Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-05 / 258. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1996. november 5., kedd Bojtorjánban a helyzet fokozódik A történet 1994 őszére nyúlik vissza, amikor az önkormány­zati választásokra készülődött egész Bojtorján lakossága, de még inkább készülődtek a pár­tok és természetesen a függet­len szakértő politikusok is. Madarassy Egon, aki poli­tológus, történész és független közíró, szintén keverte a kár­tyát. Becserkészett majd’ min­den főpolgár-jelöltet, hasznos tanácsokkal látta el őket, így aztán bárkit is választottak meg a polgárok főpolgárnak, Egon királycsinálónak számí­tott. Történt, hogy az egyik in­tézményben megüresedett az igazgatói állás. Madarassy úgy gondolta, nincs alkalma­sabb ember a direktori állás I betöltésére, mint ő. Azt várta, hogy Bárányhajtó Pál (akit közben megválasztottak főpol­gárnak) megkeresi öt és re­megő hangon kéri, hogy adja be pályázatát a direktori állás betöltésére. Szerencsétlen Bá- rányhajtónak fogalma sem volt az egészről, neki senki nem mondta, hogy Egon mit akar. Pályázatot nem adott be, így Egon igazgatóságának még az esélye is elúszott. Itt kezdődött a probléma, mert mindezért, no meg más apró­ságokért (Rozsés Orbán kine­vezéséért az alpolgári székbe) Bárányhajló a felelős. Mada­rassy gondolt egy nagyot és létrehozta a Honpolgári Ka­rika nevű szervezetet. Ez több szempontból is jó ötlet volt: in­tézményesítheti a Bárányhajtó elleni támadásokat, másrészt a Karika a következő választá­sokon független polgári kari- \ kaként inaüímt, még a látsza-1 következő ciklusban holmi pártérdekek fogják meghatá­rozni a település sorsát. Már csak a Karika személyi össze­tételét kellett jól megválasz­tani. Ez könnyen ment, mert egy főpolgárnak mindig van­nak ellenlábasai, jóakarói, meg hát egy szaktekintély mindig vonzza maga köré az embereket. így került be a csapatba Rikász Muki, aki költő és újságíró is egyben. Jól jöhet még, ha az eszméket egy újságban is meg lehet szellőz­tetni. Krajcáros Muki szintén oszlopos tagja a csapatnak, jó tanácsokat ad, hiszen koráb­ban elnöke volt a bojtorjáni Művbüvkörnek. Sajnos le­mondott, mert a tengernyi problémát O sem tudta megoldani és a partvonalon túlról különben is könnyebb jó tanácsokat osztogatni felelőt­lenül. Zagyvásy Oszkár szin­tén csügg Madarassy ajkán, igaz, nem szótlanul, tevékeny­sége nagyon fontos, mert a bojtorjáni értelmiség nagy ré­sze tagja az Érdekvédelmi Csapatnak. A Karikának van még néhány sértett ember tagja, de őket nem érdemes név szerint megemlíteni. (Ér­dekes, hogy mind a négy emlí­tett személy felesége egy bizo­nyos iskolában dolgozik, ame­lyik iskola legjobban tiltako­zott egy új iskola építése ellen. De ez pusztán a véletlen műve.) A stratégia az, hogy támadást kell indítani Bá­rányhajtó és Rőzsés ellen, tel­jesen mindegy, hogy mit mon­danak, annak az ellenkezőjét kell mondani. Ez több szem­pontból is hasznos: egyrészt hátha tudnak olyan politikai kavalkádot előidézni, hogy a Föpolgárék megbuknak, ami szerintük igencsak kívánatos lenne, másrészt folyamatosan a felszínen maradni, ami a kö­vetkező választásokon a köz- ismertség szempontjából igen hasznos lehet. Az sem mellé­kes, hogy így lehet a pártokba vetett hitet csökkenteni azáltal, hogy a civil szerveződéseknek kell politikai szerepet vállal­niuk, mert ez biztosítja a füg­getlenséget. Madarassy is tel­jesen független. bár kezdetben Magyar Szocialista és Mun­kás, majd Magyar Demokrata, ezután Szabad Demokrata, Független, Független Gazda­jelölt, majd ismét Magyar Demokrata lett. Próbálkozott a Kereszteseknél is, de pechje volt, mert akkor éppen keresz­tespárti. volt a nemzetbizton­sági tárca nélküli ministráns. A „karikás” megoldás azért jó, mert civilként egy Karika­tagnak biztosított a teljes füg­getlenség. Egon egyébként mindennel próbálkozik, ami­nek botrány szaga van, legyen az oktatási intézmény elleni fellépés, aláírásgyűjtés, vagy az önkormányzati pártok arra való buzdítása, hogy ne fogad­ják el a költségvetést. A békés polgárok riogatása sem áll tőle messze, azzal, hogy a két bajkeverő Bojtorján élén, csődbe viszi a települést a mérhetetlen eladósítással. Az nem zavarja Madarassyt, hogy ez idáig egyetlen fillér köl­csönt sem vett fel Bojtorján, igaz, kemény megszorító in­tézkedések révén. Kísérletei rendre kudarcba fulladtak, de őt ez nem keseríti el, szabad­idejét (van neki bőven, mert nem dolgozik sehol) azzal tölti, hogy szembe állítson mindenkit mindenkivel. Mele­gedni az újság szerkesztősé­gébe jár, ahol a már korábban említett költő és műfordító is dolgozik, aki korábban a má­sik újságnál volt. Itt ötlik ki közösen a jobbnál jobb gondo­latokat, botrányokat. Újabban mást is használ Madarassy eszközként a cél érdekében: Dr. Jogászt, aki sértett ember lévén serényen súg, jó ötlete­ket ad, valamint egy bizonyos Gyarmati H. nevű ismeretlent, aki szintén szívén viseli a tele­pülés gondjait. Gy. H.-t időn­ként az igazság bajnokának is szokták nevezni a városban. Azt is beszélik, hogy az is­meretlen Gy. H. tagja Bojtor­ján önkormányzatának, amit magam részéről is nehezen hi­szek el, mert miért ne vállalná fel egy képviselő a saját véle­ményét. Bár, ha visszagondo­lok egy korábbi cikkre, amely az újságban jelent meg, olyan részletesen tudósít Gy. H., hogy már feltételezi az ember, hogy képviselő írta, annál is inkább, mert vendég nem is volt jelen a testületi ülésen. Madarassynak egyébként vál­tozott a stratégiája, mert a nyári szünet után még nem jött ki a napra, de továbbra is be­dolgozik különböző orgánu­moknak, szaktanácsot ad az újságnak, és természetesen ke­veri a lapokat. Szócsöve töb­bek között a már említett Gyarmati H. is. Madarassy szebb napjaiban elismert me­gyei szintű politikus volt, mára azonban olcsó botrányhőssé degradálódott. Tőzsér Zsolt bojtorjáni független közíró Kerekes László: Negyven éve ugyanazokkal a gondolatokkal élek Nem a politika, a tisztesség minősít 1957 és ’60 között Balassagyarmaton négy nagyobb megtorlási per volt. Az egyikben négy gimnáziumi tanárt és egy középis­kolás fiút vádoltak meg. Ez utóbbi diák volt Kerekes László. Ismerős ez a név Nőgrádban. Később ugyanis Kerekes László Salgótarjánban grafikus, népművelő, a hetvenes években pedig a József Attila Megyei Művelődési Központ igazga­tója volt. Közvetlen és szóki­mondó ember. Ma a Művelő­désig és Közoktatási Miniszté­rium főosztályvezető-helyet­tese.-Minden, ami '56 után tör­tént ebben az országban, ezer szállal kötődik a forradalomhoz - kezdi a beszélgetést. Elmeséli saját sorsát a gyar­mati Balassi Bálint Gimnázi­umtól a kiváló oklevéllel el­végzett dekoratőr „kényszeris­koláig”, a megyei „főnépműve­lői” poszttól, majd a zánkai kí­sérleti „összművelődési” in­tézményvezetéstől a miniszté­riumig. Ám nem kis öniróniá­val arra kér, hogy ezekről ne írjak: ha ki akarná adatni em­lékiratait, azokat ő maga írná meg.- Van viszont ’56-ról az éle­tet a megszokottnál árnyaltab­ban szimbolizáló történetem. Pontosabban egy költeményé - mondja. Salgótarjánban, a garzonhá­zon van egy márványtábla. Pa- lócz Imrének állít emléket, aki a hetvenes évek elején a városi pártbizottság titkára, majd első titkára volt. Erre a táblára egy részletet véstek fel Varga Lajos Salgótarján című verséből, amely 1974-ben megjelent a Nógrád megyei és kemerovoi költők Találkozás című antoló­giájában is. A költemény a vá­ros modem fejlődésének őszinte köszöntése. Palócz Imre - aki emlékeim szerint egy jó szándékú, tisztességes mérnök­ember volt - sokat tett ezért a fejlődésért. A kapcsolat ennyi­ben nyilvánvaló. Pedig Varga Lajos, a gyarmati ’56 utáni, ne­vezzük így, értelmiségi per fő­vádlottja volt és egy-két évre börtönbe is került emiatt. Sza­badulása után egy iskolaszer- gyártó vállalat raktárosa volt, s csak a hetvenes években tanít­hatott újra. Egyébként osztály- főnököm volt a Balassi gimná­ziumban és megtisztelő, hogy máig a barátomnak tudhatom. A történet, noha pikánsnak tű­nik, mégsem az. Hiszen a vers is tisztességes rajongásból szü­letett és az emléktáblát is jó szándékú gondolat hozta létre.- Ennek a pernek volt ön is a vádlottja?- Igen. Mint mondtam, ez az értelmiségeik, a tanárok pere volt, és úgy tűnik, „kellett” egy diák is hozzá.- Az, hogy pont mi kerül­tünk a vádlottak padjára, csu­pán feljelentőink „jóindulatá­nak” köszönhettük. Később elejtették a vádat ellenem. A perből mindössze annyi károm származott, hogy egy jó darabig nem kerülhettem egyetemre, fő­iskolára.-Érdekes belegondolnom, ha az értelmiség szokványos út­ját járom, biztosan sok minden könnyebb lett volna. Ám azt hi­szem, mert tapasztaltam, hogy a jó szándék méltó akarattal, ambícióval a politika szellőitől függetlenül is elérheti céljait. Negyven éve ugyanazon elvek alapján és gondolatokkal élek. Csak a történelem az, amely időről időre másképp minősíti ezeket. (cha) Salgótarján és környéke gazdasági fejlődésének tényezői a jövő tükrében (5.) Világszínvonalon az ötvözetgyártás Az egykori ferroszilíciumgyár A medence egyik patinás gyá­rát létrehozó részvénytársaság 1937-ben alakult. Alapítói: Ri- mamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., Csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt., MÁVAG és Salgótarjáni Köszénbánya Rt. Megalapítá­sát a hazai ipari igények tették szükségessé, de fontos és nagy reményekkel kecsegtetett már akkor is az exportra termelés a nyugati országok felé. Az ország első vasötvö- zetgyárát Zagyvarónán, a vízvá­lasztói erőmű közvetlen szom­szédságában, az SKB Rt. ellen­őrzésével 1938 elején kezdték építeni, és 1939 februárjában már üzembe lépett. A hely megválasztásánál döntő té­nyező Zagyvaróna telephely, mert az SKB Rt. vízválasztói erőműve biztosította az ötvöző­anyag-gyártáshoz szükséges je­lentős mennyiségű villamos energiát, kedvező volt a vízellá­tás és a jó stratégiai elhelyezést nyújtó hegyek övezte vidék. Csupán a kedvezőtlen nyers­anyag- és készáru-szállítási adottság nem indokolta a telep­hely-kiválasztást. Á gyáralapítás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A 100-150 dolgozóval induló gyár 150-170 t ferroszilíciumot ter­melt havonta. A II. világháború után lényegében csak 1948-ban indulhatott a gyár helyreállítási munkája, és 1948 augusztusá­ban csapoltak először a felsza­badulás után. A termelés és a műszaki technikai színvonal dinamiku­san fejlődött és 1952-53-ban már három új kemencével bő­vült termékskálával üzemelt. Az országban először itt dolgoz­ták ki és alkalmazták a kemény­fémek csiszolására alkalmas bórkarbid gyártási módját. Je­lentős kísérleteket folytattak a ferrokróm előállítására, a szar­vaskői verlit titántartalmának hasznosítására. A vasötvözet- gyár az elmúlt évtizedekben je­lentős korszerűsítésen, fejlesz­tésen ment keresztül. Megépül­tek: új rakodótér, II. sz. hűtő- csarnok, központi vezérlőterem, 5400 kVA transzformátor-, nikkel- és vasércfeldolgozó csarnok, pemyeleválasztó, Gyula-rakodói nyersanyag-, készlettermék-tároló és forgal­mazó telep (Nógrádi Szénbá­nyák támogatásával) stb. A gyár hazai igényeken túl exportra is termelt. Áz ötvöző anyagok minősége mind a ha­zai, mind a külföldi cégeknél közmegelégedésnek örvendett. Keresett exportcikk volt külö­nösen nyugati piacokon (Auszt­ria, Németország, Dánia). Az ország első és egyetlen ilyen gyára nagy jelentőséggel bírt, s ez fokozta a salgótarjáni ipar­medence országos és nemzet­közi megbecsülését, jelentősé­gét. A gyár sikeres üzemvitelé­hez hozzájárult a villamosener- gia-ellátás rendkívül kedvező és gazdaságos feltételrendszere. Villamosenergia-ellátását a vízválasztói erőmű oldotta meg. Az ötvözetgyár, mint a me­dence legnagyobb energiafo­gyasztója, nagy fajlagos ener­gia-ráfordítással dolgozott. Évenkénti 80-100 millió kwó villamosáram-felhasználás mel­lett 14-17 ezer kwó/t fajlagos energiát fogyasztott 1 t FeSi előállításához. A villamos energia tehát döntő tényező a gyár termelési költségében. Erre csak jól elő­készített és olcsó villamos áram lehet alkalmas, melynek árstabi­litása nem veszélyezteti a FeSi- termelés gazdaságosságát és biztonságát. (Folytatjuk) Dr. Bocsi Ottó okleveles bányamérnök Köztudott, hogy az egészséges életmód egyik fontos alapelve a test folyamatos karbantartása. Bizony, így van ez az autókkal is, ezért érdemes most olajat cserélni a Toyota-szervizekben! Önnek mindössze az olaj árát kell kifizet­nie, mi altjuk a csere munkadíját, és a Toyota karbantartási eló'írások szerint még egy olajszűrő' beszere­lésével is meglepjük Önt! Sőt, ha már olajat cseréltet, miért ne nézetné át Toyotáját tetőtől talpig, teljesen ingyen? Az ötéves évfor­duló alkalmából ötféle vizsgálat­csoportot, összesen 26 vizsgálatot végzünk el autóján. Hiszen fő az egészség - a Toyotáknál is! ■(joyotAi éftü TOYOTA november 1-30-ig fékteszt: fékbetétek és fékpofák ellenőrzése, féktárcsa-, fékdob-, kézifék-beállítás, fékrendszer-ellenőrzés „alsó ellenőrzés": futómű, gömbcsuklók, kormánymű ellenőrzése, karosszéria- és alváz-, valamint kipufogórendszer-átvizsgálás I fényszórók és világítótestek ellenőrzése és beállítása ékszíjak, akkumulátor és szélvédőtisztító berendezések állapotvizsgálata folyadékszint-ellenőrzés: motorolaj, sebességváltó-olaj, differencialmű-olaj, hűtőfolyadék, akkumulátorfolyadék, szervokormány-olajszint, fékolaj, tengelykapcsoló-olajszint vizsgálata 3 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA <S?> TOYOTA Bízhat a jelben • KAKUK JÓZSEF MAGYAR-OSZTRÁK KFT 5100 Salgótarján, Tóstrand Tel.: 06-32-430-646

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom