Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-24 / 223. szám

1996. szeptember 24., kedd Ország - Világ 5. oldal Hírháttér Délszláv kérdőjelek A szavazatok újraszámlálása sem változtat a szeptember közepi boszniai választások kimenetelén: Alija Izeibegovics marad a kö­zös, háromtagú elnökség feje. Bár jelenleg talán nem is a személyi kérdések a legjelentősebbek, hanem az újonnan létrehozandó boszniai állami intézmények működési lehetőségei: a parlament, az alkotmánybíróság és a központi bank létrehozása, vagyis az eddig gyakorlatilag szétszakított Bosznia-Hercegovina valós állami lété­nek megalapozása. Alighanem indokolt az óvatosság, a gyanakvás e próbálkozás si­kerével kapcsolatban, hiszen - mint a szavazatszámlálás is bebizo­nyította - a választásokon voltaképpen azok a nacionalista pártok győzedelmeskedtek, amelyek (a bosnyák Demokratikus Akciópárt kivételével) korábban inkább a széthúzás, az elkülönülés híveiként váltak ismertté. Egyelőre úgy látszik, hogy a nyitott kérdésekre majd csak a szerb és a bosnyák elnök október eleji párizsi találkozója után le­het válaszolni. A francia fővárosban ugyanis Milosevics és Izetbe- govics a határproblémáktól a szuverenitás ügyéig megannyi alap­kérdést át kíván tekinteni. így e tárgyalások kulcsfontosságúnak ígérkeznek. Annak idején hiába szerepelt a daytoni megállapodás­ban, hogy Belgrád és Szarajevó kölcsönösen elismeri egymást, az áttörés még e téren is várat magára. Szondy Gábor Változik a munkanélküliek támogatása Nagyobb kiadások és nagyobb bevételek a költségvetésben Javaslatot terjesztett tegnap a kormány a parlament elé a munkanélkülieket segítő járadékok rendszerének módosí­tása érdekében. A korrekciót az indokolja, hogy magas a tar­tósan munka nélkül levők tábora, és a korábbi jogszabály megszületése óta változott összetétele is. Az előterjesztett változtatások egyebek közt rögzítik, hogy csupán olyan képzéshez nyújtható támogatás, amelyet a munkaügyi központ ajánlott fel vagy fogadott el. Ha valaki a járadékban ré­szesülő képzésben vesz részt, csak a munkanélküli-járadék kimerítését követő időtartamra kaphat keresetpótló juttatást. A törvényjavaslat ugyanak­kor kibővíti a munkahelyte­remtés segítésének lehetősé­gét, és az ösztönzés új for­májaként bevezeti a munka­helymegőrzés támogatását. Ez lehetőséget ad az átmeneti pénzügyi gondokkal küzdő munkaadók foglalkoztatási gondjainak enyhítésére, to­vábbá a részmunkaidős fog­lalkoztatás kibővítésére. A javaslat - ugyancsak új formaként - módot ad a mun­kaadói járulék átvállalására, valamint megszünteti a mun­kanélküli-járadék folyósítási idejének szakaszokra bontá­sát. így a munkanélküli hosz- szabb ideig kaphat magasabb összegű járulékot. A járulék mértéke egysége­sen a járadékalap 65 száza­léka. Alsó határa megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 százalékával, felső határa pedig annak két­szeresével. Az Országgyűlés tegnap megkezdte az idei költségve­tés módosításáról beterjesztett törvényjavaslat tárgyalását is. Az év során - egyebek közt a kormány idei kötelezettségvál­lalásaiból - többletkiadások keletkeztek. Ezeket azonban a többletbevételekből és megta­karításokból - így a vám- és importbefizetésekből, a társa­sági adókból, illetve a kamat­kiadásoknál keletkező megta­karításokból - fedezni lehet. (simonffy) Kovács László nyilatkozata a bécsi Kurierban Közelebb a NATO-hoz A lap hétfői számában a ma­gyar külügyminiszter meg­vonta a kormány szomszéd­országokkal kapcsolatos kül­politikájának mérlegét. „A szomszédos országokkal kötött alapszerződések önma­gukban nem képesek megol­dani a problémákat, de lehető­séget teremtenek a jogsértések kifogásolásához” - szögezte le a magyar diplomácia vezetője. - Azzal, hogy az alapszerződé­sekben a felek kölcsönösen le­mondtak területi igényeikről, megszűnt az ilyesmit felemle­gető gyanúsítgatások minden alapja. Kovács László elmondta: fe­szültségeket keltett, hogy Szlo­vákiában és Romániában olyan új törvényeket hoztak és rende­leteket adtak ki, amelyek korlá­tozzák a magyar kisebbségek anyanyelvhasználatát és anya­nyelvű oktatását. A magyar kormány erkölcsi felelősséget érez a határon túli magyarok sorsáért. A problé­mák megoldásának lehetőségét a kétoldalú kapcsolatok élénkí­tésében látja, nem pedig a konf­rontációban. Politikájával azt akarja elősegíteni, hogy a ma­gyar kisebbségek a türelem légkörében élhessenek a szom­szédos országokban. Magyarország érezhetően közelebb jutott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Megnöve­kedett ugyanis a térség stabili­tása, ami pedig feltétele az észak-atlanti szervezet bővíté­sének - olvasható a Kuriernek adott interjúban. Érdekegyeztetés kemény vitákkal, új javaslatokkal és igényekkel Az eltűnt pénzek nyomában Több kifogást fogalmazott meg a jövő évi költségvetés terve­zetével kapcsolatosan az Érdekegyeztető Tanács Gazdasági Bizottságának munkavállalói és munkaadói oldala a testület hétfőn tartott konzultációs ülésén. A szakszervezetek szerint elfogadhatatlan, hogy évek óta a munkavállalóktól csoporto­sítják át a tőke javára a költségvetési jövedelmeket. Mindezt csak súlyosbítja az, hogy ennek hatása - indoklá­sával ellentétben - nem je­lentkezik a gazdaság élénkülé­sében: a pénz vagy nem jut el valójában a vállalkozásokhoz, vagy elpazarolják. A munkaadói oldal szerint ezek a többletjövedelmek va­lóban nem a vállalkozásoknál jelennek meg. A pénz valahol eltűnik - és ezzel is összefüg­gésben - a munkaadói oldal részletes magyarázatot kért a Nemzeti Bank és a költségve­tés tranzakcióiról, az ÁPV Rt.- nek juttatott összegekről. A vita során a munkaválla­lói oldal ismét felvetette igé­nyét az adómentes üzemi ét­keztetés támogatására, a tanu­lói bérletkedvezményre, va­lamint a lakásépítések áfa­visszaigényelhetőségére. Ugyanakkor a költségvetés bevételeinek növelése érdeké­ben javasolták: mégse hajtsa végre a kormány a már beje­lentett fogyasztásiadó-csök- kentéseket. Tanácskozott tegnap a Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsa is. A munkavállalók képviselői szóvá tették, hogy a közalkal­mazottak átlag 19,5 százalé­kos béremeléséhez az idén - a kormányzat által terven felül vállalt 6,7 milliárd forinton kívül - további 6-7 milliárd forint kellene. A jövő évi költségvetés ter­vezete kapcsán az önkor­mányzati oldal rámutatott: az önkormányzatok támogatására tervezett alig 500 milliárd he­lyett legalább 555,5 milliárd forintra lenne szükség az eredményes működéshez. A kormányzati oldal teljesen le­hetetlennek tartotta ilyen ösz- szegű kötelezettség vállalását. Csökkenő bevételek Rossz évet zár az euroturizmus Üresen kongtak a szállodák Európa-szerte. A zord nyár miatt megcsappant az érdek­lődés a kedvelt úticélok iránt. Az idegenforgalmi főszezon mérlege rácáfol a legborúlátóbb jóslatokra is. A barátságtalan időjárás legnagyobb vesztese Görögország. 1994-ben még 11 millióan keresték fel a hellén tájakat, ebben az évben a láto­gatók száma várhatóan húsz százalékkal lesz kisebb. A görögök mellett az osztrá­kok, az olaszok, a franciák és a svájciak is rossz évet zárnak. Míg 1992-ben Ausztriában 130 millió éjszakát töltöttek a ven­dégek, ez a szám idén 112 mil­lióra mérséklődik. A pangás Svájcban és Olasz­országban nem csupán a hideg nyár rovására írandó: a nemzeti valuta vásárlóereje sem vonzó. Franciaország már jobban megérte volna, de a gallok nem bírták a versenyt a spanyolok­kal. Don Quijote hazája a jelek szerint nagyobb vonzerővel bír. Mint ahogyan Spanyolország mellett Hollandia és Törökor­szág is a turizmus idei győzte­sei között foglal helyet. A szakemberek egész Euró­pában tartanak a turisztikai vi­lágszervezet szomorú jóslatá­tól. A madridi székhelyű WTO előrejelzése szerint ugyanis 2010-ig 17 százalékkal esik vissza az idegenforgalom föld­részünkön. Vevőre vadászó vadászok Újabb csábító ajánlatok a magyar légierő' korszerűsítésére A világ legnagyobb repülőgépgyártó cégei mostanában szinte egymásnak adják a kormányzati szerveknél a kilincset: ter­mékismertetőkkel, légi bemutatókkal igyekeznek bizonyí­tani, hogy katonai gépeik árban és teljesítményben egyaránt minden igényt kielégítenek. A kabinet ugyanakkor elha­lasztotta a 28 új vadászrepülő beszerzésére szóló tender ki­írását, mondván, hogy a maj­dani NATO-tagság követel­ményrendszerével fogja ösz- szehangolni a pályázatot. A légi verseny tehát folyta­tódik. A szóba került, vagy már bemutatott harci gépek: az amerikai F-16-os és F-18- as, a svéd Gripen, a francia Mirage 2000, az izraeli Lahav (az átalakított, korszerűsített MiG-21-es). Valamennyi alkalmas lenne arra, hogy magyar felségjellel * repüljön a NATO irányította légtérben, mégis van jó ebben a halasztásban. A szakembe­rek ugyanis bizonyosra veszik, hogy a kormányzat a továb­biakban még az eddigieknél is kedvezőbb ajánlatokat kap a 28 új vadászrepülőgép beszer­zéséhez. A pályázat kiírásának elha­lasztása időhöz juttatja a poli­tikusokat és a katonai vezetést is, ami a jelenlegi pénzszűké­ben igen hasznos lehet. A nagy repülőgépgyártók azon­ban újra és újra jönnek, leg­korszerűbb vagy legújabb tí­pusaikkal, mint legutóbb a Lockheed. És nemcsak a gép­ajánlatokkal, hanem a hozzá­juk kapcsolódó gazdasági csomagokkal is ostromolják a magyar tárgyaló felet. Végül is lesz miből választani, hogy pilótáink melyik harci repülő­géppel szárnyaljanak majd a következő tíz-tizenöt eszten­dőben. (angyal) Influenza. Horn Gyulának le kellett mondania e hét elejére tervezett programjait, mert inf­luenzában megbetegedett - kö­zölte tegnap a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája. Az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet egyébként ugyancsak tegnap azt jelentette, hogy nincs jár­vány, a megbetegedések szór­ványosan jelentkeznek. Ötvenhatos emlékmű. Ti­zenhárom méter magas, már­vánnyal borított impozáns obe- liszk állít majd emléket Buda­pesten, a Tabánban az ’56-os forradalom hőseinek. Az em­lékmű - Ócsai Károly alkotása - előreláthatólag a közelgő 40. évforduló előtt, október köze­pén kerül a helyére. Még nincs főtitkár. A na­pokban újabb pályázatot írnak ki a Magyar Vöröskereszt főtit­kári posztjára, miután az előző sikertelennek bizonyult. Az au­gusztusban zárult pályázatra öten jelentkeztek, a vöröske­resztnél azonban egyik pálya­munkát sem találták minden szempontból kielégítőnek - kö­zölte tegnap Andics László, a szervezet elnöke. Mint ismere­tes, a szervezet gazdálkodásá­ban súlyos hiányosságokra de­rült fény, ezért június végén az addigi főtitkárt fölmentették tisztségéből. Ha per, úgy mond... Tiltako­zik a Duna Kör amiatt, hogy a legutóbbi magyar-szlovák kül­ügyminiszteri találkozón ismét szóba került a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyének kétoldalú megegyezéssel való megoldása, illetve a hágai peres eljárás közös akaratú megszün­tetése. Vargha János, a kör el­nökségi tagja hétfői sajtótájé­koztatóján annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a kor­mány nem képviseli kellő súly- lyal a nemzetközi fórumokon a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos magyar érdekeket. Ha kétoldalú megegyezésre ke­rülne sor Szlovákia és hazánk között, az akár Magyarország kapitulációját is jelenthetné eb­ben az ügyben. Fekete hétfő. 21 gyerek és 4 felnőtt sérült meg egy debre­ceni iskolabusz és egy sze­mélygépkocsi ütközésekor teg­nap délelőtt a 3-as főúton. A sé­rülteket a miskolci kórházakba szállították; két gyermek álla­pota súlyos. Ugyancsak tegnap személyvonat és tolató szerel­vény ütközött össze a1 győri vasútállomáson. Három utas könnyű sérülést szenvedett, két sérültet a győri kórházba szállí­tottak. A Csongrád megyei Ba- lástyán egy mentőautó az esőtől síkos úton megcsúszott és árokba borult. A vezető a hely­színen életét vesztette, a kísérő ápoló súlyosan, életveszélyesen megsérült; utasuk nem volt. Maradnak az IFOR-egységek Magyarországon maradnak a NATO-katonák. Várhatóan az észak-atlanti szervezet hadügymi­nisztereinek szerda-csütörtöki tanácskozásán hoznak erről döntést. Húszezer fős kontingens maradna a térségben az IFOR-tól átvett könnyű fegyverzettel, s támaszpontjaik az Adrián, Olaszországban és Magyarországon lennének. Azonosították a kórokozót Azonosították a júliusban kezdődött romániai agyhártyagyulladás-járvány kórokozóját. A West Nile vírus szúnyogcsípés révén fertőz. Országo­san 450-en lettek betegek, s közülük harmincki­lencen haltak meg, elsősorban hatvan éven felüli, más betegségekben is szenvedő emberek. Hírszerző a pápa közelében Lengyel kém*tevékenykedett a Vatikánban a 60- as, 70-es években a pápa környezetében. A hír­szerző a keleti blokk titkosszolgálatainak együttműködése keretében dolgozott Rómában, és a megszerzett információkat Varsóba juttatta el. Onnan a jelentések Moszkvába kerültek. Kábítószerfogás a határon Négy tonna hasist foglaltak le a határon Bihar- püspökinél a román vámosok. A szállítmány kí­sérőokmányai szerint a bútorokat tartalmazó kon­ténerekbe rejtett drog Budapesten át Moszkvába ment volna. Fegyveres újságírók Önvédelmi fegyvert kémek az ukrán újságírók, mert igen sok támadás éri őket. Érdekvédelmi szervezetük szerint a sajtó munkatársait érő zak­latások, és az ellenük irányuló támadások arról tanúskodnak, hogy a hatóságok képtelenek sza­vatolni az újságírók személyes szabadságát és biztonságát. Tűzharc Pakisztánban Szándékosan lőtték le fivérét a hétvégi tűzharc­ban - állítja Benazir Bhutto. A pakisztáni minisz­terelnök asszony a kormánya ellen irányuló ösz- szeesküvésnek minősítette a történteket. A lövöl­dözés, melyben Murtaza Bhutto életét vesztette azután történt, hogy a rendőrök megállították gépkocsikonvoját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom