Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-11 / 289. szám

1996. december 11., szerda Ország - Világ 5. oldal A szeretet ünnepére. Harmadik alkalommal nyílt meg az Országos Betlehemi Jászol Kiállítás a Magyarok Vi­lágszövetségének budapesti székházában. A közelgő kará­csony alkalmából megrendezett bemutatóra nemcsak az ország minden tájáról, hanem határainkon túlról is érkez­tek a szebbnél szebb, fából, papírból és egészen különleges anyagokból készített, új és régi makettek. FOTÓ: FEB/HATLACZKI BALÁZS Az oktatásban a legnagyobb az elmaradás A panasz oka: bérelzáródás Az előirányzott 19,5 százalék helyett 16-17 százalékra be­csülhető a közszférában dol­gozók idei béremelése. Erről a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának keddi ülésén számolt be a kormányzati oldal. Az eredetileg tervezett 19,5 százalék elérésének az a felté­tele, hogy az önkormányzatok - saját megtakarításaik felhaszná­lásával - további 2,5 százalékos keresetemelést vállaljanak. Idén az átlagosnál jobban emelkedtek a fizetések a köz- tisztviselőknél, a szolgálati jogviszonyban állóknál, a bí­ráknál és az ügyészeknél: kere­setük mintegy 21-22 százalék­kal nőtt. A legnagyobb elmara­dás viszont az oktatás területén tapasztalható, ahol - további kormányzati intézkedés nélkül - csupán 12-13 százalékkal emelkednek a bérek. A kormányzat ezért javasolta a parlamentnek, hogy ebben az ágazatban decemberben te­remtsenek anyagi lehetőséget olyan béremelésre, amely to­vábbi 2,2 százalékkal növelné a keresetek éves átlagát. A bérkiegészítések - ame­lyeknek nagy része az önkor­mányzatok által fenntartott ok­tatási, közművelődési területek dolgozóira vonatkozna - to­vábbi 3,7 milliárd forintos ki­adást jelentenének a központi költségvetésnek. NATO külügyminiszteri értekezlet Brüsszelben Csúcsértekezlet júliusban Történelmi tanácskozásnak ígérkezik a NATO júliusi csúcsértekezlete - jelentette ki Javier Solana, a szervezet főtitkára. Az Észak-atlanti Tanács mos­tani brüsszeli ülésén elhatá­rozták, hogy jövő év július 8-9-én, Madridban rendezik meg a védelmi szervezet csúcsértekezletét, amelyen az első kelet-európai országok - köztük feltehetően Magyaror­szág - csatlakozásával fog­lalkoznak. Beszédében Solana főtitkár részletesen szólt az Oroszor­szághoz fűződő kapcsolatok fontosságáról. Értesülések szerint a közös nyilatkozat­ban minden bizonnyal hatá­rozott ígéret hangzik el arra, hogy a NATO nem fog atom­fegyvert telepíteni egyetlen új tagország területére sem. Warren Christopher remé­nyét fejezte ki, hogy orosz kol­légája kész lesz egy leendő NATO-orosz charta lehetsé­ges tartalmának megvitatására. Az amerikai külügyminiszter elutasította annak lehetőségét, hogy egy ilyen szerződés az EBESZ keretébe illeszkedő, jogilag kötelező hatállyal bíró dokumentum legyen. Christopher a tanácskozá­son kijelentette: „A mai Euró­pában a NATO nem tervezi, s nincs is szüksége arra, hogy atomfegyvereket helyezzen el bármely új tagország terüle­tén.” Vesztene a nyugati áramszolgáltató, ha pert indítana az állam ellen A vagyonnyilatkozat időzített bomba? Tizenegy miniszter közül nyolc azért vált meg posztjától, mert nem bírta a „gyűrődést”. Lelkileg, idegileg nem tudta elviselni azt a sok támadást, amely a parlamenten kívül és be­lül, valamint a sajtó részéről érte őket. A miniszterelnök ez­zel magyarázta a kabinetben nem egészen két és fél év alatt bekövetkezett személycseréket. Horn Gyula tegnapi sajtótájé­koztatóján az újságírók kérdé­seire válaszolva elmondta: szeretné, ha a kabinet most már változatlan összetételben dolgozna mandátuma lejár­táig, de ha valaki „bedobja a törülközőt”, kénytelen he­lyette mást választani. Azzal kapcsolatban, hogy egy nyugati áramszolgáltató pert helyezett kilátásba a ma­gyar állam ellen, Hóm Gyula elmondta: az energiaárak ki­alakításakor folyamatos kon­zultáció volt az érintett vállal­kozókkal, tájékoztatták őket és akkor senki nem tiltakozott. Egyébként pedig a kormány teljesíti azt, amit vállalt: ja­nuár 1 -jétől értékarányosak lesznek az energiaárak. Ezért ha perre kerülne sor, a minisz­terelnök szerint azt a magyar állam nyerné meg. A kormányfő kitért a kor­mányzó pártok vezető képvi­selőinek nyilvánosságra ho­zott vagyonnyilatkozataira. Vitába szállt a feltételezéssel, hogy azok közéleti „időzített bombák lennének”. Vélemé­nye szerint a hosszú évek munkájának eredményeként vásárolt házukat nem kell fel­tétlenül lakótelepi lakásra cse­rélniük azoknak, akik vezető pozícióba kerülnek. Az épülő rendőrségi „üveg­palotával” kapcsolatban a mi­niszterelnök kilátásba he­lyezte, hogy ha a vizsgálatok visszaéléseket tárnak föl, szi­gorú felelősségre vonást fog kezdeményezni. (németh) * Eles vita az alapszerződésről a Házban Az ellenzék szerint fogyatékos a „Horn-Iliescu paktum” A mostani választási ciklusban tegnap fordult elő először, hogy a parlamenti vitában a szocialista frakció vezérszónoka a pártelnök-miniszterelnök volt. Az alkalmat erre a ma­gyar-román alapszerződés ratifikációs vitája szolgáltatta. Horn Gyula kifejtette: az alap- szerződés is közrejátszott ab­ban, hogy új politikai helyzet alakult ki Romániában. Beiga­zolódott, hogy reális és lehet­séges a jószomszédi kapcsola­tok fejlesztése, a magyarság jogainak érvényesítése - együttesen és nem egymás ro­vására. Bírálta az ellenzéket azért, hogy az alapszerződés kérdésében nem tette lehetővé egy valódi nemzeti egyetértés megteremtését. A vitában a kormánypárti képviselők felidézték , hogy az ellenzék korábbi jóslatai nem teljesedtek be. Nem erő­södött föl a romániai magyar­sággal szembeni kampány, az RMDF politikai súlya nem csökkent, hanem nőtt, s a de­mokratikus erők választási esélyeit nem gyöngítette, ha­nem erősítette a szerződés. Tény, hogy az alapszerző­dés nem szól az egyházi isko­lák visszaadásáról, a Bolyai Egyetem és az erdélyi magyar konzulátus visszaállításáról és a végrehajtás garanciáit sem rögzíti, de most, a választások után minden okunk meg lehet a reményre és a bizalomra. Az ellenzéki szónokok az­zal érveltek, hogy korábbi ál­láspontjuk változatlanul érvé­nyes. Úgy vélték, s vélik ma is, hogy ha a választás utánra maradt volna a szerződés megkötése, ma jobb helyzet­ben tárgyalhatnánk. Üdvözölték a romániai de­mokratikus fordulatot, bizta­tónak ítélték az államelnök és a külügyminiszter-jelölt ígére­teit, de azt hangoztatták, hogy nem a román kormányprog­ramról és nem a megváltozott helyzetről kell szavazniuk, hanem a változatlan alapszer­ződésről; ezt a „Horn-Iliescu paktumot” tartalmi fogyaté­kosságai és rossz időzítése miatt utólag sem hitelesítik szavazatukkal. Az alapszerződés megerősí­téséről lapunk zárta után vok­solt a Ház. S. A. Méltó emlékezés a történelmi múltra Az 1101. esztendő küszöbére érkezve a Honfoglalási Emlék- bizottság tegnap hivatalosan is értékelte az egész éves ünnep­ségsorozatot. A testület véleménye szerint az események az évforduló rangjához méltón emlékeztek meg a magyarság történelméről és a honfoglalás évfordulójáról. Magyar Bálint kultuszminisz­ter ünnepi beszédében a mille- centenáriummal kapcsolatos kormányhatározatok végrehaj­tásáról is számot adott. Egye­bek közt elmondta, hogy a múlt relikviáit őrző múzeu­mok rendbehozatalára, felújí­tására eddig 3,6 milliárd forin­tot költöttek. A rekonstrukciós program azonban nem ér vé­get 1996-ban, hanem folytató­dik az államalapítás közelgő évfordulójáig. A rendezvények értékelése­kor a miniszter kiemelte: a pá­lyázatok nyertesei között jóval több vidéki intézmény, ese­mény szerepelt, mint fővárosi. Ötven kiállítást 550 millió fo­rinttal támogatott a költség- vetés az elmúlt két évben. Nyolcvan kulturális rendez­vény létrejöttéhez 130 millió­val járultak hozzá. Száz orszá­gos vetélkedőre 70 milliót, 40 tudományos konferenciára 80 milliót költöttek. A honfoglalás évfordulójá­ról Európa számos országában is megemlékeztek. A frank­furti könyvvásáron magyar napot tartottak, Bécsben 1896 Budapest címmel kiállítást rendeztek, Olaszországban pedig megtartották a IV. Hun­garológiai kongresszust. Az előadó hangsúlyozta: 1997-től folyamatosan dol­goznak azon, hogy az állam- alapítás jubileumát új kulturá­lis intézmények létrehozásával is emlékezetessé tegyék. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke arról szólt, hogy a mille- centenárium évében számos könyv, előadás-sorozat, kon­ferencia és tudományos ta­nácskozás jelezte: a szellemi élet legjobbjai nem zárkóztak elefántcsonttoronyba, hanem részt vállaltak a jeles évfor­duló köszöntéséből. Bozsó Loti Károlyt megválasztották 1997-re az Eurocontrol elnöké­nek. A magyar közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a kelet-európai térségből első­ként áll a brüsszeli székhelyű Európai Légiközlekedés-biz- tonsági Szervezet élén. Több mint 20 milliárd dol­lárra becsüli az Európa Parla­ment az EU-bővítés költségeit tíz ország egyidejű felvétele esetén. A strasbourgi szervezet keddi ülése megvitatta a jövő évi munkaprogramot, amely­nek része a keleti bővítés elő­készítésének folytatása is. Kettős hatalom alakul ki Hongkongban. A Kínához visz- szakerülő brit gyarmat tör­vényhozása fél évig úgy műkö­dik majd, hogy egyidejűleg lé­tezik az új és a régi parlament. Nagy-Britannia és Hongkong vezetése ellenezte, hogy a ta­valy megválasztott törvényho­zás helyébe Kína újat állítson. Az orosz kormány az év vé­géig rendezi a bérelmaradáso­kat. Csemomirgyin kormányfő a szenátus rendkívüli ülésén elmondta, hogy 7,9 billió rubelt (mintegy 1,5 milliárd dollárt) fordít a kabinet ebben a hónap­ban a hátralékok rendezésére. A legnagyobb az elmaradás a ka­tonák fizetésénél, mintegy 3,9 billió rubel. Éjabb tények váltak ismere­tessé a hétfői bécsi levélbom­bával kapcsolatban. A Caspar Einem belügyminiszter mosto­haanyjának szánt küldeményt a posta visszaküldte a feladóhoz, vagyis arra a névre és címre, amelyik a borítékon szerepelt. Albiné Schneider asztrológus azonban tudta, hogy ő nem adott fel ilyen levelet, és értesí­tette a rendőrséget. Országos orvossztrájk kez­dődött Lengyelországban. A kórházakban és rendelőkben csak ügyeleti rendszer műkö­dik. Az orvosok az egészség- ügyi szféra jobb anyagi megbe­csülését követelik, beleértve az ágazatnak jutó magasabb költ­ségvetési támogatást is. Fotókiállítást rendeztek Pécs törökországi testvérvárosában, Kütahyában a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. Törökországi emigrációja során 1850-1851-ben Kossuth Lajos is a város vendége volt. Közfelháborodást váltott ki Japánban, hogy azok a minisz­tériumi tisztségviselők is része­sednek az év végi jutalomban, akik a közelmúlt korrupciós botrányainak főszereplői. A ja­pán közalkalmazottak és a ma­gánszektor munkavállalói évente kétszer vehetik föl az összesen mintegy öthavi fize­tésnek megfelelő jutalmat. Beszélgetőpartnerünk: Horvát János Tolerancia-díjas Az „Ön dönt” mellett döntöttek Ötödik éve jutalmazzák Tolerancia-díjjal azokat az újságíró­kat, rádiósokat, tévéseket, akik a társadalmi békéért, a kisebb­ség és a többség harmonikus együttéléséért emelik fel szavukat. Tegnap a televíziós kategóriában Horvát János Ön dönt című műsorát jutalmazták első díjjal.- Gratulálunk, és hosszú életet kívánunk a sorozathoz. De honnan vette az ötletet: össze­házasítani a talkshow-t a szap­panoperával?- Szerettem volna kipró­bálni, persze, csak szerény technikai körülmények között, milyen lehet az úgynevezett in­teraktív televízió. Vagyis: a néző megtekint egy tanulságos filmet, s amit a képernyőn lát, azt megkísérli azonnal a saját életére vonatkoztatni. Tulaj­donképpen a hétköznapokon mindannyian ezt tesszük, de ezúttal nyitottabban, mások vé­leményét is megismerve és mérlegelve játszunk.- Úgy tudom, a játék néha heves vitába torkollik...-Nem olyan veszélyes ez. Sőt az is kiderült az eddigi 11 adásból, hogy elég fejlett vita­kultúránk van. Vagyis képesek vagyunk meghallgatni és mél­tányolni mások véleményét is.- És a válaszaink megegyez­nek a választásainkkal? Vagyis az életben is olyan toleránsak Horvát János fotó: feb/diósi vagyunk-e, mint az az adásból kitűnhet?-A nézők és a meghívott vendégek szóbeli döntései egy ideális állapotot tükröznek. Ha valakinek a saját életében kell határoznia valamiről, nyilván­való, hogy konzervatívabb lesz, mint ha következmények nél­kül, csak elméletben kell vá­lasztania. A filmben a néger or­vos és fehér szerelme a nézők áldásával összeházasodhatott. De ha valakinek a saját lánya kerül ilyen valóságos hely­zetbe, már korántsem biztos, hogy ilyen liberális véleményt képviselve beleegyezne a há­zasságba.-Jövőre, veled, ugyanitt?-A műsor péntekről átkerül vasárnap délutánra, és sűrűb­ben, kéthetente jelentkezik. Ezt pozitív változásnak érzem, (tj) Kitapintható meglepetés. A budapesti Vakok Álta­lános Iskolájának tanulóit hangulatos Mikulás-délutánon látta vendégül tegnap az Arcibasev Szemsebészeti Klinika kollektívája. S talán az ajándékoknál is nagyobb sikere volt a találkozóra betoppant bohócnak. fotő: feb/kallus györgy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom