Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-08 / 185. szám

Megyei Körkép Tanulmányút a szélmalmok földjén Hollandia; tulipánok, szélmalmok, facipők. Mélyföldek, fekete­tarka fríz tehenek, gondozott gazdaságok. A fél dunántúlnyi or- szágocskában másfélszer annyian élnek, mint hazánkban. Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen sűrűn lakott területen alig marad hely a mezőgazdálkodásra, ez azonban nem igaz. Meg­tapasztalták ezt azok a nógrádi agrárszakemberek is, akik né­hány napja tértek haza hollandiai tanulmányútjukról. Halaj Ignác, a Nógrád Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke adott tájékoztatást az út tapasztalatairól és tanulságairól.-A tervezettnél hosszabb időt töltöttünk Hollandiában - mondta. - A szakmai program gerincét a vetőmagtermelés és forgalmazás, valamint az ezek­kel kapcsolatos szervezőmunka jelentette. Egyébként a legna­gyobb érdeklődés a vető- és az étkezési burgonya iránt mutat­kozott, mivel megyénkben is je­lentős burgonya­termesztés folyik. Alaposan megis­merkedhettünk a fajta-előállítás, a keresztezés, a ge­netikai kutatás, a nemesítés kérdése­ivel. Több gazda­ságot is megtekin­tettünk. — Mit tapasztal­tak a holland gaz­dák földjein?- Rendkívül magas szakmai színvonal és szer­vezettség mellett dolgoznak, ami minden tekintet­ben példaértékű a nógrádiak szá­mára is. Az átla­gos holland farm- gazdaság - leg­alábbis azok, amelyeket megte­kintettünk - 50-60 hektáros. A kisebb, 5-10 hektáros farmok zöldség és virág termesztésével foglalkoztak. A gépesítés té­mája mellett bepillantást nyer­tünk az ottani szövetkezeti rendszerbe is. A saját progra­munk mellett általánosságban is tájékozódtunk a holland gaz­daságról, az agrárágazat helyze­téről, a természeti adottságok­ról, a szakmai felkészültségük­ről, a versenyképességükről.-Fentiek alapján mit tanul­tak Hollandiában?- Természetföldrajzi adott­ságaik burgonyatermesztésre a legkiválóbbak. Vegetációs idő­szakban is 400-450 milliméter csapadék esik, amit szükség esetén felszíni öntözéssel egé­szítenek ki. A vetőburgonyát a tenger melléki területeken, az étkezésit pedig az ország belse­jében állítják elő. Ami talán a legérdekesebb, a levéltetű- és a burgonyabogár-fertőzés mini­mális. Utunk hat napja alatt például nem is láttunk burgo­nyabogarat vagy lárvát. A leg­nagyobb gondjuk a barna rot- hadásos betegségekkel van. A fertőzés ki- és behurcolása mi­att csak védőruhában szabad a termőföldekre lépni.-Mit tapasztaltak a fejlesz­tés terén?- Az alapkutatásra, nemesí­tésre rendkívül nagy gondot fordítanak. Vendéglátónk, az Agrico Szövetkezet törekvése, hogy minden klímára - a trópu­soktól Szibériáig -, illetve va­lamennyi talajtípusra alkalmas, az étkezési igényekre a leg­messzebbmenőkig megfelelő fajtát állítson elő. A legjobbnak talált egyedeket a dél-amerikai őshazából, az Andok hegység­ből honosítják! A munka nagy­ságára jellemző, hogy már azt is jó eredménynek tartják, ha 30 ezer burgonyagumóból egyet­len fajtát elő tudnak állítani.-Egyáltalán: hogyan kerül­tek éppen Hollandiába?- Meghívónk, az Agrico Szövetkezet a világ minden tá­ján képviselteti magát, hatvan országgal van kapcsolata. Évente 400 ezer tonna vető- és egymillió tonna étkezési, illetve élelmiszer-ipari feldolgozásra alkalmas burgonyát forgalmaz­nak. A szövetkezet egyébként ötven éve alakult, je­lenleg kétezer tagja van. Jelenleg az a legfőbb törekvésük, hogy betörjenek az amerikai piacra, s szeretnék megkapni fajtáik védettségét.- Mit tapasztaltak a holland gazdáknál?- A tárolás és a manipulálás vala­mennyiüknél megol­dott. A termelési ka­pacitásoknak megfe­lelő, klimatikus be­rendezésekkel ellátott raktártérrel rendel­keznek. Kizárólag konténeres tárolást alkalmaznak, ami köbméterenként 1,3 tonna burgonyát je­lent. A fajtákat és frakciókat szigorúan elkülönítik, hogy a származás és a ter­més gazdák szerint is vissza-el- lenőrizhető legyen. Részt vet­tünk fajtabemutatókon, és ezt a termelés folyamatában is bemu­tatták küldöttségünknek. Halaj Ignác, körülötte Hollandia nevezetes épületei Nógrádiak a krumpliültetvényen PÁSZTÓ 1996. augusztus 8., csütörtök-Milyen hozamokkal dicse­kedhetnek?-A vetőmag 35-36, a köz­vetlen étkezési 45-50, az ipari feldolgozásra szánt pedig akár 60-80 tonna is lehet hektáron­ként.- Milyen a gépesítettségük?-A vetésforgóban általában burgonya, cukorrépa és búza termesztése folyik; ebben száz- százalékos a gépesítettség a ta­laj-előkészítéstől a betakarítá­sig, a tárolástól a manipulálá­sig. Az alapgépek minden far­mernél megtalálhatók, műszaki színvonaluk magas, s amiről itthon csak álmodni lehet: leg­feljebb egy-két évesek. A spe­ciális gépek beszerzését két-há- rom gazda közösen oldja meg, és persze közösen is használja.- Mi a helyzet a zöldség- és a virágtermesztésben ?- Rendkívül nagy a szerve­zettség és a termelékenység. Az automatizálás lehetővé tette a talaj nélküli termelést is: számí­tógépes vezérlés biztosítja a víz, a levegő, a tápanyag, a széndioxid legoptimálisabb mennyiségét. A gazdák a saját termőhelyi adottságaik kihasz­nálására arra is képesek, hogy saját maguknak írjanak számí­tógépes programot. Egyébként a világ legkorszerűbb virág- és zöldségfajtáit holland nemesi- tők állítják elő.-Mit profitálhatnak a nóg­rádi termelők a túlgépesített, kiváló adottságú, számítógép vezérelte holland gazdaságok megtekintéséből ?- A szemlélet kialakításában, a szervezettség megismerésében, nagy tömegű, de azonos minő­ségű ám előállításában, a minő­ség védelmében, a csomagolás, a szállítás, a rakodás gépesítésében sokat tanult az út minden résztve­vője. Megtudtuk továbbá, hogy hosszú távon számíthatunk a jó minőségű holland vetőburgo­nyára, előny volt a személyes kapcsolatok kialakulása, vagy éppen a használt gépek beszerzé­sének lehetősége is. A zöldség- és virágkertészetekben felvetődött egyes közvetítő anyagok magyar exportjának lehetősége is. Ko­moly ösztönzést kaptunk a kör­nyezetvédelem, az élelmiszer-hi­giénia és a biotermelés előtérbe helyezésére. A szarvasmarha-te­nyésztéssel kapcsolatosan megál­lapítottuk, hogy a jó természeti adottságok és a kiváló fajta olyan versenyelőnyt jelent, amit mi kép­telenek vagyunk csökkenteni. Egyébként a holland gazdákat magyarországi viszontlátogatásra hívtuk meg - ez tovább mélyít­heti a kapcsolatokat. F. Z. Kevesebb gép, több gazda - több gazda, több tűz - több tűz, kevesebb gazda ... Tarlón pihen a vörös kakas Évről évre tízmilliók égnek el a búzaföldeken, nemegyszer még aratás előtt vagy alatt, amikor már valami értelme lenne az egész éves munkának. A pernyék között többnyire már könnyű megtalálni az okokat, de ez már senkin nem segít. Jobb híján marad a megelőzés, ami köztudottan kétesélyes. Annál is inkább, mert a tűzol­tók fegyvertára ilyen téren (is) meglehetősen szegényes: szó­beli vagy írásbeli figyelmezte­tés, esetleg feljelentés. Megszűnt viszont a helyszíni bírságolás, s a legtöbb esetben a hatósági jogkör is. Megkötözni senkit nem lehet, akármilyen ócska géppel indul aratni. A tulajdonváltás is közbe­szólt: ahogy aprózódott a föld, jöttek a kárpótlási jegyek, úgy nőtt a gazdák száma. Egyre ne­hezebb számon tartani őket, s miközben a nagyobb termelők­nél javában folyik a gépszemle, a kisebbekre gyakran már sem ember, sem idő nem jut. * A helyzet idén még nem is a legrosszabb. A Salgótarjáni Tűzoltó-parancsnokság terüle­tén például komolyabb gond még sehol nem volt. Ez éppúgy betudható a felkészültségnek és a gondosságnak, mint a kisebb vetésterületnek s az ezzel járó rövidebb aratási időnek. Ráadá­sul a nagy osztozkodás óta a gazdák száma fordítottan ará­nyos a kombájnok és a trakto­rok számával, tehát: termelőből egyre többet kell, míg gépből egyre kevesebbet lehet ellen­őrizni. Bejelentett gabonatűz egyébként - ebben a körzet­ben - augusztus elejéig nem volt Ez alighanem az idei nyár egyik legjobb híre ... * A kishartyáni szövetkezet te­lephelyén járunk. A terep nem igazán biztató, romlásnak in­dult, öreg épületek és kiszolgált traktorok között visz az út. A cég öt megmaradt aratógépe és két teherautója viszont tűzvé­delmi szempontból kifogásta­lan. A terményszárító szintén. A magyarázatot talán éppen a számok között kell keresni. Itt már kiosztották a földeket, el­vitték a gépeket - ami maradt, az már saját. Arra vigyáznak. Valahogy így vannak ezzel a kistermelők is. Ha vesztenek, többnyire mindent vesztenek: egy nagyobb tűz egyenlő a csőddel. Annál pedig még min­dig jobb a karbantartás ... * A tavaly elfüstölt kalászosok másik fele a tarlótüzek marta­léka lett. Mint mindig. Pedig a szabály egyértelmű és évek óta változatlan: égetni csak enge­déllyel, felügyelet mellett, megfelelően körülszántott terü­leten lehet. Aki mindezt be­tartja, annak lassan kijár egy Fehér Holló-díj... A jelek szerint egyébként a tarlótüzek szezonja idén jócs­kán csúszik. Egyelőre csend van. A szokásokat (és általában a tűzvédelmi fegyelmet) is­merve viszont az is sejthető, hogy már nem sokáig. Ha pár héten belül beindul a „nagyüzem”, megint nagy vál­tozások elé néz a megye: köny- nyen lehet, hogy erdők, ligetek, cserjék helyett a tapasztalt re­pülősök odafentről ismét egyet­len hatalmas örökmécsest lát­nak majd ... S. J. F. .^őr­zömében járdákra pályázott kilenc nógrádi önkormányzat Kerékpárúira nincs igény ? Közúthálózat, járda és ke­rékpárút építésére nyújt­hattak be pályázatot az ön- kormányzatok 1996-ban, az Útalap terhére, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi, valamint a Belügyminiszté­rium által kiírt úgynevezett tenderen. Nógrád megye kilenc telepü­lése több mint tizenegymillió fo­rintot nyert el, zömében járdaépí­tésre és közúthálózat-fejlesztésre. Dejtáron, Herencsényben, Tol­mácson, Bereden, Erdőtarcsán, Mátraverebélyben és Terényben járda építésre fordítják az össze­get, míg Keszegen és Taron út lé­tesítésére. Sajnálatos módon kerékpárút megvalósítására nem érkezett nógrádi igény, pedig a megye az utolsó helyen áll öt kilométeres biciklis aszfaltcsíkjával. Békés megyében idén adták át a 100. ki­lométer kerékpárutat, egyben az ország 1000. kilométerét. Csökken az agrárberuházás állami támogatása Indokolt-e a főhatóság derűlátása ? Manapság egyre nagyobb divattá kezd válni az általános­ságokban való nyilatkozás, a szavak valóságos jelentés- tartalmának megszelídítése. Vonatkozik ez a szépen ki­módolt „Agrárberuházás módosított feltételei” című tá­jékoztatóra is, amelynek lényege: csökken az agrárberu­házás állami támogatása. A hivatalos dokumentum sze­rint az országban ötezerhét- száz, az előbbi témában szüle­tett pályázat minősült megfe­lelőnek, a korábbi felméréshez képest huszonöt százalékkal kisebb támogatási igénnyel. Azonban ez is meghaladja a Földművelésügyi Miniszté­rium lehetőségeit, s emiatt el­kerülhetetlenné vált a befoga­dott és megfelelőnek minősí­tett pályázatok támogatásának arányos csökkentése. Ezzel kapcsolatban arra kér­tem Urbán Imrét, az FM Nóg­rád Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetőjét, hogy válaszoljon kérdéseimre. Válaszra várva- A felülvizsgálat miként és mennyiben érintette, érinti megyénk vállalkozó kedvű, ké­pességű mezőgazdasági ter­melőit?-Elöljáróban annyit, hogy építési, új és értékfelújító be­ruházásról, valamint a gyü­mölcstelepítésről van szó. A pályázatok felfüggesztése előtt a beérkezett száztizen- négyből tizennyolcra tudtuk kiadni a támogatási határoza­tot. Ez csaknem ötvenmillió forint beruházási értéket kép­visel. Ezt követően a bent levők felülvizsgálata után ötvenhá­rom felelt meg a pályázati kií­rásnak. Urbán Imre hivatalvezető-Akadt-e olyan, aki az el­utasító határozatot megrekla­málta?- Egy társaság és egy me­zőgazdasági szövetkezet kért felülvizsgálatot. A hozzánk el­juttatott ezzel kapcsolatos do­kumentumot továbbítottuk a Földművelésügyi Minisztéri­umba. Tudomásom szerint az érdekeltek még nem kaptak választ. Fele igények-Fellelhető-e, hogy a pályá­zók a szűkített lehetőség isme­retében mérsékelték támoga­tási igényüket?- A megfelelt pályázóknak megküldtük azt a nyilatkoza­tot, amelyben közölhette, vál­lalja, vagy sem az új feltétele­ket. Közülük huszonnyolcra érkezett igenlő válasz. A többi vagy nem nyilatkozott, illetve nem vállalta az új feltételeket.- Az 53 pályázó beruházási költsége 129 milliót foglal magába, amelyből a huszon­nyolc nyertes 63 millióval ré­szesedik. Ebből is látszik, hogy felére csökkent az igény.- A pályázati feltételeket az FM rendelettel korrigálta. Az új mérték előnyt, vagy hát­rányt jelent a megye támoga­tásban érintett mezőgazdasági termelőinek?- Az építési beruházások esetében hátrányt jelent, a gyümölcstelepítéseknél csak kis mértékben. Kisebb értékben- Mikor kerül sor a támoga­tási szerződések megkötésére?- Hivatalunk a támogató ha­tározatot megküldte vala­mennyi pályázónak. Az előbbi dokumentumok egy-egy pél­dányát pedig átadtuk az Ál­lamkincstár megyei kirendelt­ségének.- A hozzánk érkezett visz- szajelzések szerint a kincstár a szerződéseket aláírásra meg­küldte partnereinek.-Az FM szerint a csökken­tett támogatás is jelentős ez évi teljesítményt alapoz meg, s előreláthatóan meghaladja az elmúlt évi beruházás nagysá­gát. Az ön véleménye szerint mennyiben indokolt a főható­sági optimizmus?- Országos kitekintésben nem tudok nyilatkozni. Ösz- szehasonlítva a tavalyi megyei beruházásokkal, az idén csök­kentett értékkel kisebb értékű beruházás valósul meg. Venesz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom