Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

4. oldal Szociálpolitika 1996. augusztus 29., csütörtök KAPASZKODÓ A SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK MAGAZINJA 1996. AUGUSZTUS J egyzetlapon Társadalmi csodabogár A segítségnyújtás az em­ber társas-társadalmi lényegéből fakadó magatar­tás. A Bibliában szereplő ir­galmas szamaritánus, ha ma élne, éppúgy önzetlen segít­ségnyújtónak tűnne, mint annak idején. Manapság mégis lépten- nyomon azt tapasztaljuk, hogy normális viselkedéssé a közöny vált. A segítséget önzetlenül adó személyt tár­sadalmi csodabogárként szemlélik egyre többen. Az elmúlt másfél évti­zedben hazánkban a szociá­lis munka ténylegesen ön­álló szakmává vált. Sőt egyre inkább azon igyekszik ez az új szakmai professzió, hogy tudományosan is meg­védje saját határait. Mára ki- teljesedett a diplomásoknak és a középfokú végzettségű szakembereknek azon ré­tege, akik tudásuknál fogva a legnehezebbet végzik: hi­vatásos segítségnyújtók. Török Sándor szólta el magát emígyen: „Könnyű egy kolostor falai között tisz­tességesnek lenni. Itt, ennek a kuplerájnak a kellős köze­pén tessék szíves megpró­bálni!” Mindenesetre ez a kijelentés arra is utal, hogy a szociális munkát végző szakemberek egyre nehe­zebb és bonyolultabb felté­telek között végzik munká­jukat. Társas világunk ösz- szetartó kapocs-szövevénye összegubancolódott, az el- igazodási sémák hitelte­lenné váltak, az egyéni problémák és konfliktusok az élet „luciferi elemévé” lettek. Egyre több esetben az egyetlen reménység ma a szociális munkás, dolgozzék a szociális ellátás bármely területén. A szociális intéz­mények fenntartói, a felelős önkormányzatok nem ké­nyeztetik el a szociális munkát végzőket. A bizony­talan sorsú intézményekből sorra távoznak a legjobb szakemberek. A segítés logikája eltér a bürokrácia logikájától. Amíg a segítő foglalkozást végzők nap mint nap szem­besülnek a minimális szin­ten is egyre nehezebben ki­elégíthető emberi szükségle­tekkel, a bürokrácia politi­kába ágyazott logikája ráé­rősen latolgat. Ez megbocsáthatatlan, ugyanis mindkét fél a hátrá­nyos helyzetűekért, a „poli­tikai némákért” nem kis fe­lelősséget visel. Ám a fele­lősség mértéke eltérő értéket is jelent. S a hatalom oldaláról a döntésekben ez az ér­tékelem előnyben részesí­tendő sok más dologgal szemben! A tétovázó szub­jektivizmussal mindenkép­pen.- démosz ­Nem egészséges, hogy egy intézmény keretében két részleg működik Beteg gyerekeknek is segédkezet nyújtanak A Kapaszkodó előző számában egy, a nevelőszülői ellátás területén dolgozó szakember munkáját mutattuk be. Ezút­tal a csecsemők, kisgyermekek, illetve a fogyatékos gyer­mekek intézeti ellátásába pillanthatunk be. Ehhez dr. Fehér Editnek, a Balassagyarmati Csecsemő- és Egészségügyi Gyermekotthon igazgató-főorvosának segítségét kértük, akivel az intézmény működéséről és jövőbeli terveiről be­szélgettünk. Mosolygós karácsony a csecsemőotthonban-Milyen céllal alakult az in­tézmény, kiknek és milyen segít­séget nyújtanak!- Csecsemő- és egészség- ügyi gyermekotthon vagyunk. Az épületünk kétszáz főt befo­gadó csecsemőotthonnak ké­szült ’72-ben. Az évek során az otthonba bekerülő gyermekek száma egyre csökkent, és egy döntés nyomán egyik pavilo­nunk egészségügyi gyermek- otthonként működött tovább. Mára már a négy pavilonból három egészségügyi gyermek- otthoni részlegünké. A csecsemőotthonban ellát­juk hároméves korig azokat az egészséges gyermekeket, akik­nek családjában nem biztosítot­tak a feltételek a nevelésre. El­látunk olyan koraszülötteket, csecsemőket is, akik nem ré­szesülhetnek az azonnali, szak­szerű gyermekorvosi ellátás­ban, mert egy eldugott, kis fa­luban élnek. Vannak ideiglenesen beutalt gyermekeink, de az is előfor­dul, hogy valamelyiküket ál­lami, vagy intézeti nevelésbe kell venni. Az egészségügyi gyermekotthonba a régi meg­fogalmazás szerint a képezhe- tetlen fogyatékosokat utalják az önkormányzatok. 1 és 18 éves kor közötti mozgássérült, il­letve értelmi fogyatékos gyer­mekeket látunk el. Valamennyi gyermeket érinti az általános képzési kötelezett­ség. Sok fekvőbeteg gyerme­künk van, akiknek csupán a mindennapi gondozás során tudunk némi örömet nyújtani. Célunk, hogy akit lehet, fel­készítsünk a minél önállóbb életre.-Mit tesznek azért, hogy se­gítsék a gyerekek beilleszkedé­sét a külvilágba?- Intézményünkben gyógy­tornász, konduktor, gyógype­dagógusok, gyermekorvosok, és szakképzett csecsemő- és egészségügyi gyermekotthoni szakápolók dolgoznak. Igyek­szünk odafigyelni a személyi állandóságra, mert végül is gyermekvédő intézet vagyunk így valamilyen módon pótol­nunk kell az otthont, a család nyújtotta biztonságot.-Ön hogyan képzeli az in­tézmény további létét, jövőjét?- Az egészségügyi gyer­mekotthoni részlegünket nem éri változás, mert fogyatékos gyermekek intézményes ellátá­sára nagy szükség van. A csecsemőotthon tekinteté­ben úgy vélem, hogy egy in­tézménynek átmeneti pozíciót kellene betöltenie. Addig, amíg a -gyermek nem helyezhető vissza családjába, vagy nevelő, illetve örökbefogadó családba, megfelelő az intézeti elhelye­zés, de az intézetben töltött időnek nem szabadna hosszú­nak lennie, mert a kisgyermek­kor a gyermek további életét, érzelmi, értelmi fejlődését is je­lentősen befolyásolja. Nem tartom egészségesnek, hogy a házban két, különböző feladatot ellátó részleg van. Egészen más gondok, problé­mák merülnek fel a mindenna­pok során a két intézményrész­ben. Ezért is, és a gyerekek jobb ellátása érdekében szeret­nénk elérni azt, hogy a csecse­mőotthon egy családi házas jel­legű épületbe költözzön. Jelenlegi építészeti lehetősé­geink ugyanis nem teszik lehe­tővé, hogy a gyerekek a család­hoz hasonló körülmények kö­zött éljenek, de a közös társalgó köré épített garzon jellegű lak­részek inkább hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a gyerekek megismerjék a mindennapi éle­tet, alkalmazkodjanak a külvi­lághoz, így például ne rémülje­nek meg egy egész kenyértől, melyet eddig csak szeletekben elkészítve láttak. Szükség lesz intézetekre azért is, mert amíg a nagyobb gyermekeknél megoldható a családi házas elhelyezés, egy koraszülött, vagy egy csecsemő esetében nem ez a megfelelő megoldás. Csecsemőknél és kisdedek­nél véleményem szerint az sem jöhet szóba, hogy azonnal neve­lőszülőkhöz kerüljenek, mert idő kell ahhoz, hogy a gyermek elfogadja a családot, tudatosan megismerje nevelőszüleit. Jelenlegi munkánkat tekintve kisebb létszámú, maximum negyven gyermeket befogadó intézmény - ami még családias jeliegűre alakítható - a csecse­mőotthon tekintetében ele­gendő lenne. Ösztönözne arra is, hogy a gyermek sorsát mie­lőbb rendezzük. A gyermek- és ifjúságvédő intézettel az utóbbi időben jól együttműködünk. A család- gondozókkal való folyamatos kapcsolatunk révén a gyerme­kek tőlünk ma már nem másik intézménybe, hanem saját csa­ládjukba, vagy nevelő-, illetve örökbefogadó családba kerül­nek. Fontosnak tartom, hogy a szakszemélyzetet érintő jelen­tős létszámleépítést eddig sike­rült elkerülnünk. Még a nehéz körülmények között is törek­szünk gondozónőink képzé­sére, mert az ő munkájuk az, amely az egész intézmény létét meghatározza. Ők vannak a gyerekekkel, a terápiás és fog­lalkoztatási előírásokat ők kivi­telezik, ők azok, akik az alap­vető életfunkciókhoz kapcso­lódó ellátásokat nyújtják, és ők adják mindezek során a szerete- tet is a gyerekeknek. Munkájuk sok lemondást és áldozatot igényel, hiszen nap mint nap tragédiákat látnak. Mind anyagilag, mind erkölcsi­leg támogatásra szorulnak. Pájer Marianna Jogászunk válaszol - Napirenden a gyermekgondozási segély Méltányosságból meghosszabbítható A Kapaszkodó legutóbbi számában az újraszabályozott családi juttatások közül a gyermekgondozási segélyről és az anyasági támogatásról adtunk rövid tájékoztatók Egyik kedves olvasónk, B. Já- nosné, kétgyermekes család­anya azzal a kéréssel fordult jogászunkhoz, hogy tájékoz­tassa őt arról, milyen feltételei vannak a „méltányossági gyes­nek”, illetve a gyes meghosz- szabbításának. Mint írja, jelen­leg ugyan gyermekgondozási segélyben részesül- augusztusig -, de gyermeke egészségi állapota - amiről or­vosi szakvélemény is van - nem teszi lehetővé a normál óvodai gyermekközösségbe való elhelyezését, emiatt szük­séges további otthoni gondo­zása. Úgy érzi, helyzete indo­kolná a gyes meghosszabbítá­sát. Kérésének azzal teszünk ele­get, hogy korábbi tájékozta­tónkban nem érintett „méltá­nyossági gyes-ről” is szólunk néhány szót. Az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár főigazgatója a gyermekgondozási segély fo­lyósítását „méltányosságból” engedélyezheti:- a gyermeket nevelő közeli hozzátartozónak, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében tartósan akadályoztatva van­nak, vagy egyedül álló szülő kereső-tevékenységének hiá­nyában a család megélhetése biztosítható,- az ellátás ötven százaléká­ban annak, aki rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági jára­dékban, ápolási díjban, illetve rendszeres szociális segélyben részesül, feltéve, hogy a csa­ládban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a törvényben meghatáro­zott mértéket. Meghosszabbíthatja:-a gyermek hároméves ko­ráig, egy alkalommal és legfel­jebb hat hónappal, ha a méltá­nyossági kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a szülő gyermekgondozási se­gélyben részesült,- a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek nyolcadik életévének betölté­séig, ha betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellá­tása keretében nem gondoz­ható, feltéve, hogy a gyermek után családi pótlékot folyósíta­nak,- a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek ti­zennegyedik életévének betöl­téséig. A méltányosságból engedé­lyezett gyermekgondozási se­gély legfeljebb egy évig folyó­sítható. E határidő letelte után felül kell vizsgálni, hogy a gyermekgondozási segély fo­lyósításának feltételei fennáll- nak-e. dr. Szabó Lajosné A Hónap Verse Pilinszky János: Milyen felemás Milyen felemás érzések közt élünk, napra kellene teregetnünk milyen sokféle vonzások között, pedig zuhanunk mint a kő mindazt, ami rejteni való. egyenesen és egyértelműen. Milyen megkésve értjük meg, hogy a szemek homálya pontosabb lehet Hányféle szégyen és képzelt a lámpafénynél, és milyen dicsőség későn látjuk meg a világ hálójában evickélünk, pedig örökös térdre roskadását. POLGÁaHESTBRÍ HiVATAL f / 7 f ' c 0 Utcai szociális munka - Ha segélyt kértek, jól dugjátok el a slusszkulcsot, a mobil te­lefont és az aranyláncot! (baranyi tamás karikatúrája) Az oldalt szerkesztette: Demus Iván Nógrád megyei címek, telefonszámok: Hajléktalanok átmeneti szállása (férfiak részére) Salgótarján, Acélgyári út 51. Telefon: 315-771 (éjjel-nappal) Hajléktalanok átmeneti szállása (nők részére) Salgótarján, Hősök útja 35. Telefon: 441-991 (éjjel-nappal) Városi egészségügyi - szociális központ (családsegítő szolgálat) Salgótarján, Alagút út 10. Telefon: 310-251,311-497 Anya-, gyermekmenhely Salgótarján, Zöldfa út B/l. (éjjel-nappal) Lelkisegély-telefonszolgálat Balassagyarmat. Telefon: 35/313-000; Salgótarján Telefon: 32/311-600 Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda (SITI) Salgótarján, Fő tér 19. Telefon: 311-777 (12-19 óráig) Családsegítő központ Bátonyterenye, Gyermekek útja 7. Telefon: 353-510 (8-16 óráig) Pásztó, Csillag út 26. Telefon: 32/360-148 (8-16 óráig) Polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati iroda: Salgótarján, városháza. Telefon: 317-255 (8-15 óráig) Mentálhigiénés Szolgálat Salgótarján. Telefon: 311-411

Next

/
Oldalképek
Tartalom