Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-07-08 / 209. szám

Megyei Körkép 1996. szeptember 7., szombat A Szent Korona jegyében született a magyar államiság - Hazánkban a pápa Apostoli utazás - küldetéssel- Valamennyi honfitársam nevében boldogan és meghatottan köszöntőm Szentségedet immár második alkalommal magyar földön; külön öröm számomra, hogy éppen most keresi fel Ma­gyarországot, amikor honfoglalásunk 1100. évfordulóját ün­nepeljük - mondta II. János Pál pápát köszöntő beszédében Göncz Árpád Budapesten, a Ferihegyi repülőtéren. II. János Pál különgépe pénte­ken délelőtt röviddel 11 óra előtt landolt a Ferihegyi repülő­téren. A katolikus egyházfőt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogad­ták. Köszöntésére megjelent — mások mellett - Paskai László bíboros prímás, esztergom-bu- dapesti érsek, Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, Angelo Acerbi érsek, apostoli nuncius, valamint Göncz Árpád köztár­sasági elnök, Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke és Horn Gyula miniszterelnök. Az egyházfő Ferihegyről egyenesen Pannonhalmára uta­zott helikopterrel, ahol este hét órakor a főapátsági bazilikában ünnepélyes vesperást imádko­zott. Az éjszakát a bencéseknél töltötte. A pápa szombaton szentmi­sét mutat be a győri ipari park­ban, ezt követően pedig a püs­pökvárban találkozik a magyar püspöki kar tagjaival. Göncz Árpád üdvözlőbeszé­dében hangsúlyozta: a magyar történelmi emlékezet soha nem feledkezik meg arról, hogy az apostoli Szentszék buzdítására érkeztek bencés szerzetesek Magyarországra, hogy Szent István király II. Szilveszter pá­pától kapta a Szent Koronát, s ennek jegyében született meg a magyar államiság. Európai beilleszkedésünkhöz tartozott az írásbeliség és a mű­veltség központjainak magyar- országi kialakítása is. Az okta­tást Magyarországon az itáliai eredetű bencés rend szerzetesei teremtették meg éppen ezer esztendeje, amikor hittérítő te­vékenységük központjául 996- ban a szent hegyet, a mai Pan­nonhalmát választották. II. János Pál válaszbeszédé­ben kinyilvánította, hogy mély meghatottsággal érkezik immár második alkalommal abba az országba, amelynek sorsa oly sok ponton kapcsolódik szülő­földjéhez, Lengyelországhoz. Köszöntötte a magyar állam­főt, a kormány és a parlament képviselőit, a diplomáciai kar tagjai, és Budapest főpolgár­mesterét. Köszöntötte a fogadá­sára megjelent Paskai László bíborost és a magyar püspökö­ket, továbbá a papokat, a férfi és női szerzeteseket és az egész magyar keresztény közösséget, külön szeretettel üdvözölte a magyar katolikus iskolák kép­viseletében megjelent tanárokat és tanulókat, s mindazokat, akik rádión vagy televízión kí­sérik figyelemmel magyaror­szági látogatását.-Ennek az apostoli utazás­nak - mondotta - különösen je­lentős okai vannak: a magyar honfoglalás ezerszázadik év­fordulója és a pannonhalmi apátság alapításának ezredik évfordulója.- Örömmel fogadtam el a meghívást, hogy részt vegyek a főapátság ünnepségén, és meg­látogassam Győr városát, hazá­tok első egyházi központját, így magam is jobban megismerhe­tem történelmeteket, és feltárul előttem az a kulturális és vallási forrás, amelyből a magyarok évszázadokon át fényt és erőt tudtak meríteni - hangoztatta a katolikus egyházfő. II. János Pál pápa magyarországi utazása előtt a római Szent Péter téren találkozott az odagyűltekkel. Ki is valójában U. János Pál ? Karol Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkói Vajdaság Wadowice nevű kisvárosában. 1938-ban végezte el a gimnáziu­mot, majd Krakkóba költözött, ahol a Jagelló Egyetemen len­gyel nyelvet és irodalmat, valamint filozófiát tanult. Lengyelország lerohanása után előbb egy kőfejtőben, majd a krakkói szódagyárban dolgozott fizikai munkásként. 1942-ben fordult végleg a papi hivatás felé, jelentkezett Sapieha krakkói érsek szeminá­riumába. 1946. november else­jén szentelték pappá, s Wojtyla néhány nap múlva elutazott Rómába, ahol 1948-ig az Angli- cumon, a domonkos rendiek Szent Tamás egyetemén tanult. Hazatérése után Krakkóban teo­lógiából doktorált. Ezután Nie- gowic faluba került segédlel­késznek, majd 1949-ben az ér­sek kinevezte a krakkói Szent Flórián-templom káplánjává. 1951-ben egy teológiatanára javaslatára főhivatású tudomá­nyos kutatómunkába kezdett. A Jagelló Egyetemen kandidátusi fokozatot szerzett. 1958. július 4-én XII. Pius pápa címzetes püspökké nevezte ki. 1964. január 18-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé és metro- politájává nevezte ki. 1967. július 25-én a bíboro­sokkal tartott titkos konzisztóri- umon VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki, s másnap felszentel­ték a Sixtus-kápolnában. Wojtyla ezzel belépett a pápavá­lasztó és pápává választható kardinálisok sorába. 1978. október 14-én ünnepé­lyes szentmisével kezdődött a ceremónia. Karol Wojtyla a 111 szavazatból 104-et kapott. Ok­tóber 22-én iktatták be, s először fordult elő, hogy kelet-európai pap ült Szent Péter székébe. A nógrádiak sérelmezik, hogy Nyugat-Magyarországon van a mise Hajnalban indultak a „pápai” buszok Buszokkal, személykocsikkal, vonattal hajnalban útra keltek a nógrádiak, hogy eljussanak Győrbe, a pápalátogatás helyszí­nére. Poggyászaikat - imakönyv és a rózsafüzér mellett - ta­karó, horgászszék, összecsukható esernyő egészítette ki. A salgótarjáni főplébánián nem kelt el minden, a katolikus egy­házfő e hét végi magyarországi látogatására szóló belépő. Azért sem, mert a váci megyés püs­pökség még az eseményt köz­vetlenül megelőző napokban is juttatott jegyeket a plébánia-hi­vatalnak. De -mint Lébényi Antal főesperes fogalmazott- nem is az volt a cél, hogy tö­megeket mozgassanak meg a szervezők. Öröm, csalódottság, várako­zás előzte meg Nógrádban II. János Pál zarándokúját. A hí­vek kitüntetésnek veszik, hogy maga a római pápa, ’’Isten földi helytartója,” annak ellenére, hogy megrendült egészségéről szólnak a hűek, ismét eljön, hogy itt misét pontifikáljon. Mindemellett azonban fájlal­ják, hogy a nagy esemény Nyu­gat- és Kelet-Magyarország el­szakadását látszik erősíteni. Balassagyarmat környékiek és a Kis-Zagyva völgy lakói egyaránt annak a véleményük­nek adtak hangot, miszerint büntetés, hogy a keleti ország­részben élők lakhelyétől olyan távol, Győrben lesz az istentisz­telet. Úgy vélik, helyesebb lett volna a fővárost vagy a kör­nyékét választani. A kisebb településekről sze­mélykocsival nem, vagy na­gyon kevesen utaztak, mivel „ez sokba kerülne.” Balassa­gyarmatról, a római katolikus és a szalézi plébánia értesülése szerint többen saját autóval vágtak neki az úrnak. A pápalátogatás előkészüle­teit figyelemmel kísérők jelen­tős hányada idős, beteges em­ber. A fárasztó és költséges utazást közülük sokan nem vál­lalhatják. Nagybárkányból a tervezett kettő helyett egy busszal indultak, Balassagyar­matról és Salgótarjánból kettő­kettő, Tarján környékéről pedig három autóbusz ment, ságújfa- lui, zagyvarónai, kazári, ka- rancslapujtői hívekkel. Szé- csényből, Pásztóról szintén csupán egy-egy buszt töltöttek meg a jelentkezők, utóbbi vá­rosból utaztak a tariak, mátra- szőlősiek és jobbágyiak is. Romhányból negyvenen, köztük idősek is vállalkoztak az útra. A helyi plébános tudo­mása szerint voltak, akik kora reggel vonatra szálltak, hogy el­jussanak Győrbe. (mj.) Szeretné a pápa ruhája szélét megérinteni „Oda vezérel a jó Isten”-A rózsafüzért felajánlottam mindnyájunkért, remélem, nem lesz semmi baj az úton - mondta a szécsényi Kanyó Krisztina, aki hetvennyolc éve­sen, családja, unokái kíséreté­ben, más helybeliek társaságá­ban ment Győrbe. Nagyon tevékeny, korát meghazudtolóan energikus egyéniség Kanyó Krisztina. Napközben a szécsényi feren­ces templom konyháján dolgo­zik, s csak az estéket tölti az idősek otthonában.-Ott szeretek lenni minden olyan helyen, ahol hívők tö­mege imádkozik. Búcsúkra is eljárok, Győrbe is el kell men­nem. Oda vezérel engem a jó Isten. Jól bírom az autóbuszt, és nem félek. Úgy gondolom, hogy a baj utolérhet álmomban is. Mi a pápával csak az Úris­tennél találkozunk, meg most, s ezt nem szeretném elmulasztani - tudatta érzéseit az asszony. A balassagyarmati Molnár Tiborné és férje (mindketten rokkantnyugdíjasok) szintén autóbusszal kelt útra. Nem cse­kély izgalommal.- ’91-ben nem tudtam részt venni a látogatáson, akkor még dolgoztam. Most mély érzések­kel várom, hogy megláthassam a katolikus egyházfőt, s leg­alább a ruhája szélét szeretném megérinteni, de tudom, hogy Ószentsége biztonsága mian jobb eltekinteni ettől. Nagyon tisztelem őt, mert számára az a természetes, hogy ott legyen az emberek között. Ugyanakkor nagyon féltem is őt... Talán nem lenne szabad így izgul­nom.- Tessék bekapcsolni a tévét, mert jön a pápa! - kérték már tegnap kora reggel a vezetőnőt a salgóbányai idősek klubjának lakói. Zömükben több mint nyolcvanévesek, így utazásra nem is gondolhattak. Ám a közvetítésekről a világért le nem maradnának. Papoknak nem kötelező, de...- Vajon a pápalátogatás kap­csán milyen elvárásoknak kell eleget tenniük a római katoli­kus papoknak? A Nógrád megyében szol­gáló plébánosok között volt, aki így válaszolt a fenti kérdésekre: nem kötelező, de ildomos ott lenni. Levélben közölniük kellett a feletteseikkel szándékukat, il­letve azt, hogy vállalnak-e szolgálatot a pápai misén.-Öt éve ott voltam az esz­tergomi találkozón, de most nem készültem - mondta Kiss Ernő, tari-mátraverebélyi plé­bános, aki talán, ha akart volna, akkor sem utazhatott: vírusos betegsége miatt, amikor tud, pihennie kell. Itthon maradt Jarábik János romhányi plébános, a híres kál­iói székely kapuk faragója is, de nem az idős kora miatt. — Természetes volna, hogy elmenjek, de nem tudok. Cu­korbeteg vagyok, inzulinnal élek. Meg aztán, már szinte bántó, mennyi itt Romhányban a tennivaló, a teljesítőképessé­gem pedig véges. Nagyon hete­rogén „közösség” a romhányi, de ha én mehettem volna, biz­tos, hogy többen jelentkeznek Győrbe. „A pápa szellemi és fizikai jelenléte teljes erővel hat” Magyarországra figyel a keresztény világ Roger Etchegaray bíboros, a vatikáni Kúria egyik legfon­tosabb személyisége: a Vatikán emberjogi minisztériumá­nak tekinthető Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának, valamint az egyházi segélyezés kérdéseivel foglalkozó Cor Unum tanács elnöke. A hetvenkét éves főpap nagyon közel érzi magát a magyar néphez.-Ön 1991 augusztusában el­kísérte II. János Pált első ma­gyarországi látogatására, és idén augusztusban az Uzsgo- rodi Unió megkötésének 350., illetve a máriapócsi Mária- kegyhely alapításának 300. év­fordulója alkalmából Mária- pócson rendezett ünnepsége­ken képviselte a pápát. Véle­ménye szerint mi a szentatya mostani látogatásának legfon­tosabb mondandója?- A pápa idei látogatása rö- videbb, így tanítása is szűkebb területre terjed majd. De nagy jelentőséget tulajdonít a pan­nonhalmi bencés apátságnak, amint ezt múlt vasárnap, az Úr angyala imádságkor külön is hangsúlyozott: „A nyugati szerzetességnek ez a keleti ke­reszténység határán fekvő te­kintélyes központja jelentős hitbéli és kulturális egybeol­vadást képvisel.” Öt évvel ez­előtti magyarországi látoga­tása során pedig arra hívta fel a figyelmet a szentatya, hogy a magyar görög katolikus egy­ház fontos szerepre hivatott a keresztény egység helyreállí­tásában, mivel ez az egyház határos Szlovákiával, Ukraj­nával és Romániával, kapcso­latban áll minden keleti egy­házzal. A magyarországi gö­rög katolikus egyház szerepe azért is különleges, mert nincs ellentétben az ortodox egyház­zal, míg Ukrajnában és Romá­niában ellentétek tapasztalha­tók a görög katolikusok és az ortodoxok között.- A pannonhalmi apátság je­lentőségét kiemelő pápai mondatot II. János Pál öt évvel ezelőtt Esztergomban, Buda­pesten, Máriapócson, Szom­bathelyen adott átfogó útmuta­tása kulcsának is tekinthetjük. — Úgy gondolom, önöknek fel kellene idézniük az ott el­hangzott beszédeket, minde­nekelőtt azért, hogy megálla­píthassák, hol is tart ma az egyház e tanítás valóra váltá­sában. B. János Pál a keresz­tény lelkiismeret következetes feltámasztójaként és formáló­jaként tartózkodik ismét Ma­gyarországon. — A demokratikus átalaku­lás Magyarországon, de a tér­ség valamennyi államában rendkívül nehéz, fájdalmas társadalmi folyamat. Mit tehet az egyház annak érdekében, hogy felébressze a lelkiismere­tet és enyhítse a súlyos gondo­kat?- A magyar katolikusoknak azt a testvéri üzenetet küldöm, hogy sokat követelő, de egy­ben bizakodó szeretettel sze­ressék az egyházukat. Segítsék egymást, mindenki a maga fo­gékonysága szerint, hogy erő­södjék a szeretet az iránt az egyház iránt, mely egyszerre őrzi evangéliumi eredetét és törekszik arra, hogy megtalálja helyét a ma társadalmában. Senki nem gondolhat a két vi­lágháború közti „keresztény kurzus” visszatérésére, min­denkinek bíznia kell a II. Vati­káni Zsinat által megkezdett folyamatban.- Úgy vélem, hogy az egyik alapvető feladat a laikusok szellemi és szociális képzése, különösképpen a demokrati­kus átalakulás megkönnyítése érdekében, amire oly nagy szüksége van a magyar népnek ahhoz, hogy igazságosságban és békében élhessen. — Magyarország nagy vára­kozással készült a szentatya lá­togatására, s ilyen helyzetben a közvélemény különösen fi­gyel a pápa egészségi állapo­tával kapcsolatos hírekre.-Természetes, hogy a láto­gatás kapcsán felmerülhetnek kérdések a pápa egészségét il­letően. Nem szabad elfelejteni, hogy a pápa első magyaror­szági látogatása óta eltelt öt év, s bizonyos kor felett ez már számít. Biztosíthatom a ma­gyar népet a pápa egészsége felől. Tanúja voltam, hogy mi­lyen részletes alapossággal ké­szült fel erre a rövid útra, így szellemi és fizikai jelenléte tel­jes erővel hat majd. G. I. Nem földi javakban nyilvánul meg a pápa gazdagsága Ot bíboros felügyeli a Vatikán bankját Milyen gazdag a pápa? A pontos választ a Vatikán tit­kai rejtik. Ezért becslések és találgatások látnak napvilá­got, mint ahogy II. János Pál esetében is történik. Egy pénzügyi szaklap — Mi­lano Finanza - helyet talált Ka­rol Wojtylának az olasz tőzsde toplistáján. Eszerint a Berlus­coni vezette listán (5.894 milli­árd líra, értékpapírban), H. Já­nos Pál az 51. helyet foglalja el, 93 milliárdra becsült részvé­nyekkel. Ez a pakett azonban nem személyes tulajdona a pá­pának, sőt a kezelője is az IÖR, a Vallási Ügyek Intézete, ame­lyet XIII. Leo azért létesített, hogy a vallási célokra össze­gyűjtött pénzt ez az intézmény kezelje. Az IOR, közismertebb nevén a Vatikán bankja, öt bíboros felügyelete alatt működik, köz­tük a mindenkori államtitkárral. Ám a pápának közvetlen bele­szólása van a Vatikán pénz­ügyeibe. II. János Pálnak va­gyona nincs, sőt pénzt sem hord magával, jóllehet a Vatikán ér­méin rajta van a portréja. Gazdagsága nem a földi ja­vakban nyilvánul meg, bár maga is hozhat nagy horderejű pénzügyi döntéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom