Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-05 / 284. szám

6. oldal Látóhatár 1996. december 5., csütörtök Aranykezű mesteriparosok A Pásztó és Vidéke Ipartestü­let elnöksége fontos feladatá­nak tartja, hogy tagjait ebben a nehéz átmeneti időszakban is lehetőségeihez mérten elis­merésben részesítse többéves, vagy több évtizedes kisipari munkájukért, kiemelkedő szakmai tevékenységükért, nem utolsósorban a szerve­zethez való hűségükért. Erre került sor a nemrégiben megtartott küldöttgyűlésen. Az IPOSZ-elnökség IPOSZ-díjjal tüntette ki Karaba János va- nyarci kőművesmestert. Az or­szágos küldöttgyűlésen u- gyanezt a kitüntetést Herczeg Ferencné fodrász kisiparos, az ipartestület elnökhelyettese vette át. 25 éves munkásságuk elis­meréseként oklevelet és ezüst­gyűrűt kapott Kohári Béláné pásztói koszorúkészítő, virágos kisiparos, Brunda László pász­tói bádogos-, Dobrovolni Má­tyás tari kőfaragó- és Juhász István pásztói bádogosmester. Aranykoszonís mesternek járó oklevéllel és plakettel tün­tették ki Sipos Lászlóné pásztói bőrdíszműves-, Borbás István pásztói asztalos-, Gulyás József bujáki ács-, Kiss István tari és Mező József szurdokpüspöki pékmestert. Ezüstkoszorús mesterokle­véllel és plakettel ismerték el eddigi tevékenységét Sándor Gyula alsótoldi kőműves-, Fe­rik Pál jobbágyi asztalos-, Csordás Imre jobbágyi szoba­festő-, Kelemen József pásztói fodrász-, Erdősi Ferenc felső- toldi villanyszerelő-, Szabó La­jos palotási villanyszerelő-, Sütő József pásztói víz-, gáz-, központifűtés-szerelő meste­reknek. Igények és lehetőségek Karancsalja - Nemrég tár­gyalta a képviselő-testület az 1997. évi költségvetést. Érdemi döntést nem hoztak, mert nem voltak birtokában a szükséges információknak. Az eszme­csere során az is világossá vált, hogy az igények és a lehetősé­gek jelentős mértékben eltérnek egymástól. Tök és káposzta, mi szem-szájnak ingere Itt van a lél, itt van újra; nya­kunkon az influenza, a megfá­zás, meg minden egyéb kelle­metlen nyavalya. A nyáron és ősszel fogyasztott vitaminok kiürülnek a szervezetből, egyre nagyobb szükségünk lenne pótlásra. Szerencsére bőséges a piacok kínálata, van miből válogatni télen is. Nem csak az igen drága déli gyü­mölcsök és a hovatovább azo­nos áron kínált hazai alma és körte jelenti az egyetlen vita­minforrást: az olcsóbb, bár ke­vésbé népszerű zöldségek és gyümölcsök is sok nyomele­met, a szervezetnek szükséges anyagot tartalmaznak. FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Sütőtök: nem csak finom, egészséges is Ggalult káposzta, az egyik fő vitaminforrás Bonnie és Clyde, a sírig tartó szerelem, valamint a jelképes cilinderek Mi ez, fegyverbolt ? - Divat és üzlet Sok Nógrád megyei vállalkozó el van keseredve, ami persze nem is csoda; talán a bizonytalankodóknak is erőt ad az alábbi sikertörténet. Hozdovits Janka 1967-ben végezte el a kereske­delmi iskolát. A hideg, olajospadlós üzletben lefagyott a lába, és akkor eldöntötte, hogy pályát módosít. El is ment a debreceni ruha­gyárba az anyukája mellé var­rónőnek.-Kitanultam a szabászatot, mert mindig csodáltam az anyukámat, hogy három méter anyagból nekem és a húgom­nak gyönyörű ruhákat tud varmi. Négy évig dolgoztam mellette, azután elhívtak manö- kenkedni. Nagyon tetszett, mert fiatal lányként gyönyörű ru­hákban pompázhattam a kifu­tókon, ez mindenkinek vonzó. Az élet vargabetűi A fiatal és csinos lány férjhez ment és szült három gyereket. Végül a házasság zátonyra fu­tott, és ott maradt picikkel egyedül, de nem keseredett el!- Visszamentem a szak­mámba, pénztárosnő voltam. Hosszú ideig a kereskedelem­ben dolgoztam, a húgom pedig egy ruhakölcsönző szalonban. Innen jött az ötlet, hogy csi­nálni kellene egy esküvőiruha- kölcsönzőt. Megismerkedtem a jelenlegi férjemmel, és neki is tetszett az ötlet. Tudom, nehéz elképzelni a mostani, óbudai szalonomat látva, de én tíz mhával kezd­tem. Csak ennyi volt a válasz­ték. Elkezdtem anyagok után rohangálni, rajzoltam, tervez­tem, szabtam és varrtam, egye­dül csináltam mindent. Talán ez most vigasz egy kezdő vállalkozónak, de én há­rom évig úgy ültem az üzlet­ben, hogy szinte rám sem nyi­tották az ajtót. Már azon gondolkoztam, hogy bezárok, mert egyáltalán nem volt forgalom. Nagyon sok éjszakát átsírtam emiatt. Az es- küvőiruha-kölcsönzőm neve Bonnie és Clyde volt, és bizony sokan bejöttek megkérdezni, hogy: „Mi ez? Fegyverbolt?” Pedig ez egy jelkép, a sírig tartó szerelem jelképe ... Minden leendő házaspárnak ezt kívánom, hogy a sírig tart­sanak ki egymás mellett, mert Bonnie és Clyde is nehéz napo­kat éltek meg egymás mellett, mégis kitartottak! Váratlan fordulat Aztán egy nagy fordulat követ­kezett. A Magyar Televíziótól egy Balázs Béla-díjas jelmez- tervező kérte fel a március 15- ei műsor jelmezeinek az elké­szítésére. A színdarab címe: Pá­rizsi divat volt. Egy esküvőről szólt, és nem kevesebb mint ti­zenhét darab menyasszonyi ru­hát rendeltek. Szekulesz Judit és Benedek Miklós rendezte a da­rabot, és a Szomszédokból jól ismert Alma, Fehér Anna ját­szotta a főszerepet.-Bizonyára sokan emlékez­nek arra a műsorra, ami vasár­nap délutánonként ment a tele­vízióban „A férfi, aki tetszik nekünk”. A műsor végén lát­ható volt a Bonnie és Clyde fel­irat, és a két cilinder, mert oda is én készítettem a ruhákat. Ezenkívül a vállalkozók bál­jára, az újságírók báljára és a legutóbbi augusztus 20-ai ün­nepségre is én készítettem va­lamennyi ruhát. Érdekesség­ként említem, hogy egy ismert televíziós személy felesége az újságírók báljára háromszáze­zer forintos ruhát készíttetett magának. Mostanában már az egyhá­zak is megkeresnek elsőáldozó­ruhákért, a középiskolák sza­lagavatói és ballagási kosztü­mök készítése végett. Hellén kapcsolatok Görögországba báli és esküvői ruhákat rendeltek. Talán most már úgy tűnik, hogy nagyon gördülékenyen ment minden, de bizony nagyon sokszor le kellett bontani a gyöngyöket, flittereket, strasszokat. Ezért mondom mindig, hogy nem szabad az elején föladni. Báli ruhákat szinte minden megyébe készített már. -Nagyon örülök annak, hogy immár nemcsak a budapestiek hordják a menyasszonyi ruhái­mat, hanem vitték az utóbbi időben Miskolcra, Szekszárdra, Szegedre és Nógrád megyébe, Mátraterenyére is! Cserhalmi Adél Gazdára talált a gyár Jól járt új tulajdonosával az annak előtte különösen nehéz helyzetben lévő salgótarjáni vegyipari gépgyár: több si­kertelen privatizációs kísérlet után végül felszámolásból vá­sárolta meg az egyébként igen jó hírű céget az Invest Petro Chemical Holding Rt. A nyári tulajdonosváltást kö­vetően emelkedik a gyár terme­lése, megkezdődött a létszám gyarapodása, stabilizálódik piaci helyzete. A tranzakció idején alig 15 millió forint értékű ren­delésállomány mára 200 millió forint értékűre nőtt. Adott át munkát az ugyancsak a holding­hoz tartozó Budapesti Vegyipari Gépgyár, továbbá a tulajdonos fővállalkozásában lévő progra­mokból is részesedik a salgótar­jáni gyár. A bizonytalan években óva­tosságból kiváró régi rendelők is sorra-rendre visszatérnek, hi­szen a gyártó szakmai presztízse csorbítatlan maradt. Miután az új tulajdonos nem kényszerült a régi adósságok átvállalására, a termelés finanszírozása elől is elgördült az áthághatatlan aka­dály. A Kvantum Bank révén forgóeszközhiteihez is jutott a salgótarjáni vegyipari gépgyár. További finanszírozási köny- nyebbség, hogy - míg korábban csak készpénzért szolgálták ki a pénzügyi nehézségek közt ver­gődő társaságot - most újra az üzleti életben szokásos átutalás­sal fizetheti ki vásárlásait. Két év múlva búcsúzunk a piros pénztől Bevonják a százas bankót A Magyar Nemzeti Bank kivonja a forgalomból a papír 100 forin­tosokat. A Magyar Közlönyben megjelent hirdetmény szerint a százforintos bankjegy 1998. de­cember 31-éig marad törvényes fizetőeszköz. Ezt követően senki sem köteles azt fizetésül elfo­gadni. A jegybank azonban 2000. december 31-éig névértéken át­váltja a 100 forintos bankjegye­ket. 1998. december 31-e után csak a kétféle - az 1992-től és az 1996-tól kibocsátott - 100 forin­tos pénzérme marad ilyen cím­letben törvényes fizetőeszköz. / Erősödtek végre a piaci pozíciók - Az APV Rt. végleg pontot kíván tenni a nagy múltú vállalat magánosítására Tőkeerős tulajdonosra vár az acélgyár Egykor ipari óriás volt a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, leg­alábbis a megyében. Jogutódja, a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. sem adja fel: újra és újra „ipari csatasorba” áll. Legutóbb, november 28-án vevőfórumon találkoztak partnereikkel. Er­ről és az rt. idei mérlegvonásáról beszélgettünk Győry Péter­rel, a cég műszaki vezérigazgató-helyettesével. Szőcs Tibor, a huzalműgyárrészleg vezetője tájékoztatta a résztvevőket a közeljövő esélyeiről, a kapcsolatrendszerről-Milyen észrevételekkel „ko­pogtattak” a partnerek a vevő­fórumon?- Eredményes volt a fórum, a vevők visszaigazolták termé­keink évről évre érzékelhető minőségi javulását. Ennek olyan teljesen objektív bizo­nyítékai is vannak, mint a kü­lönböző bútor- és polcrendsze­rek, valamint az új napozóágy és az összecsukható szánkó. Utóbbi két termékünkkel beke­rültünk a Minőség Házába, ami az országban egy egyedül álló minősítő fórum a gyártók vo­natkozásában. Vevőink az ár­rendszerünk nagyobb rugal­masságát és a rendkívül szi­gorú fizetési feltételek javítását igénylik tőlünk.- Lehet ezeken egyáltalán változtatni?- Az rt. finanszírozási hely­zete nem engedi meg, hogy lé­nyegesen jobb fizetési határ­időket engedélyezzünk. Ebben 1997-ben sem lesz változás. Árképzésünket pedig minden­képp megszabja a minket sem kikerülő jövő évi anyag-, il­letve energiaár-emelés. Az ezek okozta hatásokon kívül nem kívánunk egyéb „árdrágí­tással” élni, sőt rendkívül szi­gorú intézkedéseket dolgozunk ki a belső feldolgozási költsé­gek további csökkentésére.- Mennyire elégedettek az idén elért eredményekkel?- A magyar gazdaság mege­rősödésére, a minket is kedve­zően érintő hatásaira is alapoz­tuk elképzeléseinket. Ez sajnos nem jött be. Mind értékben, mind meny- nyiségben a 80 százalékot va­lamivel meghaladóan teljesítet­tünk az eredeti tervhez képest. Ugyanakkor a piaci pozícióin­kat valamennyi üzletágban megerősítettük. Javultunk a minőség és a pontos termék- szállítás tekintetében. Mind­emellett néhány új mérettarto­mányba tartozó termék gyártá­sára is sor került. Sikerként könyvelhetjük el annak a 140 millió forintos projektnek az elnyerését is, melynek során elő- és utóhűtőrendszert szállí­tunk a győri ipari parkban mű­ködő alumínium-hengerfejeket gyártó VAW Alumíniumtech­nika Kft. részére.-Maradt-e energiájuk fej­lesztésre?- A 3,3 milliárd forintos ár­bevételünkhöz képest töredék­nek számít aló millió forintos műszaki beruházás, ami vi­szont műszaki fejlesztésekkel segítette elő a több milliárdos bevétel realizálását. A jövő év­ben műszaki beruházásunk a 16-ból 400 millió forint értéket meghaladó lesz. A szükséges forrás közel 80 százalékát hi­telből fogjuk biztosítani.-Ez az a bizonyos „kisla­pos” ?-Igen, leegyszerűsítve így nevezi a szakma a 200-250 négyzetmilliméter keresztmet­szetű lapos és alakos geometri- ájú hengerelt termékek körét, amelyet 8-16 milliméter átmé­rőjű, melegen hengerelt huzal­ból alakítunk ki. Éves szinten 3000-3500 tonna importtermé­ket váltunk ki ezzel, s ezen fe­lül 1000-1500 tonnát szállítunk majd külföldre. A fő fejleszté­sünk mellett több kisebb fej­lesztést is meg akarunk valósí­tani.- Hogyan áll törekvéseikhez a tulajdonos, az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rész­vénytársaság (APV Rt.)?- Cégünk adózás előtti eredménye négy év után elő­ször pozitív előjelű. A várha­tóan 15-20 millió forintos nye­reséget 1997-ben az értékesítés és a termelés növelésével ará­nyosan tovább szeretnénk nö­velni. Ez azt is jelenti, hogy nyere­ségesen tekintünk az 1997-es privatizációnk meghirdetése elé. Az ÁPV Rt. teljes körben le szeretné zárni az Acélgyár Rt. privatizációját a jövő év­ben. Benkő Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom