Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-20 / 271. szám
© ENERGIA A Tarjánhő Kft. és a Nógrád Megyei Hírlap közös melléklete TARJANHO Szolgáltató-Elosztó Kft. 1996. november Százmilliós tervek a Tarjánhő asztalán - Üjra pályázik Kiss József Jövőjét építi, aki fejleszt „Meleg volt a helyzet” a Tarjánhő Kft.-n belül is, kívül is, az elmúlt év végén és ez év elején is. Számlázási, elszámolási malőrök borzolták a fogyasztók és a tulajdonos (önkormányzat) idegeit. Ennek tudható be, hogy személyi cserékre került sor a társaság vezetésében. Mi változott azóta? Hogyan alakul a kft. üzletpolitikája? Melyek a rövid és a hosszabb távú szolgáltatási stratégia főbb elemei? Egyebek mellett ezekről kérdeztük Kiss Józsefet, a Tarjánhő Kft. ügyvezető igazgatóját.- Milyen benyomásokkal kezdte meg munkáját a TarjánhSnél?-Nem ismeretlenül és nem felkészületlenül érkeztem, hiszen az önkormányzati cégvizsgálatban tevékenyen közreműködtem 1995 nyarán, mint fogyasztó, folyamatos volt a kapcsolatom a céggel 1981-től kezdődően. A feladat adott volt, amelyet három fő gondolat köré csoportosítottam. 1. A cég likviditási problémáinak megszüntetése. 2. A fogyasztói-szolgáltatói kapcsolat normalizálása. 3. Egy rövid és egy hosszabb távú stratégia főbb elemeinek kidolgozása.-Hallhatnánk ezekről részletesebben is?-Természetesen, de előtte szeretném felidézni, amit február 1-jén bemutatásomkor mondtam a kft. dolgozóinak: én nem azért érkeztem a céghez, hogy megmagyarázzam nekik, miként kell fűteni, hőt termelni, szolgáltatni; nem akarom itt feltalálni a „spanyolviaszt”, de szeretném a céget, a hőszolgáltatást közelebb vinni a fogyasztókhoz, magyarul, a szolgáltatónak kell lenni a fogyasztókért és nem fordítva. Ebben a szellemben kell a munkánkat megszervezni, feladatainkat elvégezni. Visszatérve a főbb célkitűzéseimhez: A likviditási problémák a TIGÁZ-zal szemben felgyülemlett tartozásban csúcsosodtak ki, ezért azonnal lépni kellett, hiszen a gázszolgáltató vezetői már a csapok elzárását helyezték kilátásba, ugyanakkor nyakunkon volt egy márciusi energiaár-emelés is. Gyorsan átprogramoztuk a hitelek tőke- törlesztési kötelezettségeit úgy, hogy hiteleink nagy részét egy pénzintézethez csoportosítottuk és hosszú lejáratúvá alakítottuk. Ez lehetővé tette, hogy éves tőketörlesztésünk kb. 30 millió forinttal csökkenjen, s így lehetőség volt egy 25 millió forintos hiteltöbbletre, amellyel helyre billentettük fizetési egyensúlyunkat a TIGÁZ-zal szemben. A szolgáltatói-fogyasztói kapcsolat normalizálása a legkeményebb dió, hiszen-a távhőszolgáltatás állami dotációja teljesen megszűnt,-az energiaárak folyamatos emelkedése töretlen,- a fogyasztó fizetőképessége nem javul, sőt romlik,- ráadásul a cég kapcsolata a fogyasztókkal elmérgesedett.-Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben?-Először is lakossági fórumokon találkoztam a fogyasztókkal, ahol elmondtam célkitűzéseimet, ismertettem a cég helyzetét, és korrekt üzleti kapcsolatot ígértem a jövőre nézve. Azt is elmondtam, hogy a márciusi szolgáltatási áremelés elkerülhetetlen, de mértéke csak a gáz árából a kft.-re háruló többletteher kompenzálásáig terjed. Hosszabb távon már kiszámítható árpolitikának kell következni. Másodszor, kértem a fogyasztókat, hogy vélt vagy valós problémáikat mielőbb tisztázzák a céggel, s ebben felajánlottam személyes közreműködésemet is. Elmondtam, hogy azóta több mint száz érintettel ültem le beszélgetni, s bár nem mindenkivel sikerült megoldást találni problémájára, de senki sem távozott haraggal az irodámból. Továbbá, megnyugtattam azokat a fogyasztókat, akik több, kevesebb nehézséggel, de becsületesen fizetik a szolgáltatás díját, hogy a nem fizetőkkel szemben nem leszünk elnézőek, és igyekszünk beszedni kinnlévőségeinket. Mivel a szociális ellehetetlenülés miatt nem fizetők problémáját szolgáltatói szempontból engedményekkel nem tudjuk megoldani, az önkormányzattal közösen kell keresni a támogatási lehetőségeket. Ez a folyamat nem gyors, nem egyszerű, de bízom benne, hogy ha száz- százalékos elégedettség nem is, de egy korrekt, egymás érdekeit közelítő békés együttélés alakul ki a Tarjánhő Kft. és a fogyasztói között. A rövid távú stratégia fogyasztók felé irányuló elemeire nagy vonalakban kitértem, hosszabb távon pedig egy megfizethető, biztonságos szolgáltatás felé kell haladnunk, mégpedig kiszámítható és lehetőleg inflációt nem meghaladó szolgáltatási árakkal.- Talán ez a legnehezebb feladat. Miként biztosítható mindez?- Nem lesz könnyű dolog, az látszik. Az már most nyilvánvaló, hogy a fogyasztók jelenlegi megélhetési körülményeik, nehézségeik miatt a szolgáltatási árban nem tudják a cég fejlesztési elképzeléseit megfinanszírozni. Fejlesztés nélkül pedig nincs biztonságos szolgáltatás. Ezen problémákat megértve a város közgyűlése szeptember 30-án pozitív döntést hozott a kft. beruházáson keresztül történő támogatásáról, 30 millió forintos mértékig. Ezt nagyon fontos lépésnek tartom, hiszen ezzel a forrással megindíthatunk mintegy 250- 300 milliós fejlesztési programot, amely a beruházás nélküli állapothoz viszonyítva megtakarításokból finanszírozódik.-Milyen fázisokból áll a program?- Első lépés a fűtőmű kazánjaiból távozó füstgáz hőjének kondenzációs hasznosítása (visszanyerése). Második lépés a telephely villamosenergia-el- látásának biztosítása, kapcsolt energiatermelés (gázmotor) révén. Harmadik fázisunk a legnagyobb feladat, amely a teljes nyári hőkapacitásra tervezett kapcsolt energiatermelés lenne. Közben teljes rekonstrukciót szeretnénk végrehajtani a Besz- terce-lakótelepi hőtermelő és elosztó rendszerünkön.- Elég ehhez az önkormányzat által garantált 30 millió?-Természetesen nem elég. Az előző két programhoz és a besztercei felújításhoz is a német szénsegélyhitelre pályázunk (jelenlegi kamata 16 százalékos!), jó eséllyel. A harmadik, s egyben legnagyobb volumenű ügyben holland szakmai befektetőkkel tárgyalunk.-Az előbb említett önkormányzati ülésen még egy határozat született a Tarjánhő Kft.- vel kapcsolatban, mégpedig pályázat kiírása az ügyvezető igazgatói posztra. Indul-e a pályázaton? Mit gondol, lesz-e lehetősége az előbb említett program megvalósítására?- Valóban: az önkormányzat pályázat útján választja ki majd azt a személyt, akire a cég további irányítását bízza. En is pályázni fogok, s ha nem én nyerek, akkor sem fogok megsértődni, hanem gratulálok a „győztesnek”. Addig is mindent megteszek annak érdekében, hogy az új vezető minél jobb pozícióból induljon. Amennyiben ez én leszek, minden erőmmel azon dolgozom, hogy a programot végrehajtsam. Annál is inkább, mert a végeredmény a fogyasztók szempontjából további megtakarításokat eredményez. S valahol én is fogyasztó vagyok. 1996/97-es fűtési szezon: így számítjuk a hődíjelőleget Eddig a városi átlaglakás, átlagfogyasztásához igazodó hődíjelőleget számlázta a Tarjánhő Kft. év közben minden fogyasztójának. Az eltérő hőtechnikai állapotú lakások, a különböző fűtési (egyéni) igények miatt az eltérő (nagy szórású) fogyasztások miatt az elszámoláskor az előleghez képest sok és viszonylag nagy összegű befizetési és visszafizetési kötelezettségek jelentkeztek. Ezek sok problémát okoztak a fogyasztóknak és a szolgáltatónak egyaránt. Ezért a meleg víz hődíjelőlegéhez hasonlóan egyénileg, minden fogyasztónak az előző 'időszak fogyasztását alapul vevő hődíjelőleget számláz a Tarjánhő Kft. év közben, így a végelszámolásnál várhatóan nem alakulhatnak ki az előlegtől nagy mértékben eltérő végösszegek. Az 1995-96. évi lakossági hődíjelszámolás tapasztalatai Fele befizetett, fele visszakapott Városi átlagban az előző fűtési időszakhoz viszonyítva több mint 10 százalékkal volt magasabb a lakossági hőenergia-felhasználás, melynek magyarázata a szokatlanul hosszú és átlaghőmérsékletét tekintve hideg tél volt. Sajnos, a fogyasztók egy része még mindig nem tudja, hogy az elszámolás mérésen alapul, így a hóközi számlák csak előlegszámlák. Az elszámolási végszámla-különbözet pedig - ha befizetéssel jár - nem takar pótfütést. A költségmegosztókkal rendelkező fogyasztók több mint fele a befizetett előleghez képest megtakarított (illetve kevesebb energiát használt fel), így az elszámolás után visszatérítést kapott. Az ISTA-berendezésekkel rendelkezők közül a sok energiát fogyasztók nagy része a magas energiafelhasználás okát külső, tőle független okokra vezeti vissza. Ilyenek pl.: -rossz a mérés, magas (és csak neki magas) a költségmegosztó nyári párolgása;- magas a radiátorának az elszámolásban alkalmazott szorzója;- nem kap „szélső lakás”- korrekciót, azaz, a szolgáltató nem veszi figyelembe a falak átlagosnál magasabb hőveszteségét;- a szomszédja (szerinte) többet fogyaszt, mégis visz- szakap stb. A hosszabb ideje takarékosan fűtő, a lakásuk hőtechnikai állapotát rendben tartó fogyasztók továbbra is a költségmegosztásban látják az igazságos hődíjelszámolás lehetőségét. A lakóközösségek nagy része nem tudja, hogy a költségmegosztás módját nem a szolgáltató határozza meg, hanem a lakó- közösség választja meg. Bármilyen elfogadott megoldást is választanak, a közösség megrendelése alapján nem a szolgáltató, hanem egy tőle független, erre a feladatra szakosodott cég végzi az ezzel kapcsolatos teendőket, a felszereléstől az évente egyszer esedékes értékelésig. Azt azonban érdemes tudni, hogy a költségmegosztókkal felszerelt épületek hőfelhasználása 10-20 százalékkal alacsonyabb, mint az ugyanakkora, de légköbmé- ter-arányosan elszámoló épület fogyasztása. A Tarjánhő ügyfelei közül egyre többen fogadják el az ISTA-költségmegosztókat, melynek hátterét a Raab- Karcher Energie Service Kft. biztosítja Magyarországon. Akik a legtöbbször és legtöbb helyen meglehetősen hangosan tiltakoznak ellene, azok - tapasztalataink szerint - egyáltalán nem rendelkeznek kellő információval a működését illetően, és leginkább a bugyuta pletykáknak ülnek fel. A Tarjánhő Kft. bármikor vállalja, hogy akár nagyobb lakóközösségek számára fó- rumszerűen vázolja a költségmegosztás elvét, a megszerzett tapasztalati mutatókkal alátámasztva. 8 ii; H Szociális lakásfenntartási támogatás - Karöltve az önkormányzattal Egyezkedés az adósokkal Az energiaárak, de általában minden fogyasztói ár növekedési üteme sajnos magasabb a lakosság reáljövedelmének gyarapodásától, így a fogyasztók egyre nagyobb rétege kerül a szociálisan támogatásra szorulók körébe. azt A Tarjánhő Kft. az áraiban nem képes kezelni a szociális rászorultságot, így minden lehetséges eszközzel támogatja az önkormányzat szociális segélyezési elképzelését. Az önkormányzat nyáron elfogadott szociális rendelete új és jelentősebb mértékű lakástámogatási lehetőséget biztosít a nehéz helyzetben lévő rászorulók számára, így a távhőszolgáltatás területén is. A támogatást azonban csak azok a fogyasztók vehetik igénybe, akiknek nincs hátraléka a szolgáltatóval szemben, vagy fennálló tartozásuk rendezésére megállapodást körnek és természetesen teljesítik is. A Tarjánhő Kft. kéri az érintett fogyasztóit, hogy az 1997. január 1-jétől érvénybe lépő lehetőség igénylése érdekében rendezzék esetleges adósságukat, vagy jelezzék részletfizetési készségüket, s kössenek erre vonatkozó megállapodást. Ellenkező esetben sajnos a szolgáltató nem tud eltekinteni a végrehajtástól. Felvilágosítás az ügyfélszolgálatnál kérhető. Országos távhő-szolgáltatási árak Mennyit fizetnek más megyében ? Magyarországon 109 településen 650 ezer lakást látnak el a távhöszolgáltatók. Ezekben él a lakosság 20 százaléka. A 109 településből 49-ben jelentősebb mértékű és méretű a távfűtési rendszer, de ezek közül méretében és szerkezeti felépítésében kb. 32 városi hőszolgáltató adatainak összehasonlításából lehet értékelhető következtetéseket levonni. A vizsgált városok közül 30-ban kétszintű az árrendszer (alapdíj+hő- díj), mindösz- sze két városban (Szeged, Hódmezővásárhely) alakítottak ki egyszintű árrendszert. Ezeknél a hődíj tartalmazza a szolgáltató számára felmerülő költséget Az összehasonlítás alapja 50 négyzetméteres, 135 légosszes 1. Miskolc (137%) 71.344 Ft / év 2. Várpalota 64.624 Ft 1 év 3. Székesfehérvár 61.824 Ftlév 4. Szekszárd 59.248 Ft I év 5. Budapest * 58.464 Ft! év 14, Salgótarján * (100%) 52.192 Ftlév 29. Vác 47.712 Ftlév 30. Szeged 44.912 Ft! év 31. Győr 44.464 Ftlév 32. Hódmezővásárhely (85%) 44.464 Ft)év köbméteres, 0,3 GJ/év/lég- köbméter fajlagos hőfelhasználású lakás, az ún. átlaglakás. Az összehasonlított, áfával számolt értékek a táblázatban közölt sorrendet adták. Önköltség tekintetében 14 városban alacsonyabb, 10 városban magasabb és 8 városban Salgótarjánnal azonos mértékű a költség. Alapdíj szempontjából 9 városban alacsonyabb, 14 városban magasabb, 7 városban azonos szintű, a hődíjat tekintve 14 városban alacsonyabb, 9 városban magasabb és 7 városban azonos szintű az átlaglakás költsége. A salgótarjáni távhő-szolgáltatási díjak az átlag közelében mozognak.
