Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-09 / 236. szám

1996. október 9., szerda Ország - Világ 5. oldal Érvek helyett rágalmak Kárt okoz az erdélyi nyilatkozatháború Nyílt levéllel fordult Markó Béla a Maros megyei közvé­leményhez. Az RMDSZ el­nöke szeretné, ha megszűnne a képviselő-jelölés kapcsán kialakult nyilatkozatháború. A romániai magyarok szerveze­tének vezetője választási össze­fogásra buzdítja honfitársait. „Most, amikor már egy hónap sincs hátra a választásokig, nem az egymás iránti bizalmatlan­ságnak, hanem az összefogás­nak van itt az ideje. A lejáratás, a sárba rángatás idegen attól a szellemtől, amely ezt a szövet­séget hét esztendővel ezelőtt életre hívta.” A Maros megyei Népújság hasábjain két hete egymást kö­vetik az állásfoglalások azzal kapcsolatban, hogy a jelölés so­rán olyan helyre sorolták be Borbély László képviselőt, a megyei RMDSZ-szervezet volt vezetőjét, amely nem biztosít számára új parlamenti mandá­tumot. Borbély ezért le is mon­dott a jelölésről. Éles hangú támadás érte a szavát Borbély mellett felemelő Sütő András írót is, aki a történtek miatt le­mondott a megyei szervezet tiszteletbeli elnöki címéről. Markó Béla elítélte azt a ma­gatartást, amely valós vagy vélt sérelmekre nem érvekkel vág vissza, hanem rágalmakkal. „A diktatúrával 1989 előtt szembe­forduló, majd később ezért szinte az életével fizető írónk­kal nyugodtan vitázzék, aki nem ért vele egyet, de vita és vádaskodás között ég és föld a távolság” - szögezte le. Néha elég egy cédula a falusi templom ajtaján A nyomravezetői díj nyomában Az országos rendőrfőkapi­tány egymillió forint pénz­jutalmat ajánlott annak, aki a piliscsabai robbantó nyomára vezeti őket.- Milyen feltételekkel tűzhet­nek ki pénzdíjat? - kérdeztük Simon Tamás alezredest, az ORFK bűnügyi főigazgató-he­lyettesét.-Mindig a nyomozás veze­tője dönti el, hogy egy-egy ügyben boldogulnak-e segítség nélkül, vagy kénytelen anyagi­akkal serkenteni az informáto­rok emlékezetét, az ismeretek átadását. A díj mértékéről ötszázezer forint fölött az országos főkapi­tány, ez alatt a megyei, városi kapitányok határozhatnak. Arra nincs szabály, hogy mekkora lehet a felajánlott ösz- szeg. Az elmúlt 5-6 évben 50 ezer forint volt a legkisebb kifizetés, de tízmilliót adtunk volna, ha valaki segít a Mátyás­templomi robbantás elkövetői­nek megtalálásában. A rendőr­ségnek szüksége van a pénzdíj kitűzésének lehetőségére, de külön keretet e célra nem álla­pítottak meg. A nyomravezetői díj meg­hirdetésében is érdemes diffe­renciálni. Lehet, hogy országos lapban célszerű közzétenni a hírt, máskor a megyei sájtó- orgánum jobb. Ha egy pici fa­luban keressük a tettest, gyak­ran megteszi a templomajtóra kiragasztott hirdetmény is. Takács M. Elégedetlen önkormányzatok A javasolt 492 milliárd forint helyett 535 milliárd forintra lenne szükségjövőre az ön- kormányzatok működéséhez. Ha a kormányzat nem változ­tat az előirányzaton, akkor önálló képviselői indítványok segítségével kívánják elérni az összeg módosítását. Mindezt Magyar Levente, az Önkormányzatok Országos Szövetsége Tanácsának soros elnöke jelentette ki a BM és a PM vezetőivel folytatott meg­beszélés után. Azt is felrótta a kormánynak, hogy - az elmúlt évekhez hasonlóan - az idén sem kérte ki előzetesen a szö­vetség véleményét a jövő évi költségvetés irányelveiről. Kuncze Gábor belügyminisz­ter ezzel szemben úgy véfte: a törvényben előírtaknak meg­felelően, még a parlamenti vita megkezdése előtt meghallgat­ták az önkormányzatok képvi­selőit. Több kérdésben, így például az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő tele­püléseknek szánt támogatás jövő évi növelésében is egyet­értésre jutottak. Az intézmé­nyek finanszírozásának mérté­kéről - s ezen bélül főként a bé­rekre fordítható pénzről - vi­szont eltérnek az álláspontok. Az önkormányzatok keveslik az összeget, és nem fogadják el a kormány javaslatát. A nézet- különbségek rendezésére szak­értői egyeztetéseket kezdenek. Csak ezek után derül majd ki, hogy a kormány milyen módo­sító javaslatokat támogat a par­lamenti végszavazás során. Merénylet a főhadiszállás ellen. Húszán megsérültek a brit királyi haderő észak­írországi főhadiszállása ellen hétfő este végrehajtott támadásban. A két nagy erejű, gépko­csikba rejtett pokolgép fölrobbantását senki sem vállalta magára. fotó: feb/reuter Visszautasítják a határrevíziót Kovács László amerikai útjának tapasztalatairól Bár a NATO hivatalosan még nem döntött keleti bővítésének részleteiről, Magyarország valószínűleg az elsők között csat­lakozhat a szervezethez - fogalmazott Kovács László magyar külügyminiszter,' aki az Egyesült Államokban folytatott tár­gyalásairól tájékoztatta kedden a sajtó képviselőit. A külügyminiszter az ENSZ Közgyűlés ülésszakának nyi­tányára utazott az Egyesült Ál­lamokba, de látogatását jó né­hány kétoldalú találkozó lebo­nyolítására is fölhasználta. Megbeszélései sorából ki­emelkedtek az amerikai kül- és biztonságpolitika irányítói­val folytatott eszmecseréi. Bár tárgyalópartnerei ért­hető óvatossággal fogalmaz­tak, azt azért sejtetni engedték, hogy Magyarország azon há­rom országok egyike, amelyek eséllyel pályáznak a NATO- felvételre. Az amerikai dön­téshozók egyöntetűen úgy vé­lekedtek, hogy az elnökválasz­tás eredménye nem befolyá­solja a bővítés menetét - mondta Kovács László. A tengerentúli politikusok véleménye abban is megegye­zett, hogy Oroszország nem állíthatja le, s nem is fékezheti a NATO kiszélesítésének fo­lyamatát. Moszkvának cse­rébe a kétoldalú partneri vi­szony megerősítését kínálja föl mind Washington, mind az észak-atlanti szervezet. A magyar külügyminiszter szerint amerikai beszélgető­partnerei aggodalommal fo­gadták a határrevízió lehető­ségét fölvető keresztényde­mokrata nyilatkozatot. „A magyar kormány ezzel sosem fog egyetérteni” - mondta, hozzátéve: reméli, hogy a többi ellenzéki párt nyilváno­san megfogalmazza ezzel kapcsolatos álláspontját. Kovács László leszögezte: bár Magyarország minden szomszédjával kiegyensúlyo­zott kapcsolatokra törekszik, egyelőre nem folynak tárgya­lások Jugoszláviával az alap- szerződésről. H. K. Alkotmányjogász a független kisgazdák kezdeményezéséről Kurtítható-e a parlamenti ciklus? A Tocsik-ügy kapcsán Torgyán József úgy nyilatkozott: olyan válsághelyzet alakult ki, amely indokolttá tenné a par­lament feloszlatását és idő előtti választások kiírását. A kis­gazda elnök bejelentette, hogy ezt pártja levélben is kezde­ményezi a köztársasági elnöknél. Mi a feltétele és esélye az Or­szággyűlés négyéves mandá­tuma megrövidítésének? A kérdésre egy alkotmányjo­gásztól kértünk választ, aki megerősítette: a köztársasági elnök idő előtt is feloszlathatja a Házat. Az államfőnek akkor van joga erre, ha a választáso­kat követő 40 napon belül a parlament nem választja meg a javasolt miniszterelnököt. Vezető politikusok vélemé­nyének kikérése után mérle­gelheti az ilyen irányú döntést akkor is, ha egy éven belül négyszer szavaznak a képvise­lők bizalmatlanságot az ország kormányának. Az alkotmányos előírások szerint egyébként a minisz­terelnök nem nyújthat be sa­ját maga ellen bizalmatlan- sági indítványt, ám a képvi­selők egyötöde írásban kér­heti a kormányfő elmozdítá­sát. Egyidejűleg azonban meg kell nevezniük az álta­luk javasolt új miniszterel­nök személyét is. Ilyen eset­ben azután az Országgyűlés elnökének a szabályok sze­rint 3 nap múlva, de minden­képp 8 napon belül szava­zásra kell feltennie a kérdést, s ha egyszerű többséget kap a javaslat, az új miniszterelnök alakíthat kormányt. A honatyák államfői kez­deményezés nélkül is felosz­lathatják a Házat, ha erre in­dítványt nyújt be valamelyik képviselő, s az többséget kap. A realitások ismeretében erre valójában semmi esély. Ha mégis megtörténne, 3 hónapon belül új választásokat kell ki­írni. Takács Mariann Nem lehet alku tárgya Oroszország területi egysége és határainak sérthetetlensége a csecsenföldi rendezés során jelentette ki kedden Viktor Csemomirgyin orosz kor­mányfő a felsőház ülésén. A lengyel parlament döntése értelmében a jövő évtől kezdő­dően valamennyi Országgyűlési képviselőnek ötoldalas, igen részletes vagyonnyilatkozatot kell tennie. Ebben megtakarítá­sairól, ingatlanjairól, részvé­nyeiről és értékpapírjairól, gaz­dasági tevékenységéről, s gaz­dasági társaságokban betöltött tisztségeiről kell számot adnia. Lakott településre, a torinói repülőtér melletti San Fran­cesco al Campo központjára zuhant kedden egy Ántonov 104 típusú orosz teherszállító repülőgép. * Különleges fórum. Az MSZP országos elnöksége kez­deményezi, hogy még ezen a héten üljön össze a pártelnök­ségből, a ífakcióvezetésből és a szocialista kormánytagokból álló grémium a Tocsik-ügy nyomán kialakult helyzet érté­kelésére. Az Országgyűlés al­kotmányügyi bizottsága a ter­vek szerint ma nyilvános ülésen hallgatja meg Tocsik Mártát. A Legfőbb Ügyészség közben - a Kormányzati Ellenőrzési Iroda ‘feljelentése alapján - intézke­dett, hogy az ügyben haladék- talanül megkezdődjön a nyo­mozás. Kizárások. A Magyar Egye­temi és Főiskolai Hallgatók Or­szágos Szövetségének elnök­sége egyhangú határozattal tö­rölte a tagok sorából ifjú Thür- mer Gyulát, Vásárhelyi Árpá­dot, Megay Róbertét, valamint Kozák Andrást. A döntést azzal indokolták, hogy veszélybe so­dorták a MEFHOSZ működéséi és október elsejei tüntetésének békés lebonyolítását. Árakról tárgyalnak. Egyez­tető megbeszélések kezdődtek kedden a magyar energiaipar­ban érdekeltséget szerzett kül­földi befektetők képviselőivel a január elsejei áremelés előké­szítéséről. Élső lépésként a gáz- szolgáltatókkal ültek tárgyaló- asztalhoz, ma pedig a villamos- energia-szolgáltatók vélemé­nyét hallgatják meg a magyar illetékesek. Támogatás keUene. A Ma­gyar Agrárkamara ragaszkodik azon álláspontjához, ami sze­rint a tavalyi támogatási szint fenntartásához jövőre legalább 120-130 milliárd forintra van szükség. Az agrárpolitikai cé­lok megvalósításához legalább ennyi pénz kellene. A hazai mezőgazdaság 1991 óta szen­ved jövedelemválságban. Három adótörvény a Ház asztalán Nulla kulcs nem lesz, de 42 százalékra mérséklődik a felsó' határ Tegnap az Országgyűlésben megkezdődött a személyijövede- lemadó-törvény módosításáról, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló előterjesztés tárgyalása. A cél az, hogy csökkenjenek az adóterhek, a tőke- és munkajövedel­mek utáni adózás aránytalanságai és olyan adópolitika ala­kuljon ki, amely segít a feketegazdaság „fehérítésében”. Medgyessy Péter pénzügymi­niszter expozéjából kitűnt: jö­vőre a személyi jövedelemadó minden sávban mérséklődik. Nullakulcsos sáv nem lesz, de a legfelső kulcs 48-ról 42 szá­zalékra csökken. Megszűnik a kettős adó­tábla, de az alkalmazotti kör­ben megmarad az egyszerű adójóváírás. A három vagy több gyermeket, illetve súlyo­san fogyatékos gyermeket el­tartók gyermekenként havi ezer forint adókedvezményt kapnak. A 2 és fél millió mezőgaz­dasági kistermelő közül jelen­leg csupán 10-12 ezren mu­tatná ki adózó jövedelmet. A terv szerint az őstermelői iga­zolvánnyal rendelkező ter­melő egymillió forintos adó- mentességi határát leszállítják százezer forintra. Ennél na­gyobb bevétel esetén adóbe­vallást kell készítenie. Vá­laszthatja az átalányadózást, a tételes költségelszámolást, vagy a tízszázalékos költség- hányad alkalmazását. Ez utóbbi két esetben őstermelői adókedvezményben részesül­het. Az üzemi mértéket elérő magángazdaságok teljes adó- mentessége megszűnik. A gazdasági társaságok ál­talános jellegű adója 18 száza­lék marad, de a kedvezmények növelése révén körülbelül 55-60 milliárd forinttal több marad jövőre a vállalkozá­soknál. Az osztalékadó tízről húsz százalékra nő, de a társasági adóban megszűnik a 23 száza­lékos kiegészítő adó. Az össz- adóterhelés 40 százalékról 34,4-re csökken. S. Á. „Maxi” bevásárlóközpont. Az utolsó simításokat végzik Budapesten, a XIII. kerü­letben az ország legnagyobb bevásárló- és szórakoztató központján, a Duna Plazán. A több­szintes, látványos épületben 30 ezer négyzetméternyi üzlet, korcsolyapálya, 9 moziterem várja a betérőket - jövő hétfőtől. fotó: feb/diósi imre *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom