” tarta­lék?- Általában 4-5 havi impor­tot kell, hogy fedezzen egy or­szág devizatartaléka. Ennyi idő alatt vagy rendezni tudja pénz­ügyi, gazdasági problémáit, vagy a világ összes valutája is kevés.- Lehet-e és célszerű-e ebből az összegből az adósságtörlesz­tésre is fordítani valamennyit?- Elvileg lehetséges, hogy az adós hitellel váltson ki egy má­sik hitelt. Ez a feltételektől függ, s nem mindig érdemes megtenni. Mindenesetre most jól járnánk egy ilyen törlesztés­sel, mert kedvezően hatna a kamategyenlegünkre, (szalóky) Vállalkozósors A Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöksége szerint a kis- és középvállalkozók helyzete az elmúlt két évben nyolc-tizenkét százalékkal romlott, és a kihirdetett tör­vények alapján jövőre öt-hét százalékos romlás várható. Az elnökség szerint a ki­alakult helyzetért a a köz­ponti és helyi jellegű elvo­nások drasztikus növeke­dése felelős. Szükségesnek tartja, hogy hajtsák végre az államháztartási reformot, töröljék a táppénz járulékol­tatását, valamint alakítsák át értéktöbblet típusú adóvá az iparűzési adót. Az OKISZ-állásfoglalás szerint a vállalkozások elle­hetetlenülésének fő oka az, hogy az érvényes elvonási rendszer kizárólag rövid távú érdekeket szolgál. A központi és helyi adók meg­emelése 22-25 százalékos plusz terhet jelent a vállal­kozóknak. A tb-járulék- rendszer változásai további 3-4 százalékkal növelték meg a vállalkozások terheit. Az OKISZ szerint a kor­mány megemelte az adó és tb- terheket, különösen a kis- és középvállalkozások számára, miközben azt állítja, a vállal­kozások terhei mérséklődnek. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 268,79 Görög drachma (100) 66,88 Német márka 105,77 Olasz líra (1000) 106,89 Osztrák schilling 15,03 Spanyol peseta (100)125,73 USA-dollár 163,14 Sok a tartalék, még több az adósság Az idén a Magyar Nemzeti Bank 10,1 milliárd dollárnyi devi­zatartalékot halmozott fel. Ez szokatlanul nagy összeg - állít­ják pénzügyi szakemberek. Hogy mennyire sok, mire fordít­ható, s egyáltalán mit mutat e tartalék nagysága, erről Petsch- nig Mária Zitát, a Pénzügykutató Rt. munkatársát kérdeztük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom