Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

4. oldal Mozaik 1996. szeptember 25., szerda Robert hátat fordított a kikötőnek és a partot nézte. A sziget ezen az oldalon olyan volt, akár egy lapos föld. De a háttérben ott magasodott az a hegy, amelynek még nem tudta a nevét. Csak két napja érkezett a szigetre, a hetente egyszer forduló hajóval. Az a hajó is álom volt már. Fél órával érkezése után nagy fehér teste eltűnt a láthatár szélén és a sziget - úgy érezte Robert - magára maradt, egyedül az óceán közepén. Akárcsak ő. A fiatalember egyedül jött a szigetre. Háti­zsákja húzta a vállát, amikor a partra ballagott. Körülötte soknyelvű tömeg, számos turista, de kevés olyan, mint ő ; a legtöbbjük azonnal szál­lodába ment. Kis japán terepjáró kocsik vártak a mólónál, bamaarcú fiatal férfiak kiabálva ajánlották szállodák, panziók nevét. A tömeg szétoszlott, miközben Robert nyu­godtan ült egy kikötőbakon, nézte a szigetet. Szerette előbb alaposan szemügyre venni azo­kat a városokat, ahol - sejtette - legalább egy­két hetet fog eltölteni. Legalább egy hetet, úgy tervezte. De erről nem beszélt senkinek - egyáltalán, a hajón nem kötött ismeretségeket. Most is csak ösztöneire bízta magát, no meg az útikönyvre, amit többször is elolvasott az ide vezető utazás alatt. Tudta hát, hogy a szige­ten hol találhat aránylag olcsó szállást. Az úti­könyvet ugyan tavaly adták ki, de azért bízott benne: nem minden információ évült el benne egy év leforgása alatt. Különösen nem itt. Az efféle, csak turistákból élő szigeteken lassabban múlik az idő, mint másutt. Az itteniek semmit sem kapkodnak el - látta itt is. Míg háta mögött maradt a kikötő, meg­szemlélhette a „bennszülöttek” életének apró, jellemző jeleneteit is. Egy bolt előtt koszos kölykök álltak, az ékszerész kirakatában tikta- koló nagy asztali órákat nézték. Aztán aligha­nem a tükröző üveg mutatta meg nekik a jöve­vényt - vagy már ilyen éles volt az ösztönük, hogy megérezték a turista közeledtét? -, egy­szerre fordultak el a kirakattól és rohantak fe­léje:- Mister! Mister, adj pénzt!- Adj pénzt, please! Emlékezve az indulás előtt kapott taná­csokra, Robert úgy vélte, nem az ő feladata anyagilag segélyezni a- sziget kiskorú lakóit. Azon kívül tudatában volt a veszélynek: ha egyszer ad, soha többé nem tágítanak tőle, kö­vetnék, ha kell, egész estig, és azután képesek minden reggel megvárni a szálloda előtt is, és ugyanilyen rohamokra számíthat nem mint nap. Ezért most megkeményítette a szívét, és gyor­san ellépkedett onnan. A félmeztelen, barna gyerekek - szép nagy fekete szemük volt, eny- nyit azért látott - egy ideig kitartóan követték, de aztán felbukkant egy mikrobusz, éppen megállt a járda szélén, néhány tarkabarkán öl­tözött amerikai öreglány szállt ki belőle, erre a gyerekek arrafelé rohantak. Robert sokáig hal­lotta még követelőző kiáltásaikat.- Lady, adj pénzt! Give me money!- Pénzt, please...! * A város olyan volt, mint egy vidéki kis telepü­lés valahol Európa és Ázsia határán, de csak a következő sarokig. Utána összetákolt hullám­bádog viskókat látott elterülni egészen a domb aljáig. Csapnál tizenéves lányok álltak sorba, színes műanyag vödrökkel. Kis bolt előtt két részeg helybeli veszekedett, valaki egész karton sörösdobozt vitt. Robert egy pillantást vetett a kezében tartott térképre, aztán határozottan el­indult jobbra. Ismét közeledett a tengerhez, ki­csiny öbölben bűzös halászbárkák álltak, a szag olykor orrfacsaró volt, de a fiatalember nem tá­gított. Robert mindig tudta, mit akar. Most ol­csó szállást keresett, és az útikönyv szerint egy ilyen, viszonylag mégis kényelmes intézmény itt van a halászkikötő mellett. Hát oda tartott. A „szálló” egy nagyobb fabarakk volt, mel­lette kis parkolóban két terepjárót látott. A hali­nak nevezett kisebb szoba nagyságú helyiség­ben elég meleg volt, de a mennyezeten folyton forgott a ventilátor. A nagyképűen recepciónak nevezett pult mögött egy kopaszodó férfi üldö­gélt, de jöttére felélénkült:- Jó napot, uram! Szobát óhajt?- Igen. Most jöttem a hajóval.- Remek ... Hány napra?- Egyelőre csak egy hétre, a következő ha­jóig. Aztán meglátjuk, maradok-e még?- Nálunk rengeteg látványosság van, uram. Nem fogja megbánni azt sem, ha két hétig ma­rad. Minden napra juthat valami érdekes és iz­galmas - profi hadarásán érződött, hogy a ko­pasz ezt minden vendégnek elmondja, talán na­ponta többször is. (Folytatjuk) Megkérdeztük, indulnak-e vele? Utazás a tabletta körül Az egyik legnépszerűbb fogamzásgátlót forgalmazó Organon gyógyszergyár és az óvszereiről jól ismert és el­ismert Lifestyles ez év szep­temberében bocsátotta útjára INDULJ VELÜNK csomag­ját, ami egyszerre nyújt két­szeres védelmet: óvszert és tablettát tartalmaz. Az új módszer neve dupla holland, Európában már sikeres. Mit szólnak hozzá itthon? K. Vera, 24 éves egyete­mista: -Jó ötletnek tartom, hogy ne csak a lányok, ha­nem a fiúk is tegyenek már végre a biztonságos védeke­zésért. Elvégre itt nem egy, hanem két ember ügyéről van szó. Ezenkívül sok olyan do­log is van a csomagban, amit hasznosnak találtam. Bognárné Várfalvy Mari­ann, Magyar Védőnők el­nöke: -A védőnő-egyesület elkötelezett az egészségügyi megelőzéssel szemben. A fia­talok még mindig nagyon keveset tudnak a fogamzás- gátlásról, vagy a nemi úton terjedő betegségekről. Aki használ már valamilyen tab­lettát, biztos nem fogja el­dobni, de lehet, hogy felfi­gyel etje az új lehetőségre. Dr. Vereczkey Attila, nő­gyógyász orvos: - A fiatalok egészségvédelméhez jelentő­sen hozzájárulhat egy barát­ságosabb fogamzásgátlótab- letta-kiszerelés, ami a bete­gek szempontjait is figye­lembe veszi. Fontos, hogy a nők ne idegenkedéssel, ha­nem tájékozottan és orvosuk tanácsa alapján pontosan szedjék a fogamzásgátlókat. R. Dávid, 17 éves: - Az óv­szerek is egyre drágábbak, ezért persze, hogy örültem, amikor a barátnőm ingyen ta­lált egyet a csomagban. Kü­lönösen azoknak jöhet jól, akik most keresik a párjukat, vagy félnek az AIDS-től és más ilyen betegségtől. Jobb előre gondolkozni, mint meg­ijedni.-nagy zs.­Magánügyeinkkel fizetünk a villanyért ? Ha eladjuk vagy elcseréljük a lakásunkat, adataink átírása sok utánajárásba telik. Gyakori eset, hogy az elektromos mű­vek a villanyóra-átíráshoz az adásvételi szerződést kéri. A szerződésben viszont benne van a vételár, és más olyan részletek is, melyek nem szük­ségesek annak igazolásához, hogy mostantól mi vagyunk a fogyasztók. Vagyis a személyes adatainkat nem kell kiadnunk ahhoz, hogy villanyhoz jus­sunk! Nem arról van szó, hogy az elektromos műveknek tilos megtudnia a lakás árát, hanem arról, hogy lehetőségünk van, hogy ezt ne közöljük vele. Személyes adataink védelmé­hez való jogunk nem luxus. A Providenciánál az ügyfél a király - vallja Paulovits László Képzett üzletkötők a gyarmati fióknál Két éve nyitotta meg gyarmati fiókját a Providencia Oszt­rák-Magyar Biztosító Rt. Ez idő alatt rengeteg ügyfél for­dult meg a Mikszáth utcában, az autóklub melletti épületük­ben. Paulovits László, a fiók vezetője elégedett: az üzletkötők jól dolgoznak.-Négy éve kerültem a Provi­denciához - mondja a fiókve­zető. - Ezt megelőzően semmi biztosítási ismeretem nem volt, hiszen technikus az ere­deti szakmám. Amilyen várat­lanul belecseppentem ebbe a munkába, olyan gyorsan meg­szerettem, s hihetetlenül rövid idő alatt belejöttem. Megis­mertem a szakma fortélyait, üzletkötőként sok emberrel megismerkedtem. Idén július elsejétől tevékenykedem fi­ókvezetőként. Átvállaljuk a gondokat Vallom: az ügyfeleknek nem csupán a biztosítást kell kí­nálni. Egyúttal segítek is ne­kik, ha nem várt esemény za­varja meg a mindennapjaikat. Nem csupán az üzletek meg­kötésekor keressük fel őket, hanem sok egyéb gondját-ba- ját is átvállaljuk. Bárki bátran ellátogathat hozzánk, orvo­solni tudjuk a problémáikat. Nem véletlenül cégünk szlo­genje: „Nálunk az ügyfél a ki­rály”.-Mennyire ismert és elis­mert Balassagyarmat környé­kén a Providencia név?- Semmi panaszunk nem lehet. Bár el kell mondanom, cégünk kezdettől fogva fo­lyamatosan tanul. Állandóan újabb és újabb szolgáltatáso­kat vállalunk. Ennek eredmé­nyeként szinte minden ma­gyarországi biztosítási módo­zatot ismerünk.- Melyek ezek?- Széles körűek a szolgálta­tásaink. Külön kiemelném a betegbiztosításokat, amelye­ket szinte egyedülállóan al­kalmazunk szerte az ország­ban. Ezen kívül megemlíte­ném még a legkülönfélébb személybiztosításainkat, va­gyonbiztosításainkat, valamint a gépjármű-biztosításainkat. Kedvenc biztosítások — Gyarmaton melyek a leg­kedveltebbek?- Kiemelkedően magas a vagyonbiztosítások aránya. Ezen kívül a lakásbiztosítása­ink, valamint a felelősségbiz­tosításaink is népszerűek. Örü­lünk, hogy egyre több vállal­kozó velünk köt szerződést.- Hány üzletkötő dolgozik a Providencia helyi fiókjánál?-Jelenleg heten vagyunk. Nagyon jó légkörben dolgo­zunk. Ebbe az állományba be­letartozik a fiókvezető is, hi­szen nekem is ugyanolyan részt kell vállalnom a munká­ból, mint a többieknek. Az itt dolgozó kollégák még a Nóg- rád megyei kirendeltségen be­lül is a, legjobbaknak számítanak. Nagyon jó a felkészültségük, átlag feletti a teljesít­ményük. Ebben az év­ben minden üzletkötő teljesítette az időará­nyos tervét, sőt többen túlszárnyalták. Ha­vonta mintegy négy- százezer forint értékű biztosítást kötnek a munkatársaink, akik szinte valamennyi biz­tosítási módozatot is­merik. Mindig lehet a segítségükre számí­tani, s ezt értékelik is az ügyfelek. Nagyon jó a kapcsolatunk a budapesti igazgató­sággal, az ott dolgozó kollégák rendkívül segítőké­szek. Tanácsadások cégeknek- Úgy hallottuk, biztosítási ta­nácsadást is vállalnak.- Három munkatársunk vé­gez tanácsadást. Ezt ingyen vállaljuk, cégeknél, falvakban, függetlenül attól, hogy ki hol kötött korábban biztosítást.-A közelmúltban két nagy rendezvényt önök biztosítot­tak.- Valóban. A szeptember eleji magyamándori nemzet­közi vásárt, valamint a júliusi Ipoly Partyt is mi biztosítottuk. Túlsúlyban vannak a kistérségi társulások a területfejlesztési tanácsokban Elérkezett a regionális összefogás ideje A címben jelzett mondta azon a kamarai találkozón hangzott el, ahol az ország északkelet-magyarországi térségének kamarai veze­tői vettek részt. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezését valamennyi - az ország átlagosnál nehezebb gazdasági körülmények között dolgozó kamarája - örömmel vette. A Heves, a Szabolcs-Szatmár- Bereg, a Nógrád, a Bor- sod-Ábaúj-Zemplén, a Jász-Nagykun-Szolnok és a Hajdú-Bihar megyei kamarák munkamegbeszélése néhány fő téma köré csoportosult. A szabolcsiak a regionális partnerkapcsolatok építésének szükségességéről és lehetőségei­ről beszéltek. Számos javaslat hangzott el arról, milyen módon lehet a résztvevő megyék vállal­kozói közötti üzleti kapcsolatokat fejleszteni. Különös jelentőséget kapott a már jól kialakult regionális vásá­rokon való kölcsönös részvétel. Valamennyi kamara képviselője szükségesnek ítélte azt, hogy a kamarák vállalkozóik körében és támogatásukkal szervezzék a kol­lektív részvételt. A tanácskozás talán „legiz­galmasabb” témájáról, a terület­fejlesztésről a Borsod és a Szol­nok megyei kamara tartott vitain­dítót. Egyöntetű vélemény ala­kult ki abban, hogy a kereske­delmi és iparkamaráknak sokkal nagyobb szerepet kell ebben vál­lalni. Különösen nagy vitát váltott ki a területfejlesztési tanácsok jelen­legi összetételének és a most fo­lyó pályázatok meghirdetésének és elbírálásának folyamata. Va­lamennyi kamara nehezményezte a területfejlesztési törvény keretei között létrehozott kistérségi tár­sulások túlsúlyát a területfejlesz­tési tanácsban és a döntéshoza­talban. Egyértelműen negatívan érté­kelték a résztvevők a területfej­lesztési pályázatok kiírásának nem kellően megfontolt előkészí­tését, a vállalkozók számára sok­szor nehezen értelmezhető adat­lapot. Szóba került az, miként le­hetne a résztvevő megyék közös gazdasági fejlesztési irányait ki­alakítani, és ebben a kamarák szerepvállalását növelni. A Heves megyei kamara arról adott tájékoztatást, hogyan alakí­tották ki, és hogyan működtetik önkormányzati kapcsolataikat. A kamarai feladatok sorából kie­melten fontosnak ítélték azt, hogy az önkormányzati testüle­tekben a kamarák - vállalkozók általi - képviselete valósuljon meg. Minél több információval rendelkezzen a kamarai képviselő ahhoz, hogy az önkormányzati fejlesztési elképzelések egy me­gyei koncepció részeként a térség összehangolt fejlődését segítsék. A szomszédos országokkal tör­ténő kapcsolattartás aktualitását az adta, hogy a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara elnöki kol­légiuma, a területi kamarák kül- kapcsolatokkal foglalkozó mun­katársai a közelmúltban foglal­koztak azzal, segítheti-e a vállal­kozókat az, ha a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara határ menti képviseleteket alakít ki. Kamaránk e képviselet kialakí­tása érdekében dolgozta ki azokat a feltételeket és feladatokat, me­lyeket nélkülözhetetlennek tart annak érdekében, hogy azok a ha­tár menti kamarák keretei között segítői legyenek valamennyi or­szágon belül működő kereske­delmi és iparkamarának, és álta­lunk a vállalkozóknak. Nem cél nélkül vállaltuk fel e vitaindító tá­jékoztatót. Amennyiben e képvi­seletek kialakításról döntés szüle­tik, pályázatunk a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara szlovák határ menti képviseletének ellá­tására. A szeptember 18-án Kiskörén megtartott tanácskozáson vala­mennyi résztvevő úgy nyilatko­zott, érdemes folytatni ezeket az egymást segítő munkamegbeszé­léseket. Berenténé dr. Kuruc/ Erzsébet a megyei kereskedelmi és iparkamara titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom