Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-09-10 / 262. szám

Megyei Körkép 1996. november 9., szombat Enyhült az ítélkezési gyakorlat Dr. Kovács István bíró (Folytatás az 1. oldalról)- Egyebek mellett foglalkoz­tunk a felszámolás eredményé­nek meghiúsításával járó csőd­bűntettel összefüggésben fel­merült jogalkalmazási, jogi ér­telmezési kérdésekkel, foglal­koztunk az utólagos összbünte- tésbe foglalás kérdéseivel, s kü­lönféle eljárásjogi kérdésekkel is. A kollégium személyi javas- lattételi joggal is rendelkezik. Megenyhültek a jogszabályok — A bíróságokat azzal vádolják, hogy liberálissá vált az ítélke­zés. Egyetért ezzel?- Ezzel a megállapítással alapvetően egyetértek, de azt viszont nem osztom, hogy a kriminalitás keményedését a bí­róságnak- róják fel. Az ítélke­zési gyakorlat érzékelhető eny­hülése több tényező eredmé­nye. Az első az, hogy 1989-ben az Alkotmánybíróság a bünte­tőjog szankciórendszeréből ki­iktatta a halálbüntetést. Ennek az lett a következménye, hogy az élet elleni cselekmények te­kintetében az ítélkezési gyakor­lat enyhült. A Legfelsőbb Bíró­ság olyan ügyekben, ahol az el­sőfokú bíróság életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki, ezeket az ítéleteket a büntetés kiszabó részében enyhítette. A másik nagyon jelentős vál­tozást az 1993. évi XVII-es tör­vény hozta. E törvény lényege szerint a vagyon elleni cselek­mények büntetési értékhatárai felemelkedtek. Korábban pél­dául a szabálysértési értékhatár 2 ezer forint volt, 1993. május 15-e után ez 5 ezer forintra nö­vekedett. A kisebb értékhatár 20 ezer volt, ez 200 ezerre nö­vekedett. Az értékhatárok felemelése nem egyszerűen az inflációs hatásoknak az átveze­tése volt, hanem egyértelműen a törvényhozóknak azt a szán­dékát tükrözte, hogy a vagyon elleni cselekmények tekinteté­ben az ítélkezési gyakorlatot enyhíteni kell. Az ítélkezési gyakorlatnak az enyhülését te­hát nem szerencsés a bírákon számon kérni. Gyorsan emelkedik a bűnesetek száma-Az állampolgár úgy érzékeli, hogy az enyhülés nyomán gya­rapodtak a bűnügyek. Valóban több lett az ügyek száma?- Tulajdonképpen igen. A bűnözés, valóban növekszik, 1990-től 1992-ig a bűncselek­mények száma meredeken emelkedett, de 1993-ban és 1994-ben csökkent. De 1994- 95 viszonylatában ismét mint­egy 30 százalékos emelkedés­ről beszélhetünk.- Az ítélkezés enyhülése mel­lett mégis előfordulnak esetek, hogy életfogytig tartó szabad­ságvesztést kell kiszabni. A bíró ilyen esetben hogyan mérlegel?-A mai büntetési rendszer­ben a szabadságvesztés relatív önálló fajtája az életfogytig tartó szabadságvesztés. 1993 óta ezen a területen is változá­sok vannak. Ma, amikor az ítélkező bíró kiszabja az élet­fogytig tartó szabadságvesztést, nyomban meghatározza a felté­teles szabadságra bocsátás leg­korábbi időpontját 15 és 25 év között. A bíróságok általában úgynevezett minősített emberö­lések esetében szabják ki, ami­kor legalább két minősítő kö­rülmény forog fenn és a vád­lottnak az előélete súlyos kifo­gás alá esik. Az utóbbi 2-3 évben az ilyen minősített emberölések száma rendkívüli módon megnőtt. En­nek az a következménye, hogy a bíróságok ma már egyre több esetben mondják ki az élet­fogytig tartó sza­badságvesztést. Ez azért érdekes, mert az Európa Tanács keretében működő Bűnügyi Problémák Európai Bizottsága által szolgáltatott 1990. évi adatok szerint a befejezett szándékos emberö­lések elkövetése miatt kiszabott élet­fogytig tartó sza­badságvesztések aránya Magyaror­szágon volt a legki­sebb. Magyarorszá­gon 1993. január 1- je és 1995. május 20-a között az eljáró bíróságok a minősí­tett emberölési ügyekben 23 vádlott esetében szabtak ki élet­fogytig tartó szabadságvesztést, s ez az ügyeknek a 11.62 száza­léka. 1993-ban 3 ilyen ítéletet hoztak, 1994-ben 16 ítélet, 1995 május 20-áig pedig 4 ilyen ítélet született. Az erőszak ellen szigorúbb a fellépés Nógrád megyében milyen gya­korlat tapasztalható?- A vagyon elleni cselekmé­nyek tekintetében tényleg eny­hült a bíróságok büntetés-ki­szabási gyakorlata az utóbbi egy évben az erőszakos cse­lekmények tekintetében, a me­gyei gyakorlatban viszont egy­fajta szigorodás tapasztalható. Ezt indokolja, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban vál­tak az idős, egyedül élő, magá­nyos emberek áldozattá. Az ilyen bűncselekményeknek az elszaporodása a kellő vissza­tartó hatás érdekében a bünte­tés-kiszabási gyakorlat szigo­rodását indokolja. Úgy ítélem meg, hogy ez a szigorodási ten­dencia az egyes ügyekben egy­értelműen tetten érhető. Ami késlelteti a gyors bíráskodást-A büntetőügyek megnöveke­dett száma, a bíróságok túlter­heltsége okoz-e problémákat?- Óriási problémákat okoz. Az lenne az ideális, ha a vádirat benyújtását követően ésszerű határidőn belül hozhatna a bí­róság ítéletet az ügyben, hogy ne kelljen a vádlottnak fel nem róható időmúlást jelentős eny­hítő tényezőként értékelni, és ne kelljen ezért enyhébb bünte­tést kiszabni. Ami a megyei helyzetképet illeti, azt kell mondanom, hogy a Pásztói Vá­rosi Bíróság ítélkezési gyakor­lata maradéktalanul megfelel az időszerűség követelményeinek, de egészében el lehet ezt mon­dani a Salgótarjáni Városi Bí­róság ítélkezési tevékenységé­ről is azzaí, hogy ott most elég sok kiemelt, nehéz ténybeli és jogi megítélésű ügy van folya­matban. Nagy gond van viszont Balassagyarmaton, ahol három bírói állás betöltetlen. Jelenleg két büntetőbíró működik ezen a bíróságon. Ha a két bírót vesz- szük alapul, akkor az egy főre jutó büntetőügyek száma meg­haladja a háromszázat. Ez óri­ási munkaterhét jelent. A pertartam növekedésének irányába hat az ügyek bonyo­lultsága, az, hogy egyre több a ténybelileg és jogi szempontból nehéz megítélésű ügy, amely hosszadalmas bizonyítást vesz igénybe. Nagyon sok problémát okoz, hogy a vádlottak és időn­ként a tanúk igazolatlanul távol maradnak a tárgyalástól. Az ügyek elhúzódását ered­ményezhetik a hatályon kívül helyezések és a bizonyítás-ki­egészítés elrendelésének a szükségessége is. Jelentős té­nyező az alaptalan elfogultsági kifogás bejelentése is, amely kifejezetten az ügy elhúzásának célzatával történik. Meg kell hogy említsek egy új jogintézményt is, ami adott esetben növelheti a pertartamot. Az egyik utóbbi Be. (büntetőel­járás) módosítás értelmében, ha a nyomozati szakban a hatóság valamilyen tényre nézve szak­értőt rendel ki, és ha ezt az első fokú eljárás során a vádlott vagy a védő kéri, akkor ugyanarra a tényre vonatko­zóan a bíróságnak más szakér­tőt is ki kell rendelni. Nagy gond az is, ha a vádlott szökés­ben van. Elővezetik, ha megtalálják- Ilyenkor mit lehet tenni?- Ha megtalálják a vádlottat, akkor elő lehet vezettetni. Lak­címfigyelőt lehet kiadni vagy szabadságvesztéssel bünte­tendő cselekmény esetén - ez a leghatékonyabb eszköz - elfo­gatóparancsot kibocsátani. Az is gyakran előfordul, hogy a vádlott csak fél év vagy egy év után kerül kézre. Ez egy sok- vádlottas ügyben rendkívüli módon meglassítja az eljárást. Lassító tényező a rendőrható­sági kényszerintézkedések időnkénti eredménytelensége, amikor nem tudják a vádlottat elővezetni, mert nem találják. Nagy gond az is, hogy a szakér­tők túlterheltek. Egy-egy szak- vélemény elkészítése több hó­napot vesz igénybe. Nevetsége­sen hangzik, de néha probléma a bírósági küldemények kézbe­sítése is. S jelentős tényező a fluktuáció és a létszámhiány. Megoldást jelentene a tettarányos büntetés- Büntetőkollégium-vezetőként milyen problémákkal küzd?- Csak egyetlen problémáról hadd beszéljek, a tettarányos büntetés kérdéséről. Gyakorta előfordul, hogy több tízmilliós cselekményért kiszabnak 3—4 évet. Óriási dilemma elé állítja a bírót, hogy 6-8 milliós csalási kárért milyen büntetést adjon. Aránytalanságok tapasztalha­tók az ítélkezési gyakorlatban. A Legfelsőbb Bíróságnak nincs hatékony eszköze a bün­tetés-kiszabási gyakorlat irányí­tására. Ez azzal a veszéllyel jár, és szerintem ez már be is kö­vetkezett, hogy megyénként, bíróságonként territoriális bün­tetés-kiszabási gyakorlat alakul ki. Korábban, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvénysértően enyhének vagy súlyosnak ta­lálta a büntetést, akkor ő vagy a legfőbb ügyész óvást emelhe­tett és a Legfelsőbb Bíróság korrigálhatta a büntetést. Ez a lehetőség azonban a törvényes­ségi óvás kiiktatásával és a fe­lülvizsgálati eljárás bevezeté­sével megszűnt. Pádár András Tanfolyam Salgóbányán az Amerikai Fejlesztési Ügynökség anyagi segítségével Mindenki ott dolgozzon, ahol többletet ad Az ország egyre nagyobb ré­szén fedezik fel a salgóbá- nyai Medves Hotelt. Nem­csak gyönyörű természeti környezete, kedvezőbb árai, szolgáltatásai miatt, hanem azért, mert ideális feltétele­ket biztosít, kedvező hangu­latot teremt a különböző to­vábbképzéseknek, trénin­geknek, műhelygyakorla­toknak. Valószínű ez csábította ide a Solvent Kereskedő­ház Rt.-t, hogy a Lukács János által vezetett Rész- Vétel Alapítvány szakembereinek közre­működésével négy napon keresztül a Solvent teljes vezetői' csapatát megis­mertessék az Alapítvány által kezdeményezett MRP (Munkavállalói Részarány-tulajdonosi Program) Átalakítása a Sikerért (MÁS) projekt­tel, mely szervezet-fej­lesztési és tréningprogram a részvételen alapuló ve­zetés meghonosítására és a tulajdonosi kultúra fej­lesztésére az MRP-s cé­geknél. Szerencsések között- Alapítványunk dolgozta ki a kifejezetten MRP-s cégek számára a MÁS-projektet. Megvalósításához az Amerikai Fejlesztési Ügynökség nyújt anyagi segítséget - értelmezi az előbbieket Lukács János, az alapítvány ügyvezetője. A tá­mogatás elnyerésére pályáza­tot írtunk ki. A huszonnyolc je­lentkező közül kétmenetes ki­választás után három céget, köztük a Solvent Rt.-t válasz­tottuk ki. A négynapos vezetői műhely során az eredményes csapatmunka megteremtése, a belső erőforrások feltárása, az együttműködési készség, ké­pesség fejlesztése érdekében három egymással összefüggő területen együtt dolgozzuk ki a változás programját. Ezek a te­rületek a vevő megszerzése és megtartása, a minőség javítása és a költségcsökkentés. A helyzetkép felvázolásával kezdjük, a közös - mindenki számára elfogadható-jövő­kép kialakításával folytatjuk, amelynek megvalósításáért mindenki elkötelezett tud lenni, majd az első konkrét lé­pések megtervezésére kerül sor a jövő felé vezető úton. Ezzel első lökést kívánunk adni a MÁS-projekt megvaló­sításához a Solventnél - hang­súlyozza Lukács János. Színes tulajdonosgárda- Cégünk a volt Állatforgalmi és Húsipari Szolgáltató Válla­lat százszázalékos állami tu­lajdonból alakult ki. 1993-ban átalakultunk, egyszemélyes ál­lami rt. lettünk, és Solventre változtattuk a nevünket. A cég 1994-ben a privatizáció során száz százalékban hazai magán- tulajdonba került. Ebből a me­nedzsmentet tömörítő Monti- ner Kft. 37.5, a munkavállalói részvényprogramban szerep­lők - a cég valamennyi dolgo­zója - ugyancsak 37.5, a hazai kis és közepes húsipari vállal­kozók pedig 25 %-ban tulaj­donosok. Továbbra is nagyke­reskedelmi cégként, mintegy húsipari szupermarketként működünk, az alapanyag kivé­telével minden szükséges se- gédanyagbt, eszközt biztosí­tani tudunk - hangsúlyozza Fazekas János, a Solvent Rt. vezérigazgató-helyettese, gaz­dasági igazgatója, majd így folytatja: - Piaci részesedé­sünk 30-35 %, 120-130 fővel dolgozik a vállalat, árbevéte­lünk jelenleg 2 milliárd, 434 millió forint az alaptőkénk. Nógrádból a Karancshús és az Ipolyhús kiemelt partnerünk. Á privatizációhoz százmillió forint egzisztencia-hitelt vet­tünk fel. 1994-ben még jelen­tős veszteségünk volt, 1995- ben már nyereségessé váltunk, az idei évet is ezzel zárjuk.-Mit vár a mostani válla­latvezetői műhelymunka után következő gyakorlat eredmé­nyétől?- Őszintén hiszek abban, hogy érezhetően javul a csa­patmunka, hosszabb távon lé­nyeges változás következik be működési kultúránkban, min­denkit ott sikerül bevonni a munkába, ahol többletet tud adni a csoport teljesítményé­hez. Ezen kívül egyenletesen növeljük piaci részesedésün­ket, nyereségben pedig elérjük alaptörzstőkénk tíz százalékát. Előkelő referencia- Az előbbiekhez ad nagy se­gítséget a Rész-Vétel Alapít­vány, melynek MÁS-projekt- jéhez kiváló referenciákkal (Coca-Cola, Pannon GSM, Mól Rt., Budapesti Vegyi Mű­vek, Tungsram GE és még vagy negyvenöt cég) rendel­kező szakemberek csatlakoz­tak. Venesz Károly A program résztvevői Salgóbányán BŰNMEGELŐZÉSI SZOLGÁLAT NOGRAD MEGYEI RENDOR-FOKAPITANYSAG Négyszázhúsz gyerek ismerkedik a D.A.D.A. programmal Gyermekkori bűnmegelőzés A rendőrség a bűncselekmé­nyek felderítése, a közrend, közbiztonság fenntartása mellett fő feladatának tekinti a bűnmegelőzést is. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitány­ságon 1991-től önálló Bűn- megelőzési Szolgálat műkö­dik. A szolgálat célja, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeit vonja be a bűnmeg­előzésbe, hiszen csak a társa­dalommal közösen lehet ha­tékonyan fellépni a bűnözés ellen. A bűnmegelőzési feladatok között központi helyet foglal el a család-, gyermek- és ifjúság- védelem. S mivel senki sem születik bűnözőnek, a bűnözői életforma tanult viselkedés, ép­pen ezért lehetőség van a kó­rossá vált magatartásformák ki­fejlődésének megakadályozá­sára. Ebbe a folyamatba leg­jobb minél előbb, már általános iskolai korban beavatkozni. Ebből a célból jött létre 1992-ben a rendőrség bizton­ságra nevelő általános, iskolai programja, a D.A.D.A. Ez a mozaikszó a dohányzás, alko­hol, drog, AIDS szavakból te­vődik össze, s jól foglalja egy csokorba a korunk fiataljaira leselkedő legnagyobb veszé­lyeket. A személyiségfejlesztő, helyes önértékelésre nevelő, önbecsülést építő programban osztályfőnöki óra keretében egyenmhás rendőrök oktatják az ezzel kapcsolatos tananya­got. A jelenlegi tanévben a me­gye 7 általános iskolájának 16 osztályában 420 gyermek vesz részt a D.A.D.A. oktatásban. A középiskolások számára BM osztályfőnöki órák keretében ad segítséget a rendőrség, hogy a fiatalok ne váljanak bűncse­lekmény áldozatává, bűnelkö­vetővé, szenvedélybeteggé, ká­bítószer-fogyasztóvá. A Bűnmegelőzési Szolgálat folyamatosan figyelemmel kí­séri a közterületeken, közössé­gek számára nyitva álló objek­tumokban elkövetett erőszakos, garázda jellegű, továbbá va­gyon elleni bűncselekmények alakulását. Javaslatot tesznek és ajánlásokat dolgoznak ki ezek megelőzésére. A szolgálatnak amellett, hogy meg kell ismertetni a bű­nözés elleni védekezés haté­kony és törvényes módjait, az ezt szolgáló lehetőségeket és eszközöket, az emberekkel is meg kell értetni, hogy minden­kinek kell tennie valamit a tol­vajok és betörők ellen. A bűnmegelőzési törekvése­ket foglalja össze a már sokak által ismert „Nógrád biztonsá­gáért” társadalmi program. E program keretében a szolgálat a bűnmegelőzési munka segíté­sére a Nógrád Megyei Terület- fejlesztési Tanácshoz pályáza­tot nyújtott be, amire a tanács több mint 10 millió forint tá­mogatást szavazott meg. Ez nagyban segíti a kitűzött célok elérését, ám nem pótolja az ál­lampolgári önkéntes segítőket, akiknek önzetlen munkájára továbbra is szükség lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom