Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-26 / 225. szám

A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Válasz Cserháti József cikkére Világos a Munkáspárt politikája A Nógrád Megyei Hírlap olyan dologra vállalkozott, amire nem nagyon volt ed­dig példa. Szeptember 14-ei számában leközölte Cser­háti József, Salgótarján munkáspárti alpolgármes­terének írását, amely a párt megyei lapjában a Munkás­párt kongresszus előtti vi­táiról jelent meg. Bár szokatlan az ilyen után- közlés, mégis hálásak lehetünk a szerkesztőségnek, hiszen Cserháti József nézeteit az egész megyében megismerhet­ték. Nem hagyhatom szó nélkül a cikket, mert nem szeretném, ha a megye polgáraiban olyan benyomás Alakulna ki, mintha Cserháti József a Munkáspárt többségének véleményét fe­jezné ki. Cikke az ő és egy, a párton belüli kisebbség véle­ménye. Fontos, hogy ezt a tisz­telt olvasók is tudják, ugyanis közismert, hogy Cserháti József sok baloldali érzelmű választó szavazatával és a Munkáspárt tagjainak anyagi és erkölcsi támogatásával lett a megye- székhely alpolgármestere. Pénz helyett ember Merre megy a Munkáspárt? Gyakran veszek részt a Mun­káspárt bizottságának ülésén, ami - mutassanak még egy ilyen pártot - nyilvános a tag­ság számára. Elmondhatom: a Munkáspárt útválasztása telje­sen világos. A Munkáspárt kor­szerű, fejlődő, demokratikus, semleges Magyarországot akar. Nem tartjuk az időt alkalmas­nak ideológiai vitákra, de nem hagyunk kétséget afelől, hogy mi olyan társadalmat szeret­nénk, amely a hatékony terme­lést és az igazságos elosztást egyesíti. Ha nincs hatékony termelés, nincs mit elosztani. Hatékony termelést persze más is akar, de mi igazságot aka­runk az elosztásban is. Ebben döntően különbözünk a polgári pártoktól. A Munkáspárt olyan társadalmat akar, amely képes a legfiatalabbtól a legidősebbig, az egyszerű dolgozótól a pro­fesszorig minden társadalmi korosztály és réteg érdekeit képviselni. Olyan társadalmat, ahol a középpontban nem a pénz áll, hanem - urambocsá! - az ember! Radikális adóreform A mai magyar társadalom nem ilyen, ezért meg akarjuk változ­tatni. „A Munkáspárttal a XXI. századba” című dokumentu­munk, amelyet a Munkáspárt Központi Bizottsága a többség egyetértése mellett vitára bo­csátott, a rövid programunkat tartalmazza. Mit ajánlunk? Fordulatot akarunk a gazdaságpolitikában! Azt akarjuk, hogy az egyén is és a társadalom ma is, holnap is jobban éljen! Ennek feltétele az ipari és mezőgazdasági terme­lés korszerűsítése, a tudomány, az oktatás, az infrastruktúra, a közlekedés, a hírközlés fejlesz­tése, a lakásépítés jelentős nö­velése, az elmaradott körzetek felzárkóztatása. Honnan vegyük a pénzt hozzá? Csupán néhány ötletet idézek a programunkból. Elő­ször, a fejlődéshez a belső piac bővítésén keresztül vezet az út. Csak így növelhetjük a beruhá­zásokat, csak így csökkenthet­jük a munkanélküliséget, s nincs más ésszerű útja az állami bevételek növelésének sem. A belső piac akkor fog bővülni, BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP ha az adók csökkennek. A Munkáspárt ennek érdekében radikális adóreformot akar. Az adók csökkentése és egyszerű­sítése a jelenleginél nagyobb bevételhez juttatná az államot, az önkormányzatokat, korlá­tozná a feketegazdaság lehető­ségeit. Másodszor, a magyar kormány jelentse be: a külföldi adósságunk kamatainak fizeté­sét beszüntetjük, az adósság törlesztést 3-6 évre felfüggeszt­jük. Harmadszor, semlegesek legyünk, ne akarjunk a NATO tagja lenni, s akkor nem kell a jövőben várhatóan évi 3,5 mil­liárd dollárt katonai célokra költeni. Sorsdöntő kongresszus Cserháti Józsefnek igaza van abban, hogy a Munkáspárt 17. kongresszusa sorsdöntő. Nem azért az, mert mi így akarjuk, hanem azért, mert amíg 1989- ben az emberek 5 százaléka volt szegény, addig ma 35 szá­zalékuk él a létminimum alatt. Ők tudják, hogy ezért nem csak az Antall-Boros-kormány fele­lős, hanem egyre növekvő mér­tékben a Hom-kormány is. A Hom-kormány becsapta a sze­gényeket, s ha a Munkáspárt most jó válaszokat ad, egy csa­pásra megnőnek az esélyei. A kongresszusunk ezért fontos. A Munkáspártban van egy kör, amely azt hiszi, hogy a Munkáspárt csak akkor marad­hat meg, ha az MSZP-t támo­gatja. A többség azonban mást mond: az MSZP jobboldali po­litikát folytat, s ezzel a párttal nekünk nincs közös utunk. Cserháti József bizonygat­hatja, hogy Salgótarjánban a dolgozók érdekében baloldali kormányzás van. Én megkérde­zem: melyik dolgozó érdekét szolgálja, ha az önkormányzati döntésekkel kiszolgálják a Hom-kormány politikáját, isko­lákat „szerveznek át”, embere­ket lakoltatnak ki? Ebben a koalícióban az MSZP az erősebb, amely lehet, hogy a látványos rossz politika ellenére is kimagyarázza majd magát. De mi, a Munkáspárt nem vállalhatunk tovább kö­zösséget az MSZP-vel. Nem lehetünk az MSZP-vel. Nem lehetünk az MSZP segédcsa­pata egy hibás politikában. Ki fog bennünket támogatni, ha az emberek azt látják: jó progra­mot adunk ugyan, de a gyakor­latban egy olyan párttal játsz- szunk össze, amelyik semmit nem tesz az emberért, csak el­lene? Ez a vitáink lényege, az összes többi csak kitaláció. Mi a fő kérdés ? Még egy gondolatot a demok­ráciáról. Cserháti Józsefnek nem tetszik, hogy minden párt- szervezet elküldheti képviselő­jét a kongresszusra. Nekem tet­szik. Azért tetszik, mert ezzel a társadalomnak is jelezzük, hogy számunkra a helyi közös­ségek véleménye a döntő. Cserháti Józsefnek nem tet­szik, hogy a párt elnökét és alelnökeit a tagság jelölheti. Nekem tetszik, mert a tagságnál egyetlen bizottság sem lehet okosabb. Egyébként mi azt sze­retnénk, ha a köztársaság elnö­két is a nép választaná. Cserháti Józsefnek nem tetszik, hogy a párt elnökét és alelnökeit a tag­ság jelölheti. Nekem tetszik, mert a tag­ságnál egyetlen bizottság sem lehet okosabb. Egyébként mi azt szeretnénk, hogy a párt je­lenlegi vezetése meg akarja vé­deni a pártot azoktól, akik ugyan a legbalosabb jelszava­kat hangoztatják, a valóságban jobbra, az MSZP irányába akar­ják a Munkáspártot elvinni. Nekem tetszik, mert minden más úton a Munkáspárt csak gyengébb lehet. Megjegyzem: Cserháti József aligha számít­hatna karrierre bármelyik par­lamenti pártban, mert ott, ha a legfelsőbb vezetés egyik tagja a párt többségi politikájával el­lentétes cikket jelentetne meg*, másnap már nem kellene dol­gozni mennie. Befejezésül, Cserháti József szerint nem az a fő kérdés, hogy ki lesz a párt elnöke. Én úgy gondolom: ha Thürmer Gyula személye egy korszerű, sikert ígérő politika záloga, ak­kor igenis döntő, hogy ő legyen az elnök, s döntő, hogy mi kiáll- junk mellette. Urbán Sándor a Munkáspárt kazári alapszervezetének titkára •! pásztó 1996. szeptember 26., csütörtök Ma és holnap holdfogyatkozás Távcsövek a Gedőc-tetön A nap- és holdfogyatkozás évezredek óta mindig izga­lomba tartotta az emberisé­get. így aztán jóformán minden látható fogyatko­zást feljegyeztek, melyek ki­váló támpontjai lettek az időszámításaink és törté­nelmi eseményeink pontosí­tásának. A nap- és holdfogyatkozá­sok időpontjait már időszámí­tásunk előtti évezredekben is pontosan megtudták előre ha­tározni, különösen az egyip­tomi és babilóniai papok, de ezt, a tudásukat féltve nem ír­ták le, hanem megtanulták és így adták tovább pap utódja­iknak. Teljes és részleges A középkorban rengeteg hie­delem keletkezett, melyek hol erősödve, hol gyengülve nap­jainkig is fennmaradtak. A holdfogyatkozások teli­holdkor figyelhetők meg, amikor a Föld árnyéka a Holdra esik. Ahol a holdpálya és bolygónk árnyékkúpja metszi egymást, mindig na­gyobb átmérőjű ámyékfolt keletkezik, mint amekkora a Hold, éppen ezért sohasem láthatunk gyűrűs holdfogyat­kozást. A teljes holdfogyatkozások átlagosan tizenhárom és fél hónaponként követik egy­mást. Részleges holdfogyat­kozást viszonylag ritkábban, 22 hónaponként figyelhetünk meg. Ha a Hold horizontunk fe­lett van, amikor a Föld görbe határvonalú árnyéka egyre jobban eltakarja, megfigyel­hetjük, hogy bár égi kísérőnk fokozatosan elsötétedik, soha nem lesz teljesen fekete, azaz láthatatlan. A teljes fogyatko­zás idején - amikor már az egész égitest a Föld árnyéká­ban van - színe többnyire tompa rézvörös, ami annak a következménye, hogy ilyen­kor csak bolygónk légköre ál­tal szórt, alkonyatihoz ha­sonló napfény világítja meg. A fény intenzitása a Föld at­moszférikus körülményeitől függ­Sötét folt Általában a teljes napfény öt­ezred és ötmilliomod része között változik. A fogyatko­zás intenzitását a Danjon- skála értékeinek használatá­val becsüljük meg. A fogyatkozás színe sem mindig ugyanaz. Néha sötét­vörös a holdkorong, esetleg alig látszik. Máskor sárgás, narancsos, sőt az umbra pe­remének közelében kékeszöl­des színű. Maga az árnyék sem azonos fényes holdfo­gyatkozást jelent. Ha a Hold benne jár az ár­nyékban, legtöbbször látszik az „Umbra szeme” nevű sötét folt. Várjuk a közönséget A holdfogyatkozás fontosabb adatai: a Hold kel szeptember 26-án, csütörtökön (nyári idő­számítás szerint) 18 óra 13 perckor, delel 00 óra 00 perc­kor, nyugszik 27-én 05 óra 33 perckor. A holdfogyatkozás időtartama (világidőben, UT): szeptember 27-én 00 óra 16 perctől 05 óra 36 percig. A Salgótarján Gedőc-tetői csillagvizsgáló ma este 20 órától fogadja az érdeklődő­ket videoműsorokkal, távcsö­ves bemutatókkal. Ugyanakkor felhívjuk az érdeklődők figyelmét arra, hogy a főműszerrel és egyéb mérőműszerekkel történő megfigyelések miatt a kupo­lába ez alkalommal felmenni nem lehet. A nagyközönség részére a csillagvizsgáló előtti területen felállított távcsövek állnak rendelkezésre. Október 12-én a délutáni órákban részleges napfogyat­kozást lehet majd látni. Könnyű József a csillagvizsgáló vezetője A salgótarjáni kábeltévé-sztori dióhéjban (2.) New Yorkban is lopják az „ejcsbíót” Salgótarjánban a kábeltévé köznapi szóhasználata ma már telje­sen egybeforrt a Focus Unió Kft. nevével. A kábeltelevíziós hálózat üzemeltetésének joga 1991-ben - a szakembergárda átvételével együtt - átkerült a Focus Unió Kft.-hez a Nógrád Megyei Szolgál­tatóipari Vállalattól. Mindez persze nem ment simán.- Csupán az idén rendeződtek a tulajdonviszonyok - mondja Hegyi Zoltán, a Focus Unió Kft. ügyvezető igazgatója. - Ezért nem lehetett eddig külső tőkét bevonni a cég működé­sébe.- Mikor alakult meg a kft. ?- 1990-ben, s a legnagyobb tulajdonos, 41 %-ban a salgó­tarjáni önkormányzat ma is.- Ha most bárki belepillant­hatna a Focus gazdasági köny­veibe, mit állapíthatna meg?- Ha ért hozzá, akkor azt, hogy ma már eljutott odáig a vállalkozás, hogy minimális nyereségre képes.- Nem volt véletlen a kérdés, hiszen a HBO lemondása, kényszerű megszüntetése után sokan a kft. bizonytalan anyagi helyzetére következtettek.- A HBO nem a Focus miatt szűnt meg. A város tartozása összesen 6,6 millió forint mozi- csatomaügyben. Ezt úgy kell érteni, hogy a cégünk adóssága 1,8 millió forint a HBO-cég felé, nekünk viszont 4,8 millió forinttal tartozik Salgótarján nem fizető lakossága. Egysze­rűen nem hitelezhetünk tovább. Ezt még sehol sem hangoztat­tam, mert részben „hibaként” róható fel számunkra, de azok­nál, akik nem fizették a HBO-t, három hónap után felmondhat­tam volna a szerződést. Ponto­sabban, fel kellett volna mon­danom!- És miért nem tette meg?- A fizetési morál miatt olyan szigort kellett volna al­kalmazni, hogy az előfizetők száma ezer alá csökkent volna, ami együtt járt volna a HBO - mint vállalkozás és program - kivonulásával a városból. So­káig voltunk elnézőek azok ér­dekében, akik rendesen fizettek a szolgáltatásért.-Időközben beindult a Fo­cus Rádió, s amikor megszűnt a HBO, beindult az a pletyka is, hogy a mozicsatornának azért kellett megszűnni, mert az önök kft.-je átcsoportosította a pénzt a dédelgetett rádiónak.- Jó az információ. Már ami a „dédelgetetf’-jelzőt illeti. Többünk számára szinte gye­rekkori álmunk valósult meg a rádió létrehozásával. Tudjuk, hogy nem profi, de lesz ez még sokkal jobb is. Mi a mostani ál­lapotában is nagyon szeretjük, s a városban már nagyon sokan megkedvelték. Az viszont ne­vetséges állítás, hogy a HBO- nak a rádió miatt kellett meg­szűnni. Egyébként, mint üze­meltető, azt is megtehettem volna, hogy a rádióba teszem át a pénzt. Éveken keresztül a szemünkbe röhögtek, mond­ván, minek fizessenek, amikor a kalózdekóderekkel úgyis tud­ják fogni a mozicsatomát.- Kié a Focus Rádió?- A rádió a kft. vállalkozása, vagyis az önkormányzat auto­matikusan tulajdonos ebben is.-Tehát csak a nemfizetési, illetve a „kalóz” morál miatt szűnt meg a HBO?- Egyértelműen. Egyébként nem csupán magyar betegség­ről van szó. A HBO New Yorkban is kábelen létezik, s ott is lopják az adásokat. A HBO-cégnek javasóltuk, hogy készíttessen komolyabb dekó- dereket, sőt erre mi is hajlan­dóak lettünk volna, ám nem fo­gadták el a javaslatainkat.- Mi lesz a rengeteg, „ko­molytalan” dekóderrel?-Még egyetlen hátralékos sem hozta vissza a dekódert, ezért a tízezer forintos árát is be fogjuk kérni tőlük. Viszont, amíg az érintett lakosok nem fizetik be a hátralékot, nem áll módunkban új mozicsatomát beállítani Salgótarjánban. (Folytatjuk) B. M. így hát Robert nem figyelt rá. A szoba valóban nem került sokba, és amikor átment a keskeny folyosón, majd kulcsával kinyitotta a vékony ajtót, tudta: körülbelül ilyesmire gondolt. Nem nagy, és csak egy ágy van benne. A mennyezeti ventilátort azonnal bekapcsolta, és már tudta: ez folyton járni fog, ha itt lesz, legalábbis nap­pal. Éjszaka talán hűvösebb lesz, kibírja anélkül is. A kis szekrény mellé tette zsákját, kinyitotta. A belső ajtón egy nagy tükör lógott, csak három csavar tartotta, a negyedik helyén mindössze egy lyuk éktelenkedett. Robert nem állhatta meg, hogy ne vessen magára egy alapos tekin­tetet. Huszonéves, magas, nem túl erős testalkatú, világos hajó férfi volt. Az arccsontja kissé kiug­rott, pedig nem voltak ázsiai ősei, tudtával. Barna szemét szerette áthatónak hinni, pedig csak olyan átlagos volt. „Valóban diáknak lát­szom. Még jó, hogy nem vagyok az”, gondolta. Erről jobb nem beszélni senkinek sem, talán be­lekötnének, miért áll az okmányaiban az, hogy még egyetemre jár? De a szigeten ilyesmitől nem kellett tartania. Itt állítólag tisztelik a turis­tákat, hisz belőlük élnek. A fényképezőgépet is kivette, gondosan előhúzta a tokból. Nem sza­bad leejteni, homok sem kerülhet bele. Filmtar­talékról gondoskodott már. Szerény ruhatárát kitette a szekrénybe, fellógatott néhány színes inget, közülük többet nem is viselt soha. No, itt majd felavatja. Nem szabad kinéznie máskép­pen, csak úgy, mint az itteniek. Holnaptól kezdve részt vesz néhány kiránduláson, nem baj, ha mások pénzért mutatják meg neki a ne­vezetességeket. Jó, ha tud róluk, és ez egy kicsit segítheti a majdani tájékozódást is. A sziget ta­lán húsz négyzetkilométeres lehet, de az csak akkor tűnik kevésnek, ha az ember távol innen egy másik földrészen ül egy szobában és a tér­képet nézi. Ám itt... Az ablakhoz ment. A kunyhók fölött ellátott a kikötőbe. Vajon ide érkezik minden hajó? - gondolta, de nem a ki­rándulóhajó járt az eszében. Robert a homokon feküdt. Keze ügyében a fényképezőgép, mellette a távcső! Feszültsége elmúlott. Már órák óta itt volt, és lassan meg­nyugodott. Életében először volt ilyen messzire a hazájától - mégis úgy érezte, most is otthon van. Valamilyen értelemben ez is azt szolgálja, amit otthon szokott tenni. Csak hát a környék... Körbepillantott. Pálmafák álltak néhány sor­ban távolabb, a törzsükről szinte leesett a ke­mény héj, úgy látszik, ilyennek kell lenniük. A kevés fű és tüskés bokrok alól minduntalan elő­bukkan a meztelen, sárgásbarna föld és a ho­mok. Bármerre nézhetett, a tenger kék keretet adott a látványnak. A távoli házaknak csak a te­tejük látszott ide. Valahol, legalább egy kilométerre a strandon visongtak az európai nők. Ezt teljes biztonság­gal állíthatta, mert aznap délelőtt már töltött ott néhány órát és egyetlen szigeti nőt sem látott. Azok talán este jönnek ki a partra? Vagy soha­sem járnak fürödni nyilvános helyre? Senki sem tudhatta, hogy távcsövébe fény­képezőgépet építettek az ötletes japánok. Elég egy gombnyomás, és amit bármilyen nagyítás­sal lát a kettős képben, az fényképpé válik. Méghozzá színes filmen. De ez most mellékes volt. A ház, amelyre szegezte a távcsövet, valójá­ban tágas villa volt. Számos hasonlót, bár nem ilyen nagyot és tekintélyt parancsolót látott a szigeten. Most alig kétszáz méterre volt tőle, fülelt, nehogy bárki is váratlanul előbukkanjon a dű- nék közül. Levetette ingét -ha meglepnék mégis, hát napozgató turistának nézik. Az itte­niek nem szoktak napozni, soha nem volt rá szükségük. Talán már egészen barnán jöttek a világra... (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom