Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-19 / 296. szám

1996. december 19., csütörtök Mozaik 7. oldal „Anyukámék gyakran mondogatták: nézzétek a kis színésznőt, biztos bemondónő lesz!” Telemázlista háziasszony Borbás Mária már nem is olyan új arc a Magyar Televízióban. Éppen három éve, hogy felvételizett. A nézők jól ismerhetik a Telemázli című szórakoztató műsorból és bemondóként a kép­ernyőről. „A legtöbbet Kertész Zsuzsa nyújtotta”- Hogyan kezdődött?- Az utolsó percben adtam be a jelentkezésemet ismerő­seim rábeszélésére. Egy keres­kedelmi cégnél dolgoztam, ahol a kapcsolatteremtésről tartot­tam előadásokat, s ez minden­kinek nagyon tetszett, még a szakembereknek is. Nekik ju­tott eszébe, hogy próbáljam ki a tévézést. Nem volt idegen tő­lem a gondolat, mert már kis­gyerekként, hatévesen tévés karrierről álmodoztam. Anyu­kámék gyakran mondogatták: nézzétek a kis színésznőt, biz­tos bemondónő lesz!-Nem tévedtek...- Hát nem! Színésznő soha nem akartam lenni, de a be­mondói pálya, a műsorvezetés, a műsorszerkesztés közel áll hozzám.- Miből állt a felvételi?-Több mint ezren pályáz­tunk. Kézírásos önéletrajzot kellett beadnunk, amit grafoló­gus vizsgált. Ezután hatszázan maradtunk. Következett a be­szédtechnikai szűrés, amelyen ismét nagyon sokan kihullottak. A kamerás felvételire már meg­lehetősen kevesen jutottunk be. Volt egy beszélgetés is, amely­nek során érdeklődési körünk­ről tájékozódtak. Végül önál­lóan vázlatot kellett készíteni egy hűszperces magazinműsor­ról, ahol a témaválasztás és a teljes kidolgozás is a mi felada­tunk volt.- Milyen témát választott?- Mozgás és zene volt a címe, és zenepedagógusokról szólt. Valószínűleg tetszett a zsűrinek, mert ezután az utolsó rosta után a 22 felvett ember közé kerültem. Részt vettem a kétéves műsorvezetői, szer­kesztő-riporteri tanfolyamon és mellette a bemondói tanfolya­mon. Dolgoztam a Híradónál, a Gazdatévénél, a Napközi című magazinműsorban és a Szóra­koztató Stúdiónál, és természe­tesen bemondóként is foglal­koztatnak.- Melyik a legkedvesebb?- A bemondás. Annyira egész embert kívánó feladat! Valamennyi között a legnehe­zebb munka. Személytelen és mégis közvetlen. Egyedül va­gyok a képernyőn, nincs körü­löttem mozgás, esemény, és nekem kell meggyőznöm a né­zőt, hogy a bekonferált műsort érdemes megnéznie.- Melyik bemondótól tanult a legtöbbet?- Mindenkitől volt mit ta­nulni, de számomra a legtöbbet Kertész Zsuzsa nyújtotta. Elkí­sért a legelső bemondásomra is. Ott állt a kamera mögött, és amikor végeztem, láttam, hogy folynak a könnyei, annyira izgatott és meghatott volt egy­szerre. Nekem ez minden dicséretnél és elismerésnél töb­bet ért!- A család mint vélekedik az új szakmáról?- Maximális tá­mogatást kapok tő­lük. Édesanyám jós­lata bejött! Szüleim egyébként könyve­lők voltak, ma saj­nos rokkantnyugdí­jasok. Egy kis falu­ban, Madarason él­nek, ahonnan én is származom. A pá­rom, aki fejlesztő­mérnök szintén minden támogatást megad, hogy nyu­godt körülmények között dol­gozhassak. Utoljára halottak napján voltam otthon. A rövid út a temetőig, nagyanyám sír­jáig, több mint egy órát tartott, mert mindenkivel beszélget­tem, mindenki érdeklődött, hogy mi hír a tévében. Boldo­gan meséltem, mert nagyon szeretem a falusi embereket, a közvetlenségüket, a nyíltságu­kat, az őszinteségüket. A „szerkezet” hatástalanítása 600 milliárd dollárt emészt fel - a legdrágább tévedés ? Robban az ezredvégi bomba Guenier óvatos ember. 1999. szilveszterére nem tervez semmi­lyen tengerentúli nyaralást, inkább otthonában, minden számí­tógép vezérelte szerkezettől távol várja az újévet. A „2000 kü­lönítmény” elnevezésű munkacsoport vezetőjeként tudja, mekkora zűrzavart okozhat az „ezredvégi bomba”, amikor a számítógépek a 2000-es évet az 1900-asnak „nézhetik”. A probléma gyökerei a hatva­nas évekig nyúlnak vissza. A programozók szemében min­den csipetnyi megspórolt me­mória valóságos kinccsel ért fel, ezért az éveket két szám­jeggyel kezdték jelölni: 1996 helyett 96-ot írtak. Ha tehát a dátumokat nem állítják át, a gé­pek a 00-át nem 2000-nek, ha­nem 1900-nak „értik” majd. Ha 1999. december 31-én minden jól megy, az élet a megszokott kerékvágásban ha­ladhat tovább. Ha nem, nagy zűrzavar keletkezhet, hiszen a katonai védelmi rendszerektől, a légiirányítástól és a bankoktól kezdve a telefonon és az épüle­tek biztonsági rendszerein át a liftekig és az erőművekig szinte minden „megbolondulhat”. lan Taylor brit tudományü­gyi miniszter szerint a ragály sok vállalatot kiszoríthat az üz­leti életből, sőt gazdasági vál­ságot is okozhat. Becslések sze­rint a probléma a számítógépes programok 80 százalékát érint­heti. Bár a szakemberek már három évtizede tudnak a prob­lémáról, a kormányok és á cé­gek lassan léptek a megoldás felé, noha az évszámrövidítés az emberiség egyik legdrágább tévedésének bizonyulhat. Guenier az egyik legnagyobb gondnak azt mondta, hogy so­kan fel sem fogják a kérdés sú­lyát. „Ha megkérdeznek, mi ennek a haszna, azt kell mon­danom: komputereink csak annyira hibamentesen működ­nek majd, mint ma”. Egy vizs­gálat szerint a brit cégek több mint 60 százaléka még hozzá sem látott a munkához, igaz, az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia már „különítményeket” hozott létre az illetékesek meg­győzésére. Az óra közben ke­tyeg: 1999 januárjára el kellene végezni a változtatásokat. Az igazi próbát pedig a gyakorlat jelenti, ami akár egy évet is igénybe vehet. Világszerte 600 milliárd dol­lárt is felemészthet az ezred­végi bomba hatástalanítása, s sokan kétlik, hogy elegendő „számítógépes zseni” áll-e ren­delkezésre a sok milliárd kód időbeni kijavítására. Hol tölt­sük hát 1999 szilveszterét? Ide­ális hely lehet Kuba, a világ egyik műszakilag legelmara­dottabb országa, de Guenier szerint egyes afrikai államok szintén jó eséllyel jöhetnek számításba... A színésznő szerelmei (8.) Szíve is van egy nőnek Szeptemberben elkészült Barbra első rockvideója. A „Left in the Dark”-ot Jim Ste- inman írta, s egy nőről szólt a sztori, aki az ágyban várja hűtlen kedvesét. „Éz a nő nem én vagyok” - tiltakozott per­sze Barbra. Végül változtattak is a dolgon annyit, hogy a Barbra által játszott nő in flagranti, az ágyban éri tetten szerelmesét egy másik nővel, s ő hagyja faképnél a férfit. Szeptemberben Barbra ol­dalán ott volt már az Új Férfi. Nem más volt ez a „válasz­tott”, mint Richard Baskin, a Baskin-Robbins fagylaltimpé- rium örököse, egyebekben zeneszerző. Nem sokkal a Yentl be­mutatója után egy ka­rácsonyi bu­lin találkoz­tak, s a férfi már elkísérte Barbrát Lon­donba is egy videofelvé­telre. Baskin, az üzletember­művész vagy művész-üz­letember, nagyon is jól értette Barb­rát, s viszont a sztár is őt. A jelek szerint máris jól összeillettek. Hogy az egészből mi lesz, senki sem tudta. Felforrósodik-e a dolog úgy, mint a Jón Peters­ügy­A pár márciusban részt vett a kitüntetett Quincey Jones ünneplésén a Century Plaza Hotelben, mikor is a zene­szerző-zenész a 13. Whitney Young-díjban részesült. Ugyanebben a hónapban Barbra estélyt adott az Ame­rikai Rendező Céh (Directors Guild of America) díjában ré­szesített Aktra Kurosawa tisz­teletére. Jelen volt John Hus­ton, Sydney Pollack, Paul Mazursky is. A Yentl nagy vállalkozás volt, minden szempontból erőpróba — szinte megpróbál­tatás Barbrának. Ráfért egy kis pihenés, feltöltődés. O maga persze, hálás megha­tottsággal nyilatkozgatott mindegyre e vállalkozásról. Jón Petersről is szólt. „Nem élünk együtt, de jobb barátságban vagyunk mint va­laha is.” Valamint, hogy ennek mi az oka, még hozzátette: „Nem versengünk egymással, máris több a kölcsönös megbecsü­lés. Megértettük, mindketten erős, túlságosan is erős egyé­niségek vagyunk. S' hogy ő nem uralkodhat felettem, de én sem rajta. Csakis két tel­jességgel egyenlő, egyenjogú ember együttélését tudom igazi társas kapcsolatnak te­kinteni.” Ezért-e, más okból: nem tudta megmon­dani, van-e esé­lye, hogy ők még egyszer „összejöjjenek”. Barbra min­denesetre föl­elevenítette Ka­nada miniszter- elnökéhez, Pi­erre Trudeau­hoz fűződő kap­csolatait, ám ezt az új „fordulót” nem minősítette jelentősnek. Eb­ben az évben Richard Baskin- nal töltötte a „szünidőt” - As- penben. Barbrának jót tettek az évek. Szelídült, azt mond­hatni. Megértőbb lett, nem vallott szélsőséges nézeteket a női egyenjogúságról most már semmiképp sem. „Ha elgondolkozom a fér­fiakon - vallotta - elsősorban a közelségükre vágyom, de nem csupán a szó fizikai ér­telmében. Másfelől, ami a feminizmust illeti, nem sza­bad eltúlozni. Nemcsak ész­lény a nő - végzetes tévedés ezt gondolnunk. S ennek je­gyében versengeni a férfiak­kal. Hát nem, a nőnek szíve és öle is van, nem csupán agya." (Folytatjuk) (Részlet Nellie Bly könyvéből, amelyet Tandon Dezső fordí­tásában a Geomédia Kiadó jelentetett meg az idén.) A siker tetőpontján AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR pályázatot hirdet igazgatói munkakör betöltésére a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. Az igazgató feladatát képezi a pénztár egészségbiztosítási szakmai (természetbeni ellátások, készpénzellátások, családi pótlék, járulék-folyószámla stb.) és pénzügyi-gazdasági vezetése és irányítása. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI Egyetemi (elsősorban állam- és jogtudományi, vagy közgazdaság-tudományi, illetve főiskolai végzettség (társadalombiztosítási főiskola, államigazgatási főiskola) és 5 év vezetői gyakorlat. A pályázat elbírálásánál a társadalombiztosítás területén szerzett tapasztalat, gyakorlat előnyt jelent. BÉREZÉS: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései szerint. Az igazgatói munkakör betölthető: 1997. február 1. napjától. A pályázatot részletes szakmai önéletrajzzal, az eddigi szakmai tevékenység ismertetésével, rövid, szakmai program meghatározásával kérjük, a végzettséget (szakmai képzettséget, nyelvismeretet) tanúsító okiratokat, vagy ezek hiteles másolatát is mellékelve 1997. január 15-éig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának címezve az OEP humánpolitikai és oktatási főosztályához (Budapest XIII., Váci út 73/Á) benyújtani. A pályázattal kapcsolatos szakmai felvilágosítás az OEP humánpolitikai és oktatási főosztályán, a 269-8661-es telefonszámon kérhető. Örömmel tájékoztatjuk kedves Ügyfeleinket arról, hogy a Leier Mátratherm téglagyár 200 millió forintos beruházása során a téglagyártás teljes technológiai folyamatát, - az alapanyag előkészítés­től a kiégetésig - az Európában ismert legújabb berendezések üzembe helyezésével tovább korsze­rűsítettük, melynek eredményeképpen termékeink eddigi kiváló minősége is tovább javult. Üzemünk jelenleg Magyarország egyik legnagyobb és legmodernebb téglagyára. Az új technológiával gyártott termékeinket most bevezető áron kínáljuk! Az árak Áfa és szállítás nélkül értendők. Viszonteladóknak további kedvezmény! Leier Mátratherm Kft. Mátraderecske-Téglagyár, Tel.: 36/476-500, 476-432

Next

/
Oldalképek
Tartalom