Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-18 / 295. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Péntek esti hírcsodák A salgótarjáni sportcsarnokban 1996-ban, Luca napján tartották a Mikulást. Az elmúlt hét péntekjén a Fővárosi Nagycirkusz vendégszereplésével monumentális programot alakítottak ki a szervezők a város, a városkörnyék gyermekei számára. Szerencsére a sok száz szülő, a majd kétezer gyermek mit sem tudott a szeretett program körül korábban kialakult (mesterségesen felpumpált) luftballon-csatáról. Birtokukba vették a cirkuszporond körüli terét, a lelátókat éppúgy, mint az edzőtermeket, a tágas folyosókat, előtereket. Mert nemcsak karácsonyi előzetes gyertyagyújtás volt kora délután, de sportostréfás vetélkedők egész sorával teremtettek a gyerekek részére hétköznapi kis csodákat, ünnepi öröm-élményeket. Mert nem az összegyűjtött zsetonokért elnyerhető „zsákbamacska-csomag” volt igazán a vonzó, de a siker, a győzelem maga. Három éveseknek is, tizenhárom esztendősöknek is. A versenyeknél tréfásan vetélkedőknél a sportcsarnok felkért „aktívái” mellett kedves-csinos óvónők asszisztáltak, s a kísérő szülők nem tudtak hova lenni a csodálkozástól: ennyi kedvesség, meghitt öröm, tapsolás a világon sincs, nemhogy péntek este Salgótarjánban. A cirkuszi program kínálata is a Mikuláshoz, az ün- nepváráshoz, a gyerekszórakoztatáshoz idomult, elsősorban mulattatni akart, s nem elkápráztatni. Egyetlen gond, baj volt ezzel a varázslatos „péntek 13”- mal Salgótarjánban: a gyereköröm, a sokféle közös élmény nyomán sok száz kísérő szülő fogalmazott meg igen kínos kérdéseket. Miért csak egy- egy alkalmi program kínálata szól a kisgyerekekhez? Miért nincs egy megyeszékhely nagyvárosban sokfele, rendszeres gyerekszórakoztatási alkalom? - n BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Ünnepi eltávozás a balassagyarmati határőrségnél Karácsony családi körben PÁSZTÓ 1996. december 18., szerda Vízre, gázra és útra futotta, a szennyvíz már nagy falat a vizslási önkormányzatnak Jövőre ingyenes szemétszállítás Helyi adó bevezetésére jövőre sem kell számítaniuk a vizslási- aknak, sőt, az önkormányzat tovább enyhíti a terheket. Januártól ugyanis ingyenes lesz a szemétszállítás - jelentette be a hétfői falugyűlésen Sándor Tibor polgármester. A közérzetjavító intézkedést nagy tapssal fogadták a kultúrházban összegyűlt emberek, ám panasznak sem voltak híján. A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság sorállománya tegnap nagy örömmel vette tudomásul a bejelentést, hogy karácsonykor rendkívüli eltávozásra mehetnek. Az országos parancs fő szempontja, hogy a nős, családos és távol lakó határőrök karácsonykor, a fennmaradó állomány pedig szilveszterkor mehet haza. Az igazgatóság vezetése a szolgálat érdekében bentlévő határőröknek biztosítja azt a lehetőséget, hogy megteremtsék maguknak az ünnep hangulatát, minden század feldíszítheti saját fenyőfáját és az ünnepnek megfelelő élelmezést kapnak. A közelben lakó határőrök részére az új törvényből adódó napi kimenő természetesen biztosított, így ha éppen nincs valaki szolgálatban, családjával ünnepelhet. A község közel 70 millió forinttal gazdálkodhatott az idén - adott számot a polgármester. Ha az életszínvonal nem is emelkedett, de megőrizték az intézmények működő képességét, befejeződött a gázberuházás, bővült a villamos hálózat, felújították a Petőfi és Dózsa utakat, az összekötő út mentén megtörtént a fásítás, csinoso- dott az orvosi lakás, ám a legnagyobb fegyvertényként az újlakpusztai „Via et Vita” telep megvásárlását emelte ki Sándor Tibor. Megvalósult a pecsenyészői buszmegálló, az intézmények között belső telefonközpont tartja ezentúl a kapcsolatot, valamennyi út ki lett kátyúzva, s megkezdődött az egészségügyi centrum tervezése. A kultúrház kivételével valamennyi intézményt gázfűtésre állították át. Kiemelt kézi patika Jövőre kiemelt feladatként kezeli a község a kézi patikát is magában foglaló egészségügyi centmm megépítését, s elodázhatatlan a gázfűtés bevezetése a tornateremként is szolgáló művelődési házba. Tovább folytatódik a tájház felújítása, s másfél milliós terhet vesz le a lakosság válláról az önkormányzat a szemétszállítási díj átvállalásával.- Ez utóbbitól az illegális szemétlerakók megszűnését várjuk - tette hozzá a polgármester. A szennyvízprogram beindítását azonban nem képes felvállalni az 500 családból álló faluközösség, hiszen a kivitelezés költségei meghaladnák a 400 millió forintot. Az orvosi és fogászati ügyeletet Kazárral közösen oldják meg. Jakab Matyi háza- Miért nincs itt minden képviselő ? - tette fel a kérdést a paprikás hangulatú Tóni bácsi, majd szóvá tette, hogy a gázvezeték-építés ugyan befejeződött, de a helyreállítás nem.- Minek a telefonközpont? Minek kellett újabb fénymásoló? Mi végre kell a villany- vezeték a Pecsenyészőbe, a „varjúfészekbe”? - záporoztak kérdései. Tóni bácsi szerint a tájház felújítása kidobott pénz, s kifogásolta, hogy a Dózsa út csak a Jakab Matyi házáig készült el. Mennyi pénz folyt be a telekértékesítésekből? Mi lesz az önkormányzati földekkel? S miért nem ajánlják fel tiszteletdíjukat a képviselők a szegényeknek? - kérdezte. A polgármester elmondta, hogy a vizslási telephely megvásárlását munkahelyteremtés, vagy - bérbeadás estén - bevé- telriövelés céljából határozták el. Esetleg betonlapot gyárthatnának, amivel az árkokat hozhatnák rendbe. A Dózsa út felújítása az időjárás miatt maradt abba, a saras padka azonban a kivitelező nemtörődömségére vezethető vissza. A pecsenyészői fejlesztések az új telkek kialakításának lehetőségét szolgálták, míg a tájház felújítására a műemlékvédelemtől remélnek pénzt, pályázat útján. A polgármester maga is gyűjtő munkába kezdett, hogy megismertethessék a gyermekekkel, mi is a guzsaly, a szátva, s egy sor egykori használati tárgy. Vincze képviselő elutasította a magas tiszteletdíjat firtató megállapítást, mint mondta: gyermekei családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az 5 ezer forintot! Ha elönt a harmat Egy másik felvetésre Sándor Tibor elmondta: a Vörös Hadsereg útja rendbe tétele is napirenden van, különösen a patakmeder rendezése fontos. - Ha a vizslási harmat előjönne, elöntené a környéket! Kakukk Szilárd kritikus megjegyzései között szerepelt a falu „elcigányosodása”, melyet meg lehetne állítani - érvelt - ha a megüresedő házakat az önkormányzat vásárolná fel. Szorgalmazta a szennyvízberuházás terveinek elkészítését, s hiányolta, hogy a testület nem rendelkezik konkrét elképzelésekkel az újlakpusztai telephelyet illetően. A betelepülők nem tartják rendben a portájukat, a szociális segélyeket pedig - szerinte - a cigányok kapják. Bencsik Imre képviselő rámutatott, hogy három falu ösz- szefogásával is 120 millióba került a gázberuházás, melynek terheit még viselni kell, ezért nem vállalták fel a szennyvízprogramot. Megüresedő lakások felvásárlására nincs pénz, a tájház megerősítését pedig az indokolta, hogy rá akart dőln Takács Pistáéb a. Felvetődött: a valaha kiépített 53 közkútból, miért működik csak 15. A polgármestei szerint a község képtelen kigazdálkodni a fenntartás átalánydíját, ami néhány éve meghaladta a 30 ezer forintot, ku tanként. Egy másik fiatalembej Pólyigon építkezik, de a rossí út miatt sem az építőanyagot sem a tüzelőt nem tudja kivitetni. Családja fázik, nem tudja mi a megoldás. Sándor Tibor ez utóbbira re agálva elmondta: a Tigáz szakemberei javasoltak egy megoldást, de a tüzelő kiszállítást nem önkormányzati feladat Alberti Péter Árpád, a község jegyzője a pályázatokról szólt amelyek 3 év alatt 35 milliói hoztak a falunak. A helyi derítők ellenőrzésére nincs apparátus, szemléletváltásra van szükség. Csakúgy, mint a Vizslás számos pontján illegálisan elhelyezett hulladékhegyek megszüntetése terén. Tanúk nincsenek- Ha a patakba valaki bele engedi a szennyét vagy leönti i szemetét, s ha ellopják az árokból a betonlapot, mindenki felszisszen, ám tanúskodni senk nem akar! - fakadt ki. - Aï idén 15 KRESZ-tábla tűnt el ; községből. Ezekért valameny- nyien felelősek vagyunk! Végezetül Kakukk Szilárd í község kultúréletét hiányolta Sándor Tibor elmondta, hog) ez a közösségen is múlik, bármilyen kezdeményezést szívesen felkarolnának, feltéve. Tu lenne. T. N. L Kezes sem kell a kölcsönhöz, az ügylet titokban marad - Zálogházi képek jSjs Gyerünk a zaciba be ! Sok „törzsvendég”fordul meg e falak között Mindenki tudja, hogy a zálog az a dolog, amit az adós a követelés biztosítására a hitelezőnek átad vagy leköt. Ezen az alapon működnek a rendszerváltás után megszaporodott zálogházak és zálogfíó- kok. Salgótarjánban egy évvel ezelőtt, vidéki viszonylatban tizenharmadikként nyílt meg az zálogfiók vezetőjével, Nagy Jánosnéval a záloghitel szerepéről, a fiók működéséről és ügyfélköréről beszélgettünk többek között.-Mióta ismert a záloghitelügylet és mikor alakult meg az első zálogház hazánkban?- A zálogkölcsönzés vagy záloghitel intézménye - talán meglepőnek tűnhet - már az ókorban is ismert, a középkorban pedig elterjedt volt, legfőbb jellemzőjük az uzsorakamat, amelynek mértéke nem ritkán a 60-70 százalékot is elérte. Az első magyar zálogházat 1773- ban Pozsonyban alakították.- Mi a zálogkölcsön célja és alapvető funkció ja ?- A zálogkölcsön-folyósítás alapvetően az uzsorakamatok kivédésére és a pillanatnyilag pénzzavarba került emberek kisegítésére irányul. Már a húszas években is a zálogházakat csak „zaci”-ként, sőt „nagynéniként” emlegették, utóbbival arra utalva, hogy olyan rokonnak tekintik, aki nem minden érdek nélkül ugyan, de segít az embereken. Ebből az időből való - a talán mai is helytálló vicc - miszerint: „egy asszony állított be zaklatottan és türelmetlenül a zálogházba:-Adják ki azonnal a jegygyűrűmet!- Miért olyan sürgős? - kérdezik tőle.- Mert estére hazajön az uram!” A viccen túlmenően is jgaz, hogy fiókunk egy évvel ezelőtti megnyitása már rendkívül időszerű volt, hiszen nagyon sokan Budapestre, vagy Miskolcra jártak. A kölcsönt három hónapra adjuk, ezen belül bármikor kiváltható a zálogtárgy. Ha két héten belül visszaváltják, akkor csak a kapott kölcsönösz- szeg utáni 6 százalék kezelési költséget kell megfizetni, külön kamatot nem számítunk fel. Három hónapra 15,6 százalék a kamat és a kezelési költség együttes összege. Ezen belül napi kamat van, amelynek mértéke egy hónap után kb. 9,5 százalék, két hónap után kb. 12,5 százalék. Az ügylethez kezesre nincs szükség.- Mi jellemző ügyfélkörükre?- Sajnos, egyre több olyan ügyfelünk van, akinek kenyérre kell az a pár forint, amit beadott tárgyi értéke után kap. A másik véglet az a réteg, amely valamibe be kívánja fektetni a pénzét, egy bizonyos összeget, amelynek hozama (jövedelmezősége) jóval meghaladja annak a kamatnak az összegét, illetve mértékét, amelyet a zálogkölcsön után fizet. Aztán vannak olyan ügyfeleink, akik értékmegőrzésre használják a zacit. Elég nagyszámban vannak visszatérő kuncsaftjaink.- Milyen tárgyi értékekre, „jószágokra” adnak kölcsönt? Tudomásom szerint - a pesti központi zálogházban, de más fiókokban is már egy pár zoknira is adnak kölcsönt, de zálogtárgyként elfogadják az ágyneműt és ruhaneműt, a porcelánt és az ékszert a szőrmét és a műtárgyat is.- Gondunk, hogy jelenlegi fiókunk elég kis területen működik ez egyszerűen raktározási, tárolási nehézségeket okoz. A közeljövőben várhatóan bővítésre kapunk lehetőséget, ám addig csak ékszer és kis méretű műszaki cikkek átvételével foglalkozunk.-Mi történik akkor, ha az ügyfél a lejárat napján nem tudja kiváltani elzálogosított tárgyi értékét? Keresztet vethet beadott zálogtárgyára?- Természetesen szó sincs erről. Két lehetősége is van. Az egyik, hogy a lejáratot követő hónap utolsó napjáig még kiválthatja, vagy meghosszabbíthatja. A másik lényegében hasonló lehetősége, hogy a lejáratkor, vagy az azt követő hó végéig bejön a tulajdonos, kifizeti az eltelt időszakra járó kamat összegét, és máris újból nyugodt lehet három hónapig, mert továbbra is őrizzük értékét. Ha viszont nem jelentkezik a tulajdonos beadott zálogtárgyáért az átvételtől számított negyedik hónap végéig sem, akkor sajnos, értékesítésre kerül a tétel. Ebben az esetben, ha az értékesítés után a beadónak még visszajár bizonyos összeg, azt a zálogjegy ellenében, öt éven belül kifizetjük.- Mi történik akkor, ha valaki elveszíti zálogjegyét?- Előfordult már ilyen eset, nem is egy alkalommal. Bár nagy tábla hirdeti fiókunkban, hogy mindenki - saját érdekében - jegyezze fel és őrizze meg legalább zálogjegye sorszámát, nagyon sokan még ezt sem teszik meg. A zálogcédula esetleges elvesztésének, eltűnésének észlelésekor azonnal be kell. hogy jöjjön ügyfelünk a fiókunkba. Annyit mindenképpen tudnia kellene, hogy nagyon pontosan mit adott be, tehát például le kell tudnia pontosan „írnia” mondjuk beadott ékszerét vagy fényképezőgépének a márkáját. Emlékeznie kellene, hogy pontosan milyen összegű kölcsönt kapott, és tudnia kellene kb. két hétre behatárolva a beadás dátumát, időpontját. Ez esetben mi - igaz, hogy csak nagyon alapos és gondos „kutatómunka” árán és után - általában megtaláljuk a szóban forgó zálogtárgyat Ezt követően - most már csal személyi igazolvány bemutatása és az úgynevezett megsemmisítési díj kifizetése ellenében - megindítunk egy eljárást, melynek végén a jogos tu lajdonos megkapja a zálogtárgyat. (A megsemmisítési díj: ; kapott kölcsön 10 százaléka plusz postaköltség.) — Tapasztalható-e összefüg gés a forgalom és az elszegé nyedés növekedése között?- Forgalmunk fokozatosar és folyamatosan növekvő azonban ilyen összefüggés nerr mutatható ki. Egyrészt, mive az ügylet titkos, sem az ügyfé nevét, sem foglalkozását nerr kérdezzük, így azt sem tudjuk hogy valójában ki a szegén) ember. És mivel csak ékszere két és műszaki cikkeket veszünk fel, valószínűsíthető hogy a legszegényebbek dönti többsége ilyen zálogba adhatc tárgyi értékekkel jellemzőer nem is rendelkezik. Végezetül szeretném méj elmondani, hogy akár a Nógrác Megyei Hírlaphoz beküldött akár személyesen feltett kérdé sekre jómagam és munkatár saim is szívesen válaszolunk. Baráthi Ottt Felelősségteljes munka a becsüsé Savas próba az arany valódiságának megállapítására
