Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-04 / 232. szám

119%. október A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE Nagyobb ütemet akarnak diktálni a Pásztó környéki szőlőtulajdonosok Felfelé kúszik az átvételi ár Két-három évvel ezelőtt gondot okozott az értékesítés, ta­valy óta keresik a szőlőt, kevesebb van, mint amennyit igé­nyelnek. A múlt évet, akárcsak az ideit a kereslet jellemzi, mind az illatos, mind a vörös fajtákból. Négy évvel ezelőtt 16, azt követően 25, tavaly 30, az idén 40-42 forintot adnak nagy tételben a szőlő kilójáért. A pásztóiak termését a gyöngyöspatai VINUM Kft. az egri és a gyöngyösi pincésze­tek vásárolják fel. Az átvételi ár meghatározása­kor alkalmazkodnak egymás­hoz. A termés közepesnek mi­nősíthető, hektáronként 70-80 mázsával lehet számolni - mondja a pásztói szürettel kap­csolatban bevezetésként Maczkó Jenöné kertészmérnök, gazdajegyző, Pásztó Hegyköz­ség hegybírója, szőlőtulajdo- nos.- Öntől mennyiért veszik meg?- A tábla szélén 42 forintot kaptunk kilójáért. 150 rekeszre valót szedett a család. A felvá­sárló budapesti, régi üzleti kap­csolatban vagyunk egymással. Öreg tőke nem vén tőke Pásztó határában díszlő szőlős­kerteket alapvetően a volt ter­melőszövetkezet hozta létre. Ötfajta borszőlő: Irsai Olivér, Oportó, Zöld Veltelíni, Merló, Riziing díszük rajta. A csemege szőlők zöme Saszla, 20 hektá­ros egységekben. A legfiata­labb, a tizenéves Hasznos hatá­rában van, ahol száz hektár egybefüggő területen uralkodik a szőlő A muzslai, a nagyároki a rózsási ültetvényekben 30-35 évesek a tőkék, de van köztük amelyik a harmincötöt is eléri.- A telepítések harminc évre történnek, a tulajdonosok, amíg bírják a tőkék, megterhelik azokat. Ennek nagysága mindig a termelőtől függ, egyénenként változik. A kárpótoltak, vala­mint a részarány-tulajdonosok 400-450-en osztoznak a táblá­kon. Van aki, 200 négyszög­ölön 240 tőkét birtokol, mások ennél jóval többet, a paletta há­rom hektárig terjed. A szétta­goltság miatt nehéz összefogni a gazdákat - vélekedik a hegy­bíró.- Kikből verbuválódtak a mostani tulajdonosok?- Olyanokból, akiknek régen is volt szőlőjük, s olyanokból akik most jutottak hozzá. A gyárigazgatótól kezdve, a sző­lőmunkásig, az értelmiségtől a munkásokig igen széles a pa­letta. Beszélgetésünk idején már lefutott 25 hektáron az Irsai Olivér, 20 hektáron pedig az Oportó szüretelése. Az esős Maczkó Jenöné időjárás miatt alacsony a cukor­fok, általában 14.- A mostani gyakori esők nemcsak hátráltatják a szüretet, hanem elősegítik a rothadást. Ezt is figyelembe véve való­színű, október elején minden tőke megszabadul édes terhétől, két héttel előbb mint korábban. Támad a lisztharmat- Az ültetvények életkorán kívül mi határozza meg a jó termést ?- A szakszerű megmunkálás. A privatizáció során olyanok is szőlőtulajdonosok lettek, akik korábban nem foglalkoztak ez­zel, nem ismerik ezt a munkát. Pedig a metszéstől a permete­zésen át a szüretig, minden részfolyamatnak fontos szerepe van az elérhető termés nagysá­gában.- Ez utóbbi érdekében egy­séges a művelési technológia?- Minden sor más. A gazdák különböző módon védik termé­süket, attól függően, mennyi pénzük van, mennyire ismerik a felhasználható növényvédősze­reket. Készítettem egy tájékoz­tatót, amiből mindenki meg­tudhatja, hol, milyen áron lehet vásárolni. Aki a zöld könyvet mutatja fel, az bizonyítja, hogy elvégezte a növényvédő tanfo­lyamot.- Milyen szölöbetegségek apasztották a termést?- A legnagyobb gondot a lisztharmat okozta. Nagyon sok volt belőle. Kisebb mértékben jelentkezett a peronoszpóra. A védekezés eredményességét az alkalmazott védőszerek meny- nyisége és minősége határozza meg. Sokan a rézgálicon kívül nem ismertek más peronosz­póra elleni védőszert. Egyéb­ként az első permetezés drága, az esős időben a drágább szer a hatékonyabb. Aki ezt válasz­totta, annak több lett a termése, akinek csak gyenge szerre volt pénze, annak nagyobb lett a vesztesége.- Milyennek ítéli meg a tőkék jelenlegi állapotát?-A fokozódó szakmai hoz­záértés jelei már fellelhetők, legjobban a hasznosi táblákon.- Vannak-e új telepítésre vál­lalkozók?- Nagyon minimális az igény. Egy hektár új ültetvény egy millió forintba, vagy afe­letti összegbe kerül, a harma­dik, negyedik évben fordul termőre, addig csak kiadás és munka van vele.- Ón szerint a szőlők mai va­lóságukban milyen termésátlag elérését teszik lehetővé?- A kisüzemekben hektáron­ként elérheti a 100-120 mázsát, ha nem hiányos az állomány és a gazda mindent az előírt tech­nológia szerint végez. Ez meg­haladja a volt termelőszövetke­zetben elért 80 mázsás átlagot. Általában 70 százalékos az ül­tetvény beállottsága. Ennél gyengébb, 60 százalékos a Saszla fajtáknál, a Pannónia Kincsénél pedig csupán 40-50 százalék. Van, aki nem nyer-Az elmúlt években visszatérő refrénként hangzott el, hogy rá­fizetünk, nem érdemes termelni. Vonatkozik ez az idei eszten­dőre is?- Megtévesztő bármit is mondok, mert a szőlősgazdák munkájukat nem számolják fel. Meghatározó milyen nagyságú területen termelnek. Ha min­dent megtettek, akkor átlagban 10 százalék a nyereség, de az idén is van aki veszteséggel zár.- Végül érdekelne meddig, és miben jutott előre a hegyköz­ség?- A 287 tagból, 250 a pásztói és környezetében lévő közsé­gek szőlőtulajdonosai. Sokat még nem tudunk felmutatni. Sikerült fenntartanunk magun­kat. A jövőben nagyobb érdek- védelmi ütemet kívánunk dik­tálni. Eddig is sok segítséget kaptam Manusek Béla alelnök- től és az elnöktől. V. K. Veres Miklós irányítóként több mint száz gólt rúgott Húsz éve a futballpályán A Pásztó Hasznos FC NB- III as labdarúgócsapatának meghatározó és népszerű egyénisége a 33. évében járó Veres Miklós, akit Pásztón a sportbarátok csak Ralinak hívnak.- Pásztón, az ifjúsági csa­patban lettem először igazolt labdarúgó 13 éves koromban Veres Béla edző kezei alatt - emlékezik vissza Veres Mik­lós. - Jól ment a foci, hiszen egy év elteltével már az első csapatban játszottam. Az álta­lános iskola befejezését köve­tően Salgótarjánba kerültem szakmunkásképzőbe és köz­ben leigazolt az SBTC NB-I- es csapata. Az ifjúsági együt­tesben játszottam. Ezekben az években két alkalommal is megnyertük a korosztályos or­szágos bajnokságot. Sorkato­nai szolgálatom alatt Nagy­orosziban játszottam a megyei első osztályban, ahol hamaro­san gólkirály lettem. Leszere­lés után újra Pásztora vezetett az utam, majd innen ismét az SBTC-hez kerültem, de akkor már az NB-II-be. Fél év után kerültem be a Toldi Miklós ál­tal edzett felnőttcsapatba, és két éven át megszakítás nél­kül szerepeltem. Később, Pásztón a megyei első osz­tályban, majd az NB-III-as csapatban kergettem a labdát. Ekkor jól is ment a csapatnak, de később a keret nagy része eltávozott Pásztóról, többek között én is. Az NB III- as Recsk csapatához igazoltam. Itt is folytatódtak a gondok ezért az ugyancsak harmadik vonalbeli Hasznos FC együt­teséhez igazoltam. A csapat rosszul szerepelt és létrejött az egyesülés. Az őszi idényre megindult a vándorlás és jó­szerivel Bognárral, valamint Kodákkal mi maradtunk meg hírmondónak.- Milyen poszt felel meg a legjobban?-Az irányító középpályás. Ennek ellenére pályafutásom során több mint száz gólt sze­reztem. - kerekes ­Felkarolják a „számkivetett” szakosztályokat Utcáról a Szabadidő SE-be A városban már több mint négy éve működik a Szabad­idő Sportegyesület, amely „számkivetett” szakosztályokat foglal magába. Az egyesület megalakulásáról, eddigi munkájáról és a gondokról beszélgettünk Illés Rudolffal, az elnökség tagjával.- A Szabadidő Sportegyesület 1992 áprilisától létezik - kezdi mondandóját Illés Rudolf.-A megalakulás oka na­gyon egyszerű és szükség- szerű volt. Az 1968-ban meg­alakult és tevékenységi ideje alatt számos sikert megért bir­kózószakosztály, a fő támo­gató, a Mátraaljai Állami Gazdaság megszűnésével gazdátlanná vált és az utcára került. Aerobic is van- Ugyancsak erre a sorsra ju­tott az ÜM Szerszám és Ké­szülékgyár égisze alatt mű­ködő karate szakosztály is. Ezért elhatároztuk, hogy létre­hozzuk a Szabadidő Sport­egyesületet.-Jelenleg milyen szakosz­tályokkal működik az egyesü­let?- Jelenleg tíz szakosztá­lyunk van.- Az aerobic szakosztály közel 30 főből áll, a fiatalabb lányoktól idősebb hölgyekig. Vezetőjük Pintér Erzsébet, aki a Testnevelési Egyetemen ta­nulja az edzői szakmát. A bir­kózó-szakosztály vezetői tisz­tét én látom el. Sajnos megfe­lelő szakember hiányában már nincs olyan felkészülési lehe­tőség mint néhány éve, amikor utánpótlás nevelésben a Cse­pel mögött a pásztói birkózó­egyesület a második volt. Erő- és testépítők- Tőlünk került ki az olimpiai, vb-, és Eb-helyezett Robotka, a serdülő világbajnoki negye­dik Kanyó Valter. A karate­szakosztály a sikerszakágunk, hiszen törik Csaba kétdanos mester vezetésével olyan or­szágos bajnokok kerültek ki, mint Kecskés Ibolya, Kecskés Ferenc és Kapás Tamás. Az utánpótlás-biztosítás érdeké­ben több településen kihelye­zett tanfolyamokat szervez­nek.- Az erőemelők és a testépí­tők tevékenységét is magam irányítom. Ebben a szakosz­tályban a birkózásból kiörege­dett sportolók találnak tovább- sportolási lehetőséget. A táj - és természetvédelmi szakosz­tályon belül működik a telje­sítménytúra-sport, amelynek lelkes irányítója Dr. Kato­na Sándor, a Mikszáth Kál­mán gimnázium tanára.- Általában harminc és öt­ven kilométeres túrákat tesz­nek meg időre. Versenyzőik, akik elsősorban a gimnázium­ból kerülnek ki, sok szép eredménnyel büszkélkednek.- Legújabb szakágunk, a ninjucu, jelenleg mintegy húsz taggal dolgozik, de a fiatalok körében egyre nagyobb nép­szerűségnek örvend ez a sportág. Vezetőjük Báthy Zsolt. Ajkler Zita utódai- Sikerágazat volt a sakk is, amely az NB-III-ban bronz­érmet hozott a városnak Tóth László elsőtáblás játékos ve­zérletével.- Ez évben már anyagi okok miatt vissza kellett lépni a második vonalbeli szereplés­től és valószínű, megyei szin­ten folytatódik.- Az egyik legfiatalabb szakosztályunk az atlétika. Az eredményesség kulcsa Sasfa­lusi Gábor munkája. Az ő ne­veltje a manapság igen sikere­sen versenyző Ajkler Zita. Tóth László irányításával dol­gozik a tenisz-szakosztály, amely egyelőre az alapoknál tart. Most van alakulóban a kickbox-szakág, amelynek irányítója Kiss Sándor, aki szintén a Testnevelési Egye­temen tanul. - kela ­Családban marad a hivatás - Az egyik fiú is tűzoltónak készül Tűzön-vízen át a tűz ellen Úttörő tűzoltóként kezdte az elemi kár elleni tevékenységét a 45. évében járó Csoór József őrnagy, a pásztói városi tűzoltó­ság parancsnoka. Pályájáról beszélgettünk egy tűzvizsgálati értékelést követően.- Hogyan került kapcsolatba a tűzoltással?- Hajdanában az úttörőmoz­galomban különböző szakterü­letek voltak. Pásztón már évti­zedek óta nagy hagyományok­kal rendelkezett a tűzoltó úttö­rők mozgalma. Nekem is ez tet­szett meg és ebbe a szakkörbe kértem magam, amikor úttö­rővé avattak. Nagyon sok érde­kes dolgot tanultunk meg, ami a mindennapos életben szükséges lehet e feladatok ellátásánál. Az általános iskola befejezését kö­vetően gimnazista koromban sem szakadtam el ettől a moz­galomtól. Pásztón leérettségiz­tem, majd Hatvanban villany- szerelő szakmunkás-bizonyít­ványt szereztem. Ekkor már az önkéntes tűzoltóegyesület tagja voltam és több komoly, sikeres akcióban vettünk részt.-Miként lett hivatásos tűz­oltó?- Sorkatonai szolgálatomat követően még két évig dolgoz­tam a szakmámban, a Nógrád Megyei Víz -és Csatornamű Vállalatnál, miközben egyre azon gondolkodtam, hogyan művelhetném hivatásosként a tűzoltói feladatokat. Az önkén­tes akciók során sokszor dol­goztunk együtt a salgótarjáni­akkal. Több önkéntes társam­mal jelentkeztünk, fel is vettek bennünket és 1972. június 1-jé- vel a Salgótarjáni Városi Tűzol­tóparancsnokságon beosztott tűzoltóként megkezdtem a szolgálatot.- Számos szakmai iskola el­végzése után ötéves gyakorlat­tal a hátam mögött 1979. de­cember 1 -én kineveztek a pász­tói járási parancsnokság tűz­megelőzési előadójának, majd 1989-ben végeztem a tiszti is­kolán és alhadnaggyá léptettek elő. 1992. január 1-jével meg­bíztak a parancsnoki teendők ellátásával, mivel elődömet a megyei parancsnokságra he­lyezték. Ez év július elsején kaptam meg az őrnagyi rendfo­kozatot.- Mi a fő feladata a városi parancsnoknak?- Mivel nincs hivatásos ál­lomány, így az egyik fontos feladat az ügyeleti rendszerben dolgozó önkéntesek irányítása tűz esetén, oltásvezetés, vala­mint a tűzvizsgálatok végzése.- Milyen a magánélete?- Két fiam van. Az idősebb már családos ember. A fiata­labb a tűzoltó pályára készül. Tagja vagyok a területen mű­ködő vadásztársaságnak. Szere­tem a lövészsportot is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom