Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Ötvenhatos mártírokért is szólt a zagyvarónai harang Vértanúk: Krisztus után és ’56-ban December első vasárnapja a keresztény vallásban már az adventi koszorú gyertyájától is kapja fényét. Zagyvaróna ka­tolikus híveit azonban ezen a napon templombűcsúra szólí­totta a harang, hiszen András apostol a védőszentjük, aki öccsével, Péter apostollal együtt 70 körül halt vértanúhalált. A korán fehérbe öltözött pano­ráma különösen szépen csillo­gott a verőfényes délelőtt, és az itt-ott csúszóssá vált utak sem akadályozták meg a híve­ket, hogy ezen a szép ünnepen megtöltsék templomukat. Kü­lön büszkék a zagyvarónaiak erre a templomra, hiszen a XIII. sz.-i épület az 1500-as évek végén kapta jelenlegi formáját, tornyát pedig „Ma­gyarország ezeréves fennállá­sára és isten dicsőségére emelte Zagyva-róna római ka­tolikus közönsége, 1896.” Legalábbis ez olvasható az idén évszázados tábla elmosó­dott soraiból. Jánosik Gyula plébános úr a templom fres­kóit is büszkén mutatja, ezeket Bánki József naiv parasztfestő készítette az 1930-as években. Az ünnepi szentmise meg­hívott szónoka Szabó József nagybárkányi plébános úr volt, aki András apostol vérta­núsága mellett szólt az ötven­hatos mártírokról, kiemelve a salgótarjáni sortűz ártatlan ál­dozatait is! Mert Zagyvaróna lakói, elhunytjai mellett eze­kért a mártírokért is szólt a ha­rang, az imádság, világlott a gyertyafény! Szabó József nem idegen er­refelé, hisz közel évtizedig volt Karancskeszi plébánosa, így módja volt megismerni az itteni embereket. Megemlí­tette azt is, hogy a rendszervál­tás előestéjén már tartottak Salgótarján főterén egy sza­badtéri ökumenikus istentisz­teletet az ötvenhatos áldozatok emlékére, bár felelőtlen ele­mektől jött akkor néhány fe­nyegetés... Ám ennek ellenére zavartalanul történhetett meg az emlékezés. Az anyára, aki a szombati munka után még be­vásárolt és a családjához in­dult, de a lépcsőház bejáratá­nál érte a gyilkos golyó, vagy az egyetemistára, aki az épp aznap délelőtt lerakott szén­kupacot lapátolta be szülei pincéjébe, és a többiekre, akik vérükkel írták be nevüket a történelembe, kitörölhetetle­nül. Rájuk is emlékezett ez a szentmise, értük is szólt a ha­rang. Mert akkor nem szólha­tott... Sokukat titokban, szűk családi körben kellett elte­metni. Zagyvarónán búcsú volt a minap, ünnepi szentmi­sével, amely a pápai himnusz hangjai után legszentebb ma­gyar imánkkal zárult: „Isten, áldd meg a magyart ...” Deák Ferenc Üttörö munka célegyenesben - Országos konferencia a szociális képzésről Új szakma van születőben Egy7 fiatal művésznő tárlata Mi az a Lebeke ? Az év végéig a salgótarjáni Szabó Noémi eddigi fő művei láthatóak Balassagyarmaton, a művelődési központban. Érdekes olvasgatni a kiállí­tások vendégkönyveit. Sok minden kiderülhet belőlük. Fiatal art-ista nőnk (hiszen sok műfajban tevékenykedő művész hölgy) is megkapja a magáét saját vendégoldalain. Jót és rosszat egyaránt. Cik­künk címe is innen való, mely jól tükrözi korunk analfabé­tizmusát fantáziához, művé­szethez. A Lebeke, vagy Lebeke- tárgy Noémi egy-egy szobrá­nak a címe. Tárlatnéző bará­tunk — vizuális kultúránknak köszönhetően - nem találván sem a formákban, sem a cím­ben semmiféle jól megfogható barbibabás vagy mosóporrek­lámos, szájbarágós, egyértel- műséges Amerikát, úgy dönt, hogy kérdez. Persze ő legalább igényel valamit: államkötvényi garan­ciát a megfejtésre, nyerő ku­pakot stb. Van, aki csak eluta­sít, vagy aki csak a vendég­könyvig jut el. A legnagyobb baj mégis az, hogy a legtöbben még eddig se, de ez egy másik történet. Pedig a Lebeke szép. Luca-napi ólomjóslás, sá­mánok totemes varázsbotjai (kicsit brutális talapzatokkal). Terrakotta anya-gyerekek, re­pülő angyalok. Torzók, for­mába folyt harmóniák. Mint minden retrospektív, vagyis a művész pályáját ösz- szegző kiállítás, gazdag és sokszínű Szabó Noémié is. Aki egy híján harminc nyará­val lebeg be szívünkbe. (cha) (Folytatás az 1. oldalról) A továbblépéshez szociális tu­dással felvértezett - ilyen tár­gyakat tanítani tudó - pedagó­gusok kellenek - mondta beve­zetőjében dr. Török Iván, a Népjóléti Képzési Központ igazgatója. Dr. Bánfalvi Ist\>án, a Frater­nité Tanácsadó Rt. elnök-ve- zérigazgatója előadásában rá­mutatott, hogy nálunk is növek­szik a személyi és közösségi 7 szolgáltatások' szerepe. Egyre nagyobb az igény a szociális szakmák iránt, ugyanakkor kérdés, hogy mikor válik keres­letté ennek a szükségletnek a kielégítése. Az elmúlt években dinami­kusan nőtt a felsőfokú képzés­ben résztvevők aránya, ugyanakkor tény az is: csakis a felkészült kiegészítő személy­zettel együtt dolgozó diplomá­sok képesek kifejteni képessé­geiket. A jövő útja nem a képző intézetei: számának gyarapí­tása, hanem a volumenében nö­vekvő iskoláztatás. Dr. Török Iván a szociális képzés iskolájában elengedhe­tetlen pedagógusi magatartás­váltás, ezen belül az új típusú tanár-diák viszony jellemzőit vázolta. Mint megfogalmazta: a diák igényeit középpontba ál­lító, partneri kapcsolat a ha­gyományos iskola keretei közé nehezen illeszthető, ugyanak­kor pozitívan kihat a pedagó­giai munkára. PÁSZTÓ 1996. december 3., kedd Euro-régió alakul az Ipoly mentén? Határt bontó civilek Öt Euro-régió létezik, melyek számát hatra emelheti a ma­gyar-szlovák határ menti együttműködésre alapozó Ipoly Szabadegyetem. Kö­zépiskolát végzettek, gazdál­kodók, diplomás értelmisé­giek, nyugdíjasok jöttek e célból Szlovákiából és a határ innenső oldaláról a hétvégén Szécsénybe. A helyi értékek európai kul­túrába emelése nem könnyű feladat az Ipoly árterében, kü­lönösen úgy, hogy a határ átjár­hatósága nem biztosított még minden tekintetben - fogalma­zott dr. Kecskeméthy Gyuláné, a rendezvény házigazdája. „Az Ipoly Euro-régió kialakítása hosszú folyamat, a párbeszéd feltételeit a civil szférában kell megteremteni, s ez alapja lehet a gazdasági, pénzügyi és infra­strukturális együttműködésnek. Valójában erre szolgál az Ipoly Szabadegyetem” - summázták a kétnapos program résztvevői. Az együttműködés területén számos feladatot látnak a zöl­dek is, akik az Ipoly Öko-Euro- régió gondolatát azért is éb- resztgetik, mert hamarosan lét­rejön a balassagyarmati Éger­lápig terjedő Duna-Ipoly Nem­zeti Park, mely zöld folyosót biztosít' a Dunakanyartól a pa­lóc fővárosig. A folyó túlpartja viszont mezőgazdaságilag mű­velt terület, s mint környezeti rendszer, a magyar oldali tö­rekvés kárba vesző fáradtság lenne együttműködés nélkül. A szécsényi programra az előadók jelentős része közleke­dési nehézségek miatt nem ér­kezett meg, ám a szervezők et­től függetlenül izgalmas mű­helybeszélgetéseket készítettek elő. A nem kereskedelmi és nem közszolgálati, azaz harma­dik típusú rádiózásról és televí­ziózásról egyelőre személyes tapasztalattal kevesen rendel­keznek. A magyar és szlovák oldalon élők ismertették a kör­nyezetükben lévő elektronikus médiák tapasztalatait, amelyek fehér foltokat hagynak. Németh Péter Mikola, a váci Katedrális folyóirat, a Madách Rádió és a Madách Televízió főszerkesz­tője fölvetette az Ipoly Rádió gondolatát is. Egy gazdaságtól és hatalomtól független rádió a folyó mindkét oldalán élőket tá­jékoztathatná, s átjárhatóbbá tenné a határt. T. L. Gárdonyi Géza és az ő pásztói iskolája Iskolatörténet gyerekeknek Pásztó - A Tehetséges Pásztói Gyermekekért Alapítvány pá­lyázatot hirdet az iskola (Gár­donyi Géza) történetének fel­dolgozására. Részt vehetnek egyének és közösségek. A pályázat titkos. Borítékban mellékelni kell hozzá a személyi adatokat. A pályamunkák benyújtásá­nak határideje: 1997. február 28. Elbírálására 1997. március 31-én kerül sor. Értékelését a jövő évi áprilisi Dózsa-napok alkalmával tart­ják. Az első díjazott 10, a má­sodik 5, a harmadik pedig 3 ezer forintot kap. A kutató­munkához a városi és az iskolai könyvtár nyújt segítséget. Üj üzletet nyitottak a balassagyarmati Vasudvarban Fürdőszobát hoz a Mikulás Miklós napján, december 6-án nyílik Balas­sagyarmaton, a Vasudvarban (Rákóczi út 28. szám alatt) a Búzás Fürdőszobaszalon. Az Ipoly-parti vállalkozók korábban a Da- róczi úton, a saját portájukon lévő 20 négy­zetméteres üzletükben ismertették meg az építkezőkkel, lakás-átalakítókkal a komplett fürdőszoba kialakításának színvonalas kellé­keit. A közkedvelt spanyol burkolólapok, csem­pék, csúszásgátló burkolólapok, gránitlapok bemutatására ezentúl egy 60 négyzetméter alapterületű üzlet kínál lehetőséget. À kínálatban kádak, mosdók, Kludi- és szí­nes csaptelepek, fürdőszobaszekrények széles választékát találja a vásárló. Csempék, ragasz­tóanyagok segítik a fürdőszobájukat átalakí­tókat, s persze a mikulási akció is, ami öt-tíz százalékos kedvezményt és ingyenes házhoz szállítást jelent Búzáséknál! (X) SZÉRIATARTOZÉKOK nó, légzsák (air-bag) a vezető oldalán* íordulatszámmérő*, szervokormánx 175/65 14 mérető gumiabronccsal* blokkolásgátló rendszer (ARS)** utastérből állítható fényszórók*** „Visibility” csomag (elektromos szapillantó tükör, ködfényszóró)** Állítható magasságú vezetőülés, Fiat Code, „Functionality” csomag (osztható hátsó ülés, hátsó fejtámlák), rádiómag­Keskeny és Társai Kft., 2660 Balassagyarmat, Régimalom u. 4. A SZENVEDÉLY VEZET MINKET ßHHIEKS Két esztendő mérlege (Folytatás az I. oldalról) Ezért az ország nagyon nagy árat fizetett. A másik, amit ígértünk, hogy a privati­záció „készpénzes” lesz, olya­noknak adjuk el az állami va­gyont, akik fizetnek is érte. Sok bevétel származott belőle, és ez nagymértékben hozzájá­rult az adósság törlesztéséhez. Jelentős előrelépés történt a működő tőke beáramlásában: most 4 milliárd dollár körüli, ami két-két és félszeres növe­kedés a korábbihoz képest. Az, hogy Duna Plasat, Pólus centert építenek nálunk, szin­tén a kedvező megítélés jele. Vállaltuk az infláció letörését: részben a Bokros-csomag, részben az állami kiadások drasztikus csökkentése révén úgy tűnik, hogy változó ered­ményt sikerült elérni. Igaz, hogy az előző évben még ma­gasabb volt, most viszont ez a trend egyértelműen lefelé ha­lad, úgy gondolom, a válasz­tási ciklus végére sikerül el­érni, amit ígértünk. A munka- nélküliség vonatkozásában arra kell számítani, hogy 10 százalék körül fog stabilizá­lódni. Ez sajnos a nyugat-eu­rópai átlagnak megfelelő. Oktatás és fejlesztés- Hogyan összegezné tehát az eredményeket?- Úgy gondolom, egy biz­tonságos és reális külpolitika mellett Magyarország integrá­lódása Európába megindult. Mind a gazdaságban, mind a demokratikus átalakításban azok a trendek lettek jellem­zőek, amelyek európai tren­dek. Megoldódott két nagy do­log: az egyik az oktatás ügye, a másik a területfejlesztés ügye. A gazdaság átalakítása szerintem félúton van, a GDP- ből az állami tulajdonú válla­latok aránya egyharmad alá csökkent. Mondjuk úgy, hogyha ez már tovább nem változna, akkor is megfelelne az európai átlagnak. Ami vi­szont még hátra van, az a tár­sadalombiztosításnak a dolga, amelyben én még várok előre­lépést ebben a ciklusban. ígéretek, óh...- Hogyan látja a választókerü­letnek tett ígéreteket?- Az első feladatunk az volt, hogy a hátrányos helyze­tünket be kell mutatni. Fel kell mérni, hogy alapvetően miből adódik ez a hátrányos helyzet, és hogy mit lehet tenni ebben az ügyben. Először is felmér­tük az állapotot, hogy mink is van? Ez volt az úgynevezett vagyonkataszter, ez megtör­tént mind a pásztói, mind a bá- tonyterenyei térségben. Első az infrastruktúra fejlesztése, hogy be tudjuk fogadni azokat a vállalkozásokat, amelyek ide akarnak jönni, munkahelyeket akarnak teremteni. Úgy gon­dolom, hogy ebben jelentős előrelépés van, nemegyszer volt szükség személyes képvi­selői közbenjárásra is. A gáz­beruházások sok helyen már befejeződtek, kiépültek a nagy ivóvízvezetékek, és belátható időn belül a telefonhálózat építése is befejeződik. A csa­tornázás megoldásában is talá­lunk megoldást.- Hogyan látja kapcsolatát a választópolgárokkal?- Eredményként könyve­lem el, hogy amióta én or­szággyűlési képviselő vagyok, nagy állami vállalatot itt nem számoltak fel: tehát sem a Fű- tőbert, sem a Ganz Acélszer­kezeti Vállalatot nem számol­ták fel, noha mindkettő na­gyon közel állt a leálláshoz. Ez mindkét alkalommal sze­mélyes közbenjárást igényelt, de sikerült elkerülni a legrosz- szabbat. Ami az állampolgá­rokhoz való viszonyt jelenti, azt mondtam, hogy rendszere­sen fogok fogadóórát tartani. Én még soha senkit nem küld­tem el, akin tudok, segítek. Át­lagosan évente 300-320 ember keres fel állampolgári panasz- szal, nagy többségüknek ér­demlegesen is tudtam segíteni. Azt is ígértem, hogy minden évben legalább egyszer min­den községbe eljutok. Ezt kö­rülbelül 75 százalékban sike­rült is teljesíteni, hogy csak a legutolsó hármat említsem, Erdőkürt, Csécse, és most majd Vany arcra megyünk. Havi két fogadóóra mindig van a városokban, és ahány­szor csak tudok, mindig elme­gyek kisebb községekbe is. Köszönet a polgártól Ami a legnagyobb sikert hozta nekem: úgy látom, hogy a leg­súlyosabb döntések ellenére az emberek szimpátiával kísé­rik a működésemet, kedvelik, hogy szerényen élek, belátják, hogy sok az elfoglaltság, és az ember nem lehet mindenütt ott, ahol kellene. Annak külön örülök, hogy megértik az em­berek, hogy a társadalomban nagy baj van, nem lehet rendet csinálni egy félév alatt. Ami a legjobban esik, hogy azok az emberek, akiknek sikerült se- gíleni valamilyen módon problémájának megoldásában, visszajönnek és megköszönik. Levélben is, szóban is. Olyan érzés, hogy mégsem dolgo­zunk hiába... Hegedűs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom