Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-09-10 / 262. szám

1996. november 9., szombat Magazin 5. oldal Színházi esték Hát bizony Oscar Wilde, a múlt szá­zadvég népszerű ír szerzője maga sem Vasit Éva igazi lady ként vetette meg a földi örömöket, nem véletlenül nevezték az „Élet királyának.” Ki tudja, hogy kalandjai során ő maga hányszor kényszerült „Bun- bury”-t játszani, mint ilyen című darabjának egyik hőse. Algernon Moncrieff ugyanis nem létező Bunbury nevű ba­rátjára hivatkozva menti ki magát a kényelmetlen helyze­tekből. Lényegében ugyanez! teszi vidéki barátja, John Worthing, azaz Jack is, aki a haszontalan magaviseletű — szintén kitalált - Ernest Divatjamúlt aranyinak nevű öccse nevelése miatt kénytelen rendszeresen Lon­donba utazni. Ebből az alaphelyzetből táplálkozik a komédia, ami természetesen újabb szálak­kal, szerelmi szövődmények­kel egészül ki. Például a két ifjú kiválasz­tottja - Gwendolin és Cecily - kötődik az Emest névhez, mert az szerintük megfontolt, buzgó személyiséget takar. Végül is kiderül, hogy Jack és Algernon testvérek, Jacket va­lójában Emestnek hívják, s így semmi akadálya az „össznépi” happy end-nek. Bár a Budapesti Kamara- színház a salgótarjáni vendég- szereplésein megszokott tisz­tes szakmai színvonalon mu­tatta be Wilde vígjátékát - nem kisebb személyiség, mint Gábor Miklós rendezésében és „mellesleg” Vass Éva, Tímár Éva, Hável László, Rátóti Zol­tán közreműködésével -, mégsem sikerült átütő sikert aratniuk. Nagy kérdés, hogy miért nem? Gábor Miklósnak ugyanis kifejezetten fekszik e franciás Stílusú, egy kicsit „molnárferences” darab, mint ahogy Vass Éva is elemében van a Lady Bracknell szerepé­ben, nem kevésbé Rátóti Zol­tán, mint Algernon megszemé­lyesítője. A „hiba” minden bizonnyal a szerző „készülékében” van. Nehézkesen bontakozik a cse­lekmény, lassú a tempó, túlírt­nak tetszik az előkelő, de léha világfiak megtévesztő szerep- játszása. Az a naiv társada­lomkritika pedig, ami a sorok között felsejlik, igazán nem időszerű manapság, amikor már komolyabb erkölcsi vét­ségek is bocsánatos bűnnek minősülnek. - csongrády ­A két „világfi”: Kerekes József és Rátóti Zoltán fotó: p. Tóth Országot és kultúrát cserélnek - Önkéntesek a jövőért Angol fiú Szécsény iskoláiban Szécsény iskoláinak egyik legnépszerűbb figurája Julian Wil- mott, aki a GAP Activity Project keretében fél évet tölt asszisz­tensként a városban. Julian azon brit fiatalok egyike, akik a vi­lág négy táján ismerkednek más országok kultúrájával. azért igen gyakran vannak.- Ki finanszírozza az itt tar­tózkodásod?- Ahhoz, hogy ide jöhessek, nekem is kellett fizetnem, de a A GAP az egész világra kiter­jedő oktatási, jótékonysági szervezet, mely hidakat ver né­pek és kultúrák közt. A napok­ban a budapesti angol nagykö­vetségen tartotta első kelet-kö- zép-európai tanácskozását a fennállásának 25. évfordulójá­hoz közeledő szervezet. A ren­dezvényre Szabó Ferencné szé- csényi angoltanámőt és Czudor Istvánt, a Lipthay Béla Mező- gazdasági Szakképző Iskola igazgatóját is elkísértük. A konzulátuson ismerkedtünk meg Julian Wilmott-tal, aki szülőföldjét, a ködös Albiont egy fél évre a szécsényi életre váltotta.- Honnan jött az ötlet? Ang­liában egyáltalán hallott már Szécsényröl?- Ha Szécsényröl nem is, de Magyarországról sokat. Buda­pest kulturális élete szerte a vi­lágon ismert. A GAP keretén belül az idén 1200 önkéntes él szerte a világban, nálunk pedig 300 külföldi diák tanul, köztük néhányan Magyarországról.- Hogyan telnek a napok Szécsényben?-Jórészt még csak ismerke­dem a várossal és lakóival. Úgy érzem, hogy szívesen fogadtak. Szabó Ferencné tanámőék csa­ládjához már többször kaptam meghívást, megmutatták a hol­Diákok közt egy angolórán a szécsényi általános iskolában lókői világörökséget, és Szé­csényrol is sokat megtudtam ál­taluk. Diákokkal is jó a kapcso­latom, s lehetőségem van arra, hogy a helyi zeneiskolában is gyakoroljak.-Milyen hangszeren?- Tagja vagyok az Erkel Fe­renc Városi Vegyes Karnak, de zongorázni tanultam. Terveim szerint odahaza zeneművészeti főiskolán folytatom majd a ta­nulmányaimat. Jazz-muzsikát játszom a diákokkal, ezáltal is könnyebben értjük meg egy­mást, mert nyelvi problémáink költségek nagy részét a szerve­zet támogatói állják. A mező- gazdasági iskola biztosít szál­lást, étkezést, és segítséget ka­pok a Szilágyi Erzsébet Nőegy­lettől is, melynek elnöke, dr. Lipthay Erzsébet segítette a Szécsénybe kerülésemet. Juliánt most Anglia nagykö­vetének tekintik Szécsényben. Sőt sokan úgy érzik, hogy mi pedig Magyarország egyszemé­lyes nagykövetségei vagyunk, kikről véleményt formálnak angol mértékkel.- tarnó ­Gigantikus hétvégi buli Balassagyarmaton - Fellép a Cukros Bácsi utódzenekara is Nyugati kényelem keleten Szombat éjszaka óriási mu­latság lesz a gyarmati műve­lődési házban. XXL Disco, Rocktáncház és House Party egy fedél alatt. A rendezvé­nyen koncertet ad a helyi sztár szoftrock-csapat, a Ke­leti Kényelem Project is. Petői Pál. régi motoros a gyarmati könnyűzenében. A le­gendás And Band, Erogén Zóna, majd a rétsági El Coyote egykori basszusgitárosa 1994 ősze óta a Keleti Kényelem ze­nekar pontifex maximusa, leg­főbb hídverője. A következő tavaszon debütált a csapat két énekeslánnyal és négy muzsi­kussal. Azóta egy gitárossal kevesebben vannak, név sze­rint: Rados Judit, Mahót Mel­inda, Kurali Norbert gitáros és a dobos Varga Szergejevics Zsolti.-Amikor leszereltem, más­nap rögtön vettem egy basszus- gitárt, erősítőt, és eldöntöttem, hogy nincs mese, zenekart kell csinálnom - kezdi beszélgeté­sünket „Petőipali”. - így kerül­tem Rétságra, ahol összebarát­koztam Norbival. Mivel Balassagyarmaton ek­kor már alakulgatott az ősfor­máció, vele és a két lánnyal végre összeállt a kép. Először Candy Man (cukros bácsi) né­ven léptünk fel, aztán jött a Ke­leti Kényelem ötlete, azóta ez rajtunk ragadt.-Ez a felállás kissé lágy rockmuzsikát játszott.- Igen. Játszunk reaggiet, bluest, de kihasználjuk Melinda népzenei képzettségét is. Folk- rockos dalaink tetszettek pél­dául a szlovákiai Füleki Feszti­vál nézőinek.-A mostani plakáton az áll, hogy Keleti Kényelem Project. Mit jelent ez a furcsa név?- A „változások korát” éljük.-Ne rémissz meg, ilyen fiata­lon klimaxszoltok?- Épp ellenkezőleg. Az új név az új stílus, új zene kezde­tét jelzi. Trió alapokra épülnek a dalok, puritánabb, érthetőbb lesz, de izgalmasabb és prog- resszívebb a muzsika. A lányok feladatait is újragondoljuk.- Ebből az új korszakból mi­kor hallhatunk vala­mit?- Most szombaton már két ilyen dalt ját­szunk. Hála a gyarmati önkormányzat kulturá­lis pályázatának, még ebben az évben stúdi­óba megyünk, ahol né­hány dalunkat végre profi körülmények kö­zött rögzíthetjük. A szombati bulihoz még egy fontos infor­máció: fellép az U. F. O. a Wei Wu Wei is. Disco, alternatív zene, helyi csapat, föl­dönkívüliek és jazz. Egyszerre és egy he­lyen: kész kényelem keleten. (cha) Akcióban a Keleti Kényelem Project Novemberben nyit a III. Ipoly Szabadegyetem Folyó, ami összeköt Bánk, Szécsény, Koprov- nica és Kovácspatak lesz a színhelye a harmadik Ipoly Szabadegyetemnek. A jelentkezőknek lehető­ségük van ingyen részt venni a kurzuson, mely bemutatja az Ipoly völ­gyének természeti és hu­mán értékeit, módot ad a régióról való együttgon­dolkodásra és konkrét programok elkészítésére is. Harmadszor rendezi meg három társadalmi szervezet a háromszor négynapos Ipoly Szabadegyetemet. Az Ipoly-táj Fejlesztési és a Szent István Király Ala­pítvány, s a magyar-szlovák Ipoly Unió a határfolyó menti területek kultúráját, mindennapjait istápoló tár­saságok. A két nemzetet összekötő közös pontok, vagyis a régió jellemzi majd az előadássorozat témáit. A házigazda is a két szomszédos ország két-két települése lesz. November második és utolsó hétvégéjén Bánkon, illetve Szécsényben neves hazai és nyugati szakembe­rek fognak előadni terület- fejlesztésről, környezetvé­delemről, állampolgári jo­gokról. Januárban Koprovnicán Madách Imre szellemi örök­sége lesz napirenden, Ko­vácspatakon pedig a gyakor­lati műhelymunka folyik majd. Ez utóbbi hétvégén egyebek mellett elkészítik az Ipoly-völgy „értéktérké­pét” is. Az Ipoly-táj Fejlesztési Alapítványnál Balassa­gyarmaton, a Török Ignác utca 22-ben bővebb infor­mációhoz juthat az érdek­lődő. A rendezők várnak min­denkit, akik „a folyót folyó- nak tekintik, amely össze­köt, s nem egy határnak, ami elválaszt”. CS. G. Templomok, házak, muskátlis ablakok H ollókői várából szétte­kintve, a táj nemcsak a természeti szépségeivel vonzza a szemet, a mintegy tárgyként megjelenő skanzen­falu látványa is nem minden­napi szépség élményével aján­dékozza meg az odalátogatót. Régi faoromzatú lakóházak, hegyoldalra kapaszkodó udva­rok, macskaköves utcák, virá­gos kertek, vagy a hófödte dombok egész esztendőben hí- vogatóan szólnak szemhez, szívhez ... A fatomyos, „laj- torjás” kicsi templom a mus­kátlis ablakú házak ölelésében különösen kedves hangsúlyt ad a látképnek. Ilyen látványra szoktuk azt mondani, hogy „festő ecsetjére kívánkozik”. Losonci Lilla szentendrei festőművésszel is ez történhe­tett, mert a templomokról fes­tett képekből álló kiállításán, még a nyáron Szentendrén, a Péter-Pál plébániatemplom­ban, a híres magyar templo­mok, dómok és külföldi kated- rálisok, székesegyházak ran­gos sorában volt látható a hol­lókői templomé is. Eredeti lá­tásmóddal, helyi színekkel a téli tájban ábrázolva még ne­kem is - aki sokszor láttam kí­vülről, belülről - kellemes meglepetést okozott. Körülöt­tem többeknek nagyon tetszett, főleg külföldi turistáknak. Azóta is izgatott a szentendrei festőművész találkozása, kap­csolata a messze földön híres nógrádi tájjal, Hollókővel. A napokban volt alkalmam személyesen találkozni a ked­ves Lilla asszonnyal Szentend­rén. Megtudtam, hogy pár éve járt először Hollókőn, az Ófalu és a kis fatomyos templom azonnal megtetszett neki, raj­zos inspirációból született meg később ez a festmény. Szíve­sen mutatta be templomi tárla­tán, nemcsak azért, mert Hol­lókő 1987 óta a világörökség része, hanem azért is, mert annyira egyedi, olyan egyénien kedves ez az „istenháza” Pa­lócföldön. Kedvelt tájai, témái között helyet kapott a Dunakanyar, a Balaton, az Alföld. A nógrádi tájat is felfedezte és megsze­rette - Hollókőn. Úgy látszik, ez a vonzalom kölcsönös, mert Balassagyar­maton, a városi könyvtárban nyílik kiállítása decemberben. Losonci Lillának Magyaror­szágon kívül az Egyesült Ál­lamokban, Japánban, Ausztrá­liában voltak eddig kiállításai, Münchenben, Kölnben, Pá­rizsban, Amszterdamban, Tel Avivban szerepelt nagy szak­maié s közönségsikerrel. É rthetően örülünk nógrádi bemutatkozásának és ér­deklődéssel, szeretettel várjuk! Elekes Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom