Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-03 / 231. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1996. október 3., csütörtök Dr. Dömsödy Péter az elmegyógyászathoz vonzódott, a kerékpározáshoz ragaszkodik Nagyot az csalódik, aki illúziókat kerget Mindössze másfél évig volt körzeti orvos, de ö másként akarta. Vas megyei származású lévén úgy érzi, Nógrád az első perctől befogadta. Végigjárta a szamárlétrát, s van mit legnagyobb si­kerként elkönyvelnie. Zavarba ejtően tárgyilagos és tud ne­vetve beszélni az infarktusáról. Dr. Dömsödy Péter megyei tiszti főorvost Perlitzy-díjjal tüntette ki a közelmúltban a megyei önkormányzat. Meg­lepte a díj, mert - mint fogal­mazott - a megyei és az állami hivatalok viszonya általában nem felhőtlen. Jólesett neki az elismerés, amely az önkor­mányzat és a tisztiorvosi hiva­tal kiegyensúlyozott viszonyát is jelzi.- Harmincöt éve szerezte meg az orvosi diplomáját, de úgy tudom, soha nem prakti­zált.- így igaz, bár nem ezt akar­tam. Frissen végzett gyakor­nokként biokémiai intézetben dolgoztam, de igazán az elme­gyógyászat érdekelt.- Miért találta vonzónak ép­pen ezt a szakágat?- Az elmegyógyászatnak megvan a maga jól felépített rendszere, melyben bőven van miről töprengeni. A tovább­gondolásra való késztetés teszi vonzóvá...- A közegészségügyi járvá­nyügyi állomás (a tisztiorvosi intézet elődje) kötelékeiből csak egy kis időre sikerült kilépnie.-A köjál-ban a település­egészségügyi osztályon töltöt­tem a legtöbb időt, majd „átvit­ték” a megyei egészségügyi osztályra a megyei főorvos he­lyettesének. De úgy gondoltam, kell, hogy az ember a saját bő­rén tapasztalja meg, mi is az, hogy közegészségügy, ezért el­vállaltam egy körzeti orvosi he­lyet Nagykanizsán. Ott is akar­tam maradni, de megürült a kö­jál-igazgatói állás, így vissza­kerültem oda. A Perliczy-djjas főorvos- Több, más megyéből be­vándorolt panaszkodik arra, hogy Nógrád nehezen vagy egyáltalán nem fogadta be. Önnek volt ilyen gondja?- Nem. Az első perctől kezdve otthonosan tudtam itt mozogni.- Mit tart élete eddigi legna­gyobb sikerének?- Azt, hogy öt hosszabb ideje dolgozó köjál-igazgató közül egyedül én lehettem tiszti főorvos.- Voltak-e nagy kudarcai?- Ez a megnevezés szerintem félrevezető lehet, ugyanis a túl­ságosan nagy elvárás vagy a rossz látásmód eleve kudarcél­ményt szül. Persze, mint min­denki, bizonyos mértékig én is csalódott vagyok, mert a rend­szerváltástól én is mást vártam. Ugyanakkor tudtam, hogy na­gyon jóra nem számíthatok. Vi­szont nem voltak illúzióim, így nagyot nem csalódtam.-Hogy fogadta a szakmai társadalom, hogy a tiszti főor­vosi hivatal egészségügyi ható­ságként mintegy felülbírálhatja az egészségügyi intézmények vezetőinek munkáját?- Komolyabb kérdésekben mindig a kompromisszumos megoldást keresem. Vagyis azon vagyok, hogy levelezgeté- sek helyett, a problémákat sze­mélyesen beszéljük át, s ez be is jön: a nagyobb súrlódások így megelőzhetők.- Egy időben azt mondták Önre, hogy MDF-párti.- Persze, mert egy MDF-es vezetővel teniszezgettem. Ak­kor sem tartoztam és most sem tartozom egyik párthoz sem. Az életemet kitölti a szakma, a Vö­röskeresztnél betöltött funk­cióm, meg a magánéletem.-Apropó magánélet. Szem­mel láthatóan elkötelezettje az egészséges életmódnak: regge­lente ma is kerékpárral megy a munkahelyére.- Világéletemben biciklivel jöttem-mentem. Eleinte csak én, most pedig már látom, vagy tízen-tizenketten kerekeznek reggelenként befelé.- Hasznos ez a testedzés?- Hogyne, hiszen túléltem az infarktusomat!- Nagyon sokan aggódtak akkor Önért.- Biztosan attól féltek, hogy rosszabbat kapnak. (mj) Balassagyarmati keresKcdelmis diákok jártak a romániai Zilahon Együtt ünnepeltek a gimnazistákkal A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Szakközépiskola, - közis­mert nevén a Kéri - egy autóbusznyi emberrel Romániában ven­dégeskedett a közelmúltban. A zilahi volt református - ma Ady - gimnázium háromszázötvenedik születésnapját ünnepelte. A romániai Szilágy megye szék­városa Zilah. A lakosság ma már csak egyharmadában magyar nemzetiségű. Ám az alpolgár­mester is az, talán éppen e me­gyeszékhely Magyarországgal való hagyományosan jó kapcso­latai miatt. Ezt példázta a zilahi Ady gim­názium jubileumi ünnepi hete, amelyen három magyarországi iskola is vendégeskedett a mint­egy tíz romániai intézmény mel­lett. A meghívottak között volt Tőkés László református püspök és az RMDSZ államelnök­jelöltje, Frunda György is. A gyarmati diákok jól szere­peltek a sportrendezvényeken: Antal Szilvia százméteres futás­ban nyert, míg a fiúk labdarúgó- csapata a második helyen végzett az alkalmi tornán. A művészeti rendezvényeken a népdaléneke­sek arattak nagy sikert. A köz­ponti ünnepségen, a város főterén külön kiemelték a gyarmati ke­reskedelmi iskolával évek óta tartó barátságot. (cha) Vissza a tandíjat ! Én - jó rendű tanulóként - a harmincas évek elején a pol­gári fiúiskolában tandíj-men­tességet élveztem. Az utóbbi időben az írott saj­tóban, a rádióban és a televízi­óban okos, egyetemet végzett zsurnaliszták, riporterek, be­mondók, de felelős politikusok közül is többen állandóan arról papolnak, hogy mi kelet-euró­paiak vagyunk. Mi jó 60 évvel ezelőtt úgy tanultuk földrajzórán, hogy ha­zánk Közép-Európa kellős kö­zepén helyezkedik el. Még ennyi év távlatából is szinte szó szerint tudom idézni a tanulta­kat. Európát nyugaton az At­lanti-óceán, keleten az Ural hegység, délen a Földközi- és a Fekete-tenger, északon az Északi-Jeges-tenger határolja. Abban az időben érthető ok­ból Kelet-Európáról viszony­lag kevesebbet tanultunk föld­rajzi értelemben is. De azt ta­nultuk, hogy Kelet-Európa két legnagyobb városa: Moszkva és Kijev. Történelemtanárunk a tatárjárás kapcsán arról beszélt, hogy az Európára törő tatárokat Kelet-Európábán sem a szétta­golt orosz fejedelemségek, sem egyéb szláv törzsek nem tudták megállítani, s így került sor a muhi csatára. Tanáraink beszéltek az orosz Lomonoszovról, mint nagy tu­dósról. Ugyancsak szó volt a szintén orosz Mengyelejevről, a periódusos rendszer felfedező­jéről. Irodalmi téren Puskinról, Lev Tolsztojról, Csehovról ta­nultunk, a zene kapcsán szó esett Muszorgszkijról mint jeles komponistáról is. E személyek munkássága - mint tanáraink mondták - az összeurópai kul­túra és tudomány szerves része. Gyógyító írként hatott a kö­zelmúltban a televízió Nap­kelte műsorában Habsburg Ottó véleménye, aki azt mondta: „Magyarország Kö- zép-Európában van, Kelet-Eu- rópa tőlünk nagyon-nagyon messze van." De hivatkozhatok Bili Clin­tonnak, az USA elnökének a közelmúltban Chicagóban mondott beszédére is, melyben azt monda: „a közép-európai országokat fel kell venni a NATO-ba”. Még Clinton is jobban ismeri közép-európai­ságunkat? Nem hiszem, hogy jelen írá­som megváltoztatja az érintet­tek véleményét. Valószínűleg továbbra is kelet-európaisá­gunkat szajkózzák majd. Hol tanultak ezek az okos szemé­lyek, hol tanulták, hogy Ma­gyarország Kelet-Európához tartozik? Vagy, ha így tanulták, kérjék vissza a tandíjukat! Ja, hogy ők nem fizettek tandíjat? Mucsi Lajos Salgótarján Barátnője gyermekeit nevelte fel a ma kilencvennégy éves Kiss Istvánná Szinte a századdal egyidős A hihetetlenül gyors tempójú huszadik században belát- hatatlanul messze van már 1902, amikor egy őszi napon, október 3-án, megszületett Torinek Mária. Ma özvegy Kiss Istvánnéként Salgótarjánban, a Bem utca 4. sz. alatt családja körében - fizikai és szellemi frissességben - ün­nepli születésének 94. évfordulóját. A megyeszékhely egyik leg­idősebb polgárának - mint mindenkinek, aki több ember­öltőt is megélt e különös, fan­tasztikus technikai felfedezé­sekben és tragikus történelmi eseményekben egyaránt gaz­dag századból - kész regény az élete. Egy valami azonban sajátossá teszi életútját: saját gyermeke nem született ugyan, de nagy szeretettel ne­velte fel elhunyt barátnője két leányát. Az egyik másfél éves, a másik mindössze néhány napos volt, amikor meghalt az édesanyjuk. Torinek Mária vette gondozásba őket és mi­után férjhez ment Kiss István­hoz - a gyermekek apjához, barátnője volt férjéhez - pél­dás házasságban éltek a férj mintegy tíz évvel ezelőtt be­következett haláláig. Pedig a férfi lefagyott lábbal tért haza a frontról. Manapság, amikor azt ta­pasztalni, hogy sokan saját gyermeküktől is szabadulnak - ha kell még tragikus mó­don is -, bizony példa lehet Kiss Istvánné áldozatkész­sége, gyermekszeretete. Meg is becsülik féltő gonddal ve­szik körül őt lányai, akik soha nem ismerték a mostohaanya fogalmát. Rajtuk kívül két veje, négy unokája és hét déd­unokája kíván ma minden jót az ünnepeknek. Azt remélik, hogy jövő ilyenkor köszönthe­tik Kiss Istvánnét 95. szüle­tésnapján is.- Ügy legyen! Isten éltesse Mária néni ! - tesszük hozzá mi is. Cs. B. Holnap a megyébe látogat az Országgyűlés MSZP-s frakcióelnöksége „Vezérkari szemle” Nógrádban Az Országgyűlés szocialista párti ügyvezető elnöksége ok­tóber 4-én, pénteken Nógrád megyébe látogat. Az elnökség tagjai 13 órakor Salgótarjánban, a polgármesteri hivatal épületében, találkoznak a megye és a város vezetőivel, országgyűlési képviselőkkel. 15.30 órakor Szekeres Imre frakcióvezető és Vancsik Zol­tán frakcióigazgató salgótarjáni gazdasági vezetőkkel beszél­get. A három frakcióvezető-he­lyettes vidékre utazik: Lampert Mónika Pásztón önkormány­zati, Burány Sándor Szécsény­ben, gazdasági vezetőkkel vált szót, Toller László Balassa­gyarmaton, a megyei bíróságra látogat majd az esti órákban mindhárman lakossági fórumon vesznek részt. Szekeres Imre és Vancsik László Bátonyetemyén találko­zik az állampolgárokkal. Ingyenesen látogatható a képzőművészeti szabadegyetem Alkotókat, művészetbarátokat várnak Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központ, a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium, valamint a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatásával képzőművészeti szabadegyetemet indít. A foglal­kozásokat október 10-én, no­vember 7-én és 21-én,december 19-én 17 órakor tartják. (A janu­ári dátum még nem ismeretes.) Az előadásokat Bálványos Huba grafikusművész, főiskolai tanár tartja A vizuális művészet helye és szerepe társadalmunk­ban, Műhelyek, kísérletek, stí­lusok a hazai képzőművészet­ben, A népi kultúra továbbélése napjaink képzőművészetében témakörökből. A foglalkozások látogatása ingyenes. VILLBEK munkavédelmi bemutató az Émász-nál Tanuljunk újra oszlopra mászni ! Munkavédelmi szakembe­reknek és villanyszerelőknek rendeztek tanácskozást és bemutatót tegnap, az Émász salgótarjáni üzletigazgató­ságán. Az áramszolgáltató hatáskörzetéből érkezett munkavédelmi előadók számára Nagy Endre, a munkavédelmi felügyelőség vezetője tartott tájékozta­tást. Nagy érdeklődés kísérte a szegedi VILLBEK Villamos­ipari és Kereskedelmi Kft. termékbemutatóját és munka- védelmi demonstrációját. A cég 1989-ben alakult, s az első időszakban javítással, majd később saját fejlesztésű esz­közök gyártásával foglalkoz­tak. Gyengeáramú részlegük dolgozta ki a WATTchMAM for Windows névre keresztelt számítógépes energiagazdál­kodási rendszert, de újabban divatos munkavédelmi cipők gyártásával is megjelentek a piacon - tájékoztatott Kovalik János ügyvezető. Az energiagazdálkodási rendszert elsősorban teljesít­ménydíjas fogyasztóknak ajánlják. Számukra ugyanis fontos, hogy az előre lekötött energia-felhasz­nálás közelítse az optimális, va­lós értéket. El­lenkező esetben nagyobb lekö­tési díjat kényte­lenek fizetni, vagy büntető ta­rifával kell szá­molniuk. A WATTch­MAM folyama­tosan figyeli az elszámolási fo­gyasztásmérőt, s amint észleli a túlvételezést, vivőfrekvenciás vevő­egységei elvégzik az egyes szakaszok ki­kapcsolását. Speciális áramköri egysége a hálózati zavart is ké­pes kiszűrni. Második generációs változata lehetővé teszi, hogy a számítógépet csak az adatok lekérdezése idejéig csatlakoztassák a rendszerhez. Külö­nösen energetikusok figyelmébe ajánlják a milliós megtakarítást eredményező készü­lék- együttest. A cég repertoárjá­ban emellett megtalál­hatók földelő-rövidrezáró esz­közök, üvegszálas oszlopkap­csoló rudak, egészen 120 Ki- lovoltig. Újdonságuk a fővá­rosi áramszolgáltatóval közö­sen kifejlesztett, a régi NKIK aljzatokba is behelyezhető földelő-rövidrezáró betét. A legnagyobb érdeklődést kellékeik keltették fel: a sisa­kok, kesztyűk, vesemelegítők, egyedi igény szerint is gyártott szerszámos táskák. Kollekció­juk részei a német HAUPA cég által gyártott, feszültség alatti munkavégzésre is al­kalmas szerszámok, készletek, s az olasz import mászóvas. Ez utóbbit válthatja fel a Nyugat-Európában már elter­jedt oszlopmászó létra, mely­nek szerelését, s az azon való munkavégzést a gyakorlatban mutatták be a VILLBEK munkatársai. Mivel nálunk is egyre nagyobb gondot fordí­tanak a munkabiz­tonságra, elképzel­hető, hogy vala­mennyi Emász ki- rendeltséget felsze­relnek a minden­tudó lajtorjával. Hogy a dolgozók is kipróbálhassák, a cég vezetője fel­ajánlotta a de­monstrációs dara­bot a nógrádi szak­embereknek, egy hónapra. T. N. L. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom