Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

1996. szeptember 19., csütörtök Ország - Világ 5. oldal Éltetik Bosznia megválasztott elnökét. Alija Izetbegovics, a Demokratikus Ak­ciópárt (SDA) jelöltje tölti be az első két évben a boszniai unió elnökségének elnöki tisztsé­gét, mivel ő kapta a legtöbb szavazatot a hétvégi választásokon. fotó: feb/reuter A legtöbbe az orvosi, a legkevesebbe a jogi és műszaki tankönyvek kerülnek Magas áron jegyzett jegyzetek Jelenleg évente átlagosan 6 ezer forint jegyzet-, illetve tan­könyvtámogatás, a tényleges kiadásoknak mintegy harmada jut egy-egy egyetemi, főiskolai hallgatóra. A minisztérium ezt az összeget jövőre 10 ezer forintra szeretné felemeltetni. Az új felsőoktatási törvény egyik célja, hogy megteremtse az intézmények közötti átjár­hatóság feltételeit, azaz a hall­gató az egyik egyetemen megkezdett tanulmányait al­kalmasint egy másikban foly­tathassa. Ehhez a jelenleginél egységesebb jegyzet-, illetve tankönyvcsomagok szükségel­tetnek, és ami nem mellékes - elérhető áron. A jelenlegi szabályozók alapján évi 6000 forint jegy­zet-, illetve tankönyvtámoga­tás jut egy-egy diákra. Szük­ség is van a segítségre, mert a hallgatók átlagosan 15-20 ezer forintot költenek tan­könyvekre és jegyzetekre. A legolcsóbb ebből a szem­pontból a jogász-, illetve a műszaki képzés: ezeken az egyetemeken 2000-4000 fo­rintot fizetnek a diákok, évfo­lyamtól, kartól, szaktól füg­gően. A közgazdászok átlago­san 6000-8000, a bölcsészek 8000-10 000 forintot. A leg­drágább az orvostanhallgatók -12 000-23 000 - és a leendő agrárszakemberek - mintegy 10 000-16 000 forintos - jegyzetcsomagja. Információink szerint jö­vőre a kulturális tárca, illetve a költségvetés 1 milliárd forin­tot kíván adni. tankönyvvásár­lásra, és az egyetemi könyvtá­rak támogatására. Ebből kö­rülbelül 10 ezer forint hozzá­járulás jutna egy hallgatóra. A nehézségek közé tartozik, hogy mind kevesebb az ol­csóbb egyetemi jegyzet, ami­nek a legfőbb oka, hogy az ok­tatók a megírásáért csekély honoráriumot kapnak. Tan­könyv már inkább van, de ve­lük az a gond, hogy a szerzők többnyire saját műveiket kérik számon a hallgatóktól. így azonban nehezen jöhet létre az „átjárhatóság” - egységes jegyzet- és tankönyvcsoma­gokkal. (szalóky) Budapesten tárgyalt a szlovák külügyminiszter Vegyes bizottságot javasoltunk Kormányközi vegyes bizott­ság fölállítását javasolja Bu­dapest a magyar-szlovák alapszerződés végrehajtásá­nak áttekintésére - jelentette be Kovács László külügymi­niszter a szlovák kollégájával, Pavol Hamzíkkal tartott kö­zös sajtókonferenciáján. Szerdai megbeszéléseik után a magyar külügyminiszter el­mondta: a két ország viszonyát terhelő tényezőkről és az együttműködés eddigi eredmé­nyeiről is szót ejtettek. Kovács László az előbbiek között emlí­tette a szlovák államnyelvről szóló törvényt, a kisebbségi sajtó állami támogatásának megvonását, a millecentenári- umi megemlékezéseket minő­sítő egyes szélsőséges nyilat­kozatokat. Javasolta, hogy a külügyminiszterek elnökletével alakuljon kormányközi vegyes bizottság, amely intézkedési tervet dolgozna ki az alapszer­ződésben foglaltak megvalósí­tására. Pavol Hamzík közölte: kor­mánya belátható időn belül hi­vatalosan válaszol a javaslatra. A pozsonyi diplomata a ma­gyarországi szlovákok oktatá­sának hiányosságait nevezte a viszonyt zavaró tényezőnek. A sajtótájékoztatón elhang­zott: a politikusok szorgalmaz­zák a párkányi híd újjáépítését, a dunai vízlépcső ügyében pe­dig tovább folytatódnak a peren kívüli megegyezést célzó szak­értői tárgyalások. Még_ az idén sor kerül egy újabb Hom-Me- ciar csúcsra Szlovákiában. Egy kérdésre válaszolva Pa­vol Hamzík kifejtette: az ide­gen nemzeti jelképek használa­tának korlátozásáról született szlovák törvény összhangban áll az európai normákkal. Rólunk írják A sógor mégsem anyós Erhard Busek szerint megváltozott az osztrákok magatartása Ma­gyarország iránt, már kétkedőén tekintenek az Európai Unió keleti bővítésének lehetőségére. A volt alkancellár a Der Standard című lapban közölt cikkében megjegyzi: „a magyarok az osztrákokat só­gorként emlegetik, s nem például anyósként, ami sokat mond". Busek úgy véli, hogy nem a monarchiában szerették meg a ma­gyarok ennyire az osztrákokat, hanem valószínűleg inkább a hu­szadik század későbbi évtizedei során. „A keleti tömb felbomlása nem csak a burgenlandi határhoz kö­zeli térség számára járt sok előnnyel; Magyarország az osztrákok kedvenc beruházási helyévé is vált.” Busek hozzáteszi: üzemek sora települ át, ám ennek ellenére az osztrákok egyre borúlátóbbak az Unió bővítését illetően. A volt alkancellár szerint az utóbbi idő­ben a vezető tartományi politikusok is a keleti bővítés ellenzőivé váltak, pedig a bezárkózásnak Ausztria láthatja kárát. A magyarok szomorúan tapasztalják, hogy egyre kevesebb oszt­rák politikus látogat Magyarországra. Ehhez járul még a határel­lenőrzések megszigorítása, és a tudományos, kulturális érintkezé­sek számának csökkenése. A volt alkancellár felteszi a kérdést: va­lóban azt érdemlik a magyarok, hogy a hátat fordítsunk nekik? Gyógyítás családi körben Sok száz millió forinttal ter­heli feleslegesen a társada­lombiztosítás kasszáját az olyan betegek gondozása, akiket azért látnak el kór­házban, mert otthoni szak­ápolásuk megoldhatatlan. Októbertől alapvetően megvál­tozik e helyzet - mondta Pan- kucsi Márta, a népjóléti tárca szóvivője tegnapi sajtótájékoz­tatóján. Hangsúlyozta: a világ­szerte jól működő ellátási forma rendszerszerű megterem­tése mind a biztosítottnak, mind a biztosítónak érdeke. A kórházi szakellátás na­ponta átlagosan ötezer, ápolási otthonban 1400, otthon 1000 forintba kerül. Vagyis, ha azért foglal el „aktív” ágyat a beteg, mert másutt, például a lakásán nincs, aki beadja neki a szüksé­ges injekciót, ez pazarlás. Az egészségügy szerkezetátalakí­tásának az a célja, hogy vala­mennyi ellátási formához min­den rászoruló hozzájusson. Az országgyűlés erre a fél évre 600 millió forintot szava­zott meg az otthoni szakellátás költségeire. A jogosságról a há­ziorvos vagy a szakorvos dönt. A vállalkozóknak a beteg­ápolásra a tisztiorvos adja ki a működési engedélyeket. Re­mélhető, hogy - kiváltképp az átszervezések miatt állásukat elvesztők köréből - elegendően jelentkeznek erre a munkára ahhoz, hogy október elsejétől megkössék a finanszírozási szerződést. (cs. b. j.) Koalíció: a pohár félig tele van - Ellenzék: a pohár félig üres A kérdés: félúton vagy tévúton? Nem hozott meglepetést a tegnapi parlamenti vitanap. A kormány elmúlt két év alatt végzett munkáját - ahogy vár­ható volt - homlokegyenest ellenkezően ítélték meg a koalí­ciós és az ellenzéki képviselők. A kormányzati oldal a ked­vező mutatókat, az ellenzék a negatívumokat sorolta. Az egész napos polémiát parlamenti megfigyelők úgy summáz­ták, hogy a két tábor szószólói elbeszéltek egymás mellett. Mint Horn Gyula miniszterel­nök hangsúlyozta, helyreállt a nemzetközi politikai és pénz­ügyi környezet bizalma Ma­gyarország iránt. A kormány vállalta a stabilizációhoz szükséges lépéseket és így si­került elérni, hogy megállt az ország eladósodása, javult ha­zánk fizetési mérlege és csök­kent a központi költségvetés hiánya. Ezt a világ is elis­merte. A térség első helyén Változatlanul vezetünk a térségben az ide érkező tőke nagyságának tekintetében, egyedül nálunk valóban kon­vertibilis a nemzeti valuta. Az OECD-nek - Csehország mel­lett - egyedül mi vagyunk tag­jai a környező országok közül. 1995 volt a privatizáció leg­sikeresebb éve. Megállt a me­zőgazdaság helyzetének rom­lása, elkezdődött az államház­tartási reform, amire eddig még egyetlen kormány sem vállalkozott. Igaz, 1995-ben 12 százalékkal csökkent a re­álbér, de ez volt az ára annak, hogy ne növekedjék a munka- nélküliség. Történelmi megbékélés A szomszédsági politikában beigazolódott a történelmi megbékélés céljának helyes­sége. Az alapszerződések le­hetővé tették, hogy a határon túli magyarok érdekeit a kor­mányzat nemzetközi fórumo­kon e dokumentumokra hivat­kozva képviselje. Pető Iván (SZDSZ) megje­gyezte: a kormánynak két év után sokkal kevésbé kell kor­rigálnia korábbi kijelentéseit, mint az ellenzéknek. A jóslatokkal ellentétben erőteljesen folytatódott a piacgazdaság kialakítása, s a kormány a demokratikus sza­badságjogok csorbítása nélkül viszi véghez a gazdasági vál­toztatásokat. Kaotikus helyzet Torgyán József (FKGP) szerint a kormány dilettantiz­musa miatt az országban kao­tikus állapotok uralkodnak. A kabinet nem üres kasszát örö­költ, hanem maga üríti ki az ország zsebét. Giczy György (KDNP) a különböző társa­dalmi csoportok növekvő elé­gedetlenségére figyelmezte­tett. Orbán Viktor (Fidesz- MPP) szerint a gazdaság ott áll, mint 1994-ben. „Kádári restaurációt” emlegetett, mondván, hogy a kulisszák mögött az egykori kapcsolat- rendszerek éledtek újjá. Kádár Béla azt tette szóvá, hogy társadalmi deficitté nőtt az addigi pénzügyi deficit. Zsigmond Attila a nagy mére­teket öltött infláció miatt kriti­zálta a kabinetet. Hóm Gyula válaszában ki­jelentette: az ellenzék nem kí­nált megoldást az ország prob­lémáira. A koalíció végigviszi a stabilizációt, a reformokat, és megteremti az euroatlanti csatlakozás feltételeit. S. A. Szerencseposta Opellel érkezett Fortuna A múlt héten bebizonyoso­dott, hogy a péntek tizenhar- madikához fűződő babonák egy perc alatt semmivé fosz- lanak. Sőt, az is kiderült, hogy sokan - ha tehetik - szívesen kísértik meg ezen a napon For­tunát. A Szerencsejáték Rt. jóvol­tából „kísérthették” is. Még­pedig sikeresen, hiszen egyet­len nap alatt tizenketten váltak Opel Corsa-tulajdonossá. Mi több, akik aznap el is vitték autójukat, azok a Hungária Biztosítótól 13 hónapra szóló casco biztosítást kaptak aján­dékba. A szerencsenap másik szponzora, a Westel Rádióte­lefon Kft. pedig autóba szerelt 450-es rádiótelefonnal és 13 havi alapdíjjal kedveskedett a szerencsés nyerteseknek. A Szerencsenapi kenó rá­adássorsolásán további két Opel is gazdára talált. Egy-egy millióval gazdagodott az a két játékos is, aki megszívlelte a tanácsot és aznap érvényes lot­tószelvényekkel a zsebében kelt útra, amit fel tudott mu­tatni, amikor felszólították, hogy „Álljon meg 1 + 1 + 1 millióért”. A harmadik millió sajnos gazdátlan maradt, mi­vel a megállított autósok kö­rében senkinél nem volt kenó- szelvény. Útra kel a kenómanó Ezen a héten indult útjára a kenómanó-akció. A játékban egyszerű a részvétel: a Sport- fogadásban, néhány napi­lapban, valamint a totózók- ban található szórólapokon lévő kenófigurákat össze kell illeszteni, mellékelni kell hozzá legalább 1200 forint értékben megjátszott kenó- játékról szóló átvételi igazo­lást s „Induljon el egymillió­ért” jeligével be kell küldeni a Lutri 496, Budapest 1373 címre. A résztvevők között kenó- pólókat és egy Volkswagen Pólót sorol ki a Szerencsejá­ték Rt. Ezenkívül hetente ki­sorsolnak tíz játékost, akik október 6-tól kezdve a tele­vízió vasárnapi Szerencse­percek műsorában fognak egymással megmérkőzni. A vetélkedők heti nyertesei a december 13-ai szerencse­napon milliókért szállhatnak majd ringbe. Heti nyeremények Vessünk egy pillantást arra is, hogy milyen nyereménye­ket ígér ezen a héten Fortuna. Az ötös lottón 160 millió fo­rint vár arra, hogy valaki meg­nyerje. De annak sem kell bú­sulnia ezentúl, aki csupán két találatot ér el, mert esélye lesz arra, hogy milliomossá váljon. Ettől a héttől kezdve ugyanis a - gépi ötöslottó-szelvénnyel játszó - két találatot elérő já­tékosok közül hetente ketten egy-egy milliót nyerhetnek. Az akció év végéig tart. A hatos lottó telitalálatosa a héten 50 milliót nyerhet. A Jokeren 23 milliót ér most egy igen. A totó plusz egy találata pedig, helyes ikszelés esetén, 4 milliót fizet. A Telemázli híveinek jó hír, hogy hétfőn már több mint 30 millió forint lafml a Jackpot alatt. (X) Göncz Árpád köztársasági el­nök jelenlétében szerdán meg­nyitották Brüsszel központjá­ban a Dunaholding Belgium S. A. támogatásával létesült új magyar gazdasági, kereske­delmi, kulturális, információs központot, a Kontakt Pontot. Helmut Kohl német kancellár levélben fejezte ki jókívánsá­gait Várszegi Asztrik főapátnak a Pannonhalmi Főapátság fenn­állásának ezeréves évfordulója alkalmából. A politikus szerint a főapátság „Európa történeté­nek is alkotórésze”. A Vajdasági Magyar Szövet­ség (VMSZ) szombaton Sza­badkán rendezi meg éves köz­gyűlését. A gyűlésen várhatóan elfogadják a vajdasági magyar­ság önszerveződésével kapcso­latos VMSZ-megállapodás ter­vezetét. A román kormány szerdai ülése elé terjesztett jelentésé­ben Teodor Melescanu kül­ügyminiszter javasolta, hogy a hétfőn Temesváron aláírt ro­mán-magyar alapszerződést a kabinet minél hamarabb ter­jessze a parlament elé ratifiká­lásra. * Terhességi támogatás. A családtámogatási rendszer fe­lülvizsgálatát és átalakítását sürgeti a Fidesz parlamenti frakciója. Egyebek közt azt ja­vasolja, hogy vezessék be a ter­hességi támogatást, amely a terhesség második felében te­remtene a kismamáknak jobb lehetőséget arra, hogy felké­szüljenek a gyermekáldásra. Kacsára nem lőnek. A Nem­zeti Szövetség Magyarorszá­gért Egyesület információi sze­rint Magyar Bálint váltja fel Pető Ivánt az SZDSZ elnöki posztján - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Balaton Pé­ter soros elnök. Az SZDSZ ille­tékesei ehhez csak annyit fűz­tek hozzá, hogy a komolytalan híreszteléshez nincs hozzáfűzni valójuk. Tüzes vasparipa. Tegnap Zuglóban kigyulladt a Nyugati pályaudvarról Debrecenbe tartó gyorsvonat villanymozdonya. Az egyenáramú kapcsolószek­rényben keletkezett tüzet a gyorsan helyszínre érkező tűz­oltók eloltották, szerencsére személyi sérülés nem történt. Nincs közös nevező. Az ipari tárca elkészítette a távhőszol­gáltatásról szóló új jogszabály tervezetét. Tegnap a törvényja­vaslatról lezajlott az első egyez­tető tárgyalás is, amelynek eredményét a minisztérium ille­tékese úgy összegezte: a részt­vevők szinte semmiben nem ér­tettek egyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom