Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
4. oldal Emlékezés - Interjú 1996. november 1., péntek Üzen a múlandóság Hervatag koszorúk, friss sírhalom, mellette reszketeg fekete ruhás. Szinte csak árnyék. Keze tétován mozdul, a fejfát markolja. Magába süppedt, pár napja előtte omlott össze egy világ. De jön a holnap, s a gyászoló újra tanul élni: beszélni, bizakodni, nevetni. A fájdalom megedzi: minél többször zarándokol el a sírhanthoz, úgy enyhülnek gyötrő érzelmei. S felvirrad a nap. mikor újra megtalálja a szépet: észreveszi, hogy az egyik síron már kinyíltak a tulipánok. Szót vált a kútnál sorstársával, megnyugtatják a szenvtelen hangók. A temető már nem zaklatja, csendélete azt üzeni, az élőkre sokat, nagyon sokat kell gondolni. Halotti urnák, sírlelőhelyek Ságújfaluban Krisztus előtt ezer évvel A régi temetők, temetkezési helyek nemzeti értékek. Leleteik - emlékek az utókornak - múzeumokba vándorolnak. A szécsé- nyi Kubinyi Ferenc Múzeum kiállítási anyaga három éve Ságújfaluban lelt tárgyakkal gazdagodott. Véletlen müve volt az akkori szenzáció.- Az óvodánál pincét építettünk, s a földmunka során bukkant elő a vájatból az első, majd a második, harmadik edényféleség. A későbbi vizsgálatok során derült csak ki, hogy 2500-3000 évvel ezelőtti halotti urnákat és más tárgyakat „talált” az ásógép - eleveníti fel a felejthetetlen pillanatok:? Szentes Attila, a falu polgármestere. A lakosok, köztük a faluszépítő és művelődő egyesület lelkes tagjai lázas izgalommal adták tovább a hírt: a régészek szerint késő bronzkori, Krisztus előtt ezer évvel kialakult temetkezési hely rejlik a föld gyomrában. Az urnák, edények egy részét a közelmúltban, a Kubi- nyi-Prónay-kastélyban megnyílt helytörténeti kiállításra „kölcsön kérték” a ságújfalu- iak, így még egy ideig láthatóak. Ez volt a második múltbeli „utazás” a faluban. Több mint két évtizeddel az első, az avarkori sírlelőhely 1968-70-es években történt feltárása után. Akkor szintén igen értékes - többnyire rézből készült - tárgyak kerültek felszínre. Feltehetően mezőgazdasági munkálatok szolgáltatták a véletlent, minek köszönhetően budapesti múzeumokba vándoroltak a kultikus eszközök. A falubeliek szívesen eljátszadoznak azzal a gondolattal, milyen szép is lenne, ha egyszer folytatódnának a feltárások. Csakhogy túl sok a „ha.” Ez a munka ugyanis olyan sok pénzt emésztene fel, amennyi most, úgy tűnik, nincsen. Másrészt az sem fokozza a lelkesedést, hogy a felszínre hozandó rejtett kincsek ném maradhatnának a lelőhelyen. A magyar állam - érthetően — biztonságba helyezné, és - nem utolsósorban - nagyobb közönség elé tárná eleink, a múlt felbecsülhetetlen értékű emlékeit. Míg éltél, fogtad a kezem ... Elhunytak a világháborúban - El nem feledettek Holtak száma ismeretlen Hazai földben temessetek el! - óhajtja az ember. Sok-sok mostoha sorsú elhunyt mégis idegenben tér végső nyugovóra. Sebtében mélyített gödrökben, vérfoltos ruhában. A második világháború poklára tömegsírok tucatjai emlékeztetnek a tarjáni temetőkben. Elnyomók és elnyomottak katonái sokszor egy helyre kerültek: a halál egyenlővé tesz. Somoskőújfalu, régi temető: kétszer ötméteres nyughely, magyar, német, orosz, román katonák földi maradványaival. Somoskő, régi temető: két tömegsírba székelyeket, németeket temettek. Húszat? Harmincat? Nincs pontos adat. Salgóbánya - Zagyvapál- Talva (felső temető), Baglya- salja: egy-egy szovjet tömegsír. Nem tudni, hány halottal. Salgótarján, régi központi temető: román katonák sírja, számuk ismeretlen. Ugyanitt található tizenhat német katona névvel ellátott sírhelye is. Utóbbiakat évente látogatják leszármazottaik, Somoskőújfalun idős asszonyok gondozzák a katonasírokat, s minden egyéb helyen a városgazdálkodási üzem dolgozói törődnek a magyar és idegen áldozatok nyughelyeivel. S hogy is lenne közöttük akár egyetlen olyan, ahol halottak napján ne virítana pár szál virág, ne lobbanna fel néhány gyertya, mécses fénye? Szél elfújja a ködös homályt, feledést, s az élők lelkében feltámad az emlékezés. Emlékezzünk régiekről, elmúlt idők fiairól, kiket halál ragadott el. Virág, gyertya sírhalmukon, fénypompával áradozzon! Virág, gyertya, fényáradat köszöntse a halottakat! Oláh János Temetöjárási rend Salgótarjánban, a régi és az új központi temetőben november 1-jén, pénteken este 7 óráig lesz ügyelet, de a kiskapukat ezen túl is nyitva tartják - kaptuk a tájékoztatást a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.-tői. A várható nagy gyalogos forgalom miatt ezekbe a sírkertekbe még a rokkantkocsival is csak délig engedélyezik a behajtást. Kérik, hogy aki csak teheti, hagyja otthon gépkocsiját. A többi tarjáni temetőben nincs látogatási korlátozás. Kérik a látogatókat, hogy üres urnafülkében ne égessenek gyertyát, mert a maradványok eltakarítása meglehetősen nehéz. A VGÜ Kft. valamennyi umafal és feszület elé homokágyat telepít, hogy az emlékezés gyertyáit lehetőleg itt égessék el. Minden temetőben érdesítő- fagymentesítőt helyeztek el. Fejfák, virágok, fények A temetők élő emlékezetének neszező félhomályában összeér a lelkünk. A novemberi széllel libbenő gyertyafényben alázattal érintjük arcunkkal elevenek és holtak találkozásainak határkövét, a helyet, ahol mindenki a saját emlékműve marad. A halál végső kiűzetés a halhatatlanságba. Az ember elfordulásának kényszere, elindulásunk pillanata, ahonnan visszafelé minden változ- hatatlan. Semmi nem ismételhető. De a nem-felejtések végtelenített filmjének képeiben visszatérnek életünk összegyűlt, összetorlódott emlékei. Május volt. A legszebb hónapja az évnek, amelyben az ifjú szerelmesek életigenlő varázslatára nyílnak a virágok. Ünnepre készültünk. Ezeken a hasábokon az anyaszívek mindig nyitott kapuiról írtam jegyzetet, amelyek a tékozló fiúkat éppúgy visszafogadják, mint a keblet dagasztó utódokat. Azt üzentem: nekünk, mindenkori gyermekeknek legyen belső hangunk visszaadni az életünk során kapott őrző melegséget. Másnap, anyák napja reggelén a karjaimban halt meg az anyám. A felmagasztalt anyaszív két perc alatt becsukta kapuját. SJetünk csöndje, bánata § 1 'és fájdalma uralja a te- metők békéjét. Lehajtott fejek, imára kulcsolt kezek, fájdalmat enyhítő fohászok, gyötrelemből kiszabadult sóhajok. Az ítéleteket nem ismerjük. „ Uram, bocsásd meg..." - ismétlik az élők önmagukért is. A fejfák halvány csillogása, a virágok ünnepi fehérsége, a gyertyafények gyásza a halál tényének megfordíthatatlan szentélyébe örök nyugodalmat üzen. Mindannyiunknak, akikre mindig emlékezünk. Szülőkre, testvérekre, gyermekekre. Hűséges társakra, igaz barátokra. Az erőszakos halál áldozataira. Hőseinkre, harcostársainkra a barikád mindkét oldalán. Minden ismerős és ismeretlen embertársunkra, akiknek pihenése a jelent túlélő híd, múltunk és jövőnk között. Az Ember, a csodálatos közvetítő megtette a kötelességét. Az élők oszthatatlan felelőssége, hogy megbékülő szívvel magukhoz emeljék a hétköznapok új és tisztább értelmét. ~r falottak napján szelíd Ë—J békesség árad a vi- J. Â. lágra. Egymás kezét talán keményebben szorítva indulunk vissza a bánat mély boltíve alól, a magunk gyökeréhez. A küzdés folytatódik. Hátunk mögött, mint kialudt gyertyák, virrasztónak a temetők jegenyéi. Demus Iván Csökkenő termékenység, magas halandóság - Kevesebben lakunk Nógrád megyében is ✓ Elünk és meghalunk (Folytatás az 1. oldalról)- Visszatekintve, mondjuk, az 50-es évekre, mi volt az az említésre, vagy figyelemre méltó körülmény, ami kedvezően hatott a társadalmi-gazdasági, ezen belül a népesedési folyamatokra?-Mindenekelőtt az egészen más politikai, gazdasági helyzet: nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a megye gazdasági szerepe felértékelődik, politikai-társadalmi súlya megnő az 50-es években. A „széncsaták hősei” korszak kifejezetten jól jön Nógrád megye számára, mert az életminőségben látványos fejlődést hoz. A bányász, a kohász lényegesen jobban keres a más szakmabelieknél, és súlyuk a megye ipari létszámában - sőt mondhatjuk, hogy a megye gazdaságában - meghatározó volt. A viszonylag magas fizetések - és következésképpen a nyugdíjak- mintegy létbiztonságot és a családtervezés szempontjából is megnyugtató hátteret teremtettek. 1950-től lett Salgótarján megyeszékhely, különösen az ipar fejlődik, a gazdaság egésze is prosperál. Mindez például pozitív vándorlási egyenleget eredményezett, és - mint már utaltam is rá - más szempontokból is hosszabb távon kedvező hatást gyakorolt a népesedési folyamatokra.- De nem olyan hosszú időre, hogy a 80-as évek elejétől ne következett volna be a megye népességének a természetes fogyása. Ennek is nyilvánvalóan több összetevője van. Hallhatnánk ezekről?- Valóban, a halálozások száma a megyében 1982-től meghaladja az élve születésekét, tehát azóta természetes fogyás következett be. Ezen belül különösen a halálozási arányszám romlása idézi elő a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulását. A halandóság az országoshoz hasonlóan a megyében is az 1960-as év közepéig javult, azóta romlik és az utóbbi években magas szinten stabilizálódott. Már csak két megyében rosszabb a helyzet a nógrádinál. A várható átlagos élettartam a megyében élő férfiaknál 63-84 év, a nőknél 74-82 év, az országos átlag a férfiak körében egy teljes évvel több, és a nőknél is valamivel magasabb.- Az-közismert, hogy Nógrád megyében igen jelentős a munkanélküliek száma és aránya, nőtt az elszegényedés, megváltozott az életvitel is. Ennek milyen szerepe lehet a halálozási okok között?- Az elmúlt 25-30 év alatt bekövetkezett halálozási arány- szám-növekedést fele-fele arányban okozta a korösszetétel-változás, vagyis a népesség elöregedése és a tényleges halandóságromlás. Ha korcsoportonként vizsgáljuk a halálozások változását, akkor egyértelművé válik, hogy csak bizonyos korcsoportokba tartozóknál romlott a helyzet, másutt javulás, illetve stagnálás történt. A csecsemők, kisgyermekek és a fiatal, 30 év alatti felnőttek körében továbbra is javulás mutatkozik, a 30-59 éveseké erősen romlott, a 60 éveseknél és idősebbeknél pedig nem módosult számottevően. A változás a férfiaknál sokkal egyértelműbb, mint a nőknél. A halandósági többlet kialakulásának több mint nyolctizedét három haláloki csoport.okozza: a keringési rendszer megbetegedései, a daganatok és az erőszakos halálokok. A munkanélküliség megjelenése, az életkörülmények és az életvitel megváltozása mint haláloki tényező még - az ilyen szempontból eltelt rövid 5-6 év alatt - egyértelműen nem mutathatók ki. Nem tartozom azon emberek közé, akik az életmód változásából messzemenő következtetéseket vonnak le a népesedési folyamat alakulására, hangsúlyozom, erre jóval több időre lenne szükség.-A népességalakulást befolyásoló másik fontos tényező a halálozásokon, pontosabban a halandóságon túl a termékenység. Hogyan, és főleg milyen okok következtében alakult ez?-A termékenység lényegében már a század eleje óta csökken, de úgy, hogy a mérséklődő tendenciát ciklikusság kíséri. A születések' évi száma ugyanis erősen hullámzik: bizonyos időszakokban hullámhegyek alakulnak ki a megszületett nemzedékek létszámában, ezeket aztán mélypontok, hullámvölgyek követik. A második világháborút követően két nagy hullámhegy volt, az 1950es évek elején és az 1970-es évek közepén. Az első, amit Ratkó-korszakként emlegetnek, azzal függött össze, hogy a magyarországi születésszabályozásban hagyományosan jelentős szerepet játszott a művi vetélés, és ekkor ennek megszigorítása néhány évig rendkívüli születési többletet eredményezett.- Tehát az első korszakban a lánynak szülni dicsőség volt, az asszonynak meg kötelesség. Mi történt a 70-es években, milyen okai voltak az újabb születési hullámhegy kialakulásának?-Az 1970-es évekbeli születési csúcsidőszak kialakulása leginkább két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy szülőképes korba kerültek erre az időszakra az 1950-es évek elején született nagy létszámú női korosztályok, a másik ok pedig az 1973. évi népesedéspolitikai intézkedéssorozat. Mindkettő hatása csak rövid ideig tartott, 1976. óta ismét mérséklődő az élve születés. Bebizonyosodott, hogy csupán központi döntésekkel, adminisztratív eszközökkel tehát nem lehet hosz- szabb távon befolyásolni egy olyan folyamatot, ahol elsősorban az egyéni döntések és magatartások a meghatározóak. Márpedig, ha egy ország elér egy fejlettségi, akár egy közepes gazdasági fejlettségi szintet is, akkor megnő az emberek igénye az élet javai iránt. Ahhoz pedig, hogy egy magasabb életszínvonalat elérjünk, vagy - mint jelen esetben - az elért életszínvonalat úgy, ahogy megtarthassuk, ennek sokak szerint akadálya a nagyobb gyermekszám. Ezt támasztja alá például a legutóbbi országos felmérés is, amely szerint az egygyerekes háztartások egy főre jutó nettó jövedelme a gyermektelenekének 84 százaléka, a kétgyermekeseké a 71 százaléka, a három- és több- gyermekeseké pedig mindössze a fele. Egyébként az élve születések száma az országoshoz hasonlóan változott megyénkben is. A termékenység nagysága szerint rendezett rangsorban a megyék között közepes helyet foglalunk el, és az utolsó három évben egy-két tizeddel az országos átlag fölött vagyunk az ezer lakosra jutó élve születések számát tekintve.- Tükröz-e a megyeszékhely népmozgalma a megyéhez vagy országos tendenciákhoz képest jelentős eltéréseket, vagy különös sajátosságokat, és várható- e valamilyen demográfiai változás a közeljövőben?-Gazdaság- és társadalomstatisztikai megfigyelés és elemzés szempontjából Salgótarjánt sem a megyével, sem más településekkel nem érdemes összehasonlítani - legfeljebb más megyei jogú városokkal -, hiszen egészen más, sajátos funkciókkal, eltérő szerepkörrel rendelkezik, így az ilyen esetleges hasonlítgatások téves következtetésekre vezethetnek. Salgótarján például mindig nagyobb vonzáskörzeti szerepet töltött be, mint más megye- székhelyek. Más városaink - kisvárosaink - szerepe is más működésük jellegét tekintve. Tehát óvatosan kell bánni az összehasonlításokkal. De, ha már kérdezte: a megyén belül Salgótarján népmozgalma any- nyiban tükröz sajátosságokat, hogy egyrészt a pozitív vándorlási egyenleg, másrészt a közigazgatási változások eredményeként 1981-ig még nőtt a lakónépesség, azt követően csökkent. Emlékeztetőül: a közigazgatási változás azt jelentette, hogy Baglyasalját 1950-ben, Zagy- vapálfalvát 1961-ben egyesítették Salgótarjánnal. Végezetül, hogy milyen demográfiai változások várhatók, arra vonatkozóan becslésekkel ugyan nem rendelkezünk, de valószínűsíthető, hogy gazdasági fellendülés nélkül nem várható a jelenleginél kedvezőbb demográfiai helyzet. Baráthi Ottó ÉV Az looo lakosra jutó Élveszi: iletés Halálozás Nógrád megyében országosan Nógrád megyében országosan 1970 15,* 14,7 10,9 11,6 1975 18,1 18*1 11,7 1M 1980 1M 15,9 1*,9 13,6 1985 11,8 1*,* 13,9 14,0 1990 12,0 i*,i 14,6 14,1 1995 11,2 10,9 IS,Z 14,1
