Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-26-27 / 250. szám

1996. október 26., szombat Mozaik 7. oldal Szenzációs sorozat a NOGRAD J HIRLAP-6an: Híres emberek halála Kennedy nagy árat fizetett Fidel Castroért ? John Fitzegerald Kennedy (1917-1963) az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1963. november 22-én Ken­nedy Dallasba látogatott. Egy Lincoln típusú gépkocsiban utazott, melyet külön meg­rendelésre készítettek. Az ég derült volt, ezért Wins­ton Lawson, a titkosszolgálat különleges ügynöke úgy ren­delkezett, hogy a tetőt ne te­gyék fel. A limuzin kormányá­nál az elnök egyik testőre, Wil­liam Greer ült, tőle jobbra még egy biztonsági ember foglalt helyet. Áz elnök a jobb hátsó ülésen helyezkedett el felesége, Jac­queline Kennedy mellett. A jobb oldali lehajtható ülésen Connolly kormányzó foglalt he­lyet, a bal oldalin a kormányzó felesége. A gépkocsi sebessége, ahogy ezt később megállapítot­ták, óránként 11,2 mérföld volt. 12 óra 30 perckor, amikor a kocsi az Elm streeten haladt a Hármas viadukt felé, száraz puskalövés csattant. Jacqueline Kennedyt, aki balra nézte az őket ujjongva üdvözlő tömeget, a zaj egy kipufogó durranására emlékeztette. Connolly kiáltását hallván Jacqueline megfordult, és látta, hogy ura kezét torka bal olda­lához kapja, s különös kifejezés ül ki arcára. Újabb lövések dör- rentek, s ásító rést ütöttek az el­nök fején. Az egyik a nyakán hatolt át, a másik, a halált hozó, jobbról verte szét koponyáját. Jacqueline átölelte az elnököt, s így kiáltott fel: „Ó, Istenem, megsebezték a férjemet. Szeret­lek, Jack!” Connolly kor­mányzó is megsérült, jobb mellkasába, jobb kézfejébe és bal csípőjébe kapott golyót. A második lövés után felesége Connollyt magához, a térdére húzta. Férje véres mellére pil­lantva azt gondolta, hogy sebe halálos. így kiáltott fel: „Ó, nem, nem, nem! Istenem, vala­mennyiünket lelőnek!” A titkosszolgálat egyik ügy­nöke rádión közölte az előttük haladó autóval, hogy megtá­madták őket, s kiadta az utasí­tást, hogy hajtsanak a kórházba. Mire az elnök befutott, már összeszedték a műtő személy­zetét, s előkészítettek két kór­termet. Megérkeztek a kórházhoz. Lawson ügynök kiugrott az első kocsiból, s rohant a mentő­részleghez, ahol a műtősök már hordággyal várták az autót. Hill ügynök lekapta zakóját, s beta­karta az elnök fejét és mellét, hogy megakadályozza a fény­képezést. A hivatalos változat szerint az elnököt Lee Harvey Osvald ölte meg, aki meglehetősen kü­lönös életrajzzal büszkélkedhe­tett, beleértve azt is, hogy több évig élt a Szovjetunióban. Azt állították, hogy ő lőtt az elnökre a texasi könyvraktár épületének hatodik emeletéről - szokatla­nul pontosan, kétszer is beleta­lálva egy meglehetősen nagy távolságban mozgó célpontba. Hiteles forrásból tudjuk, hogy Osvald meglehetősen rossz cél­lövő volt. Tegyük hozzá azt is, hogy ugyanezen a napon, 1963. november 22-én Osvald min­den különösebb ok nélkül meg­ölte Tipith rendőrt is. Profi gyilkos ilyet nem tesz. November 24-én, két nappal az elnökgyilkosság után Osvald kísérőivel együtt kilépett a dal­lasi seriff hivatalának liftjéből. Nyugodtan nézett a jupiterlám- pák fényébe, a riporterekre, akiknek a rendőrség engedé­lyezte a fényképezést, ám ekkor észrevette Jack Rubyt, s arra el­torzult a rémülettől. „Ó, nem!” - kiáltott fel rémülten. Ruby azonban tüzet nyitott revolve­réből. A nyomozás és a bírósági tárgyalás alatt Rubyt, akárcsak Osvaldot, magányos gyilkos­ként könyvelték el, jóllehet egy sor körülmény arra mutatott, hogy összeesküvésről volt szó. Ruby hamarosan meghalt a börtönben, a hivatalos verzió szerint rákban. A nem hivatalos magyarázatok között létezik olyan is, mely szerint a CIA- nek és a maffiának is köze volt a gyilkossághoz. A próbálkozá­sok, hogy független nyomozást folytatva állapítsák meg az igazságot, még inkább össze­keverték a dolgot. A jelentkező szemtanúk nyomban átköltöz­tek a másvilágra. Az elnök halála láncreakció- szerűen újabb gyilkosságokat vont maga után. Jack Huntert, aki közvetlenül a gyilkosság után járt Osvald lakásán, a rendőri őrszobán ölték meg. Azt állították, hogy véletlenül sült el a fegyvere. Jim Cosser újságíró, aki az elnökgyilkos­ság napján Hunterral együtt vizsgálta át Osvald lakását, gépkocsibalesetben végezte életét. Titokzatos körülmények között halt meg az újságíró Do­rothy Calhollen, aki több mint egy órát beszélgetett négy- szemközt Jack Rubyval. A me­rénylet szemtanúi és a nyomo­zás részvevői közül sokan kü­lönös körülmények között hal­tak meg, illetve lettek gyilkos­ság áldozatai. 1990 augusztusában akadt egy ember, aki vette a bátorsá­got, hogy újabb tényeket közöl­jön az ügyről. A 29 esztendős Ricky White dallasi sajtótájé­koztatóján bejelentette: Apja, az idősebb White egyike volt azoknak, akik Kennedyre lőt­tek. White szerint Osvaldnak már eleve a bűnbak szerepét szánták. Az elnökre az apja lőtt; torkon találta. Ő adta le a halá­los lövést is, s volt a merénylet­nek még egy, eladdig ismeret­len résztvevője. Az amerikai közvélemény már régóta nem hisz a magá­nyos gyilkos elméletben. Az amerikaiak többsége úgy véle­kedik, hogy a merényletet vagy a maffia, vagy a CIA szervezte. Meggyőző információk vannak arról, hogy a Kennedyek kap­csolatban álltak az alvilág veze­tőivel. Egyesek feltételezik, hogy Kennedy a választási harc so­rán segítséget kapott a maffiá­tól, ám később elfeledkezett tar­tozásáról, s ezért az életével fi­zetett. Mások úgy vélekednek, halálának oka az volt, hogy nem egyezett bele, hogy a CIA meggyilkoltassa Fidel Castro kubai elnököt. Vannak más fel- tételezések is, de felsorolásuk egész könyvet venne igénybe, ezért ne is mélyedjünk el ben­nük. (Részlet a Nótárius Kiadó Ezeregy halál című könyvéből.) Magyarországon új egyetemi szak a városgazdaság Elsőként Közép-Kelet Európában A Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem Köz- gazdasági Továbbképző In­tézet Közép-Kelet Európá­ban elsőként városmene­dzseri és városgazdasági szakot indít, amelyre októ­ber 31-ig lehet jelentkezni. Tavaly már sikeres volt az ingatlangazdálkodási szak. Részben az itt szerzett tapasz­talatok alapján kezdték kifej­leszteni és hirdették meg a vá­rosmenedzseri és városgazda- sági szakot. Az urbanisztika és a városgazdálkodás területén vezető és felelős beosztásban dolgozó vagy az oda igyekvő szakembereket várják. Tehát azokat a jogászokat, közgaz­dászokat, építészeket, szocio­lógusokat, önkormányzati dolgozókat, akik akár az ál­lamigazgatásban, akár a piac- gazdaságban helyezkednek el. Az a cél, hogy számukra olyan magas színvonalú és komplex ismeretanyagot nyújtsanak, amelynek ismeretében ez a két szféra hatékonyabban és eredményesebben tud tevé­kenykedni az adott város, az adott közösség érdekében. Jó megfejtés, szerencsés nyertes fiatalember, aki reggel fize- kárné, Mátraterenye, Kossuth küldjék el címünkre. Ádámot és Évát is a kedvelt gyümölcs vitte kísértésbe Almával álmodni örömet jelent Az átlag magyar egy évben 23 kilogramm almát ropogtat el, ami az éves gyümölcsfogyasz­tás közel harmada. Az élelmiszeripar főként ros­tos és szűrt almaiét, almabefőt­tet, almabort, almaecetet, újab­ban almalekvárt és aszalt almát készít belőle, de bébiételekhez, fagyasztott édességek töltelé­kéhez is felhasználja ezt a ked­velt gyümölcsöt. Magyarorszá­gon a XX. század e'eiétől fo­lyik jelentős almatermes Jelenleg nagy területű gazdasá­gokban és kiskerteken n mesztenek almai, . almáskertek elöregedtek, a ter­més mennyisége csökken. A hagyomány szerint Ádá­mot és Évát egy alma vitte a kí­sértésbe. A görög mitnló . ban, Rossini opera' joU, Schil­ler drámájában is fontos sze­repe volt az almának. A magyar történelmi emlékek közül az országalma már ezer évvel ez­előtt V : r-’-<*içiel< luuuzuu. Kt uuy Gyula ban megjelent Álmosköny' bői kiderül: almával álmodni örömöt és egészséget jelent. Tegyük hozzá: almát enni még inkább! (Reader’s Digest Válogatás alapján) A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Nagy Imre elvtársat - a munkaviszonyának megszün­tetéséről szóló határozat egyidejű hatályon kívül helyezése mellett - a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem Mezőgazdaság Gazdaságtana tanszékén betöltött egyetemi tanári megbízatá­sába visszahelyezte. Szabad Nógrád, 1956. október 20., 1. o. Az 1956. október 26-án megalakult Nógrád megyei Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács felhívja megyénk, Salgótarján minden hazáját szerető becsületes dolgozóját, hogy a rend és nyugalom biz­tosítása érdekében mindent kövessen el. Szabad Nógrád, 1956. október 27., 1. o. HARMINC ÉVE Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására 1966. októ­ber 17-e és október 22-e között a Szovjetunióban tartózkodtak: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke. Nógrád, 1966. október 22., 1. o. Jól tudjuk, hogy sokan vannak közöttünk, akik életüket nem a költők megismerésére, hanem a cso­dálatos, szép harcokra fordították. De azt is jól tudjuk, hogy a békésebb, a gazdasági alkotásokra fordított napok pihenő idejében mód van arra, hogy az elcsigázott elődök mulasztásait pótoljuk. Természetesen nem úgy, hogy verses könyveket, regényeket vásárolunk garmadára, hanem úgy, hogy több könyvet olvasunk, mint amennyi a házi könyvtárban megtalálható. Nógrád, 1966. október 23., 7. o. I HÚSZ EVE Tornász olimpikonok látogatnak szerdán Salgótarjánba, a városi sportcsarnokba. Egervári Márta olimpiai bronzérmes és Magyar Zoltán olimpiai bajnok mellett több ismert válogatott kerettag is je­len lesz a bemutatón. Nógrád, 1976. október 26., 7. o. Pásztó nagyközségben a településfejlesztési koncepció legkiemeltebb része a lakásépítési akció, új lakótelep kialakítása. Az ötödik ötéves tervben .folytatódik a Nógrádi Sándor lakótelep fejlesztése. Nógrád, 1976. október 27.1. o. TIZÉVÉ Illúzió lenne azt gondolni, hogy a mai gazdasági viszonyok között máról holnapra megvalósítható a korszerű távközlési hálózat, s a 3800 Nógrád megyei igénylő lakásába máris beköthető a vezeték. Nógrád, 1986. október 23., 1. o. Új székházba költözött a Számítástechnikai és Üzemszervezési Vállalat salgótarjáni központja. Az 1977 óta működő intézet kapacitásának 50-60 százalékát Nógrád megyei, fennmaradó részét bu­dapesti vállalatok megrendeléseinek kielégítésére fordítja. Nógrád, 1986. október 25., 3. <-. Nógrád megye mintegy két és fél ezer úttörővezetője képviseletében másfélszáz küldött tanácsi, zott szombaton Salgótarjánban az elmúlt három esztendő gyermekmozgalmi munkájáról. Nógrád, 1986. október 27., 1. o.. ________ ___ _______________ ___Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom