Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-05 / 284. szám
6. oldal Látóhatár 1996. december 5., csütörtök Aranykezű mesteriparosok A Pásztó és Vidéke Ipartestület elnöksége fontos feladatának tartja, hogy tagjait ebben a nehéz átmeneti időszakban is lehetőségeihez mérten elismerésben részesítse többéves, vagy több évtizedes kisipari munkájukért, kiemelkedő szakmai tevékenységükért, nem utolsósorban a szervezethez való hűségükért. Erre került sor a nemrégiben megtartott küldöttgyűlésen. Az IPOSZ-elnökség IPOSZ-díjjal tüntette ki Karaba János va- nyarci kőművesmestert. Az országos küldöttgyűlésen u- gyanezt a kitüntetést Herczeg Ferencné fodrász kisiparos, az ipartestület elnökhelyettese vette át. 25 éves munkásságuk elismeréseként oklevelet és ezüstgyűrűt kapott Kohári Béláné pásztói koszorúkészítő, virágos kisiparos, Brunda László pásztói bádogos-, Dobrovolni Mátyás tari kőfaragó- és Juhász István pásztói bádogosmester. Aranykoszonís mesternek járó oklevéllel és plakettel tüntették ki Sipos Lászlóné pásztói bőrdíszműves-, Borbás István pásztói asztalos-, Gulyás József bujáki ács-, Kiss István tari és Mező József szurdokpüspöki pékmestert. Ezüstkoszorús mesteroklevéllel és plakettel ismerték el eddigi tevékenységét Sándor Gyula alsótoldi kőműves-, Ferik Pál jobbágyi asztalos-, Csordás Imre jobbágyi szobafestő-, Kelemen József pásztói fodrász-, Erdősi Ferenc felső- toldi villanyszerelő-, Szabó Lajos palotási villanyszerelő-, Sütő József pásztói víz-, gáz-, központifűtés-szerelő mestereknek. Igények és lehetőségek Karancsalja - Nemrég tárgyalta a képviselő-testület az 1997. évi költségvetést. Érdemi döntést nem hoztak, mert nem voltak birtokában a szükséges információknak. Az eszmecsere során az is világossá vált, hogy az igények és a lehetőségek jelentős mértékben eltérnek egymástól. Tök és káposzta, mi szem-szájnak ingere Itt van a lél, itt van újra; nyakunkon az influenza, a megfázás, meg minden egyéb kellemetlen nyavalya. A nyáron és ősszel fogyasztott vitaminok kiürülnek a szervezetből, egyre nagyobb szükségünk lenne pótlásra. Szerencsére bőséges a piacok kínálata, van miből válogatni télen is. Nem csak az igen drága déli gyümölcsök és a hovatovább azonos áron kínált hazai alma és körte jelenti az egyetlen vitaminforrást: az olcsóbb, bár kevésbé népszerű zöldségek és gyümölcsök is sok nyomelemet, a szervezetnek szükséges anyagot tartalmaznak. FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Sütőtök: nem csak finom, egészséges is Ggalult káposzta, az egyik fő vitaminforrás Bonnie és Clyde, a sírig tartó szerelem, valamint a jelképes cilinderek Mi ez, fegyverbolt ? - Divat és üzlet Sok Nógrád megyei vállalkozó el van keseredve, ami persze nem is csoda; talán a bizonytalankodóknak is erőt ad az alábbi sikertörténet. Hozdovits Janka 1967-ben végezte el a kereskedelmi iskolát. A hideg, olajospadlós üzletben lefagyott a lába, és akkor eldöntötte, hogy pályát módosít. El is ment a debreceni ruhagyárba az anyukája mellé varrónőnek.-Kitanultam a szabászatot, mert mindig csodáltam az anyukámat, hogy három méter anyagból nekem és a húgomnak gyönyörű ruhákat tud varmi. Négy évig dolgoztam mellette, azután elhívtak manö- kenkedni. Nagyon tetszett, mert fiatal lányként gyönyörű ruhákban pompázhattam a kifutókon, ez mindenkinek vonzó. Az élet vargabetűi A fiatal és csinos lány férjhez ment és szült három gyereket. Végül a házasság zátonyra futott, és ott maradt picikkel egyedül, de nem keseredett el!- Visszamentem a szakmámba, pénztárosnő voltam. Hosszú ideig a kereskedelemben dolgoztam, a húgom pedig egy ruhakölcsönző szalonban. Innen jött az ötlet, hogy csinálni kellene egy esküvőiruha- kölcsönzőt. Megismerkedtem a jelenlegi férjemmel, és neki is tetszett az ötlet. Tudom, nehéz elképzelni a mostani, óbudai szalonomat látva, de én tíz mhával kezdtem. Csak ennyi volt a választék. Elkezdtem anyagok után rohangálni, rajzoltam, terveztem, szabtam és varrtam, egyedül csináltam mindent. Talán ez most vigasz egy kezdő vállalkozónak, de én három évig úgy ültem az üzletben, hogy szinte rám sem nyitották az ajtót. Már azon gondolkoztam, hogy bezárok, mert egyáltalán nem volt forgalom. Nagyon sok éjszakát átsírtam emiatt. Az es- küvőiruha-kölcsönzőm neve Bonnie és Clyde volt, és bizony sokan bejöttek megkérdezni, hogy: „Mi ez? Fegyverbolt?” Pedig ez egy jelkép, a sírig tartó szerelem jelképe ... Minden leendő házaspárnak ezt kívánom, hogy a sírig tartsanak ki egymás mellett, mert Bonnie és Clyde is nehéz napokat éltek meg egymás mellett, mégis kitartottak! Váratlan fordulat Aztán egy nagy fordulat következett. A Magyar Televíziótól egy Balázs Béla-díjas jelmez- tervező kérte fel a március 15- ei műsor jelmezeinek az elkészítésére. A színdarab címe: Párizsi divat volt. Egy esküvőről szólt, és nem kevesebb mint tizenhét darab menyasszonyi ruhát rendeltek. Szekulesz Judit és Benedek Miklós rendezte a darabot, és a Szomszédokból jól ismert Alma, Fehér Anna játszotta a főszerepet.-Bizonyára sokan emlékeznek arra a műsorra, ami vasárnap délutánonként ment a televízióban „A férfi, aki tetszik nekünk”. A műsor végén látható volt a Bonnie és Clyde felirat, és a két cilinder, mert oda is én készítettem a ruhákat. Ezenkívül a vállalkozók báljára, az újságírók báljára és a legutóbbi augusztus 20-ai ünnepségre is én készítettem valamennyi ruhát. Érdekességként említem, hogy egy ismert televíziós személy felesége az újságírók báljára háromszázezer forintos ruhát készíttetett magának. Mostanában már az egyházak is megkeresnek elsőáldozóruhákért, a középiskolák szalagavatói és ballagási kosztümök készítése végett. Hellén kapcsolatok Görögországba báli és esküvői ruhákat rendeltek. Talán most már úgy tűnik, hogy nagyon gördülékenyen ment minden, de bizony nagyon sokszor le kellett bontani a gyöngyöket, flittereket, strasszokat. Ezért mondom mindig, hogy nem szabad az elején föladni. Báli ruhákat szinte minden megyébe készített már. -Nagyon örülök annak, hogy immár nemcsak a budapestiek hordják a menyasszonyi ruháimat, hanem vitték az utóbbi időben Miskolcra, Szekszárdra, Szegedre és Nógrád megyébe, Mátraterenyére is! Cserhalmi Adél Gazdára talált a gyár Jól járt új tulajdonosával az annak előtte különösen nehéz helyzetben lévő salgótarjáni vegyipari gépgyár: több sikertelen privatizációs kísérlet után végül felszámolásból vásárolta meg az egyébként igen jó hírű céget az Invest Petro Chemical Holding Rt. A nyári tulajdonosváltást követően emelkedik a gyár termelése, megkezdődött a létszám gyarapodása, stabilizálódik piaci helyzete. A tranzakció idején alig 15 millió forint értékű rendelésállomány mára 200 millió forint értékűre nőtt. Adott át munkát az ugyancsak a holdinghoz tartozó Budapesti Vegyipari Gépgyár, továbbá a tulajdonos fővállalkozásában lévő programokból is részesedik a salgótarjáni gyár. A bizonytalan években óvatosságból kiváró régi rendelők is sorra-rendre visszatérnek, hiszen a gyártó szakmai presztízse csorbítatlan maradt. Miután az új tulajdonos nem kényszerült a régi adósságok átvállalására, a termelés finanszírozása elől is elgördült az áthághatatlan akadály. A Kvantum Bank révén forgóeszközhiteihez is jutott a salgótarjáni vegyipari gépgyár. További finanszírozási köny- nyebbség, hogy - míg korábban csak készpénzért szolgálták ki a pénzügyi nehézségek közt vergődő társaságot - most újra az üzleti életben szokásos átutalással fizetheti ki vásárlásait. Két év múlva búcsúzunk a piros pénztől Bevonják a százas bankót A Magyar Nemzeti Bank kivonja a forgalomból a papír 100 forintosokat. A Magyar Közlönyben megjelent hirdetmény szerint a százforintos bankjegy 1998. december 31-éig marad törvényes fizetőeszköz. Ezt követően senki sem köteles azt fizetésül elfogadni. A jegybank azonban 2000. december 31-éig névértéken átváltja a 100 forintos bankjegyeket. 1998. december 31-e után csak a kétféle - az 1992-től és az 1996-tól kibocsátott - 100 forintos pénzérme marad ilyen címletben törvényes fizetőeszköz. / Erősödtek végre a piaci pozíciók - Az APV Rt. végleg pontot kíván tenni a nagy múltú vállalat magánosítására Tőkeerős tulajdonosra vár az acélgyár Egykor ipari óriás volt a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, legalábbis a megyében. Jogutódja, a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. sem adja fel: újra és újra „ipari csatasorba” áll. Legutóbb, november 28-án vevőfórumon találkoztak partnereikkel. Erről és az rt. idei mérlegvonásáról beszélgettünk Győry Péterrel, a cég műszaki vezérigazgató-helyettesével. Szőcs Tibor, a huzalműgyárrészleg vezetője tájékoztatta a résztvevőket a közeljövő esélyeiről, a kapcsolatrendszerről-Milyen észrevételekkel „kopogtattak” a partnerek a vevőfórumon?- Eredményes volt a fórum, a vevők visszaigazolták termékeink évről évre érzékelhető minőségi javulását. Ennek olyan teljesen objektív bizonyítékai is vannak, mint a különböző bútor- és polcrendszerek, valamint az új napozóágy és az összecsukható szánkó. Utóbbi két termékünkkel bekerültünk a Minőség Házába, ami az országban egy egyedül álló minősítő fórum a gyártók vonatkozásában. Vevőink az árrendszerünk nagyobb rugalmasságát és a rendkívül szigorú fizetési feltételek javítását igénylik tőlünk.- Lehet ezeken egyáltalán változtatni?- Az rt. finanszírozási helyzete nem engedi meg, hogy lényegesen jobb fizetési határidőket engedélyezzünk. Ebben 1997-ben sem lesz változás. Árképzésünket pedig mindenképp megszabja a minket sem kikerülő jövő évi anyag-, illetve energiaár-emelés. Az ezek okozta hatásokon kívül nem kívánunk egyéb „árdrágítással” élni, sőt rendkívül szigorú intézkedéseket dolgozunk ki a belső feldolgozási költségek további csökkentésére.- Mennyire elégedettek az idén elért eredményekkel?- A magyar gazdaság megerősödésére, a minket is kedvezően érintő hatásaira is alapoztuk elképzeléseinket. Ez sajnos nem jött be. Mind értékben, mind meny- nyiségben a 80 százalékot valamivel meghaladóan teljesítettünk az eredeti tervhez képest. Ugyanakkor a piaci pozícióinkat valamennyi üzletágban megerősítettük. Javultunk a minőség és a pontos termék- szállítás tekintetében. Mindemellett néhány új mérettartományba tartozó termék gyártására is sor került. Sikerként könyvelhetjük el annak a 140 millió forintos projektnek az elnyerését is, melynek során elő- és utóhűtőrendszert szállítunk a győri ipari parkban működő alumínium-hengerfejeket gyártó VAW Alumíniumtechnika Kft. részére.-Maradt-e energiájuk fejlesztésre?- A 3,3 milliárd forintos árbevételünkhöz képest töredéknek számít aló millió forintos műszaki beruházás, ami viszont műszaki fejlesztésekkel segítette elő a több milliárdos bevétel realizálását. A jövő évben műszaki beruházásunk a 16-ból 400 millió forint értéket meghaladó lesz. A szükséges forrás közel 80 százalékát hitelből fogjuk biztosítani.-Ez az a bizonyos „kislapos” ?-Igen, leegyszerűsítve így nevezi a szakma a 200-250 négyzetmilliméter keresztmetszetű lapos és alakos geometri- ájú hengerelt termékek körét, amelyet 8-16 milliméter átmérőjű, melegen hengerelt huzalból alakítunk ki. Éves szinten 3000-3500 tonna importterméket váltunk ki ezzel, s ezen felül 1000-1500 tonnát szállítunk majd külföldre. A fő fejlesztésünk mellett több kisebb fejlesztést is meg akarunk valósítani.- Hogyan áll törekvéseikhez a tulajdonos, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (APV Rt.)?- Cégünk adózás előtti eredménye négy év után először pozitív előjelű. A várhatóan 15-20 millió forintos nyereséget 1997-ben az értékesítés és a termelés növelésével arányosan tovább szeretnénk növelni. Ez azt is jelenti, hogy nyereségesen tekintünk az 1997-es privatizációnk meghirdetése elé. Az ÁPV Rt. teljes körben le szeretné zárni az Acélgyár Rt. privatizációját a jövő évben. Benkő Mihály
