Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

1996. december 17., kedd Illetékszabályok 7. oldal Az illetékfizetési szabályok 1997-es változásai A törvényhozó a jogi és a természetes személyek egységes megítélésére törekedett A módosított illetéktörvény 1997. január 1-jétől lép hatályba. A vál­tozások oly sok paragrafust érintenek, hogy indokolt az új szabályok részletes ismertetése. Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonát­ruházás esetén vagyonszerzési illetéket, az államigazgatási és bíró­sági eljárásért pedig eljárási illetéket kell fizetni. Mikor és mennyit? Elsősorban jogalkalmazási szempontból jelen­tősek és csak közvetve hatnak ki az illetékek mértékére a vagyonszerzési illetékváltozások 1. Lakások közvetett cseréje Az úgynevezett közvetett cserére irányadó szabály megváltoztatása megszüntetheti azokat az értelmezési zavarokat, amelyeket a tulaj­donviszonyok átalakulása folytán túlhaladottá vált régi rendelkezések alkalmazása okozott. Továbbra is igaz, hogy ha a lakásvásárló - a szerzést megelőző vagy követő egy év során - korábbi lakástulajdonát eladja, akkor illeték­alap-kedvezményben részesül, azaz csupán a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete után fizeti a visszterhes vagyonát­ruházási illetéket. A változást most az jelenti, hogy amennyi­ben a vevő egy éven belül több lakást is vásá­rol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját ké­pező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerződést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot te­remtő -, egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. A módosítás tehát egyértelművé teszi, hogy több vásárlás, illetve elidegenítés esetén sem az eladott, sem a megvásárolt ingatlanok forgalmi értékét nem lehet összevonni, azaz egy vásár­lással egy eladás állítható csak szembe. 2. Ingatlanok pénzügyi lízingje Az ingatlanforgalom támogatása és az ille- tékteher továbbhárításából adódó árnövekedés megakadályozása érdekében az ingatlanala­pokra és a főtevékenységként ingatlanforgal­mazásra jogosult vállalkozók tulajdonszerzé­sére irányadó kedvezményes szabályok a tör­vénymódosítás révén kiterjednek az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozók ilyen irányú beruházásaira is. Tehát jövőre már az ő esetükben is igaz, hogy az ingatlanszerzés illetéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - értékének 2 száza­léka. A pénzügyi (finanszírozási) lízinggel főte­vékenységben foglalkozó vállalkozások illeték­jogi megítélése azonos az egyéb kedvezménye­zettekével. Ezt támasztja alá például a haszná­latba adáshoz kapcsolódó vagyonmozgás sza­bálya is: a futamidő végén a lízingtárgy a lí­zingbevevő tulajdonába kerül át. A vállalkozó azt a tényt, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzőszámával, az Ál­lami Bankfelügyelet nyilvántartásba vételt ta­núsító nyilatkozatával és a Magyar Lízingszö­vetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről kiál­lított nyilatkozatával igazolhatja. Gépjárművek illetékezése Gépjármű tulajdonjogának megszerzése ese­tén az illeték mértéke továbbra is a motor hen­gerűrtartalmának minden köbcentimétere után 8 forint. A törvénymódosítás azonban megteremti a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépkocsik illetékezésének feltételeit is. Az elektromosan működtetett gépjármű hajtómo­tor-teljesítményének minden megkezdett lkW- ja után 300 forint illetéket kell fizetni, mely a hasonló teljesítményű, belső égésű motorral el­látott gépjármű megszerzésével arányos illeték- terhet jelent. Megváltozik a pótkocsiszerzéshez kapcso­lódó egységes tételű illeték is. Ezentúl a jármű össztömegétől függően differenciált illetéket kell leróni: 2500 kg-os megengedett legna­gyobb össztömegig 4000 forintot, más esetek­ben 10 000 forintot. (A megengedett legna­gyobb össztömeg alatt mindig az önsúly és a raksúly összegét kell érteni, amit a forgalmi engedély minden esetben tartalmaz.) Változik a gépjárműszerzés illetéke alól mentességre jogosult vállalkozók köre is. A to­vábbiakban ide tartoznak a gépjárműlízinget főtevékenységben végző vállalkozók is. A mentességre való jogosultságot a főtevé­kenység statisztikai jelzőszámával, az Állami Bankfelügyelet nyilvántartásba vételt tanúsító nyilatkozatával valamint a Magyar Lízingszö­vetség nettó árbevételre vonatkozó nyilatkoza­tával kell igázolni. A jogalkalmazáshoz nélkülözhetetlen törvé­nyi értelmező rendelkezések módosítása egyút­tal a vagyonszerzési illetékkötelezettség alaku­lására is kihat. így például a mezőgazdasági vontatónak a gépjármű fogalomköréből történő kivonásával megszűnik e járművek vásárlása­kor a visszterhes illeték fizetésének kötelezett­sége is. Azonban - kifejezett mentességi ren­delkezés hiányában - öröklés vagy ajándékozás esetén a mezőgazdasági vontató után is kell örökösödési vagy ajándékozási illetéket fizetni, az ingóságokra vonatkozó általános szabályok szerint. Tetőtéri kedvezmény A tetőterek, padlásterek lakássá történő be­építésére vállalkozók számára jelent kedvez­ményt az az új szabály, amely a lakóház építé­sére szolgáló telektulajdon fogalomkörét kibő­víti a tetőtérrel, illetve padlástérrel. Mivel az ilyen ingatlan beépítése is a lakásállomány bő­vülését eredményezi, a törvény a telekszerzés­sel azonos illetékjogi megítélést alkalmaz. A feltételes illetékmentesség a lakás kialakí­tására szolgáló és az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként tetőtér vagy padlás elneve­zéssel bejegyzett ingatlanok szerzésére vonat­kozik, méghozzá a lakóházépítésre szolgáló te­lektulajdonnal megegyezően. Ennek következtében a tetőtér/padlás - örök­lés, ajándékozás vagy adásvétel útján történő - megszerzése egyaránt illetékmentes, ha azt a vagyonszerző négy éven belül lakássá beépíti és ennek megtörténtét megfelelően igazolja. Amennyiben tehát a vagyonszerző vállalja, hogy határidőre beépíti az ingatlant, az illeték- hivatal megállapítja ugyan a vagyonszerzési il­leték összegét, ám annak megfizetését felfüg­geszti. A felfüggesztett illetéket azonban kése­delmi pótlékkal együtt kell megfizetnie a va­gyonszerzőnek, ha a beépítéssel határidőre nem készül el. Fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy e kedvezmény csak az önálló ingatlanként be­jegyzett tetőtér vagy padlás szerzésére vonat­kozik. Haszonélvezeti jog A törvény a vagyoni értékű jogok felbecsü­lésére vonatkozó szabályok kisebb-nagyobb ki­igazításáról is rendelkezik. A hatályos előírások ugyanis nem tudnak mit kezdeni például azzal a ténnyel, hogy a Polgári Törvénykönyv értelmében nem csupán termé­szetes személyek szerezhetnek vagyoni értékű jogokat, például haszonélvezetet. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a meghatározott időre szóló haszonélvezeti és használati jog értéké­nek kiszámításánál a jogosultság tényleges idő­tartama a mérvadó, kivéve a természetes sze­mélyek javára kikötött haszonélvezetet vagy használati jogot. Ez utóbbi esetben a jog gyakorlása az élethez kötődik, ezért változatlanul az egyévi értéknek az életkor szerinti szorzók alkalmazásával ki­alakított összegét lehet a jog maximális értéké­nek tekinteni. Minden más esetben úgy rendel­kezik a törvény, hogy a meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata, de nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát. Államigazgatási és bírósági eljárások illetéke A változások e téren elsősorban arra hivatot­tak, hogy a tételes illetékek értékvesztését el­lensúlyozzák. 1. Általános tételű eljárási illeték Az elsőfokú államigazgatási eljárásért - ha a törvény melléklete nem állapít meg speciális il­letéket és az eljárás nem tartozik az illetékmen­tes körbe - 1000 forint illetéket kell fizetni. Ide tartozik például hatósági bizonyítvány kiadása. Az elsőfokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha a fellebbezés tárgyá­nak értéke pénzben megállapítható - a felleb­bezéssel érintett vagy a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 100 forint, de legalább 2000 forint és legfeljebb 2(X) (XX) fo­rint. Ha a fellebbezés táigyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezési illeték egy­ségesen 2000 forint. A tanácsi szakigazgatási szervek megszünte­tése miatt, valamint azért mert e hatósági jog­körök a jegyzőhöz kerültek, új szabályok vo­natkoznak az egy beadványban előterjesztett, de a jegyző különböző hatásköreit érintő - kü­lön határozatot igénylő - kérelmek illetékére. Eszerint az ugyanazon szerv különböző hatás­köreibe tartozó kérelmek mindegyike után le kell róni az eljárási illetéket még akkor is, ha azokat egy beadványban terjesztik elő. 2. Módosulnak az illetékinentességi rendel­kezések is. Az önálló bírósági végrehajtónak például nem kell eljárási illetéket fizetnie az általa lefolytatott eljárással összefüggésben kezdeményezett állam- igazgatási lépésekért. Az adóhatóságnál és a vámhatóságnál folyó elsőfokú eljárásokra biztosított illetékmentesség változása következtében a méltányossági eljárás mellett az adó- (illeték- és vám-) igazolás, vala­mint az adó- és értékbizonyítvány kiadásáért indí­tott eljárások illetékmentessége is megszűnik. A jövőben az illetékfizetési kötelezettség alól csak azok az esetek jelentenek kivételt, amikor éppen az illetéktörvény rendelkezése alapján meghatározott célra kell kiállítani a szóban forgó iratokat. Például a költségmentesség igénylésé­hez szükséges adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes. A különféle kötelező bejelentések illetékmen­tességére vonatkozó rendelkezések változása folytán az ügyfél csak akkor mentesül az illeték lerovása alól, ha az államigazgatási szervnél már nyilvántartott adatok megváltozását jelenti be. ítle vélilletékek Az útlevél kiadásával kapcsolatos eljárás il­letéke 4000 forintra emelkedik. Ha azonban az útlevél érvényességének idő­tartama meghaladja az öt évet, akkor 6000 fo­rintot kel fizetni érte. A kérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét be nem töltött, illetve a 70. életévét be­töltött személy esetében az útlevél illetéke - függetlenül annak érvényességi idejétől - 1000 forint. A megsemmisült, elveszett vagy utazásra más módon alkalmatlanná vált útlevél helyett kiállított új okmányért az alapeljárás illetéké­nek a kétszeresét kell fizetni. Forgalmi engedélyek illetéke Gépjármű (pótkocsi) forgalmi engedélyének — ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt is -*■ kiállítása, pótlása, a betelt forgalmi engedély cseréje, másolat kiadása, illetve a tulajdonjogot érintő korlátozásnak a forgalmi engedélybe tör­ténő bejegyzése és nyilvántartásba vétele - 1500 forintos illeték fejében történik. A gépjármű (pótkocsi) tulajdonjogában il­letve haszonélvezeti jogában bekövetkezett vál­tozás bejegyzése a forgalmi engedélybe - ille­tékmentes. Vállalkozói igazolvány illetéke 1. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiadá­sának eljárási illetéke 5000 forint. A vállalko­zói igazolványban feltüntetett adatok változá­sának bejelentéséért - függetlenül a megválto­zott adatok számától - 2000 forint az illeték. 2. Az elveszett, megsemmisült, megrongáló­dott vállalkozói igazolvány helyett kiállított - az eredetivel pontosan egyező és azonos értékű- másolatért 2000 forint illetéket kell leróni. 3. Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 5(XX) forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért - a változások számától függet­lenül - 2(XX) forint illetéket kell fizetni. 4. Ha a működési engedélyt már működő üz­letre kérik, az eljárási illeték 2000 forint. 5. A megrongálódott, megsemmisült, elve­szett működési engedélyről kiállított - az ere­detivel pontosan egyező és egyenlő értékű - másolat illetéke 2000 forint. 6. Az üzletek működésére irányadó jogszabály változásával megszűnik a szórakoztató játékau­tomata üzemeltetésével összefüggő bejelentési kötelezettség, ezentúl a vállalkozót csupán tájé­koztatási kötelezettség terheli. Ennek következ­tében a bejelentési kötelezettséghez társult ille­tékfizetési kötelezettség is megszűnik. Csődeljárás, felszámolás A jogi személyiséggel rendelkező gazdál­kodó szervezetek felszámolási eljárásának ille­téke 40 000 forint, csődeljárásának illetéke 20 000 forint. A jogi személyiséggel nem rendelkező gaz­dálkodó szervezetek esetében a felszámolási el­járás illetéke 15 000 forint, a csődeljárásé 10 (XX) forint. Cégkivonat illetéke A cégkivonat elkészítésének illetéke 3000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 2000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 5(XX) forint illetéket kell fizetni. Peres - nem peres eljárások Az illetékek százalékos mértékének fenntar­tása mellett változnak a fizetendő illetékmini­mumok, valamint néhány bírósági eljárás téte­les illetéke. Joghézag szűnik meg azáltal, hogy a törvény rendezi a büntetőeljárással összefüg­gésben az állammal szemben felmerült kártala­nítási igény érvényesítése iránt indított eljárás illetékkötelezettségét. Eszerint erre az eljárásra is a polgári peres el­járásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban az eljárásra biztosított illetékfeljegy­zési jog folytán az eljárás kezdeményezésekor nem kell megelőlegezni az illetéket. Ha a fél megnyeri a pert, nem kell megfizet­nie az illetéket. Ha veszít, akkor a bíróságnak mérlegelési joga van, s ha úgy ítéli meg, hogy a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, akkor eltekinthet az illeték megfizettetésétől. Bővül egyébként az úgynevezett illetékfel­jegyzési jogot élvezők köre is. Megilleti ez a jog a lakásszövetkezetet a tagjával, valamint a társasház közösségét a tulajdonostárssal szem­ben is az üzemeltetési, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban. A hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díja Lényeges változás, hogy január 1-jétől a földhivatali eljárásban a hiteles tulajdoni lapról kiadott másolat illetékkötelezettsége megszűnik, és azt l(XX) forint összegű, készpénzben fizetendő igazgatási szolgál­tatási díj váltja föl. Annak feltüntetéséért, hogy a hiteles másolat adataiban nem következett be vál­tozás, 500 forintot kell fizetni, a hiteles másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig 2(XX) forint lesz. Teljes személyes díjmentességben részesül:- a magyar állam,- a helyi önkormányzat. ^ - a költségvetési szervek, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,-a társadalmi szervezetek, köztestüle­tek, és közhasznú társaságok,- az egyházak, az egyházak szövetségei, intézményei,- az alapítványok,- a vízgazdálkodási társulatok vala­mint- a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiz­tosítási Önkormányzat. Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az- hagyatéki eljáráshoz,- gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,-birtokösszevonáshoz, önkéntes föld­csere megszervezése iránt indított eljá­ráshoz,- részarány-földtulajdonnal kapcsola­tos eljáráshoz szükséges, illetve ha azt- az önálló bírósági végrehajtó azt az általa folytatott bírósági végrehajtási el­járásban kívánja felhasználni, vagy- azt hivatalból indult közigazgatási eljáráshoz, közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálásához, vagy bírósági el­járáshoz kérik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom