Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12-13 / 239. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1996. október 12., szombat Salgótarján új adventista lelkésze Budapestről érkezett „Nem a karrier az érték” Gyógyszerésznek tanult, de mindössze egy évig volt ma­radása ezen a pályán. Ősz- Farkas Ernő, Salgótarján és a környék új adventista lel­késze számára nem a kar­rier, hanem az egyszerű, ki­nyilatkoztatott út az érték. Nem vitatja, hogy természe­tüknél fogva kifinomultabb a nők mások bajai iránti lelki érzékelése. De vallja: ezen a síkon férfi többet tehet... Hogy miért? Mert valami okból - nehezen magyarázható bei­degződés hatására? - a meg­oldásra tett javaslatot az em­berek jobban elfogadják a fér­fitól. Ősz-Farkas Ernőnek, s Erdélyben élő, szintén lelkész édesapjának legalábbis ez a tapasztalata. A tarjáni adventista közös­ség jóleső nyitottsággal, szere­tettel fogadta, s veszi körül. S Ősz-Farkas Ernő ilyen érzelmi légkörben talán könnyebb lesz feltérképeznie, milyen is az e vidéki élet. Is­merősei, barátai korábbi jó szándékú, mintegy felkészítő megnyilatkozásai nem túl ró­zsás képet sejtettek... Hallott például arról, hogy az itt élőket élénkebben fog­lalkoztatják az okkultista - ti­tokzatos, természetfölötti erőkben való hiten alapuló - elméletek, a parafenomén je­lenségek. A József Attila Mű­velődési Központban nemré­giben indított Biblia-klub elő­adássorozata ezt a témakört öleli fel, a klubvezető-előadó az adventista lelkész. A hétfői napokon 17 órakor kezdődő, ingyenes klubfog­lalkozások egyebek mellett ilyen kérdésekre adnak vá­laszt: Ki áll a parafenomén je­lenségek mögött? Önmegva­lósítás vagy önámítás? Mit te­hetek, ha rosszat jósol a ho­roszkópom? (A legközelebbi összejövetel október 14-én lesz.) (mj) Kölnben randevúztak a kerékpározás salgótarjáni szerelmesei Boldogok, hogy nincs ki a négy kerekük Kinek a golden, kinek az idared - „Négyes fogat” az élen - Melyik a favorit? Alma, a királyok gyümölcse Többvagonnyi, főleg az Alföldön termett almát kínálnak a te­herautós árusok Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Pász- tón. Nemcsak a piacokon, hanem parkolókban, szabályosan vagy szabálytalanul birtokba vehető területen is fellelhető a télálló gyümölcs több fajtája. Sokak szerint most még az árak is elfogadhatók.- Ilyen kevés napfény mellett kész csoda, hogy mézédesre érett- dicséri szabolcsi áruját a tarjáni vásárcsarnokban Híves András, s -ami almaszezonban ritkaság - kóstolásra biztatja a nézelődőket. Közben elárulja, hogy hathektár­nyi almáskertje kora tavasztól a fagyok beálltáig ad a családjának munkát és gondot: egyre több a kártevő, drága a védekezés, az eladás haszna pedig igencsak hul­lámzó. Pásztón, Balassagyarmaton, Bátonyterenyén és Tarjánban ál­talában négyfajta a legkereset­tebb: a királyi zamatokban dús, aranysárga húsú, de gyenge héjú golden, kedvelt a tárolásra kivá­lóan alkalmas starking, s a favori­tok között van már a jonagold, valamint az idared is. Utóbbiak laikus szemmel a jo­natán könnyed finomságát és a starking markáns ízeit ötvözik, s viszonylag újdonságnak számíta­nak a hazai piacon. Mindkettő kiváló vitaminrak­tár: fagytól, melegtől védve mi­nimális minőségvesztéssel ki­várja az új gyümölcsöt. Már, ha a pénztárca engedi elegendő mennyiség beszerzését. S hogy mennyi az elegendő? Négytagú család esetében a ka- rancslapujtői Kormos József becs­lése szerint ötven-hatvan kiló. A nyugdíjas férfi kóstolóért jött Tarjánba:- Nem lett volna muszáj éppen beutaznom, házhoz jönnek ezek az almások, csak hát, mit tudja az ember, milyen vásárt csap, ha elébb nem néz szét? Horváth Pálné ráérősen válo­gat, szóba elegyedik az árusok­kal, kíváncsi, ki, honnan jött a vá­rosba. Végül goldent vesz, azt szeretik legjobban az unokái.- Most se nem olcsó, se nem drága - negyvenöt-ötvenöt forint kilója-, bár maradna is ennyi! - így az asszony, aki telepi lakását szívesen elcserélné családi házra. Olyanra, amelyiknek van egy jó, gyümölcstárolásra is alkalmas pincéje. (mj-) Húsz éve nyitotta meg kapuit a balassagyarmati Ipoly Áruház Minden család vásárolt már ott Ma már elképzelhetetlen az Ipoly Áruház nélkül Balassagyarmat. A húsz évvel ezelőtti ünnepélyes átadás óta megszerette, megked­velte a város és a nyugat-nógrádi térség az újat, a szépet és igényes árucikkeket kívánó lakossága. Talán nincs olyan család, amelyben ne lennének jelen az áruházban vásárolt árucikkek. Október 2-6. között a németországi Köln volt a színhelye a kétkerekűek vi­lágtalálkozójának. A Salgó­tarjáni Mountain Bike Club és a népszerű Lukács György-féle tarjáni kerék­párbolt képviseletében tízen vettek részt a kiállításon. Jellegzetes városképi részlet Scott, GT. Heavy Tools, Trek, Mongoose, Wheeler: a kerékpáros-társadalom számára ezek a márkanevek a „kirá­lyok”, melyek uralkodása alatt készséggel hajtanak fejet, s éveken át képesek gyűjteni a pénzt, hogy ne csupán a fele ki­rályságot, hanem az egészet megvásárolhassák. És persze a Shimano ... A Shimano-alkatrész, ami nélkül nem létezik jó bicikli. Hogy mit takar a jó bicikli fogalma? Ezt igazán nehéz behatárolni, mert van, akinek az megfelel, ha a bringával végig tud hajtani a fa­lun, sokaknak az erdei „bájko­lás” bája a minden, megint má­soknak az országúti aszfalt több száz kilométerének a legyűrése a cél, az igazi teljesítmény, a nagy próbatétel. No, és akkor kimegy az em­ber Kölnbe, s a „haladó”, nap­rakész kerékpárosvilág láttán egy világ dől össze benne: meg­látja, hol tart ma a „jó bi­cikli”. Mind­ezt 175 ezer négyzetméte­ren, 45 ország 2 ezer kiállí­tójának a se­gítségével - negyedmillió látogató tár­saságában. A csodák között például olyan gépekre lehetett buk­kanni legu­tóbb, mint a 6,1 kg-os pá­lyakerékpár, írd és mondd, 290 ezer német márkáért... Hogy ebből az utolérhetetlen összeg­ből hány utolérhetetlen ver­senyautót lehetne vásárolni. De a bringás embert nem ez érdekli. A bringás ember na­gyot sóhajt, és odébb megy. Igaz, nem messzire, mert bele­botlik egy katalógushegybe. Csak bicikli-kitámasztóból több tucatot kínálnak, raffmál- tabbnál raffináltabb kivitelben, a lökhárítókról, s egyéb felsze­relésekről már nem is beszélve. A fantasztikumoknak persze ezzel még nincs vége, mert ha már ott van valaki, akkor meg­nézi a motorkerékpárokat is. A motorizált kerekekről is lehetne áradozni, de csupán annyit, hogy a közülük kikerülő „kirá­lyok” trónjára, akarom mon­dani, nyergébe, csak kivétele­sen gazdagok tudnak beleülni. Maga a mozdulat persze a lehe­tősségre vonatkozik, nem a fi­zikai sutaságra. Mindenesetre nézni is kápráztató volt. Főként azt a szimulátorral kombinált motort, melynek szerencsés al­kalmi pilótája „krcált-valósá- gos” körülmények között szá­guldhatott (előzhetett, ütközhe­tett, borulhatott) egy helyben, több száz néző által körül­véve... A megfáradt látogató végül felpattanhatott egy rollira. Bi­zony, nem elírás, egy rollira, gyerekkorunk szintén kétke­rekű játékára, amiből igen sok­fajtát vonultattak fel a kiállítók (lehet, hogy hamarosan ez lesz a legpraktikusabb városi talpa- lávaló?). Úgy tűnik, hogy a csúcstech­nikával csúcsra járatott kétke­rekű eszközökkel már egy Hold-túrát is végre lehetne haj­tani - persze, egyelőre csak űr­hajóval is ellátott kerekesek­nek. A salgótarjáni vásárlátogató delegáció egyik tagja, Lukács György arról is beszámolt, hogy sikerült találkozni a kölni ipar­kamara képviselőivel, egyben sort kerítve a kapcsolatfelvé­telre is. Továbbra is igaz tehát, hogy boldogabb és egészsége­sebb az, akinek nincs ki a négy kereke - mármint (inkább) bi­ciklizik autózás helyett. B. M. Az eltelt két évtized változatos és sokszínű múltat idéz. Az áruház a Nógrádker Rt. harmadik legna­gyobb egységévé fejlődött, jól alkalmazkodott a változó igé­nyekhez. Az akkor kizárólag ru­házati cikkeket árusító áruház mára nemzetközileg is elismert színvonalú bevásárlóközponttá alakult. A mindenkori divatigé­nyeknek megfelelő ruházati kíná­lat mellett bútorok, tartós fo­gyasztási cikkek, márkás kozme­tikumok, játékok, papír- és író­szerek széles választékát találják a vásárlók. Húsz év alatt több mint há- rommilliárd forint árucikket érté­kesített a kollektíva. Az 19%. évi várható forgalom eléri a 240 mil­lió forintot. A bevásárlóközpont iránti hűséget tükrözi, hogy jelen­leg nyolc olyan dolgozójuk van, aki a nyitáskor is jelen volt. A Nógrádker Rt. igazgatósága és cégvezetősége a két évtizedes évforduló tiszteletére a város és környezete lakosságának számos akcióval kedveskedik a jövő héten. Valamennyi osztályon kü­lönböző árkedvezményekkel és más módon köszöntik jelenlegi és reménybeli vásárlóikat. A dolgo­zók pedig egy bensőséges ünnep­ség keretében emlékeznek meg a kerek évfordulóról. Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin. A hét sztárja: Paul Newman Van Damme-ék afrikai kibékülése Michelle Pfeiffer álmai Priscilla Presley, a keménykezű anya Demjén Ferenc őrzi játékos kedvét Játsszon velünk! 28 db márkás tévét sorsolunk ki! Könyvtárosok továbbképzése Pásztón • ,A város dolgozószobája” Alighogy befejeződtek a nyári programok, a Teleki László Városi Könyvtár és Művelő­dési Központ a múlt évi „Ösz- szefogás a könyvtárakért” akció folytatásaként, a lakos­sággal való kapcsolat erősí­tése céljából összeállította ok­tóberi programját. Az eseménysorozat a Ma­gyar Könyvtárosok Egyesü­lete megyei szervezetével együtt rendezett kétnapos to­vábbképzéssel kezdődik ok­tóber 14-én. A meghívottak az integrált közművelődési in­tézmények lehetőségei és feladatai gondolatkörben cse­rélnek véleményt. Elsőként Bencsikné Kucska Zsuzsa, a Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár gyermekrészlegének veze­tője tart előadást. A házigazdák „A város dolgozószobája” címmel tart­ják bemutatkozó referátumu­kat. Az eszmecseréket köve­tően műemléki sétával zárul a nap. A továbbképzés keretében meglátogatják az új kecske­méti Katona József Könyvtá­rat is, amely kirándulás sok érdekességet ígér. Ott ugyanis kiváló gyermekkönyvtár mű­ködik. Új formákat és mód­szereket tanulmányoznak majd a résztvevők. Az új léte­sítmény megtekintése után megismerkednek a jövő szá­zad információs központjá­val, olyan intézménnyel, ami­lyenné a könyvtáraknak kell válniuk a jövőben. Svédországból érkezett a tari buddhista kegyhely szellemi vezetője Csöpel: egy igazi nógrádi láma A fari Körösi Csorna Sándor-emlékpark avatásán találkoztunk a helyi buddhista közösség szellemi vezetőjével, aki bemutat­kozásul ennyit mondott: Láma Csöpel. Szokatlan a név, szokat­lan az, amiről szót váltottunk. Egy másik világ, ami azonban része életünknek. Csak „mi” nem vesszük észre.- Mivel foglalkozik egy láma? Egyáltalán - ha szabad így kérdezni -, főállásban végzi a munkáját?- Köznyelvre lefordítva igen, főállásban dolgozom. Ta­nítok, meditációkat szervezek a buddhizmus híveinek.- Kik a tanítványok?-Mindenki, aki Tarra érke­zik azért, hogy tanuljon, elmé­lyüljön. Itt kapnak szállást, én gondoskodom a szellemi feltöl- tődésről. Együtt meditálunk, tanításokat hallgatunk. Van olyan társunk, aki már hónapok óta itt van, akad olyan is, aki egy-két napra érkezik.- Mit takar a tanítás és a meditáció szó?-A hangsúly a tanításon, a teológiai tételeken van. Ha ezekben a tanításokban elmé­lyülünk, meditálunk, akkor ez szerves részévé válik életünk­nek. Ebben rejlik a tanítás haszna, hogy mindent hasznosí­tani tudunk az életben.-Hogyan lett önből Láma Csöpel?- Korábban Svédországban éltem, tizennyolc évig tanultam buddhista teológiát, tanításokat hallgattam, meditáltam, készül­et láma (jobbról a második) a vendégekkel tem a feladatra. Tudtunkon kívül alakult meg Taron a kegyhely, mostani társaim hívtak taní­tójuknak. Bár én vagyok a szellemi vezető, a kegyhely vezetője Svédor­szágban él. A tibeti születésű Láma Ngawang rendszeresen jár Magyarországra, Tarra. Évente több­ször megfordul ná­lunk, tanításokat, meditációkat tart. Legközelebb hét­főn érkezik hoz­zánk, és a tervek szerint egy hétig marad. (hp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom