Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-10 / 237. szám

1996. október 10., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Vita az agrártermelők adóztatásáról Civil a parlamenti pályán - kivezették a botcsinálta honanyát Az Országgyűlés tegnap folytatta a jövő évi adótörvények vi­táját. A fontos témát tárgyaló munkaülés nem ígért rendha­gyó eseményt - ám ezúttal nem képviselő, hanem egy „civil” hölgy szolgáltatott sajátos szenzációt. Jankó Anette állástalan újság­író - aki a kisgazda frakció be­lépőjével jutott be az épületbe - a sajtópáholyból átült egy képviselői székbe, majd adott pillanatban fölállt, s harsány hangon közölte, hogy kérdé­seket kíván föltenni az Or­szággyűlésnek. A rendzavaró hívatlan vendéget a teremőrök csak némi dulakodás árán tud­ták kivezetni az ülésteremből. A jövő évi adózás szabá­lyait sok kritika érte. A leghe­vesebb vita Rótt Nándor fel­szólalása nyomán alakult ki. A kisgazda képviselő bejelen­tette, hogy pártja elutasítja a személyi jövedelemadó „ka­tasztrófát jelentő” módosítá­sát. Elfogadhatatlan, hogy az őstermelői igazolvány beveze­tésével a kistermelők az adó­hatóság potenciális ügyfeleivé válnak, s hogy 20 ezer forint évi jövedelem fölött adóköte­lessé válik a termelés. Olyan bonyolult adminisztrációs és nyilvántartási kötelezettséget kényszent a kormány a mező- gazdasági termelőkre, amelyet nem képesek teljesíteni. A kormányoldal szerint a törvény nem a kistermelőket sújtja, hanem a több száz hol­don adómentesen gazdálkodó nagytermelőket. Könyvelniük nem kell, csak bevallást készí­teni, amit a fodrász, a cipész is megtesz. A könyvelő segítsé­géért fizetett munkadíj egyéb­ként leírható adójukból. Kis Zoltán, az FM államtit­kára kifejtette: az új szabályo­zás nem elsősorban a kister­melők adóztatása szempontjá­ból fontos, hiszen 1 milliós ár­bevételre 12-30 ezer forint adó esne. Fontosabb cél a szolgáltatók, beszállítók, ke­reskedők számlaadásra köte­lezése, és a mezőgazdasági termelés feltérképezése. S. A. Késik az összeférhetetlenségi törvény Alláshalmozó képviselők? A privatizációs botrány kapcsán többen adtak hangot annak a véleményüknek, hogy a politika és a gazdaság összefonódása elkerülésének egyik eszköze az összeférhetetlenségi törvény megalkotása lett volna, vagy mielőbbi elfogadása lenne. A jogszabály tervezete válasz­tási lehetőséget kínál a gazda­sági élet vezető posztjai és a törvényhozói munka között. Annak alapján egyetlen képvi­selő sem lehetne tagja az ÁPV Rt. igazgatóságának vagy fel­ügyelőbizottságának. Csak­hogy a Ház 1998 utánra tervezi a törvény hatályba léptetését, s ez Horn Miklós, az MSZP vá­lasztmányának tagja szerint: elképesztő.- De miért e húzódozás?- Nyilván azért - válaszolta -, mert számos képviselő (la­punk ismerete szerint 70-80) érintett, s egyiküknek sem ér­deke, hogy helyük betöltésére választást írjanak ki. Arra a kérdésre, hogy egy új jogszabály garancia lehet-e a korrupciós botrányok elkerülé­sére, a képviselő úgy vélte, a jogszabály nem csodaszer. At­tól még jöhetnének-mehetné- nek feketepénzek - mondta -, de a politikai élet felső szintje legalább példát mutatna, hogy bizonyos normákat nemcsak el­fogadni, hanem betartani is haj­landó. Ezzel az erkölcsi meg­erősítéssel aztán bátrabban és határozottabban léphetne fel a köztisztviselők körében sarja- dzó visszaélések ellen.- Összeférhetetlen-e a képvi­selői-miniszteri feladat a priva­tizáció felügyeletével?-Bár a törvény módosítása után is elláthatná egy személy a két posztot, mint ahogy azt Suchman Tamás tette, de hely­telennek tartom ezt a gyakorla­tot - hangzott a válasz. - A pri­vatizációt a parlamentnek kel­lene felügyelnie, hogy a sokat emlegetett nyíltság végre való­sággá váljon, s elkerülhetők le­gyenek a Tocsik-botrányok. Pető Iván, az SZDSZ elnöke ugyancsak sürgette a régóta va­júdó törvény mielőbbi elfoga­dását. Hétfői parlamenti beszé­dében úgy fogalmazott: „A képviselőknek gyorsan kell lépniük, hogy megállítható le­gyen a politika és a gazdaság összefonódása.” (takács) Tiltakozás a tiszteletdíjak tb-járuléka ellen Húszmilliárdos emelés Némák voltak a privatizációs vezetők Közérdekű ügyekről kötelesség a tájékoztatás Akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető Szo- kai Imre, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igaz­gatótanácsának napokban menesztett elnöke és Liszkai Péter vezető jogtanácsos, mert nem válaszoltak az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kérdéseire. Tiltakozik a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az ellen, hogy jövőre társada­lombiztosítási járulékkal sújtsák a szellemi-alkotói és tudományos megbízásokat. A testület úgy látja, hogy az ennek révén tervezett, illetőleg remélt bevételek messze elma­radnak attól a kártól, amelyet a rendelkezés bevezetése okozna - hangoztatta Kis Papp László elnök a választmány tegnapi ülését követően. Követelik a pénzügyi kor­mányzat elképzeléseinek felül­vizsgálatát és visszavonását - hangoztatta. Az FDSZ nem riad vissza attól sem, hogy követe­léseinek az érdekegyeztetés ha­tározottabb eszközeivel is nyomatékot adjon, bár előbb tárgyalni akarnak. A jövő évre tervezett közalkalmazotti bér­emelések kapcsán kijelentette: Száz éve nem volt olyan át­fogó változás a bírósági szer­vezetben, mint amilyet várha­tóan a jövő év tavaszán a par­lament elé kerülő törvényter­vezet előrevetít. A készülő bírósági reformot ér­tékelte így a szakmai és érdek- képviseleti szervezetek fóru­mán tegnap Konkoly Csaba, az Igazságügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára. A reform egyik leglényege­sebb eleme a négyszintű bíró­sági rendszer létrehozása, vagyis az úgynevezett ítélőtáb­lák felállítása a helyi és a me­egyelőre nem látják biztosított­nak a 17 százalékos növelést a közalkalmazotti bértáblában. Herczog László munkaügyi államtitkár közölte: a már be­nyújtott költségvetési törvény- javaslat bruttó 17 százalékos keresetnövekedéssel számol, és a bértábla átlagosan 16 száza­lékos bérnövelést garantál. Stark Antal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára arról szólt, hogy a jövő évi költségvetés 76 milliárd forintot irányoz elő a felsőoktatás számára, amely lé­nyeges áttörést jelent a korábbi évek 54-56 milliárd forintos támogatásával szemben. A minisztériumi vezető úgy vélte, hogy a különböző pályá­zati és ösztöndíjas lehetősége­ket is figyelembe véve igen kedvezően fognak alakulni a személyi jövedelmek a felső- oktatásban. gyei bíróságok, illetve a Leg­felsőbb Bíróság mellett. Meg­változik a bíróságok igazgatása is: az Igazságügyi Miniszté­rium jogosítványait egy 15 tagú országos igazságszolgáltatási tanács veszi át. Ezzel párhuzamosan egy másik törvény kidolgozása is folyik, amely a bírák jogállását és javadalmazását szabályozza. A helyettes államtitkár kijelen­tette: minden ellenkező híresz­teléssel szemben nem vetődött fel annak a gondolata, hogy a bírák és az ügyészek díjazását egymástól eltérő elvek alapján határozzák meg. A tegnapi bizottsági meghall­gatásra Tocsik Márta nem ment el. Tehette, hiszen noha kötelessége lett volna, távol- maradásáért nem büntethető. Levelet küldött maga helyett, amelyben betegségére hivat­kozott, és kérte, hogy a Hack Péter vezette bizottság kérdé­seire írásban válaszolhasson. Erre nemleges választ kapott az elnöktől, behívására ezért később kerül sor. Az ÁPV Rt. botrányban érintett vezetői viszont megje­lentek a bizottság előtt, ám közülük Szokai és Liszkai nem voltak hajlandóak konk­rét választ adni a képviselők kérdéseire. A menesztett igaz­gatósági elnök úgymond nem akarta megzavarni a most el­kezdett ügyészségi vizsgála­tot, s „egyébként sem ismeri teljességében” a Kormányzati Ellenőrzési Iroda jelentését. A jogtanácsos állítólagos fenye­getettségére hivatkozva dön­tött a „némaság” mellett. Annyit azért kijelentett: sem vétkesnek, sem bűnösnek nem érzi magát, mert a priva­tizációs ügyeket összefogó holding az önkormányzatok­kal folytatott vita során kény­szerpályán mozgott. Majtényi László adatvé­delmi biztos szerint minden közfeladatot ellátó személy­nek - így az ÁPV Rt. vezetői­nek is - kötelessége, hogy közérdekű ügyekről a nyilvá­nosságot tájékoztassa. Foko­zottan fennáll ez az alkot­mányügyi bizottság előtt. Mint megtudtuk, a Btk. 177. paragrafusa kimondja: aki közérdekű adatot titkol el, az pénzbüntetéssel, de akár egy évig terjedő szabadságvesz­téssel is sújtható. Takács Mariann Államfői figyelmeztetés. Hazánk számára életveszélyes a határkérdés felemlegetése: gyöngíti a magyar külpolitikát, és nehezíti a határon túl élő magyar kisebbség érdekeinek védelmét - hangsúlyozta egye­bek között Göncz Árpád, ami­kor tegnap főiskolai hallgatók­kal és oktatókkal találkozott. Választ kérnek. Az Ország- gyűlés európai integrációs ügyek bizottsága szerdai ülésén úgy döntött: levélben kér tájé­koztatást Giczy Györgytől, a KDNP elnökétől az elmúlt héten vidéken tartott és nagy port felvert beszédének pontos tartalmáról. A képviselők ugyanis kevesellték a televízió­ban elhangzott részletet ahhoz, hogy erőteljesebben tiltakozza­nak a határrevízió lehetőségét is felvető vélemény miatt. Novemberben fizetnek. A Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsának ülé­sén megállapodtak a közalkal­mazottak idei keresetének pót­lólagos emelését szolgáló 6,7 milliárd forint elosztásának el­veiről. Eszerint a keret 75 szá­zalékát létszámarányosan oszt­ják el, 25 százalékát pedig az intézményi felzárkóztatásra használják fel. Az egyes közal­kalmazottakra jutó összeget novemberben, egyszeri jutta­tásként fizetik ki. Jó az irány. Nincs szükség a kormányzat idei programjának kiigazítására. A makrogazda­sági mutatók szerint az ország a kijelölt pályán halad. Az állam- háztartás hiánya fokozatosan mérséklődik és idén a GDP 4 százalékára csökken. A háztar­tások várható megtakarítása meghaladja az előzetesen szá­mítottat. Erről Surányi György, az MNB elnöke tegnap adott tá­jékoztatást. Újra egyeztetnek. Hiába fo­galmazták meg hatpárti kon­szenzussal a népszavazás sza­bályainak módosításáról szóló előterjesztést, mégsem kerülhet az Országgyűlés elé. Nem sike­rült ugyanis megállapodni az alkotmányozási moratórium feloldásáról. Ezért újabb egyez­tetéssel olyan javaslatot pró­bálnak kidolgozni, amely nem igényel alkotmánymódosítást. Olajgate. Jelentésének már több mint felét kimunkálta a magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság haszno­sítása során felmerült összefér­hetetlenségeket, valamint a po­litikai döntéshozók és a gazda­sági élet résztvevőinek esetle­ges összefonódását vizsgáló bi­zottság. A testület vezetője sze­rint még két-három ülésre van szükség ahhoz, hogy teljes egé­szében elkészüljön a tapasztala­tokat summázó öt fejezet. Babamentés. Ötvenhárom nemkívánt terhességből szü­letett kisbabáról gondoskodtak, és kilencven, jobbára egye­dülálló terhes nőnek nyújtottak segítséget a Schöpf-Merei Ágost Kórház munkatársai azóta, hogy májusban elindítot­ták babamentő programjukat. A menedéket kereső kisma­mák csaknem fele vidékről érkezett. fotó: feb/diósi imre Meghallgatáson a bizottság előtt FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Szerencseposta Aligha akad olyan ember, aki ne álmodozna gondtalan életről. A lottó szerencsés esetben valóra válthatja ezt az álmot. Aki például ezen a héten az ötös lottón meg­nyeri a nettó 80 milliós főnyere­ményt, annak legfeljebb a pénz elköltése okozna némi gondot. 4 millióért tehetik próbára tudásu­kat. Ennyit fizet ugyanis, ha valaki helyesen tippeli meg a plusz egy találatot. A Telemázliban ezúttal sem vitte el senki a Jackpotot, így nye­reménye a jövő héten immár 40 millió fölé emelkedik. Kettesek közt 2 millió Érmes nyeremények De azoknak sem kell újabban szomorkodniuk, akik csupán két találatot érnek el. Közöttük ugyanis - a nemrég indult „Kette­sek közt 2 millió” akció keretében -hetente 1-1 millió forintot sorsol ki a Szerencsejáték Rt. A múlt héten egy szigetszentmiklósi és egy pécsi játékosnak kedvezett a szerencse. A nyertes szelvények száma: 873021 01605 1 39 és 6395 177511 37469 2. Nagymértékben enyhített a lottó annak a tíz nyugdíjasnak a gondján is, akik a „Lottónyugdíj, az ötösön” akció keretében tíz évre szóló havi 20 000 forintos nyugdíjkiegészítést nyertek. Várat magára a Jackpot Jó hír a hatos lottó mellett hű­ségesen kitartók számára, hogy ezen a héten 83 millió forint vára­kozik arra, aki helyesen tippel a kihúzott számokra. Érdemes a Jo­kerre is igent mondani, mert aki­nek mázlija van, most nagy össze­get, 38 millió forintot nyerhet. A futballrajongók ezen a héten A múlt hét vasárnapján a sze­rencsejátékot kedvelő televízió- nézők végigszurkolhatták a Ca­sino Budapest Hiltonból közvetí­tett „Induljon el egymillióért” te­levíziós vetélkedőt. A kenómanó beküldése révén az első fordulóba bejutott játéko­sok közül - az összesített eredmé­nyek alapján - Fekete Lászlóné (Budapest) lett a győztes, így ő ke­rült tovább a december 13-ai sze­rencsenapi szuperdöntőbe. Arany­érmes játékosunk a kaszinójáté­kokon összesen 190 ezer forintot nyert. Száznegyvenezer forintos nyereményükkel második helye­zést értek el és így ezüstérmesek lettek: Balajti Istvánné (Budapest) és Frisovszki Tibor (Miskolc). A harmadik helyen, bronzérmesként Dr. Pesti János pécsi és Szabó La­jos budapesti játékosok végeztek 90 ezer forintos nyereménnyel. Szabó Lajosné, Szabó Gyuláné és Fekete László budapesti játékos­nak 65 ezer forintra futotta a sze­rencséjéből. Opel a nyerteseknek A Szerencsejáték Rt. 5. sz. Miskolci Területi Igazgatósága „Opel-kulcs a nyereményhez” címmel akciót hirdet Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyékben. A pályázaton azok vehetnek részt, akik szeptember 23. és ok­tóber 26. között kétezer forint, vagy annál nagyobb értékben fo­gadnak hatoslottó-játékra (a Joker értéke is beleszámít), plusz egy alkalommal legalább hat darab - a. Szerencsejáték Rt. által forgalma­zott - sorsjegyet vásárolnak. Ezek a játékosok cserébe egy tombolát kapnak, amelyre rá kell írniuk a nevüket és címüket, s azt október 30-ig be kell küldeniük a Szeren­csejáték Rt. 5. sz. Miskolci Terü­leti Igazgatóságának (Miskolc, Mindszent tér 3., 3530) címére. A beküldők között november 2- án Kazincbarcikán, a hatoslottó­sorsolás alkalmával két darab Opel Corsa személygépkocsi, nyolc darab takarítógép és egyéb értékes nyeremény kerül kisorso­lásra. (X) A jövő évtől: ítélőtáblák Azonos elvek a bírák, ügyészek díjazásában

Next

/
Oldalképek
Tartalom