Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-12 / 188. szám

r 1996. augusztus 12., hétfő JTelytörténeti kézikönyv a Nemzeti Alaptantervhez igazodva Elő múlt a nógrádi iskolákban Az utóbbi időben mindinkább erősödik a felismerés, hogy a közösségi összetartozás, a nemzeti azonosságtudat ala­kulása szempontjából fontos szerepe van a szőkébb kör­nyezet: a táj, a múlt, a hagyományok ismeretének. Ugyanis a gyakorlatban gond van a helyismerettel. El­gondolkodtató, hogy a fiatalok nem kis hányada megle­pően keveset tud a lakóhelyéről és a megyéjéről. Példaként talán elegendő Sal­gótarján rádiójának telefonos játékaira utalni. Egy kérdés kapcsán akadt hallgató, aki Nógrád leghosszabb folyójá­nak a Tiszát gondolta, a másik a Rábára tippelt. Sokaknak komoly gondot okoz a jeles íróinkkal (Mikszáth, Madách) kapcsolatos harmatkönnyű feladványok megfejtése is, hogy a néprajzzal, népszoká­sokkal összefüggő témákat már ne is említsük. Mi hát a teendő? A helyismeret megalapozá­sában is fontos szerep hárul az iskolára. A most felváltásra kerülő tanterv, sajnos, alig adott lehetőséget a lakóhe­lyünkkel való foglalkozásra. A hiány a rendszerváltást köve­tően a korábbiaknál is mar­kánsabban jelentkezett. Az innovatív iskolák egy idő óta próbálkoztak ugyan beépíteni tanterveikbe a hely- történeti és néprajzi elemeket. Ezek a dicséretes törekvések azonban mindmáig elszigetelt jelenségek. Rendszerről tehát nem beszélhetünk. Jelentős változást hoz majd a Nemzeti Alaptanterv, ame­lyik - a hiány okozta problé­mákat felismerve- a helyis­meretet a kötelezően elsajátí­tandó tananyagként írja elő. A tanterv 1997 szeptemberétől kezdődő lépcsőzetes beveze­téséhez várhatóan elkészülnek a tankönyvek és taneszközök is a különböző műveltségi te­rületekhez. Kérdés, hogy így lesz-e ez a lakóhelyismerethez szükséges eszközökkel is? Ez ugyanis sokszínűségük, speci­al kiadvány címlapja alitásuk miatt, elsősorban he­lyi kezdeményezéseket, erő­összefogást igényel. Mind­egyik tájegységnek, megyé­nek sajátos, s az egyes isko­lákban tovább bővített tan­anyagra van szüksége. Nógrád megye iskolái talán némileg könnyebb helyzetben lesznek. Nemrég ugyanis el­készült Salgótarjánban a „Nyi­tott Társadalom Alapítvány” támogatásával az innovációjá­ról ismert Petőfi iskolában egy Nógrád megyét bemutató ki­advány, amely tudnivalókat közöl diákoknak a nógrádi táj­ról, a palóc népi hagyomá­nyokról, a múltról, s a jelenről. A tanulói segédlet összeállí­tója Czene Gyuláné, számos taneszköz, tudományos dol­gozat és tanulmány szerzője. A könyvtáros - országos szakértő - tanár ezúttal is a hi­teles ismeretekre helyezte a hangsúlyt. Elsősorban tudo­mányos igényességű helyis­mereti dokumentumokból, hi­vatalos közlésekből, művészi értékű irodalmi művekből gyűjtötte össze a kiadvány anyagát. A helyismeretet tá­gan és komplexen értelmezi. A megye iskoláiban jól hasz­nálható könyv erénye, hogy sok gyakorlatias feladatot tar­talmaz. A több tantárgy keretében is alkalmazható gyűjtemény nem lezárt. A feldolgozandó anyag bővíthető. Erre ösztönözhet az alkalmazás helye, a pedagógus személyes élménye, ismerete, a helytörténettel kapcsolatos beállítottsága. Czene Gyuláné is -a ta­pasztalatok birtokában - át­dolgozza, képekkel színesíti a kiadványt, amely kiegészül a nógrádi népszokásokat, s a hagyományos munkafolyama­tokat bemutató videofilmmel. A tanulói segédlet a Szó- Kincs-Tár könyvek sorozat­ban jelent meg. Szerkesztette: Knausz Imre az OKI munka­társa, a Nemzeti Alaptanterv társadalomismereti blokkjá­nak egyik alkotója. Bírálták: Szvircsek Ferenc a Nógrádi Történeti Múzeum munka­társa és Trencsényi László az OKI igazgatóhelyettese. P.S. \ Ä —^ Cl GÍÖ A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Kis kórház nagy gondokkal Az elmúlt év tavaszán indult el egy riasztó hírhullám, amely bezárással fenyegette meg a kiskórházakat. Most, ismét ugyanezt a fenyegetést hallhat­juk, olvashatjuk és a bezárandó intézeteket meg is nevezik. Az egészségügyben október óta működő finanszírozás sze­rint, kizárólag az ágyszámtól függően, különböző kategóri­ákba vannak sorolva a kórhá­zak és a legkisebbek több, mint 30 százalékkal kapnak keve­sebbet ugyanazért a beavatko­zásért (pl.: vakbélműtétért), mint egy nagyobb intézmény. Ez a jogtalan megkülönböztetés a csőd szélére sodorta a kiskór­házakat. A mostani „szakmai mini­mumfeltételek” pedig erkölcsi­leg teszik lehetetlenné a legki­sebbeket. Ezt a feltételrendszert eredetileg abból a célból dol­gozták ki, hogy minden osztály igyekezzen azt a szintet elérni, a megjelölt célnak megfelelni. Most, ezt a gondolatot fejte­tőre állítva úgy alkalmazzák, hogy aki ezt a szintet nem éri el, azt be kell zárni... Tudomásom szerint a mini­mumfeltételek ilyen formában történő alkalmazásának jogos­ságáról az Alkotmánybíróság fog dönteni. Mivel kórházunkban a felté­telek (szakemberek, műszerek) döntő többségükben biztosítot­tak, az ANTSZ megyei tiszti főorvosa engedélyezni fogja a négy alapszakmának, valamint a krónikus részlegnek a folya­matos működését 1997 decem­ber 31-ig (évenként felül kell vizsgálni.) Ennek alapján köti meg kórhá­zunkkal a szerződést az Egész­ségbiztosítási Pénztár. Megmaradunk! De meddig? Ennyire alulfinanszírozotton hogyan fogunk tudni gazdál­kodni a folyamatos áre­melkedések mellett?... Ki marad itt a meglévő szak­embergárdából ilyen bizonyta­lanságokat tapasztalva?... Mit ígérhetünk annak a pá­lyakezdőnek, aki nálunk sze­retne elhelyezkedni?... Csupán néhány gondot emel­tem ki azok közül, amelyek a kórház bezárásának hírére máris felmerültek. Ezek után mindenki egyéni­leg ítélje meg, hogy egy jogál­lamban ez a fenyegetettségi módszer erkölcsileg és jogilag megengedhető-e? Szabad-e az egészségügyben ilyen légkört kialakítani? Lehet-e (és med- dig) így dolgozni? Mi, a város egészségügyi dolgozói, eddig is erőnk felett megtettünk mindent annak ér­dekében, hogy megfelelő szín­vonalon, emberségesen ellás­suk a hozzánk forduló betege­ket. Ahhoz, hogy a kórház fenn­maradhasson az is szükséges, hogy a pásztói önkormányzat és a térség lakossága, - (akik­nek a járulékfizetéséből gaz­dálkodik a biztosító) - minden fórumot felhasználva ragasz­kodjanak a városunkban tör­ténő kórházi ellátáshoz és a működési feltételek biztosító-* sához. Dr. Éles János kórházigazgató Pásztó Gyermekszáj, avagy a fiam mondta- Édesanyám, én ma a napnál is ügyesebb vagyok, az még nincs fel, én meg már fel is öltöztem. *- Édesanyám fáradt vagyok.- Miben fáradtál el fiacskám? ­- A nadrágban. * Fiam a buszról észreveszi a tavat. Fejemet gyorsan a tó felé fordítja. - Nézd édesanyám, a tóra leesett a füst. *- Fiam, mit követtél el ezekért a fekete pontokért? - Robi a pad alatt megrúgott én meg vissza­rúgtam. Tanáméni engem látott meg és fekete pontot adott. - És a másik pontot miért kaptad? -Az úgy volt, hogy a lányok bezártak wc-be és mi fiúk kap­tuk a fekete pontot. - S ti nem bosszultátok ezt meg? - De­hogynem. Megvártuk az óra vé­gét, és azt, hogy tanáméni ne lásson. Biztos nem lesz kedvük többet bennünket wc-be zárni. Bozó Béláné Báma, Bányász u. 16. 251 milliót költöttek a megyében az áramszolgáltatók részvényeire Kitettek magukért a „kopaszok” Nógrád megyében is lezárult az áramszolgáltató vállalatok részvényeinek jegyzése, amelyek februárban indultak és au­gusztus 1-jével fejeződtek be. A részvényjegyzést az OTP me­gyei igazgatósága és fiókjai végezték. A vállalatok részvényeinek megvásárlására 251 millió fo­rintot költöttek a megyében tájékoztatta lapunkat az OTP megyei igazgatósága. A legnagyobb érdeklődés a Démász részvényeket kísérte. Az itt jegyzett értékpapírok ér­téke 157 millió forint. Az ala­nyi jogon kárpótolt belföldiek 83, a külföldi alanyi jogon kár­pótoltak 34, az önkormányza­tok 6, a mezőgazdasági szövet­kezetek 15, a belföldi magán- személyek és intézmények 3, a nem alanyi jogon kárpótoltak - vagy ahogy mostanában mond­ják a „kopaszok”, tehát a má­sodlagos részvénytulajdonosok — a legtöbbet, 110 milliót je­gyeztek.- Az előbb említett összegből mennyit fogadtak el, igazoltak vissza az érintett cégek?-A visszaosztás még nem történt meg a Titász részvé­nyeknél, egyébként mind a négynél a túljegyzés volt a jel­lemző.- Előfordultak-e visszalépé­sek, s ha igen, miért?- Főleg az első jegyzésnél, a Démásznál, taktikai és számí­tási okokból. Ebben szerepe volt az újságokban megjelent ezzel kapcsolatos írásoknak. Amikor jót írtak a részvényvá­sárlásra kijelölt vállalatról, megjött a jegyzési kedv, amikor nem, akkor alábbhagyott az ér­deklődés.-Kikből tevődnek össze a visszalépők?- Magánszemélyekből. Számuk nem jelentős. Zömük Salgótarján és térségéből került ki.- Mikor vezetik be a tőzsdére az értékpapírokat?- Eddig még egyik cég sem kezdeményezte ezt.- A privatizáció során a kül­földi befektetők csaknem 50 %- os tulajdonhányadot szereztek és 8 %-os nyereség elérését vál­lalták. A kialakult állapot kinek jelent előnyt?- Azoknak, akik 51 %-os tu­lajdonhányaddal rendelkeznek. A külföldiek jegyzése nem be­folyásolta a hazaiak lehetősé­gét, mert mindegyik kategória részére részvénycsomagot hatá­roztak meg. A regionális áram- szolgáltató, valamint az erő- művi társaságokban részvénye­ket vásárló szakmai befektetők jogosultságok kaptak arra, hogy 1997. december 31-éig több­ségi tulajdonhányadra tegyenek szert.-Sokak kérdését tolmácso­lom: mikorra várható újabb jegyzési lehetőség, vannak-e olyan befektetési alapok, ame­lyekbe kárpótlási jeggyel lehet beszállni?- Várható még az Elmü és a Dédász-részvények jegyzése. V. K. Ötvenezer forint a nyomravezetőnek ! A Salgótarjáni Rendőrkapitány­ság nyomozást folytat nagyobb értékű lopás bűntett alapos gya­núja miatt ismeretlen tettes ellen, aki augusztus l-jére virradóra a Vizslás, Kossuth út 85. szám alatt lévő 4. számú áfész-bolton levő lakatot leverte, az ajtót befeszí­tette és onnan élelmiszert, do­hányárut és vegyi árut lopott el mintegy 240 ezer Ft értékben. A Salgótarjáni Rendőrkapi­tányság nyomozást folytat lopás bűntettének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, aki au­gusztus 6-ára virradóan Tóth Ti­bor Salgótarján, Berkenye köz 13. szám alatti lakos Salgótarján, Honvéd út 2. szám alatt lévő au­tószerelő műhelyén betörte az ab­lakot és onnan szerszámokat lo­pott el mintegy 250 ezer Ft érték­ben. Az ügyekben elrendelt azonnali körözés, a bevezetett halaszthatatlan intézkedések révén olyan adatot, informá­ciót beszerezni nem sikerült, amely az elkövetőkre, vagy az eltulajdonított tárgyak pon­tos helyére vonatkozna. A bizonyítási eljárások megnyugtató, eredményes le­zárásához, illetve az ismeret­len elkövetők felderítéséhez elengedhetetlenül szükséges az állampolgári segítség. Döntő fontosságú felderítő jellegű bizonyítékot, érdemle­ges és eredményes informá­ciót szolgáltató személy ré­szére mindkét ügyben: 50 ezer Ft pénzdíjat ajánlott fel a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője. I ■ m Augusztus 30-áig a Westel Rádiótelefon Kft-nél nagy kedvezménnyel vásárolhat különböző típusú, nagy teljesítményű, felújított mobiltelefonokat. Sőt, a Westel most még a 25.000 Ft-os rendszerbelépési díjat is elengedi Önnek! Most kis befektetéssel olyan felújított készü­lékhez juthat, amelyre 6 hónap garanciát vállalunk! Ne feledje, a 0660-as telefonok az ország egész területén használhatók! Siessen, mert a készletek végesek! Az árak az áfát nem tartalmazzák. Mozgásban az üzlet További információért hívja a 265-8888-as, a 06 60 450-450-es vagy a vezetékes telefonról ingyen hívható 06 80 450-450-es telefonszámot. http://www.westel.hu WESTEL IRODA: MISKOLC, 3525 KOSSUTH L. U. !.. TEL.: (06 46) 411-550, RÁDIÚTELEF0N: (06 60) 351-000 WESTEL FORGALMAZÓ: JÁSZBERÉNY, APEX KFT, 5100 TÁNCSICS M. U. 7., TEL.: (06 57) 312-129, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-719 • SALGÓTARJÁN, APEX KFT., 3100 KLAPKA ÚT 3.. TEL.: (06 32) 312-832, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 337-247 mmnifíin

Next

/
Oldalképek
Tartalom