Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-08 / 185. szám
Megyei Körkép Tanulmányút a szélmalmok földjén Hollandia; tulipánok, szélmalmok, facipők. Mélyföldek, feketetarka fríz tehenek, gondozott gazdaságok. A fél dunántúlnyi or- szágocskában másfélszer annyian élnek, mint hazánkban. Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen sűrűn lakott területen alig marad hely a mezőgazdálkodásra, ez azonban nem igaz. Megtapasztalták ezt azok a nógrádi agrárszakemberek is, akik néhány napja tértek haza hollandiai tanulmányútjukról. Halaj Ignác, a Nógrád Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke adott tájékoztatást az út tapasztalatairól és tanulságairól.-A tervezettnél hosszabb időt töltöttünk Hollandiában - mondta. - A szakmai program gerincét a vetőmagtermelés és forgalmazás, valamint az ezekkel kapcsolatos szervezőmunka jelentette. Egyébként a legnagyobb érdeklődés a vető- és az étkezési burgonya iránt mutatkozott, mivel megyénkben is jelentős burgonyatermesztés folyik. Alaposan megismerkedhettünk a fajta-előállítás, a keresztezés, a genetikai kutatás, a nemesítés kérdéseivel. Több gazdaságot is megtekintettünk. — Mit tapasztaltak a holland gazdák földjein?- Rendkívül magas szakmai színvonal és szervezettség mellett dolgoznak, ami minden tekintetben példaértékű a nógrádiak számára is. Az átlagos holland farm- gazdaság - legalábbis azok, amelyeket megtekintettünk - 50-60 hektáros. A kisebb, 5-10 hektáros farmok zöldség és virág termesztésével foglalkoztak. A gépesítés témája mellett bepillantást nyertünk az ottani szövetkezeti rendszerbe is. A saját programunk mellett általánosságban is tájékozódtunk a holland gazdaságról, az agrárágazat helyzetéről, a természeti adottságokról, a szakmai felkészültségükről, a versenyképességükről.-Fentiek alapján mit tanultak Hollandiában?- Természetföldrajzi adottságaik burgonyatermesztésre a legkiválóbbak. Vegetációs időszakban is 400-450 milliméter csapadék esik, amit szükség esetén felszíni öntözéssel egészítenek ki. A vetőburgonyát a tenger melléki területeken, az étkezésit pedig az ország belsejében állítják elő. Ami talán a legérdekesebb, a levéltetű- és a burgonyabogár-fertőzés minimális. Utunk hat napja alatt például nem is láttunk burgonyabogarat vagy lárvát. A legnagyobb gondjuk a barna rot- hadásos betegségekkel van. A fertőzés ki- és behurcolása miatt csak védőruhában szabad a termőföldekre lépni.-Mit tapasztaltak a fejlesztés terén?- Az alapkutatásra, nemesítésre rendkívül nagy gondot fordítanak. Vendéglátónk, az Agrico Szövetkezet törekvése, hogy minden klímára - a trópusoktól Szibériáig -, illetve valamennyi talajtípusra alkalmas, az étkezési igényekre a legmesszebbmenőkig megfelelő fajtát állítson elő. A legjobbnak talált egyedeket a dél-amerikai őshazából, az Andok hegységből honosítják! A munka nagyságára jellemző, hogy már azt is jó eredménynek tartják, ha 30 ezer burgonyagumóból egyetlen fajtát elő tudnak állítani.-Egyáltalán: hogyan kerültek éppen Hollandiába?- Meghívónk, az Agrico Szövetkezet a világ minden táján képviselteti magát, hatvan országgal van kapcsolata. Évente 400 ezer tonna vető- és egymillió tonna étkezési, illetve élelmiszer-ipari feldolgozásra alkalmas burgonyát forgalmaznak. A szövetkezet egyébként ötven éve alakult, jelenleg kétezer tagja van. Jelenleg az a legfőbb törekvésük, hogy betörjenek az amerikai piacra, s szeretnék megkapni fajtáik védettségét.- Mit tapasztaltak a holland gazdáknál?- A tárolás és a manipulálás valamennyiüknél megoldott. A termelési kapacitásoknak megfelelő, klimatikus berendezésekkel ellátott raktártérrel rendelkeznek. Kizárólag konténeres tárolást alkalmaznak, ami köbméterenként 1,3 tonna burgonyát jelent. A fajtákat és frakciókat szigorúan elkülönítik, hogy a származás és a termés gazdák szerint is vissza-el- lenőrizhető legyen. Részt vettünk fajtabemutatókon, és ezt a termelés folyamatában is bemutatták küldöttségünknek. Halaj Ignác, körülötte Hollandia nevezetes épületei Nógrádiak a krumpliültetvényen PÁSZTÓ 1996. augusztus 8., csütörtök-Milyen hozamokkal dicsekedhetnek?-A vetőmag 35-36, a közvetlen étkezési 45-50, az ipari feldolgozásra szánt pedig akár 60-80 tonna is lehet hektáronként.- Milyen a gépesítettségük?-A vetésforgóban általában burgonya, cukorrépa és búza termesztése folyik; ebben száz- százalékos a gépesítettség a talaj-előkészítéstől a betakarításig, a tárolástól a manipulálásig. Az alapgépek minden farmernél megtalálhatók, műszaki színvonaluk magas, s amiről itthon csak álmodni lehet: legfeljebb egy-két évesek. A speciális gépek beszerzését két-há- rom gazda közösen oldja meg, és persze közösen is használja.- Mi a helyzet a zöldség- és a virágtermesztésben ?- Rendkívül nagy a szervezettség és a termelékenység. Az automatizálás lehetővé tette a talaj nélküli termelést is: számítógépes vezérlés biztosítja a víz, a levegő, a tápanyag, a széndioxid legoptimálisabb mennyiségét. A gazdák a saját termőhelyi adottságaik kihasználására arra is képesek, hogy saját maguknak írjanak számítógépes programot. Egyébként a világ legkorszerűbb virág- és zöldségfajtáit holland nemesi- tők állítják elő.-Mit profitálhatnak a nógrádi termelők a túlgépesített, kiváló adottságú, számítógép vezérelte holland gazdaságok megtekintéséből ?- A szemlélet kialakításában, a szervezettség megismerésében, nagy tömegű, de azonos minőségű ám előállításában, a minőség védelmében, a csomagolás, a szállítás, a rakodás gépesítésében sokat tanult az út minden résztvevője. Megtudtuk továbbá, hogy hosszú távon számíthatunk a jó minőségű holland vetőburgonyára, előny volt a személyes kapcsolatok kialakulása, vagy éppen a használt gépek beszerzésének lehetősége is. A zöldség- és virágkertészetekben felvetődött egyes közvetítő anyagok magyar exportjának lehetősége is. Komoly ösztönzést kaptunk a környezetvédelem, az élelmiszer-higiénia és a biotermelés előtérbe helyezésére. A szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatosan megállapítottuk, hogy a jó természeti adottságok és a kiváló fajta olyan versenyelőnyt jelent, amit mi képtelenek vagyunk csökkenteni. Egyébként a holland gazdákat magyarországi viszontlátogatásra hívtuk meg - ez tovább mélyítheti a kapcsolatokat. F. Z. Kevesebb gép, több gazda - több gazda, több tűz - több tűz, kevesebb gazda ... Tarlón pihen a vörös kakas Évről évre tízmilliók égnek el a búzaföldeken, nemegyszer még aratás előtt vagy alatt, amikor már valami értelme lenne az egész éves munkának. A pernyék között többnyire már könnyű megtalálni az okokat, de ez már senkin nem segít. Jobb híján marad a megelőzés, ami köztudottan kétesélyes. Annál is inkább, mert a tűzoltók fegyvertára ilyen téren (is) meglehetősen szegényes: szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, esetleg feljelentés. Megszűnt viszont a helyszíni bírságolás, s a legtöbb esetben a hatósági jogkör is. Megkötözni senkit nem lehet, akármilyen ócska géppel indul aratni. A tulajdonváltás is közbeszólt: ahogy aprózódott a föld, jöttek a kárpótlási jegyek, úgy nőtt a gazdák száma. Egyre nehezebb számon tartani őket, s miközben a nagyobb termelőknél javában folyik a gépszemle, a kisebbekre gyakran már sem ember, sem idő nem jut. * A helyzet idén még nem is a legrosszabb. A Salgótarjáni Tűzoltó-parancsnokság területén például komolyabb gond még sehol nem volt. Ez éppúgy betudható a felkészültségnek és a gondosságnak, mint a kisebb vetésterületnek s az ezzel járó rövidebb aratási időnek. Ráadásul a nagy osztozkodás óta a gazdák száma fordítottan arányos a kombájnok és a traktorok számával, tehát: termelőből egyre többet kell, míg gépből egyre kevesebbet lehet ellenőrizni. Bejelentett gabonatűz egyébként - ebben a körzetben - augusztus elejéig nem volt Ez alighanem az idei nyár egyik legjobb híre ... * A kishartyáni szövetkezet telephelyén járunk. A terep nem igazán biztató, romlásnak indult, öreg épületek és kiszolgált traktorok között visz az út. A cég öt megmaradt aratógépe és két teherautója viszont tűzvédelmi szempontból kifogástalan. A terményszárító szintén. A magyarázatot talán éppen a számok között kell keresni. Itt már kiosztották a földeket, elvitték a gépeket - ami maradt, az már saját. Arra vigyáznak. Valahogy így vannak ezzel a kistermelők is. Ha vesztenek, többnyire mindent vesztenek: egy nagyobb tűz egyenlő a csőddel. Annál pedig még mindig jobb a karbantartás ... * A tavaly elfüstölt kalászosok másik fele a tarlótüzek martaléka lett. Mint mindig. Pedig a szabály egyértelmű és évek óta változatlan: égetni csak engedéllyel, felügyelet mellett, megfelelően körülszántott területen lehet. Aki mindezt betartja, annak lassan kijár egy Fehér Holló-díj... A jelek szerint egyébként a tarlótüzek szezonja idén jócskán csúszik. Egyelőre csend van. A szokásokat (és általában a tűzvédelmi fegyelmet) ismerve viszont az is sejthető, hogy már nem sokáig. Ha pár héten belül beindul a „nagyüzem”, megint nagy változások elé néz a megye: köny- nyen lehet, hogy erdők, ligetek, cserjék helyett a tapasztalt repülősök odafentről ismét egyetlen hatalmas örökmécsest látnak majd ... S. J. F. .^őrzömében járdákra pályázott kilenc nógrádi önkormányzat Kerékpárúira nincs igény ? Közúthálózat, járda és kerékpárút építésére nyújthattak be pályázatot az ön- kormányzatok 1996-ban, az Útalap terhére, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi, valamint a Belügyminisztérium által kiírt úgynevezett tenderen. Nógrád megye kilenc települése több mint tizenegymillió forintot nyert el, zömében járdaépítésre és közúthálózat-fejlesztésre. Dejtáron, Herencsényben, Tolmácson, Bereden, Erdőtarcsán, Mátraverebélyben és Terényben járda építésre fordítják az összeget, míg Keszegen és Taron út létesítésére. Sajnálatos módon kerékpárút megvalósítására nem érkezett nógrádi igény, pedig a megye az utolsó helyen áll öt kilométeres biciklis aszfaltcsíkjával. Békés megyében idén adták át a 100. kilométer kerékpárutat, egyben az ország 1000. kilométerét. Csökken az agrárberuházás állami támogatása Indokolt-e a főhatóság derűlátása ? Manapság egyre nagyobb divattá kezd válni az általánosságokban való nyilatkozás, a szavak valóságos jelentés- tartalmának megszelídítése. Vonatkozik ez a szépen kimódolt „Agrárberuházás módosított feltételei” című tájékoztatóra is, amelynek lényege: csökken az agrárberuházás állami támogatása. A hivatalos dokumentum szerint az országban ötezerhét- száz, az előbbi témában született pályázat minősült megfelelőnek, a korábbi felméréshez képest huszonöt százalékkal kisebb támogatási igénnyel. Azonban ez is meghaladja a Földművelésügyi Minisztérium lehetőségeit, s emiatt elkerülhetetlenné vált a befogadott és megfelelőnek minősített pályázatok támogatásának arányos csökkentése. Ezzel kapcsolatban arra kértem Urbán Imrét, az FM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetőjét, hogy válaszoljon kérdéseimre. Válaszra várva- A felülvizsgálat miként és mennyiben érintette, érinti megyénk vállalkozó kedvű, képességű mezőgazdasági termelőit?-Elöljáróban annyit, hogy építési, új és értékfelújító beruházásról, valamint a gyümölcstelepítésről van szó. A pályázatok felfüggesztése előtt a beérkezett száztizen- négyből tizennyolcra tudtuk kiadni a támogatási határozatot. Ez csaknem ötvenmillió forint beruházási értéket képvisel. Ezt követően a bent levők felülvizsgálata után ötvenhárom felelt meg a pályázati kiírásnak. Urbán Imre hivatalvezető-Akadt-e olyan, aki az elutasító határozatot megreklamálta?- Egy társaság és egy mezőgazdasági szövetkezet kért felülvizsgálatot. A hozzánk eljuttatott ezzel kapcsolatos dokumentumot továbbítottuk a Földművelésügyi Minisztériumba. Tudomásom szerint az érdekeltek még nem kaptak választ. Fele igények-Fellelhető-e, hogy a pályázók a szűkített lehetőség ismeretében mérsékelték támogatási igényüket?- A megfelelt pályázóknak megküldtük azt a nyilatkozatot, amelyben közölhette, vállalja, vagy sem az új feltételeket. Közülük huszonnyolcra érkezett igenlő válasz. A többi vagy nem nyilatkozott, illetve nem vállalta az új feltételeket.- Az 53 pályázó beruházási költsége 129 milliót foglal magába, amelyből a huszonnyolc nyertes 63 millióval részesedik. Ebből is látszik, hogy felére csökkent az igény.- A pályázati feltételeket az FM rendelettel korrigálta. Az új mérték előnyt, vagy hátrányt jelent a megye támogatásban érintett mezőgazdasági termelőinek?- Az építési beruházások esetében hátrányt jelent, a gyümölcstelepítéseknél csak kis mértékben. Kisebb értékben- Mikor kerül sor a támogatási szerződések megkötésére?- Hivatalunk a támogató határozatot megküldte valamennyi pályázónak. Az előbbi dokumentumok egy-egy példányát pedig átadtuk az Államkincstár megyei kirendeltségének.- A hozzánk érkezett visz- szajelzések szerint a kincstár a szerződéseket aláírásra megküldte partnereinek.-Az FM szerint a csökkentett támogatás is jelentős ez évi teljesítményt alapoz meg, s előreláthatóan meghaladja az elmúlt évi beruházás nagyságát. Az ön véleménye szerint mennyiben indokolt a főhatósági optimizmus?- Országos kitekintésben nem tudok nyilatkozni. Ösz- szehasonlítva a tavalyi megyei beruházásokkal, az idén csökkentett értékkel kisebb értékű beruházás valósul meg. Venesz Károly