Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-04 / 283. szám

1996. december 4., szerda Ország - Világ 5. oldal Sztrájkolnak a vasutasok Nem indulnak vonatok Horvátországba Kedd éjféltől általános sztrájk bénította meg a hor­vátországi vasúti közlekedést. A többek között béremelést, új kollektív szerződést köve­telő vasutasok hat napja szüntették be a munkát A vasúti dolgozók a szokásos forgalom mintegy 20 százalé­kát biztosították a sztrájk első öt napja alatt. Keddtől azonban már a nemzetközi személy- és tehervonatok horvátországi át­haladását sem tették lehetővé. A sztrájkbizottság elnöke, Zlatko Pavletic cáfolta azt a hírt, hogy a mintegy 24 000 vasutas közül csak 7 000 vesz részt a sztrájkban. Kijelentette, hogy szakszervezetének adatai szerint legalább 11000-en szüntették be a munkát. A vasutasok - egyebek kö­zött - új kollektív szerződést, béremelést, elmaradt juttatáso­kat, hosszabb távra szóló vasút- fejlesztési koncepciót követel­nek. A sztrájk érinti a Magyar- országra és az onnan Horvátor­szág felé tartó vasúti közleke­dést is. Busch Károly, a MÁV zág­rábi képviselője kedden el­mondta: értesülései szerint a sztrájkolok még biztosították azoknak a szerelvényeknek az áthaladását Magyarország felé, illetve Magyarországról, ame­lyek kedd éjfél előtt indultak el, de utána semmiféle nemzetközi szerelvénynek nem adnak zöld jelzést. ' z utasforgalomban bekövetkezett változásokról a Mávinform tájékoztatja az utazni vágyókat. Nem aratott tetszést a tb jövő évi költségvetése Békés parlamenti ülés A parlamentben tegnap per­patvarok nélkül, már-már békés hangulatban folytató­dott a társadalombiztosítás jövő évi költségvetésének tár­gyalása. Érdemi vita alig keletkezett, mert a kormánypárti képviselők nemigen hallatták hangjukat. Az ellenzéki szónokok azt fejtegették, hogy rossz az elő­terjesztés, a költségvetés szá­mai nem tükrözik az egészség- ügyi reformfolyamatot, a kór­házi ágyak számának csökken­tésével elérhető megtakarítások mintegy egyharmada irreális. Az azonnali kérdések és in­terpellációk tárgyalása során Rusznák Miklós (KDNP) a köte­lező felelősségbiztosítást évek óta elbliccelő több mint 100 ezer autós fizetésre kötelezését sürgette. Akar László pénzügyi államtitkár közölte, hogy 1997. május 31-éig bevezetik a díjfi­zetést igazoló matricát. Dohos Krisztina (MDF) a közalkalmazottaknak ígért 19,5 százalékos bérfejlesztés kap­csán szóvá tette, hogy az okta­tási ágazatban csak 12 százalé­kos emelésre és a most ígért bruttó 10 000 forintos egyszeri bérkiegészítésre futotta. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter az intézményfenntartó önkormányzatokra hárította a felelősséget, mert a kormány a vállalt intézkedéseket teljesí­tette, sőt a bérfejlesztésen felül 6,7 milliárdot adott a kormány­zati tartalékból. S. A. Formailag jogszerű a leszámlázott honorárium A frankfurti „herr Tocsik” A frankfurti törvényszék el­nöke 141 millió forintnak megfelelő szakértői tisztelet­díjat kapott a fémipari dolgo­zók szakszervezete ingatlan­botrányának felderítéséért. A feladó maga a szakszervezet. Az érdekvédelmi illetékesek szerint Horst Heinrichs jogosan jutott a tiszteletdíjhoz. A szak­szervezetet azonban igen kel­lemetlenül érinti, hogy ingat­lanügye újra a lapok címoldalát ékesíti. Öt évvel ezelőtt két iro­daházat vásároltak Frankfurt­ban, ám a valós értéknél ki- lencvenmijlió márkával (mint­egy kilencmilliárd forinttal) többet fizettek értük. A szakszervezet legfelsőbb testületé megbízta Heinrichs bí­rót: alakítson vizsgálóbizottsá­got az irodaház-vásárlás hátte­rének tisztázására, a vétkesek felderítésére. A főbíróval kötött szerződés a „szokásos” ügyvédi díjszabás szerint rögzítette a tiszteletdíjat, ami legfeljebb 30 millió márka lehetne. Az ennél jóval borso­sabb számlát Heinrichs doktor a vizsgálat bonyodalmasságá- val indokolta. A tartományi törvényhozást persze nem győzte meg ez az érvelés, és a képviselők „er­kölcstelennek” ítélték a benyúj­tott követelést. A keresztény- demokraták szerint az eset kap­csán Heinrichs törvényszéki el­nöki tisztsége is megkérdő­jelezhető. (kulcsár) Magyar-román csúcs Lisszabonban Befejeződött az EBESZ kétnapos értekezlete Lisszabonban elfogadták a zárónyilatkozatot, s a ma­gyar külügyminiszter elbú­csúzott a háromtagú elnök­ségben viselt tagságától. A szervezet soros elnöke a dán külügyminiszter lett. Vissza­fordíthatatlannak nevezte az euroatlanti integrációs szer­vezetek bővítésének folya­matát Horn Gyula magyar miniszterelnök, az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet (EBESZ) csúcsértekezletének második napján mondott beszédében. Felszólalásában Hóm Gyula hangsúlyozta: Magyarország úgy látja, hogy ha csatlakozik a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, megerősödik bizton­sága és belső stabilitása. A kormányfő utalt arra, hogy a szervezet térségében az egyik legnagyobb gondot az etnikai kérdések okozzák. Ah­hoz, hogy az EBESZ sikeresen ténykedhessen a konfliktusok kiéleződésének megelőzésé­ben, az esetleges fegyveres összetűzések elsimításában és utókezelésében, szervezetileg is korszerűsödnie kell - vélte. Hóm Gyula kedd délelőtt mintegy 25 perces, „szívé­lyesnek és kifejezetten barát­ságos hangulatúnak” minősí­tett megbeszélést folytatott Lisszabonban Emil Constanti- nescu román elnökkel. Talál­kozójukon megállapodtak ab­ban, hogy az új román kül­ügyminiszter a közeljövőben ellátogat Budapestre. Hóm biztosította a román államfőt arról, hogy a magyar kormány szándéka szerint az Országgyűlés a jövő héten ra­tifikálja a magyar-román alapszerződést. Megbeszélé­sükön mindketten nagyra ér­tékelték az RMDSZ részvéte­lét a román kormányban. A jövő szervezete is Noha az Észak-atlanti Szerződés megszokott, decemberi ta­nácskozása csak jövő héten esedékes, a tegnap Lisszabonban zárult EBESZ-csúcson legalább annyi szó esett a brüsszeli székhelyű katonai tömb ügyeiről, mintha máris a NATO veze­tői ültek volna össze rutinszerű évzáró konferenciájukra. Az eszmecsere középpontjában elvileg a XXL századi európai biztonsági modell kidolgozása állt, ám a felszólalások gyak­ran kanyarodtak vissza a NATO-kibővítés témaköréhez. Az álláspontok e téren ezúttal sem közeledték egymáshoz. Lisszabonban persze más, több is történt. Eldőlt, hogy a ha­gyományos haderők és fegyverzet korlátozásáról szóló szer­ződés végrehajtásáról januárban, Bécsben újabb tárgyalást kezdenek. A résztvevők támogatták az immár 12 (válságré­gióban ténykedő EBESZ-missziók munkáját. Senki nem vonta kétségbe a szervezet egyedülállóan átfogó jellegét (munkájá­ban 54 tagállam, az összes európai ország mellett az USA és Kanada vesz részt), s a krízismegelőzés, valamint -utókezelés terén rá váró feladatokat. A szervezet a következő évszázad­ban is az európai kooperáció kiemelkedő fóruma maradhat. FIAT PUNTO - NETTÓ GYÁM ÁRON már 1.399.000 forinttól! Részletes információért forduljon márka- kereskedőinkhez! Kamatmentes részlet- fizetési lehetőség, kezelési költség nélkül! TOP GARANCIA FMjuisztarozÁs Keskeny és Társai Kft., 2660 Balassagyarmat, Régimalom u. 4., tel.: (35) 314-039, fax: (35) 301-822 I30EK7 Punto 55s 3 ajtós ­Most minden eddiginél kedvezőbben, nettó gyári áron vásárolhat Fiat Puntót. A hágai bíróság százszázalé­kos bizonyossággal ki fogja mondani, hogy Szlovákia ré­széről a bősi erőmű C variánsá­nak megépítése jogellenes volt - nyilatkozta a pozsonyi Új Szó hétvégi magazinjának Szénási György, a magyar külügymi­nisztérium nemzetközi jogi fő­osztályának vezetője. Borisz Jeleim 1997 első felé­ben találkozót tervez amerikai kollégájával, Bili Clintonnal - jelentették be Moszkvában. A csúcstalálkozó helye és idő­pontja még bizonytalan. Eszék díszpolgárává válasz­tották Jeszenszky Gézát. A ma­gyar honatya a hivatalos indok­lás szerint „a város fejlődésé­hez, Eszék és a Horvát Köztár­saság tekintélyének növelésé­hez való rendkívüli hozzájáru­lásáért a háború idején”. Ausztriában január elsején vezetik be az autópályadíjat, de már hétfő óta árusítják a jármű ablakára ragasztandó matricát. A turisták tíznapos szelvényt is vásárolhatnak, amely 70 schil- lingbe kerül. * Nyílt nap a tisztaságról. Csütörtökön a t. Házban nyílt napot tartanak, amelynek té­mája a köztisztaság lesz. Eddig több mint 300 önkormányzat 700 szakembere jelezte, hogy részt kíván venni a vitában. Nem átjáróház. A Határőrség szóvivője cáfolta azokat az osztrák sajtójelentéseket, ame­lyek szerint átjáróház lenne a magyar-osztrák zöldhatár és naponta átlag több mint százan sértenék meg a határt. A statisz­tikák szerint a 336 kilométeres szakaszon naponta legfeljebb 4-5 személy jut át illegálisan Ausztriába. Az év első kilenc hónapjában a magyar határőrök több mint 100 embercsempészt fogtak el. Szeretetszolgálat. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat a nélkülöző nagycsaládosok­nak, idős embereknek és hajlék­talanoknak december 23-án ajándékcsomaggal szerez örö­met néhány nagyvárosban. A szervezet szociális központjai­ban december 25-26-án meleg étellel váiják a rászorulókat. A szolgálat karácsonyi pénzado­mánygyűjtő akciót is rendez. Tüntetésre hészülnek. Ha a munkaadó rövidesen nem álla­podik meg a munkavállalókkal az inflációkövető béremelésről, tüntetni fognak a villamosipari dolgozók - jelentették be teg­nap az ágazat szakszervezeti vezetői. A bérvitát az robban­totta ki, hogy a villamosiparban jelentős érdekeltséget szerzett német cég nem tett eleget vál­lalt kötelezettségeinek. • Magyar teológus a legendás személyek vatikáni átvilágításáról Ha a szent nem élt, akkor is szent A hírek szerint a Vatikán felülvizsgálja néhány legendás törté­nelmi személy életét és a „szent” előnév használatára jogosító cselekedetét. A sajátos átvilágítás valóban napirenden van, de szó sincs a szentek névsorának átírásáról vagy éppen kiritkítá­sáról. Ha ugyanis a római katolikus egyház egyszer valakit szentté avatott, döntését később sem változtatja meg.- Dogmát nem vont még vissza az egyház, s szentet sem fosz­tott meg a címétől - mondja Lukács László, a püspöki kar irodaigazgatója, ismert teoló­gus. - Ez a témakör ugyanis az egyház tévedhetetlen kijelenté­seinek körébe tartozik. A szentek példás életük eredményeként Istenben üdvö- zültek, és a Szentháromság kö­zösségébe, a mennyországba kerültek. A Krisztus utáni első évszázadokban a vértanúkat, a keresztényüldözések áldozatait tisztelték szentként. A megkü­lönböztető jelzővel haláluk után a nép ruházta fel őket, s ezt később az egyház is tudomásul vette, szentesítette. A keresztényü ldözések el­múltával a confessor, a hitvalló, majd később a szent titulust al­kalmazták a buzgó vallásos éle­tet élőkre is. A középkorban a római egyház törvénybe fog­lalta a szentté avatás feltételeit, s ezzel mintegy intézményesí­tette a „peres” eljárást. Az első magyarok, István, Gellért és Imre szentté avatását már Ró­mától kellett kérelmeznie a ké­sőbb ugyancsak szenté lett László királynak. Életében senki nem lehet szent, akármilyen szentéletű, mint például napjainkban Teréz anya. A szentté avatási eljárás megindítását valamelyik egy­házi intézménynek kell kezde­ményeznie. Első lépésként azt kell bizo­nyítani, hogy az előbb „bol­dognak”, majd „szentnek” ja­vasolt személyek Krisztus hű­séges tanítványai voltak, a krisztusi erényeket a legmaga­sabb szinten gyakorolták. Az egyház vizsgálódásai kapcsán külön érdekességet je­lent „Krisztus hordozója”, Szent Kristóf esete. Ő ugyanis valószínűleg a képzelet szü­lötte. Nincs ugyanis semmiféle hitelt érdemlő följegyzés vagy egyéb dokumentum, amely ta­núsítaná, hogy a gyengéken mindig segítő, nagy, erős férfi, aki átvitte a folyó túlsó partjára az embereket, s aki a legiga- zabb lényt kereste, és a kis Jé­zus személyében meg is találta, egykor valóban létezett, hús­vér ember volt. Az egyház szerint azonban Kristófot nem kell törölnünk a szentek sorából, mert nem is az a fontos, hogy élt-e valójában, hanem amit megtestesít és példáz. Deregán Gábor Rendőr 46 évesen is lehet nyugdíjjogosult A kényszerű is - jogszerű Erejük teljében vannak a felmentett rendőrtáborno­kok, hiszen a legfiatalabb 46, és a legidősebb is csak 54 éves. Nyugállományba he­lyezésük azonban, rend­őrökről lévén szó, jogszerű. Az előírások szerint a me­nesztett rendőrök valameny- nyien nyugdíjjogosultak, ugyanis a jogszabályban elő­írt 25 évnél hosszabb szolgá­lati viszonnyal rendelkeznek. Mint Forgó Györgyné, a népjóléti tárca főosztályveze­tője elmondta, az egészségre különösen ártalmas, továbbá a veszélyes munkaköröket be­töltők nyugdíjazásával fog­lalkozó kormányrendelet vo­natkozik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira, így a katonákra, a rendőrökre is. Őket szolgálati nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék illeti meg. A hozzátartozók adott esetben özvegyi nyugdíjban, végkielégítésben, árvaellátás­ban és szülői nyugdíjban is részesülhetnek. A szolgálati nyugdíj ösz- szege a tb szempontjából fi­gyelembe vehető szolgálati időtől, az illetménytől, vala­mint az illetmény jellegű jut­tatások havi átlagától függ. Aki a szükséges legkevesebb 25 évet ledolgozta, havi át­lagkeresete 65 százalékát kapja, 30 év betöltésekor 72 százalék, 37 év után pedig 83 százalék jár. (cs. benkő) Csernomirgyin és Kohl találkozója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom