Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-10-11 / 187. szám
1996. augusztus 10., szombat Utazás 7. oldal Thesszaloniki: a Galerius-diadalív maradványa Athén: az Akropolisz látképe a Szent György-hegyről Az Akropolisz Karyatidái az Erechteio templomban Thesszáliai Kasztraki városka, a Meteora kapuja Csúcs ez a Hellasz! G örögország. Könyvtárakat tölt meg Hellasz irodalma: történelem, ami immár hatezer évre tekint vissza, az európai kultúra bölcsője, a művészetek szülőföldje, a természeti szépségek kimeríthetetlen tárháza - vajon meddig lehetne sorolni? Bizonyára könyvtárat töltene meg csak a felsorolás . . . Népszerű úticél a magyar és persze a nógrádi turisták körében is a balkáni ország. A fürdésre csábító, hosszú, homokos és sziklás tengerpartok, szigetek százai, az égbe nyúló hegycsúcsok, az ókori történelem márványba faragott emlékei, a kétezer esztendős kereszténység máig élő hagyományai, a páratlan természeti szépségek - mind Görögország felfedezésére csábítanak. Az emberek nyíltak, barátságosak, vendégszeretők, a külföldi turistában nem a könnyen átvágható balekot látják, az árak alig magasabbak, mint itthon . . . Kell-e több egy nyaraláshoz? A jugoszláviai háborúskodásnak vége, biztonságosak a balkáni utak, így a szárazföldi megközelítés sem jelent gondot. Görögországot tehát csak ajánlani lehet! Magánszervezésben is el lehet jutni a Balkán déli végébe, de Barátság Klubunk is számtalan jobbnál jobb utat hirdet. Megismerkedhetnek a Meteorák páratlan világával, a sziklák tetejére épített kolostorokkal, Athén híres látványosságaival, egyes szigetekkel, Thesszaloniki szépségeivel, a Chalkidiki-félsziget nevezetességeivel. Előbbieket mi egészíti ki? Nos, olyan valami, amiben itthon hiányt szenvedünk: Görögországban az év háromszáz napján süt a nap, májustól szeptemberig húsz Celsius foknál melegebb a tenger . . . Jelentkezni lehet lapunk szerkesztősége címén - Salgótarján, Erzsébet tér 6., valamint a 32/416- 455-ös telefonszámon Pálfalvi Máriánál. Csendes Szent Miklós Kolostor Ajia Triada; talán a legszebb kolostor Meteorában Tengerpart: van belőle párezer kilométer Kavala szépséges és híres kikötője Thassos szigete valóságos múzeum Athénben, az elnöki palota előtt Őrségváltás Mini országok óriása - Pénztárca Luxemburg - a leggazdagabb Európában. A friss felmérések szerint a mini országok óriásának számító Luxemburg nagy- hercegség kontinensünk leggazdagabb országa. Nem csoda, hogy a vadregényes államocskában gyakran feltűnik a következő felirat: „Azok akarunk maradni, akik vagyunk.” a szomszédban Ez világos beszéd egy gyorsan változó világban. A luxemburgiak - mind a nem egészen négyszáz- ezren - nem titkolják, hogy kis államuk (2 586 négyzetkilométer, alig nagyobb, mint Nógrád megye) Fortuna, a szerencse isten- asszonya kegyeltje. Nem elég, hogy ez a kis földdarab az európai gazdasági- és pénzügyi élet, valamint nem utolsósorban Brüsszel és Strasbourg mellett az európai intézmények egyik fellegvára - ráadásul gyönyörű is. Jelképes jelentőségű, hogy a mai modem egyesült Európa megálmodója éppen a luxemburgi Róbert Schumann volt. Ma már csak a nagyhercegségben immár nyolcezer ember dolgozik az EU intézményeiben. A kis alkotmányos monarchiában több mint száz, világhírű vár és kastély várja turistákat, akik jönnek is. Például Clervauxba, hogy megcsodálják a hófehér kastélyt és visszarévedjenek a múltba a település, festőién kanyargó utcáin. Luxemburg két nagyhatalom közé ékelődik, s ennek a legnagyobb előnyét az éttermek élvezik. A konyha íze ugyanis francia, miközben az adagok nagysága német. Valóban ideális elegy. Ezt a vadrégényes, sziklás kis államot nem véletlenül Észak Gibraltárjának nevezik. Gazdagságának egyik mellékes forrása ugyanis, hogy megszámlálhatatlanul sok bankja legalább olyan gondosan őrzi a titkokat, mint például a svájciak. A luxemburgi állam viszont nem az adót tekinti fő jövedelmi forrásának. így lett a miniállam adóparadicsom. Negyven éve ül Monaco trónján in. Rainier herceg, a világ talán legvonzóbb, mindössze 1,9 négyzetkilométeren fekvő miniállamának uralkodója. Nem ő tehet róla, hogy Monaco ragyogása halványul. Őseinek sora, a Grimaldi-dinasztia hétszáz éve a 195 hektáros országocska függetlenségének jelképe. in. Károly herceg 1863-ban gondolt egyet és zseniális húzással megnyitotta a játékkaszinót. Éppen akkor, amikor a szomszédos két „igazi” államban, Franciaországban és Itáliában szigorúan tilos volt a szerencsejáték. 1900-ban az alkotmányos hercegség bevételének 95 százaléka származott Fortuna szentélyéből. Ma ez az arány mindössze négy, azaz négy százalék. Más baljós számok is kiderülnek egy friss felmérésből. A kereskedelem és a turizmus a legutóbbi három évben 25, a bankok forgalma 20, az ingatlankereskedelem 15, az ipari termelés pedig 10 százalékkal esett vissza. Ennek okai a világméretű gazdasági gondoktól, a dollárárfolyam kedvezőtlen alakulásán át egészen addig terjednek, hogy a kormányzat az utóbbi időben megnehezítette a maffia-pénzek tisztára mosását. Többek között ezzel függ össze a Monacói Ipari Bank (BIM) látványos összeomlása. E műintézet a jelek szerint kizárólag pénztisztításból élt... A közbiz- ' tonság viszont a régi. 500 rendőr őrködik 30 ezer lakos és a vendégek nyugalmán, vagyis minden hatvan lakosra jut egy rendőr. Ez annyit jelent, hogy a hercegség festői utcáin éjfélkor is nyugodtan sétálhat mindenki. A bajok ellenére a többség reménykedik a felemelkedésben. Elvégre nemcsak a közbiztonság, hanem a nagyon mérsékelt adó is vonzó. Egy Victor Pastor nevű úr, akinek őse éppen száz esztendeje vándorolt ki ide egy nyomorult itáliai faluból, határozottan optimista. Megértjük. Őt tartják a nagyhercegség egyik leggazdagabb emberének: kétezer luxusöröklakása van. Lichtenstein, az Ausztria és Svájc közé ékelt országocska mindössze 159 négyzetkilométer területével, kerek 30 ezer lakosával egyike a "öldrész leggazdagabb országainak. Az államocskában ezrével telepedtek meg bankok, vállalatok, a világ minden tájáról. Legalábbis papíron, egy postafiók erejéig, hogy élvezzék az adóelőnyöket. Az alkotmányos, parlamentáris monarchia élén H. János Ádám herceg áll, munkáját öt - választott - miniszter és 200 fős köztisztviselői gárda segíti. Az c • hercegi család igen gazdag, különösen, ha meggondoljuk, hogy óriási történelmi birtokaik nagyobbik része nem is Lichtensteinben, hanem Ausztriában és Csehországban terül el. János Ádám minapi trónbeszédében alkotmánymódosítást ajánlott fel, amely lehetővé tenné, hogy a parlament leválthassa a neki nem tetsző uralkodót, sőt akár el is törölje a monarchiát. Meglepő módon a honatyák túlzottnak ítélték az effajta újítást. Ehelyett azt igénylik, hogy korlátozzák az uralkodó jogait. így például ne legyen módja tetszés szerint szükségintézkedéseket kiadni. Ez viszont Lichtenstein hercegének nem tetszett. Adott esetben, ha a nép többsége ezt kívánná, kész lemondani a trónról, de amíg ő az uralkodó, addig ne korlátozzák jogaiban és ne kötelezzék arra, hogy látszatfejedelemként a törvényhozás és a ' rrmány bábja legyen - közölte. Véleménye szerint az ország gazdasági érdekeinek nagy kárt okozna, ha az államforma köztársaságra változna. Ehelyett - véli az uralkodó - adott esetben célszerűbb lenne a csaüa- kozás valamelyik szomszédhoz. A herceg erre a célra Svájcot ajánlotta, mondván: a kis országban Lichtenstein kanton olyan messzemenő önállóságot élvezhetne, amit a nagyobb Ausztriában hiába remélne. A csatlakozást azonban János Ádám sem gondolja komolyan.
