Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-16 / 216. szám

1996. szeptember 16., hétfő l^^SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Erdős István jegyzete Bányászfeleség J Tg felnézett rá valaki, ter- ii mészetes volt: szép, erős, szálfa termetű és a boldog asszony termékenységén túl a kezében tartott bőségtál a bá­nyászjólétet is szuggerálja. Mellette a bányász, légkala­páccsal a vállán, már-már óriás! A munka hőse, a század erős embere! Más kérdés, hogy ezt az erőt igazán csak 1956 októberében volt mód bizonyítani, a vidék forra­dalma a bányászok erejére, elszántságára épült... A salgótarjáni APEH-szék- ház homlokzatán ma már szinte észre sem veszi senki a gigantikus emberpárt. Sokan azt se tudják már, hogy va­laha bányaközpont volt ez az épület... Pedig a bányászfele­ség - akiről az életerőt szim­bolizáló asszonyt mintázták - itt él közöttünk, a várostól né­hány kilométerre egy falu­ban...- Hol van már az a bőség­tál, hol van a bányászgazda­ság, hol van az én szép embe­rem szálfa ereje? - kérdez vissza szomorúan az asszony, mikor a múlt, jelen, jövő dol­gairól beszélünk. Szerencse, hogy legalább nekem van munkám: takarítónő vagyok, és a seprűt, a felmosórongyot senki nem veszi ki a kezemből. A férjem, akármilyen híres, jó vájárnak tisztelték is, hiába, hogy három szakmája volt, munkanélküli lett. Mert 15-20 éve még túl fiatal volt a zsíros nyugdíjhoz. A világon semmit nem ér vele, hogy jó szakem­ber: belerokkan, belepusztul a tétlenségbe, a nyomorúságba. Fél éjszakákon át nem alszik, rá se lehet ismerni, úgy össze- roskadt már. Lánygyermekünk férjhez ment, de a három fiú mind otthagyta a szakmunkáskép­zőt végzés előtt, mondva: mi­nek tanuljanak, ha olyan munkás, mint az ő apjuk munka nélkül tengődik. Szakma nélkül persze ők is mind munkanélküliek, még csak reményük sincsen! Gon­dolni lehet, hogy élünk egy fi­zetésből, meg jövedelempót­lásokból?! Néha-néha az em­berem építkezéseknél keres egy kis pénzt, egy fillérig ide adja: — vegyél zsiradékot, tü­zelőt télire! Szegény ember­nek nincs fogalma, mire elég 3-4 ezer forint, ha egy szá­zasba kerül egy liter olaj a kályhába...! Nem panaszkod­nék én, de igen-igen nehéz a tisztességben megmaradni...” M indenféle bennfentesek, bürokraták, ügyeskedők, sorozatos és megmosolyog­tató kitüntetése helyett, nem kéne egy szer-egyszer végre valakinek valami tisztike­resztre vagy a szülőföld dísz­polgára címre felterjeszteni ezt az asszonyt, meg a sors­társait? - az élethalálharcban küszködő bányászfeleségeket? Horgászverseny, parkavatás A Csujtakert avatása zajlott tegnap Hugyagon, a helyi ci­gány kisebbségi önkormány­zat és a képviselő-testület kö­zös rendezésében. A 31 horgász versenyében a Mikszáth Kálmán Horgásze­gyesület zsűrije - Ardó Géza, Havaj András - ítélete alapján Bagdal István az első, Gúth László a második, Győri István a harmadik lett. Az ifjúságiak közül Antal Tamás szerezte meg az első helyet. Második Batuska Zsolt és Pásztor Péter holtversenyben, harmadik Kis- Simon Géza. A díjakat dr. Ser­főző András országgyűlési kép­viselő adta át. Szondái László polgármester köszöntője után a képviselő méltatta a cigány ki­sebbség és az önkormányzat összefogását, majd átvágta a nemzeti színű szalagot. A prog­ram erős emberek vetélkedőjé­vel folytatódott. Megyei Körkép JjjL» sátonyterenye Honfoglalási emlékművet avattak Szurdokpüspökiben Kisgyerekek is megkoszorúzták az emlékművet (Folytatás az 1. oldalról) 1009-ből való, amikor Szent István az egri püspökséget alapította, amelynek tíz falut adományozott, köztük Szurdokpüs­pökit is. így őseink jelenléte ezen a tájon szinte a honfoglalás óta dokumentált. A megnyitóbeszéd után Tóth József, Szur­dokpüspöki esperese felszentelte a köz­ség címerét és zászlaját. Az ünnepség fénypontja ifi. Szabó Ist­ván szobrászművész honfoglalási emlék­művének leleplezése és megkoszorúzása volt. Pálfi G. István avatóbeszédében ki­emelte, hogy ez az emlékmű jól kifejezi az akkori magyar történelmi légkört. Majd koszorút helyezett a talapzatra, és felkötötte a község zászlajára Csoóri Sándor emlékszalagját. Az avatóbeszédet követően koszorút helyeztek el még a megyei közgyűlés, a község intézményei, valamint Fülekpüs- pöki képviselői is. A program a késő esti órákba nyúlt, felléptek a helyi általános iskola művészeti csoportjai, a helyi és a fülekpüspöki hagyományőrző együttesek. Az ünnepség a Szózat eléneklésével zá­rult.- esla ­Egyidősek a falu és a haza Szlovák vendégek, szomszéd községek művészeti csoportjainak bemutatója Kis falucska nagy napjai (Folytatás az 1. oldalról) Vasárnap a községi Szent Ke­reszt-templomban Koltai Artúr plébános és Vendrey Gábor vendégpap a községi búcsú napján tartott szentmisét mű­sorral egybekötve. Lengyel Ju­dit énekelt, Csábi István verset mondott és gitárszámot adott elő, Tóth Gábor hegedűvel és szintetizátorral szerepelt. A szentmise után a Kossuth és Pe­tőfi utcában került sor a körme­netre. Záróakkordként vasárnap délután zajlott le a szlovákiai Kelenye és Csitár közötti nem­zetközi labdarúgó-mérkőzés. Körmeneten vettek részt a csitáriak vasárnap Engedélyért szövetkező erdőtulajdonos-szomszédok Mit akar az újgazdag vadász ? (Folytatás az 1. oldalról) területen élő tulajdonosok a földtulajdon egyharmadával rendelkeznek. Utána a földtu­lajdonosok közgyűlése több­ségi szavazattal dönt a végleges határ kialakításáról, a vadász­jog gyakorlásáról, megválasztja képviselőjét.- A törvényben foglaltak mi­ként jutnak el a tulajdonosok­hoz? Amennyiben gondjuk van, hová, kihez fordulhatnak?- Az önkormányzati hirdető- táblákon kihelyezett tájékozta­tók révén tájékozódhatnak. Amennyiben szükségesnek tart­ják, akkor tőlünk is kaphatnak felvilágosítást.- Olyan vélemény is közszá­jon forog, miszerint az újgaz­dag vadászoknak az az érdeke, hogy minél nagyobb számban ne ismerjék meg jogukat a tu­lajdonosok.- Egyelőre ez csak feltétele­zés. A földtulajdonosi közgyű­léseken döntenek, hogy bérbe akarják-e adni, mennyi időre, mennyiért, milyen feltételek­kel. Amennyiben létrejön a bér­leti szerződés, az abban foglal­takat egyelőre az FM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hiva­tala, illetve a vadászati hatóság hagyja jóvá. A díj nagyságát az ott élő vadállomány és a vadel- látó-képesség alapján kell meghatározni. A bérleti díj után adót kell fizetni. Ezeket a do­kumentumokat hivatalunk vizsgálja felül.- Ön szerint a végrehajtás folyamatában lesz-e vita, véle­ményütközés?- Igen, mert érdekek ütköz­nek egymással. Az érintettek saját érdekükben, jogaik gya­korlása céljából feltétlenül je­lenjenek meg a közgyűlése­ken. V. K. RÉTSÁG 3-oldal Hírek Székely babák Salgótarján - A Kézdivá- sárhelyi Helytörténeti és Céhmúzeum erdélyi népvi­seleteket bemutató Székely babák című kiállítása szep­tember 18-án, szerdán 10 órakor nyílik a Balassi Bá­lint Könyvtárban. Kimerült a keret Cered - A költségvetésben szereplő 300 ezer forint át- menetisegély-keret mára el­fogyott, mert tovább szegé­nyedett a lakosság, jelentő­sen csökkent az egy főre eső jövedelem. Az indokolt ké­relmezők átlagban 3 ezer fo­rinthoz jutottak. Ennél ke­vesebbet senki sem kapott. Energiatakarékosság Salgótarján - Az Építéstu­dományi Egyesület karolta fel az országban az ener­gia-megtakarító épületfel­újításokat, amelyeket a kormány kamattámogatás­sal segít. E témában szep­tember 17-én, kedden 12.30 órától szakmai napot és kiál­lítást tartanak. Bemutatják a Szegeden megvalósult fel­újítási programot. Faluszépítés Nemti - Jelenleg öt köz­munkást foglalkoztat az ön­kormányzat szeptember 30- áig. Megbízásukat szeretnék meghosszabbítani december 31-éig, és egy fővel bőví­teni, mivel bőségesek a fel­adatok a településtisztaság megteremtésénél és az in­tézmények felújítási és fes­tési munkálatainál. Ez utób­bit két szakmunkás látja el. A festők jelenleg a polgár- mesteri hivatalt szépítik. Kevesebb pedagógus Pásztó - A városban három pedagógus munkaviszonyá­nak megszüntetésére tették meg a szükséges intézkedé­seket. Ennek költsége 3 mil­lió 276 ezer 314 forint. Az önkormányzat ennek egy részét, 1 millió 368 ezer 563 forintot, pályázat útján kí­vánja előteremteni. Véradókat várnak Pásztó - Véradást tartanak a salgótarjáni Vértranszfú- ziós Állomás dolgozói szep­tember 17-én, kedden a vá­rosi művelődési házban. A jelentkezőket tíz és tizenhét óra között várják. Munkács - Kassa - Szécsény - Rákóczi szellemi öröksége összeköti a magyar népet Nem ismer határokat a fejedelem emléke Megalakult a Rákóczi Szövetség Salgótarján - Losonc szervezete (Folytatás az 1. oldalról) ünnepség és az emlékfutás fő szervezője emelte magasba azt a kopjafát, amelyre sok ma­gyarlakta kárpátaljai és szlovák település és város emlékszalag­jait kötötték az őket ünnepélyes külsőségek között fogadók. Dinnyés József, az ismert előadóművész Rákóczi fohá­szát tolmácsolta. Az ünnepi kö­szöntőt Varga Tibor polgármes­ter mondotta, utalt arra is, hogy a városban eddig is élt II. Rákó­czi Ferenc eszméje, bizonyítja ezt az is, hogy intézmények, gazdasági egységek, kollektí­vák választották névadójukká. Szabad György, az Ország- gyűlés volt elnöke ünnepi be­szédében üdvözölte az 1705-ös országgyűlésnek otthont adó város lakosságát, utalt arra, hogy 291 éve a Borjúpáston va­lóban európai színvonalú tör­vényalkotó munkát végeztek. Ezt a lángot kell őrizni, éltetni, - kérte ünnepi beszéde végén Szabad György. Az ünnepség a láng éltetésé­vel folytatódott. Mecser Lajos, az emlékfutás kitalálója, me­gyénk világhírű atlétája, a nem­zetközi úszócsapat nagyszerű helytállását méltatta. A kassai Rapos László megemlítette, hogy sok másban is együtt kel­lene „futnunk”. Ezt követően Mlinkó Szilvia Vanyarcról, a salgótarjáni Bo­lyai János Gimnázium tanulója népdalokat adott elő. Vezérlő fejedelmünk mellszobrát több szervezet is megkoszorúzta: Bartusné dr. Sebestyén Erzsé­bet az önkormányzat és a pol­gármesteri hivatal nevében, Bö­szörményi István a Szlovák Együttélési Mozgalom képvise­letében, Kassai Sándor és Mok­kái Pál a szécsényi Rákóczi Szövetség részéről, a Rákóczi Város Alapítvány koszorúját pedig Bállá Tibor kuratóriumi elnök helyezte el. Losonc város üdvözletét Rá­day Pál tolmácsolta, Szalonda polgármestere, Papp Sándor pedig a határ menti kapcsolatok kiszélesítését szorgalmazta. A Rákóczi Szövetség salgótarjáni csoportja nevében T. Pataki László újságíró köszönte meg a meghívást, Valicskó Ferenc, az Erdély Kör salgótarjáni titkára pedig az október 23-ai sport­programot ajánlotta a jelenlé­vők figyelmébe, * Szombaton délelőtt Salgótar­jánban, a Karancs Szálló mo­zaiktermében megalakult a Rákóczi Szövetség Salgótar­ján - Losonc szervezete. A belépők háromtagú ideig­lenes vezetőséget választottak, melynek tagjai: T. Pataki László, dr. Puntigan József, (Losonc) és Sándor Nóra. A megjelenteket, köztük a szlovákiai magyarokat Pata­kiné Kerner Edit előadómű­vész-tanár köszöntötte. Földi Ferenc, a Rákóczi Szövetség megyei elnöke elmondta, hogy jó kapcsolatot alakítottak ki a szlovákiai losonci és nagykür­tösi járással. Hanzl József, a szövetség országos elnöke a si­keres rendezvényekről szólt, megemlítve a szentendrei fel­vidéki és erdélyi főiskolás diá­kok találkozóját. T. Pataki László ismertette a szervezet megalakulását megelőző szer­vezőmunkát, majd rátérve a je­len feladataira, a híd szerepé­nek betöltése érdekében a tag­ság segítségét kérte a szlovákiai magyarlakta területen megren­dezendő Madách Vándoraka­démiához. R. A. - V. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom