Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-30 / 303. szám
4. oldal Gazdaság 1996. december 30., hétfő Marad az elnök. A Gazdasági Versenyhivatal eddigi elnöke, Vissi Ferenc további hat évre szóló megbízást kapott tisztének betöltésére. Göncz Árpád a kormányfő javaslatára erősítette meg az 50 éves közgazdász szakembert a versenyhivatal élén. Benzinbessz. Rohamosan csökken a gépjárművek üzemanyag-fogyasztása: az év első 10 hónapjában a hazai kereskedők 11 százalékkal értékesítettek kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A szakemberek szerint a forgalom látványos visszaesésében jelentős szerepet játszik az életszínvonal esése, de azt sem tartják kizártnak, hogy egyre többen vásárolják az országba illegálisan bekerülő, s így a legális kereskedelmi forgalomban nem szereplő hajtóanyagokat. Mol-fórások Szíriában. A napokban megállapodást írt alá a Mól Rt. a szír kormánnyal és a Szír Nemzeti Olajvállalattal olaj és gáz kutatására, szénhidrogénmező termelésbe állítására és kitermelésére. Eszerint a társaság 5000 négyzetkilométernyi területen 3 éven át folytathat előbb szeizmikus feltárásokat, majd kútfúrásokat. Élénkülő termelés. A statisztikai hivatal számításai szerint a harmadik negyedévben 1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest. Az első fél évben az összes fogyasztás 3 százalékkal esett vissza, a harmadik évnegyedben a csökkenés 2 százalékos volt. Az állóeszköz-felhalmozás az első fél évben 13, a harmadik negyedévben csak 3 százalékkal csökkent. Fólia- és papírtakaró. Jól bírja a mínusz 20 fokot is az ország egyik leghidegebb pontján, Vámosmiko- lán betárolt 1000 tonnányi alma. A helyiek a gyümölcsöt volt istállókban, ipari üzemcsarnokokban helyezték el, s több réteg fóliával, hullámpapírral vonták be a ládákat. Több másodállás. Egy németországi felmérés szerint 1987 óta megkétszereződött a több munkahelyen dolgozók száma Európában, és meghaladja az 5 milliót. Az adatok azt mutatják, hogy a legtöbb munkavállaló önként és nem szükségből dolgozik másodállásban, legalábbis a fejlett európai országokban. A Schwinn bukásáról. Az Egyesült Államokban könyv jelent meg a biciklibirodalom csődjének előzményeiről. A szerzők szerint a bukás oka az önelégültség volt, valamint az, hogy a család saját kézben tartotta a kerékpárok gyártását. Az utolsó Schwinn most sajttal kereskedik, míg a nevét viselő cég a szuper versenybiciklikre szakosodik. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 276,24 Görög drachma (100) 66,75 Német márka 106,13 Olasz líra (1000) 108,03 Osztrák schilling 15,08 Spanyol peseta (100) 126,02 USA-dollár 164,93 Javul a mezőgazdaság helyzete Az agrárágazat jövőre 109 milliárd forinttal gazdálkodhat. A pénzügyi keretekről folytatott szenvedélyes viták végére tehát pont került. Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár megfogalmazása szerint az agrárköltségvetés megnövelésével a kormány és az Országgyűlés immár nem csak szavakban ismerte el a mezőgazdaság kiemelt nemzet- gazdasági szerepét. Az 1997. évi agrártámogatási keret felosztásáról az államtitkár lapunknak elmondta: az új esztendőben 42,3 milliárd forintot különített el a tárca a piacra jutási támogatásokra, s ez magában foglalja az agrárpiaci és a normatív exportszubvenciókat is. Kis Zoltán fotó: feb Termelési támogatásokra összesen 21,1 milliárd forintot szánnak. Ebből 11 milliárd a kamattámogatásokra jut. A földhasználati hozzájárulás 5,2 milliárdra emelkedik. A 17 aranykorona alatti területeken gazdálkodók változatlanul számíthatnak a szubvencióra, az 5 aranykorona alatti szántók kedvezménye megszűnik. Az állattenyésztési támogatások révén lehetőség nyílik a szarvasmarha- és a sertés-te- nyészállomány cseréjére: 1,6 milliárd forinttal segítik a vemhes üsző és koca vásárlását. Anyagilag ösztönzik a jerkeállomány gyarapítását is. Beruházások támogatására 20,5 milliárdot, gépek beszerzésére 8,5 milliárdot juttatnak. A vissza nem térítendő állami hozzájárulás mértéke változatlanul 25 százalékos marad. Újvári Gizella Védelem befektetőknek, megtakarítóknak Januártól új főhatóság felügyeli az értékpapír- és hitelpiacot Január elsejével megkezdi működését az új főhatóság, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, amelynek elnöke Tarafás Imre, két elnökhelyettese pedig Pacsi Zoltán és ifjabb Nyers Rezső lesz. Ezt Balázs Ágnes, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára jelentette be, és ismertette azokat a pénz- és tőkepiacot szabályozó új jogszabályokat, amelyek 1997 elején már hatályba is lépnek. A hitelintézeti törvény csakúgy, mint az értékpapírtörvény azt a törekvést tükrözi, hogy a pénzügyi intézmények működése biztonságos legyen, és a befektetők, illetve a megtakarítók megfelelő védettséget élvezzenek. Az új jogszabályok hatályba lépésétől az értékpapírpiac biztonságosabbá válását remélik az illetékesek, egyebek közt azért, mert a forgalmazóknak a jövőben pontos adatokat kell szolgáltatniuk magukról egy- egy befektetési jegy vagy részvény kibocsátásakor. A törvény-előkészítés során beható szakmai vita folyt a tőke- és értékpapírpiac felügyeletéről. Végül az az álláspont alakult ki, hogy e feladatot leghatékonyabban egységes főhatóság láthatja el. Hatásköre kiterjed majd a befektetési tevékenységek, illetve a hitelintézeti szolgáltatások teljes körének ellenőrzésére. A lakás-takarékpénztárakról szóló új törvénytől a szakemberek azt várják, hogy nagy mértékben könnyíti majd az otthonhoz jutást, illetve a meglevő ingatlanok bővítését. Eddig már több nagy pénzintézet - például az OTP, a Postabank, a Takarékbank - jelezte, hogy szívesen bővítené tevékenységét ebben az irányban. A helyettes államtitkár kiemelte: európai viszonylatban is korszerű, versenyképes hitelintézeti törvény született, amely minden bizonnyal jótékonyan hat majd a hazai jelzálogpiac kialakulására, megélénkülésére is. A kormány már elfogadta a jelzálog-hitelezésről és a jelzálog-hitelintézetekről szóló jogszabálytervezetet. (újvári) Amilyen mélyre süllyed a higanyszál, olyan magas lesz a zöldségek ára A tőkék fázósabbak a fáknál Rendhagyó az idei tél, hiszen évtizedek óta nem voltak olyan csikorgó hidegek, mint ezekben a napokban. A december végi ,jégkorszak” nemcsak az embereknek, hanem a növényvilágnak is kemény próbatételt jelent. Hogyan tűrik a tél támadását a gyümölcsfák, a szőlőtőkék, a vetemények - kérdeztük Stollár András agrometeorológustól. A szakember szerint a szántóföldeket borító tíz-húsz centi- méteres hólepel nem árt a növényeknek. Kellő védelmet nyújt a gabonának, és különösen hasznos az olyan gyenge vetemények számára, amelyek a túlságosan nedves őszi időjárás miatt csak késve kerültek földbe, s emiatt még nem tudtak megerősödni. A hónak azonban van negatív tulajdonsága is: rossz a hőgazdálkodása, azaz szinte maga is fejleszti a hideget. A derült időben érkező napsugárzást szinte teljesen visszaveri, éjszakánként viszont - erőteljes kisugárzása következtében - lehűti a környezet levegőjét. Ezért a hóval be nem lepett növényi részek - elsősorban a szőlőtőkék - fagyveszélyének vannak kitéve; mínusz 17 fok felett elfagynak a rügyek. Jelenleg az országban csak elvétve, kis területen mértek ilyen hideget, ha azonban a hőmérő higanyszála tartósan mínusz 20 fok körül marad, komoly károk keletkezhetnek a szőlőültetvényekben. Év végéig nem sok jóval biztat az agrármeteorológus, a következő éjszakákon az ország egyes részein e kritikus pont alá is süllyedhet a higany szála. A gyümölcsfák hóból kiálló részei szerencsére jobban tűrik a hideget: még a mínusz 25 fokot is képesek komolyabb károsodás nélkül elviselni. A rendkívüli hideg gondot okoz az üvegházban és fóliasátorban termelő gazdálkodóknak is: a kemény fagyok miatt több energiát kell felhasználniuk, hogy a növényeknek biztosítsák a kellő hőmérsékletet. Ez fjedig előrevetíti, hogy a tavaszi primőr zöldségek ára alaposan megugrik. U. G. Használt holmi a sikk Panaszkodnak a kiskereskedők és a kisiparosok, mert a karácsonyi forgalom messze elmaradt a tavalyitól - pedig az sem volt valami híres... Sokan a minap megnyílt nagy bevásárlóközpontok, s általában az áruházak versenyére panaszkodnak. Csakhogy azok sem dicsekedhetnek nagy eredményekkel, ráadásul nem is olcsóbbak kis versenytársaiknál. Mások az általános pénztelenséget emlegetik. Ebben sok az igazság, de aligha hiszem, hogy az idén kevesebb családban került valami a karácsonyfa alá, mint tavaly. Lehet persze, hogy kevesebb, lehet, hogy szerényebb volt az ajándék, de nem maradt el. Ismerősöm, aki indiai ruházati cikkeket árul (mellesleg szépeket, s nem is drágán), a használtcikk-kereskedőkben látja a vásárlási roham lanyhulásának okát. Valóban érdemes fölfigyelni arra, hogy napjainkban úton-útfélen, udvari lakásokban, kultúrtermekben, vállalati éttermekben árulnak „kilósruhát” , import használt cikket, leértékelt könyvet, hanglemezt, és ki tudja, mi mindent még. A szegénység jele volna ez? Nem elsősorban a szegénységé. Ausztria, Németország városainak jobb negyedeiben is szép számmal találhatók leárazott portékákat kínáló boltok. Vevőkörük zömmel jómódú középrétegekből tevődik össze. Mert a turkálók használt cikkeinek nagy részét sohasem használták, azaz „elfekvő" készleteket, exportból visszamaradt árukat, bőséges választékot kínálnak. Sok új vonása van az „ócskaságok" kereskedelmének. Akik azelőtt eldobták vagy elajándékozták a már pár alkalommal fölvett ruhát, most értékesítik. Valaha Jackie Kennedy szemére vetették, hogy egyszer viselt ruháit - amelyeket First Ladyként nem volt ildomos újra magára ölteni - eladta. Ma a pazarló társadalommal szembeforduló közvélemény éppen hogy javára írná az újrahasznosítást. A szükségből végre talán mi is kezdünk erényt kovácsolni. A méregdrága holmik kezdik elveszteni státusszimbólum jellegüket. Hovatovább a másodkézből vásárolt áru válik státusszimbólummá. S ez olyan divat, amely élezi a kereskedelem berkeiben a versenyt drága és olcsó, új és régi között. Ennek pedig mi, fogyasztók látjuk hasznát. Bácskai Tamás Kevesebb benzol és kén az üzemanyagokban Szigorodó szabványok A levegőszennyezés egyik „fővádlottja” a közlekedés, azon belül is a gépjármű- forgalom. Ezért is jó hír, hogy az új esztendőben az eddiginél szigorúbb, a nyugat-európai szabványok előírásainak megfelelő minőségű üzemanyagot forgalmaz a Mól Rt. Mint a társaság bejelentette, január elsejétől a motorbenzinek benzoltartalmát az eddigi 3 százalékról 2 százalékra csökkentik. Kevesebb környezeti ártalmat okoznak majd a gázolajok is, kéntartalmukat ugyanis a korábbi negyedére, azaz 0,2 százalékról 0,05 százalékra szorítják vissza. A jobb minőségű gázolaj a téli autózást is könnyíti, mert -12-ről -15 Celsius-fokra változik úgynevezett szűrhe- tőségi határhőmérséklete, vagyis javul hidegtűrő képessége. A Mól Rt. finomítóiban már megkezdték az új szabványok szerinti üzemanyagok gyártását, így már az óév végén is szolgálhatnak - viszonteladóknak is - az új minőségű termékekkel. Több áram fogy a hidegben Üzembe helyezték a tartalék turbinákat Megemelkedett a lakosság villamosenergia-igénye a kemény tél beköszöntével, és emiatt az összes fogyasztás 20 százalékát fedező Dunai Erőmű Rt. további két tartalék turbinát helyezett üzembe. A százhalombattai cégnél eddig három egység termelte az áramot, s most - az Országos Teherelosztó rendelésére - az újabbak beállításával a napi 600 megawatt teljesítmény 1000 megawattra nőtt. Lehel Vilmos üzemviteli főmérnök elmondta, hogy megfelelő mennyiségű tüzelőanyag áll rendelkezésre a turbinák működtetéséhez. Az üzem egyébként felkészült egy harmadik tartalék turbina beállítására is. Éppen a tüzelőanyaggal lett viszont gond a visontai Mátrai Hőerőműben, mivel a rendkívül hidegben az 50 százalék víztartalmú lignit megfagyott. Működésképtelen lett a szalagrendszer, lehetetlenné vált, hogy a blokkokat tüzelőanyaggal lássák el. Az erőműben a hét végén három termelőegységnek kellett volna működnie, ehelyett csupán egy üzemelt, az is félteljesítménnyel. Valaska József vezérigazgató reményét fejezte ki, hogy nem lesz hosszú a termeléskiesés, s hogy hamarosan egy második blokkot is be tudnak indítani. A visontai erőmű átmeneti üzemzavara egyébként nem okozott fennakadást az ország energiaellátásában, inkább annak anyagi vonzata jelentős. A visontai energia ugyanis viszonylag olcsó. Alacsony infláció, csökkenő munkanélküliség Nem mindig mérvadó a múlt Az amerikai gazdaság meglehetősen jó évet zár: a munkanélküliség 5,5 százalékra csökkent, miközben az infláció sem növekedett. Bili Clinton amerikai elnök nem kis mértékben a jó gazdasági helyzetnek köszönhette viszonylag sima újraválasztását. Ám amerikai közgazdász körökből egyre több figyelmeztetés érkezik: a gazdaságirányításnak erőteljesen kézben kell tartania a helyzetet ahhoz, hogy a most tapasztalt kedvező tendencia folytatódjék. Legutóbb nem kisebb személyiség, mint Paul Samuel- son, a nagy hírű massachu- settsi egyetem Nobel-díjas közgazdásza a kései ’80-as évekre emlékeztetett: akkor volt ilyen alacsony a munka- nélküliség, ám azokban a „boldog időkben” - éppen emiatt - alaposan felszökött a bérkiáramlás és az infláció. Alan Greenspan, az Egyesült Államok szövetségi bankjának mindenható elnöke úgy tartja: nem szabad mindig a múltból kiindulni. Szerinte az emberek ma már sokkal jobban megbecsülik munkahelyeiket, s az alacsonyabb béreket is elfogadják. Nem fenyegeti veszély az amerikai gazdaságot, ha a hamarosan következő bértárgyalásokon a munkavállalók hajlandók a kompromisszumra. A VILÁG PIACAIN Nyomott hazai búzaárak Jelentősen erősödtek a nemzetközi búzajegyzések a múlt hét közepén. Az áremelkedést az argentin betakarítást hátráltató esőnek, valamint az élénk délamerikai búzaexportnak tulajdonítják a piacelemzők. Az 1997-es termésű északamerikai búza jegyzéseinél szinte folyamatos volt az erősödés. Ezzel szemben a kukorica piacát a „tartott” árszint jellemezte, talán azért, mert a kínálat a korábbinál kisebb volt a kikötőkben. A külföldi piacokétól némileg eltérő tendenciákat lehetett megfigyelni a Budapesti Árutőzsdén, ahol a malmi búza korábbi árcsökkenése megállt, a jegyzések stabilizálódtak. Az 1997-es termésű búza betakarítási ára tonnánként 21 ezer forint körül alakult, ami - az átlagos fuvar- költségeket figyelembe véve - a termelők telephelyén 19 ezer forint körüli árat jelent. Lehetne bizony magasabb. És mindennek a tetejébe a megfigyelők szerint aligha várható élénkülés, nagyobb a valószínűsége a további árcsökkenésnek. Az étkezési búzát márciusra 28 200, júliusra 21 000, októberre 23 420 forinton jegyezték. A takarmánykukorica jegyzése ugyanezen hónapokban 19 600, 19 900 és 20 800 forinton állt. Wágner Katalin
