Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-26-27 / 250. szám
1996. október 26., szombat IVÓ gr ad Megyei Hírlap Erdős István jegyzete Áldozat: színésznő-szövőnő M oszkva és Sztálin leleménye volt a harmincas évek végén a modern koncepciós per. Ártatlan politikusok, katonák, tudósok, művészek, átlag polgárok látszólag szabályos jogi eljárás keretében nyerték el büntetésüket, leplezve, hogy politikai diktatúra áldozatai. A koncepciós perek hulláma Magyarországot sem kerülte el. .Sőt igen jelentős szerepet játszott az 1956-ot megelőző, végső elkeseredés alakulásában. Bizony az 1956-os októberi forradalom, az elkeseredett szabadságháború hátterében ott volt az ártatlanok vére, a recski fogolytábor szörnyű bűne, a megkínzott, börtönbe zárt politikaifoglyok szenvedése. A hazai koncepciós perek áldozatai között is gyakran találkozni lehet véletlen szereplőkkel, akiknek áldozattá kellett válniuk egy velejéig romlott, hazug politikai rendszerben. Elég volt egy kocsmai vicc, egy üzemi hiányzás, és jött a per: bujtogatás, lází- tás, imperialista ösztönzésű szabotázs! De az, ami Lánczy Margit művésznővel, a Nemzeti Színház örökös tagjával megtörtént, párját ritkítja. A színésznő meghitt baráti kapcsolatban volt egy olasz költő- műfordítóval, aki épp a Tragédiát fordította le. Madách halhatatlan művét, amelyik 1950 körül vörös posztó volt Moszkva magyarországi ügyvivői körében. Vallásos-biblikus világképe miatt is, de főleg a falanszter-jelenet aktualitása miatt. Megvolt a per alapja: Madách, plusz egy imperialista ügynök! Az első kihallgatások során a rendőrségi gépírónő véletlenül szövőnőt gépelt Lánczy Margit foglalkozásául színésznő helyett, s már mit se számított az eredeti vád, az ügyész szövőgyári szabotázs perét formálta meg a művésznő nyakába, noha ö életében meg nem fordult szövőgyárban. De tanú jelentkezett, s igazoltatott a szabotázs ténye. A színésznőt elítélték szabotázsért, és lakását megkapta jutalomként a „tanú”. Más kérdés, hogy a Tragédia 1954-ben mégis a színpadra került, és reggelente pénztárnyitáskor sok ezren tüntettek jegyváltó igyekezetükkel a butaság hatalma ellen. Semmit se tudva arról, lesz-e római Tragédia-bemutató a híres műfordítás nyomán. emmit se tudva Lánczy Margit színésznő-szövőnő peréről, kálváriájáról, amit azért érdemes tovább mondani rémségesen tanulságos történetként, hogy gyerekeink, tanítványaink ne pusztán történelmi tényleckét, száraz adatsort tudjanak 1956 előzményeiről, a felfoghatatlan abszurditású ötvenes évekről. „A zászló elkophat, de az iskola fennmarad” Fát ültetett a (Folytatás az 1. oldalról) Czudor István, a tanintézet igazgatója az eltelt idő iskolatörténeti -eseményeit vázolta, majd Pékár István, a Duna TV műsorszerkesztője, mint egykori diák, elevenítette fel a szé- csényi iskolaéveit. Dr. Kiss Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az ünnepélyre zászlót hozott minisztériumától - „ez a zászló el fog kopni, de a Lipt- hay Béla nevével fémjelzett iskola fennmarad.” - mondta, s méltatta az iskola mai kor kihívásainak megfelelő gazdaképző törekvéseit. Az iskola zászlaját Keszthelyi Ferenc, váci megyés püspök szentelte fel, aki ez alkalommal misét is bemutatott a szécsényi katolikus templomban. A szakképző iskola kollégiumánál emlékfát ültetett az angol nagykövet, Szécsény polgármestere, a szaktárca képviselője, valamint Habsburg Györgyfőherceg, TV. Károly, az királyi unoka utolsó magyar király unokája. Határon túlról érkezett testvér-tanintézetek képviseletében a Nyárád Menti Líceum igazgatója, Bíró János erdélyi fafaragó mester munkáját, nemzedékek fáját, vagyis életfát adományozott Szécsénynek. A jubileumon emlékplakettet kapott Rosos Ödön Károly nyugalmazott tanár, az intézet első igazgatója, egykori és mai tanárok, dr. Kiss Zoltán és báró Lipthay Antal, a névadó unokája is. Ebben az elismerésben részesült Kékkői Károly, akit nemcsak Lipthay Bélához kötődő barátsága fűz a tanintézethez, de ő komponálta az iskola indulóját is. Koszorúkat helyeztek el a megjelentek báró Lipthay Béla szécsényi kastélyának falán, majd a program, fogadással, öregdiák-találkozókkal, késő éjszakáig tartott. Tarnóczy László Megyei Körkép 4 f®l bátonyterenye Ünnepélyesen felavatták Salgótarján új köztéri emlékművét „Szent István, kortársunk... ” A leleplezés pillanata FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Losonczi Miklós művészettörténész nevezte így a nagy királyt, amikor elemezte Bobály Attila szobrászművész tegnap Salgótarján nyugati városrészében felállított szobrát. Puszta Béla polgármester arra utalt, hogy a millecentená- rium évére is emlékeztető alkotás nemcsak a város arculatát gazdagítja, hanem erősíti lakóinak összetartozását is. Avatóbeszédében Vitányi Iván, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke méltatta Szent István munkásságának máig ható tanulságait. Államot alkotott, amelyet ezer éven át sikerült megőriznünk. Most az a teendőnk, hogy a demokrácia útján sikerüljön végre haladnunk, s itt Európa közepén - csakúgy mint az István vezette eleink tették - felzárkózzunk Európához. Szent István szellemében kell ma is őriznünk a hagyományokat és egyszersmind képviselni egy új értékrendet. Az emlékművet Lébényi Antal főesperes, plébános áldotta és szentelte meg. Az ünnepi műsorban közreműködött a Salgótarjáni Pedagóguskórus Baárné Dicse Zsuzsanna vezényletével, Csábi István és T. Patakiné Kerner Edit előadóművész. Cs. B. Csokrok, moha-, és tobozkoszorúk - Szépek, olcsóbbak és drágák a krizantémok Kivirágzott a vásárcsarnok Az év utolsó virágözöne halottak napja előtt árasztja el a piacokat. Szomorkás, de szép alkalomhoz időzített, éppen ezért a hét második felében - Salgótarjánt kivéve - még mérsékelt volt a felhozatal krizantémokból. Az árak széles skálán mozogtak, de sejthető volt, hogy száz forintnál jóval többet kémek majd mindenszentek előtt a legnemesebb fajtákért. Bátonyterenyén negyvenötven forintba került szála a közepesen nagy, kinyílt „sírvirágnak,” az apróbbakból készült csokrokat szintén negy- ven-ötvenért kínálták. Pásztón a nemesebb, nagyobb fajták uralták a piacot, nyolcvan, száz forint között mozogtak az árak. Sokan vásárolták az évről évre egyre keresettebb moha- és tobozkoszorúkat, száraz virágokból kötött csokrokat, az előbbieket három-négyszázért. Balassagyarmaton ötvenért árusították a bimbós, nyolcvanszázért a kinyílott, nagyobb virágú krizantémokat. A salgótarjáni Vásárcsarnokban volt a legszélesebb az árskála: tíztől száz forintig változó nagyságú fehér és halványsárga fajtákból lehetett válogatni. Kisebb tobozkoszorúkat száznyolcvanért is találtak a vevők, a nagyobbak ára meghaladta a háromszáz forintot. (mj) Elszállnak a levegőben a hangzatos szólamok - Tanácskoznak a népművelők „Ki viszi át a kultúrát a túlsó partra V (Folytatás az 1. oldalról) szakmai szervezetek és az érdekképviseletek még érvényesíthessék jogos törekvéseiket. A tanácskozás tegnap délelőtti ülés fő témakörét a köz- művelődési törvény képezte. E napirendre érkezett Salgótarjánba az Országgyűlés kulturális bizottsága is, meglehetősen szerény létszámmal. Vitányi Iván, a bizottság elnöke a kultúra nemzetközi és speciálisan magyar gondjairól szólt. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium első számú vezetőjét - Magyar Bálintot - munkatársai -élükön Szabó Zoltán államtitkárral - képviselték. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete nevében felszólaló Vadász János elnök ugyancsak reményét fejezte ki a közművelődési Az Országgyűlés kulturális bizottságából mindössze négyen jöttek el a vándorgyűlésre fotó: -án törvény várható garanciáit illetően. A vándorgyűlés résztvevői tegnap délután Nógrád megyével ismerkedtek. A program ma délelőtt zárul. RÉTSÁG 3- oldal Hírek Újabb polgári kör Salgótarján - Tegnap alakuló összejövetelét tartotta a Salgótarján és Régiója Polgári Kör. A zárt összejövetelen előadást tartott dr. Homoki János és Morvái Ferenc országgyűlési képviselők (FKgP). Játszóház Pásztó - A Teleki László Művelődési Központ klubjában játszóház várja a gyerekeket október 26-án, szombaton 10—12 óráig. Az érdeklődők a népi kézműves technikát és a csuhébáb készítését ismerhetik meg. Tárlat a galériában Nógrádmegyer - M. Kiss György Somoskőújfalui festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás az általános iskola galériájában. A műveket november közepéig tekinthetik meg az érdeklődők. Véradás Nógrádsipek - Véradó napot tartanak október 27-én, vasárnap a község iskolájának épületében a salgótarjáni Vértranszfúziós Állomás dolgozói. A helybeliek tíz és tizenöt óra között jelentkezhetnek véradásra. Balesetek Autó elé lépett egy 87 éves asszony csütörtökön délelőtt Salgótarjánban, a Füleki úton. A gyalogost könnyű sérüléssel vitték kórházba. A Forgách úton két személyautó ütközött össze, a mentők itt is egy könnyű sérültet láttak el. Ersekvadkert és Szátok között, egy kanyarban péntekre virradó éjjel árokba borult egy Wartburg, vezetője, egy 16 (!) éves fiú, súlyos sérülést szenvedett. Vigyázat! Traffipax! Szombaton 13-21 óráig Mátraverebély külterületén, Bátonyterenye belterületén, a 23. sz. úton Nemti és Nádújfalu belterületén, 6-14 óráig: Balassagyarmaton és környékén, vasárnap 6-14 óráig Salgótarján és Bátonyterenye belterületén, Ma- conkán, a 23. sz. úton Nemti, Nádújfalu és Mátra- terenye belterületén, 14-22 óráig: Rétságon és környékén számíthatnak az autósok sebesség-ellenőrzésre. Czinke: valaki fogja is a kezem Baranyi Ferenc verssel köszöntötte az ünnepeltet Jelenlegi és egykori tanítványok, családtagok, közeli és távolabbi barátok, ismerősök sokasága töltötte meg a Nógrádi Történeti Múzeum nagytermét Czinke Ferenc festőművész hetvenedik születésnapja alkalmából rendezett kiállítás tegnapi megnyitóján. A tisztaság igényével fogalmazott életpálya, az önvizsgálatra, a világ iránti nyitottságra ösztönző munkásság iránti tisztelet fogalmazódott meg Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója megnyitóbeszédében, csakúgy, mint Baranyi Ferenc költő Czinke-ihlette -a Bukott angyal című - versében, vagy a Bolyai gimnázium leánykarának „személyre szóló” folklórműsorában. A „bölcsesség küszöbére” érkezett művész meghatottan köszönte meg a kiállítás közreműködőinek munkáját s a közönség, a „nagy család” érdeklődését. Huszonkét éves fiút gázolt halálra egy tolató vonat Salgótarjánban Tragédia a sínek között (Folytatás az 1. oldalról) Jelenleg államigazgatási eljárás keretében vizsgálják az ügyet. S amint ilyenkor szokás, megkezdődött a találgatás a történtekről. Több olyan információ jutott el hozzánk, hogy a két fiatalember italosán érkezett a sínekre, s nem tudva magukról, következhetett be a tragédia. Olyan információt is kaptunk, hogy a szerencsétlenség nem véletlenül következett be, hanem öngyilkossági szándékkal. A Salgótarjáni Rendőrkapitányságon nem zárkóztak el a tárgyszerű informálástól, noha felhívták a figyelmünket, hogy a vizsgálat eddigi adatai kifejezetten azt látszanak erősíteni, hogy baleset történt. A szerencsétlenséggel kapcsolatos szóbeszédet a rendőrség nem minősítette. Tekintettel arra, hogy az ügyben rendőrorvosi boncolásra kerül sor, ennek eredményeként lehet beszélni arról, hogy az áldozat italos volt-e vagy valami más befolyásolta a körülmények felismerésében. * A MÁV-tól kapott információk szerint a Salgótarján külső felől érkező, tolt szerelvényvonat szerdán hajnali 3 óra 20 és 3 óra 25 között gázolt, a Fő téri megállóhelytől jó száz méterre. Bár a Budapesti Üzletigazgatóság Vasútbiztonsági Irodája a maga részéről befejezte a vizsgálatot, ez csak ennyit jelent, hogy vasutas dolgozó felelőssége nem állapítható meg. Azt azonban a balesetvizsgálók sem cáfolják, hogy a helyszínen meghallgatott szemtanúk vallomása egy lényeges pontban eltér: egyesek szerint az áldozat és barátja ült a síneken, mások szerint viszont feküdt. Ez azért lényeges, mert K. Elemér sérülése olyan, hogy azt ülő ember nem szenvedheti el. Ennél is furcsább, hogy a helyszíni szemle során csak a tolató vonat második kocsiján találtak gázolásnyomokat, az első vagon viszont sértetlen volt. Az „egyéb körülményeket” már a rendőrség vizsgálja — ugyanakkor tény, hogy a helyszínen járt állomásfőnök- helyettes beszámolója szerint az áldozat(ok) mellett ott feküdt egy félig üres, a nyakánál kettétört borosüveg is ...
