Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-31-09-01 / 203. szám

6. oldal Látóhatár 1996. augusztus 31., szombat Pannonhalmára várják szeptember 6-án a bencések a katolikus egyház fejét, II. János Pál pápát Közös imanap Olaszországban, a montecassinói bencések XII. század közepétől vezetett krónikájában olvasható ez az 1212. január 25-én keltezett bejegyzés: „Et commemoratio fratrum nostrorum Sancti Martini di sacro monte Pannóniáé” - azaz „Megemlékezés a pannóniai Szent Márton-hegyi testvéreinkről”. így örökítették meg a monte­cassinói és a pannonhalmi apátság első közös imanapját, melyet azóta is tartanak Szent Pál megtérésnek ünnepén.-A közös imanapról született megegyezéssel a montecassinói Adenolfo, illetve a pannon­halmi Oros apát egy akkor már létező szoros kapcsolatot erősí­tett meg - mondja Faustino Avagliano, aki a kolostor archí­vumának vezetőjeként kiválóan ismeri Montecassino magyar vonatkozásait is. Az atya abból az alkalomból nyilatkozott, hogy n. János Pál pápa szep­temberben Pannonhalmán a bencés rend vendége lesz. A bencések magyarországi megtelepedésében kiemelkedő szerepet játszott Szent Adalbert (Szent Béla), aki Montecassi- nóban ismerkedett meg a rend szellemiségével, s miután csat­lakozott a szerzetesekhez, Géza fejedelem, majd Szent István ki­rály uralkodása alatt végzett Magyarországon missziós te­vékenységet. A két apátságot a franciaországi Tours püspöké­nek, Szent Mártonnak az alakja is összekapcsolja. Szent Márton születésének egyik feltételezett helye éppen Pannonhalma - innen a Szent Márton-hegy elnevezés-, s a bencés rend atyja, Szent Bene­dek a Cassino-hegyen 529-ben alapított kolostort Szent Márton emlékének ajánlotta. A bencé­sek rendkívül fontos szerepet játszottak az európai keresztény kultúra kialakulásában, s a 12 ezer szerzetest és a több mint 10 ezer apácát tömörítő rend kétségtelenül legjelentősebb központja a Cassino-hegyen magasló kolostor. Ez a környék már a rómaiak idején is straté­giai fontosságú volt: a via La­tina egyik védőbástyájának számított. A Nursiában szüle­az olasz és a magyar apátságban tett Szent Benedek 529-ben te­lepedett meg a Cassino-hegyen, s az Apolló-templom romjain építette fel Szent Márton temp­lomát. Itt élt haláláig (547), s itt készült el végső formájában a nevezetes Regulája, a bencések életét és munkáját szabályozó kódexe, A 73 rövid fejezetből álló kódex a középkori szerze­tesi élet alapszabálya, s fokoza­tosan az akkori katolikus egy­ház „igazi szabálykönyve, „Re­gula Sandája” lett. A kolostort először a longo- bárdok pusztították el 581-ben. Másfél évszázad múltán újjáé­pítették, de 883-ban a szaracé- nok ismét lerombolták az akkor már jelentősen kibővített épü­letegyüttest. A harmadik újjá­születés - 950 - után kezdődött a kolostor fénykora, mely csúcspontját a XI. század má­sodik felében érte el, amikor két apátját is pápának választot­ták. Mindketten megtartották a kolostor apátjának tisztét is; Desiderius, III. Viktor néven rövid pápaságának idejét (1086-1087) is itt töltötte. így ebben az időben Montecassino volt a katolikus világ tényleges központja. A kolostor a követ­kező évszázadokban fokozato­san veszített befolyásából. 1349-ben egy erős földrengés súlyos károkat okozott az épü­letekben. Az újabb helyreállí­tást követő csendesebb idősza­kot ismét komoly megpróbálta­tások követték: 1799-ben ki­fosztották a franciák, majd a XIX. században két alkalom­mal is - 1807-ben és 1866-ban - betiltották a rendet. Régi rangját 1880-ban, Szent Bene­dek születésének 1400. évfor­dulóján kapta vissza. A monte­cassinói apátságra azonban még egy csapás várt. 1944. feb­ruár 15-én a Róma irányába előrenyomuló szövetséges csa­patok egy katonai szempontból nemcsak felesleges, hanem té­vedésnek is bizonyult támadás­sal földig rombolták. A kolos­tort azonban ismét újjáépítet­ték, s VI. Pál pápa 1964 októbe­rében - a II. Vatikáni Zsinaton résztvevő főpapok jelenlétében - szentelte fel. A Pannonhalmát szeptem­berben felkereső II. János Pál pápa kétszer, 1979-ben, majd 1980-ban járt a bencések köz­pontjában. Montecassino ma az egyik legfontosabb katolikus zarándokhely. Évente mintegy 1 millió látogató keresi fel. Az 1944-es pusztítás után a ro­mokból minden használhatót megőriztek. Csodával határos módon, szinte teljesen sértetlen maradt Szent Benedek sírja, bár a felette magasodó kupola le­omlott. G. I. Legutóbb 1991-ben járt Magyarországon a szentatya Legközelebb a Cimborahajón találkoznak az olvasótábor résztvevői Magyarként a nagyvilágban Negyvenöt tizenkét-tizenhat éves erdélyi, felvidéki és nógrádi gyerek búcsúzott sírva egymástól és a felnőtt vezetőktől a hét közepén Budapesten, a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár által szervezett olvasótábor zárónapján. Élményekben, új is­meretekben, barátságokban, őszinte emberi kapcsolatokban gazdag tíz napot könnyeztek meg a táborozok. A Balassi könyvtár immár harmadik alkalommal rendezett olvasótábort a határon túli és a Nógrád megyei fiataloknak. Salgótarján és Salgóbánya után az idén - tekintettel a millecen- tenárium évére és központi eseményeire - a fővárosban, Csillebércen ütöttek tábort. A gyerekek mintegy fele már is­merősként köszöntötte egy­mást, sőt öten mindhárom olva­sótáborban ott voltak.- Hogyan alakult ki a részt­vevők köre? - kérdeztem Gyet- vainé Szorcsik Angéla táborve­zetőtől?- Az előző években is, de az idén még inkább olyan gyere­keket hívtunk meg, akik járato­sak a magyar történelemben és irodalomban. Néhányan az ol­vasónapló-pályázatunkon elért eredményeikkel érdemelték ki a meghívást.- Milyen célok köré szervez­ték az idei tábort?- Élni kívántunk a honfogla­lási évforduló kínálta lehetősé­gekkel, s meg akartuk ismer­tetni a gyerekekkel ezeregyszáz éves országunk kulturális, szel­lemi központjának számos lát­nivalóját, több neves személyi­ségét. Soha nem feledhető be­nyomást tett rájuk a Parlament­ben, az Uránia Csillagvizsgáló­ban vagy a Petőfi Irodalmi Múzeumban tett látogatás. Az utóbbi intézményben szinte már otthon érezték magukat. Köszönhető ez* földink, dr. Praznovszky Mihály főigazgató vendégszeretetének, hangulat- keltő előadásának is. Találkoz­tak a táborlakók dr. Grétsy László nyelvésszel, dr. Bánlaky Pál szociológussal, Varga Do­mokos íróval, Dinnyés József daltulajdonossal, Sellei Zoltán előadóművésszel, Kolczonay Katalinnal és Sípos Andrással, az Ópusztaszer ’96 című film alkotóival is. Egyébként pedig se szeri, se száma nem volt azoknak az él­ményeknek, amelyeket a három kiscsoport - hon- és természet- barát, irodalombarát és nyelvőr, kisdramatikus és művészetba­rát- tagjaként a résztvevők szereztek. Szöveggyűjteményt is szerkesztettünk számukra „Magyarként a jiagyvilágban” címmel. Sőt a gyerekek „politi­záltak” is, hiszen a csoportok egyszersmind három pártnak feleltek meg, s szervezeti fel­építésükkel, tevékenységükkel leképezték az országgyűlés munkáját.- Anélkül persze, hogy acsarkodtak volna egymásra, mint az igaz pártok.-Pontosan így van, hiszen kiváló kis közösséget alkotott a három kiscsoport együtt is. Ezért volt olyan érzékeny az elválás.-Hogyan sikerült egy ilyen viszonylag nagy létszámú és hosszú tábor anyagi fedezetét biztosítani?-Nagyon nehezen, és csak köszönettel tartozunk a bátony- terenyei, mátranováki és salgó­tarjáni gyermekek szüleinek, valamint támogatóinknak, akik közül feltétlenül ki kell emelni a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványt, az MHB Nyi­tott Társdalom Alapítványt és a Soros Alapítványt.-Lesz olvasótábor jövőre is?- Nagyon reméljük, hogy igen. Mégpedig valószínűleg Erdélyben, Kovászna megyé­ben, vagy Illyefalván, vagy pe­dig Csemáton nevű községben, népművészeti jelleggel, de a Tamási Áronra és a Mikszáth Kálmánra is emlékezve. Mind a negyvenöt gyerek szeretne ott is rész venni. Nem kell azonban egy évet várni az újbóli találko­zásig, hiszen E. Szabó Márta meghívott valamennyiünket a szeptember 8-ai Cimboraha­jóra. - csongrády ­Tájékozódhat az állampolgár és a vállalat Időt nyernek a civil szervezetek A civil társadalom és a helyi közösségek erősítése és képessé tétele a véleményformálásra, a döntéshozatalra, a felelősség- vállalásra, saját érdekeik képviseletére és a helyi cselekvésre, e céllal alakult a közösségfejlesztők egyesülete. Abban a meggyőződésben dolgoznak, hogy erős civil társadalom nem létezhet aktív állampolgárok aktív részvétele nélkül. Kiad­ványaik is ezt sugallják. A Közösségfejlesztők Egyesü­lete és a Közösségi Kapcsolat Alapítványa nemrég figyelem­reméltó szolgáltatás létrehozá­sára vállalkozott. Mi ez? - kér­deztük dr. Solymosi Lászlónét, a szolgáltatás munkatársát.- Kapcsolatteremtést és közvetítést kínálunk a civil szervezetek, valamint az üzleti szféra vállalatainak kezdemé­nyezései és projektjei között. Úgynevezett projekt-áruházat nyitunk, ez a Partnerségszol­gálat. Adatbank- Mi a lényege?- A szolgáltatással nemcsak a civil kezdeményezések for­ráshoz jutásának esélyeit kí­vánjuk növelni, hanem az üz­leti és civil szféra közötti új tí­pusú, partneri együttműködé­sen és közös gondolkodáson alapuló kapcsolatok kiépülé­séhez is hozzá kívánunk já­rulni.- Mi a módja?- Elektronikus adatbankba gyűjtjük az érdekes, figye­lemre és támogatásra méltó civil kezdeményezéseket, hogy tájékoztassuk róluk az ország, az adott település fej­lődéséért és a helyi közössé­gért is felelősséget érző válla­latokat. A kínált információk­ból merítve a vállalatok sza­badon dönthetik el, tudnak-e, és milyen formában kívánnak hozzájárulni annak a projekt­nek a megvalósításához, amelynek a támogatása a leg­inkább megfelel vállalati poli­tikájuknak, a helyi közösség életében vállalt elkötelezettsé­güknek, üzleti hírnevük javítá­sának. Az információkhoz a vállalatok számítógépes és postai úton, faxon vagy tele­fonon is hozzájuthatnak. Az információ-áramlás egyirá­nyú, a vállalati felelős közvet­lenül veszi fel a kapcsolatot a támogatni kívánt szervezettel. Elismertség-Milyen kölcsönös előnyöket jelent ez a két szférának?-A vállalatok helyi társa­dalmi kapcsolatokat, valós és ellenőrzött információkat, pro­jektválasztékot kapnak. A ha­gyományos reklám mellett a jól megválasztott támogatással növelhetik elismertségüket, hírüket a helyi közösség köré­ben, a pozitív vállalati arculat megerősítésére szolgáló lehe­tőséghez jutnak. A náluk je­lentkező, de elutasított kérel­mezőket átirányíthatják a Partnerségszolgálathoz. Partnerségszolgálat-A civil szervezetek is élvez­hetik a Partnerségszolgálat előnyeit?- Ők sok levél megírásától és feladásától, illetve sok sze­mélyes utánjárástól mentesül­nek. Időt nyernek, mivel nem kell minden támogató eseté­ben a címeket és a felelős személyek nevét felderíteniük. Forráshoz jutásuk esélyei nő­nek, mivel olyan vállalatok is érdeklődhetnek irántuk, ame­lyeket egyébként meg sem ke­restek volna.-A szolgáltatás igénybevé­tele milyen költséggel jár?-A vállalatok számára a szolgáltatás ingyenes. Az in­formációkhoz számítógépen, faxon, postán és telefonon is hozzájuthatnak. A civil szer­vezetek 1996-ban ingyenesen jelentkezhetnek be a „projekt­bankba”, 1997-től kezdődően pedig önköltségi áron, a rend­szer fenntartását és a posta- költségeket fedező díj megfi­zetése ellenében vehetik igénybe a Partnerségszolgála­tot. M. É. • • Végh Antal olimpiai naplója ötkarikás szemmel (1.) (Részletek az író hamarosan megjelenő' könyvéből) Ma, 1996. július 19-én meg­nyílt a 26. nyári olimpia. Színpompás tévéközvetí­tés. Micsoda ünnep. A világ találkozik önma­gával. Méltó, szép együttlét. A földkerekség színe-java együtt. Öt világrész kézfogása. Ragyogó napok várnak ránk. Sejtelmes éjszakák, kéke­sen vibráló ablakok. Gyönyörű és felejthetetlen, amit olykor az emberiség al­kot. Egy sportoló, egy vezető Hajói emlékszem, a minap egy idős, fogatlan, meggyötört arcú, elnyűtt ruhájú, testben és lélekben romos polgártársunk kérdezte a televízióban: azok­kal a sportolókkal, aki elmen­nek a nagy versenyekre és költségbe verik hazájukat, mi­közben nem nyernek, csak téb- lábolnak a teljesítmények ár­nyékában, nem kellene-e visz- szafizettetni a ráfordítást? És ha a sportvezetőket kény- szerítenék a visszafizetésre? Akik felkészítenek, akik válo­gatnak, akik döntenek a sporto­lók részvételéről? Akik kivi­szik az érdemteleneket és itt­hon hagyják az utazásra érde­meseket? Ha volna ilyen szá­monkérés, menten kevesebben nyúlnának a karmesteri pálca után. Bizony, a válogatások és az utaztatások menetében nem egy visszásságot látunk. És itt nem arról van szó, hogy aki esélytelen a pontszerzésre, az kussoljon csak itthon. Mert jövő is van, meg a versenyzői rutin megszerzése. Majd legközelebb Az a tollaslabdázó lány, aki egyetlen lejátszott mérkőzésért utazott Atlantába, végül is szerzett pontot. Igaz, nem olimpiait. Az első szettet még 0:11-re veszítette el, a másodi­kat viszont már csak 1:11 -re. Majd a legközelebbi olimpián jobban megy neki. De az talán túlzás, hogy ez­zel az egy szem tollaslabdázó- val egy tollaslabdasport-vezető is utazott. A magyar olimpiai küldött­ség józanabb tagjai közül so­kan mondják, hogy érdeme­sebb lett volna az úgynevezett kis sportágakat „összecsapni”. Amelyiknek a képviseletében egy-két versenyző indult, azt nem kellett volna sportágan­ként egy-egy vezetővel kísér­tetni. Tíziiknek-húszuknak elég lett volna egy főnök is. Néhány kirívó példa. A leg­szebb egy lóé ... Még itthon megpatkolták, és az egyik szeget rosszul verték a patájába. A pata érzékeny, hamar meg tud sérülni. És ne­hezen is gyógyul­Peches ló és lovasa Csakhogy a ló kísérői testben és lélekben már felkészültek a nagy utazásra. Megpróbálom megtalálni a legudvariasabb kifejezést, ezért úgy fogalmazok, hogy elhallgatták a ló sántaságát. Miközben a paci hajózott az újvilágba. Az egyik forrás sze­rint hatmillióba, a másik sze­rint nyolcmillióba került, hogy átkelhetett az óceánon, to­ronyiránt Atlanta felé. És aki a paripát megülte volna? Dallos Gyula eleddig ötöd­ször tett esküt, de olimpián még soha-soha, egyetlen alka­lommal sem indult. Csak jött és ment, meg látott és hazaér­kezett. Aztán készült a követ­kező olimpiájára. Most is jó reménnyel vágott neki az útnak. Hátha lova sán­taságát nem veszi észre az amerikai állatorvos. Pechje volt, de kint, a magyar adófize­tők pénzéből volt pechje. És lehet, hogy Sydneyre is bene­vez? Hogy a magyar lovas­sport vezetői onnan se marad­janak le? Bátorfi Istvánnak, a gyer­mekgyógyászból lett ping­pong-edzőnek nem jutott hely a hivatalos küldöttségben, mégis eljutott Amerikába. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom