Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-27 / 199. szám

1996. augusztus 27., kedd 5. oldal Hazai Körkép Sok feltétele van a T. Ház rendkívüli ülésszakának Minimum 78 aláírás szükséges Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását kezdeményezték hétfőn 87 képviselő kézjegyével az el­lenzéki pártok. Azt szeretnék, hogy a kormány ne írja alá je­lenlegi formájában a ma­gyar-román alapszerződést. De ehhez feltételek sorának kell megfelelniük - tudtuk meg az illetékesektől. A T. Ház ak­kor ül össze rendkívüli tanács­kozásra, ha ezt a képviselőknek legalább egyötöde kéri. A minimum 78 aláírással megerősített kezdeményezést a törvényhozás mindenkori elnö­kéhez, jelenleg Gál Zoltánhoz kell benyújtani. Ő először a Házbizottságot „mozgósítja”. Ez dönt ugyanis a rendkívüli ülés időpontjáról, illetve annak tanácskozási rendjéről. Például arról, hogy az egyetlen napi­rend mellett elhangozhatnak-e interpellációk, kérdések is. Az ülést kitűzhetik a javas­latban szereplő dátumra, vagy az attól számított nyolc napon belül bármelyik időpontra. Ezenkívül az illetékes bizott­ság is véleményt nyilvánít ar­ról, hogy vitára alkalmasnak tartja-e a soron kívüli tárgya­lásra benyújtott indítványt. En­nek ajánlását a rendkívüli ülés­szak előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk a képvise­lőknek. A mostani tanácskozás tör­vényes alapja egyébként az Al­kotmány 19. szakaszának II. bekezdése lehet. Ez ugyanis kimondja, hogy fontosabb nemzetközi kérdésekben joga van a parlamentnek véleményt nyilvánítani. T. M. Idegenforgalom: növekszik a dolláraktívum Javul az ágazati statisztika Az idén az első fél évben több mint 400 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalom pénzügyi mérlegében, míg ta­valy hat hónap után a bevételi többlet alig haladta meg a 30 millió dollárt. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy június végéig 856 millió dollár volt a bevétel és ez 26 százalékos nö­vekedés a múlt év azonos idő­szakához képest. A kiadás 449,6 millió dollárt tett ki, ami Jobban védik Törvények.a bankokról Az eddiginél hatásosabb vé­delmet ígér a befektetőknek és több garanciát ad a betét- elhelyezők pénzének bizton­ságos kezelésére a hitelinté­zeti, az értékpapír és a pénz­intézeti szektort ellenőrző felügyeletek összevonásáról szóló törvénycsomag. A ter­vezetet tegnap tárgyalta a Gazdasági Kabinet. Balázs Agnes, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtit­kára az ülés után elmondta: az új szabályok alapján az univer­zális pénzintézeti rendszer felé haladhat a hazai bankszektor. A jövőben - bizonyos felté­telekkel - a kereskedelmi ban­kok nagy része is foglalkozhat befektetésekkel. Az ügyfelek ugyanis egyre szélesebb körű szolgáltatásokat várnak. A hitelintézetek közé kerülne minden olyan intézmény, il­letve társaság, amely bizonyos pénzügyi szolgáltatásokat vé­gez. A kereskedelmi bankok­viszont 30 százalékos csökke­nést jelent. így összességében 406,4 millió dollár aktívumot mutat a félévi idegenforgalmi pénzügyi mérleg. Júniusban 188,5 millió dollár volt a bevétel, 91,3 millió dol­lár a kiadás és 97,2 millió dollár a többlet. Májusban 115 millió dollár volt az aktívum, illetve az első öt hónapban 30 százalé­kos a növekedés, míg június végén ennél 4 százalékponttal kevesebb. a pénzünket és a hitelintézetekróí nak és takarékszövetkezetek­nek a betétgyűjtés is kötelező feladatuk lesz. A törvénytervezet szerint - az eddigi egymilliárd forint he­lyett - a jövőben csak 2 milliárd forintos alaptőkével alapíthat­nak univerzális kereskedelmi bank jellegű hitelintézetet. A kereskedelmi bankok foglal­kozhatnak állampapír-befekte­tésekkel is, sőt korlátozott jo­gokkal ismét bekapcsolódhat­nak az értéktőzsde munkájába. A hitelintézeti törvény az Eu­rópai Unió előírásainak megfe­lelően szigorítja a hazai hitele­zési gyakorlatot. Az új törvénycsomag, amelynek tervezetét a kormány csütörtökön tárgyalja, a parla­menti jóváhagyást követően, várhatóan jövő év január 1-jén lép hatályba. A kereskedelmi bankok, à takarékszövetkeze­tek, illetve a bróker- és lízing­cégek azonban türelmi időt kapnának arra, hogy alkalmaz­kodjanak az új előírásokhoz. A kabinet szerint végleges a szöveg Markó: Javíthat is, ronthat is a romániai magyarok helyzetén Továbbra is eltérő az alapszerződés szövegének megítélése fotó: feb/diósi imre Nem közeledett a magyar kormány és az RMDSZ álláspontja a magyar-román alapszerződésnek a romániai magyarok ál­tal kifogásolt pontjaiban - derült ki a miniszterelnök és az RMDSZ vezetőinek hétfői, több mint kétórás konzultációját követő sajtótájékoztatón. A megbeszélésen Horn Gyula mellett Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hivata­lának elnöke vett részt, az RMDSZ-t Markó Béla elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök és Takács Csaba ügyvezető el­nök képviselte. Egyetértettek abban, hogy a dokumentum számos pozití­vumot tartalmaz, de továbbra is teljes az egyet nem értés az Eu­rópa Tanács 1201-es ajánlásá­hoz írt lábjegyzet és az egyházi ingatlanok kérdésében. A kormányfő a találkozón megerősítette: a kabinet vég­legesnek tekinti az alapszer­ződés szövegét, lezártnak az azzal kapcsolatos egyeztetést. Tőkés László úgy fogalma­zott, hogy az RMDSZ-t kész helyzet elé állították, vélemé­nyüket a magyar kormány nem vette figyelembe. Somogyi Ferenc utalt rá: az előkészítés során többször kon­zultáltak a romániai magyarok képviselőivel, de nem vállaltak kötelezettséget, hogy csak az RMDSZ egyetértésével lép a magyar diplomácia. Takács Csaba biztatónak tartotta, hogy Horn továbbra is támogatásáról biztosította a nemzetközileg el­ismert autonómiai formákat. Mint mondta, az alapszerződés alap, amitől az RMDSZ többet remélt. Tabajdi Csaba emlékeztetett a szerződésnek az identitás vé­delmét, az anyanyelv használa­tát és a pártalapítást biztosító passzusaira. Markó Béla úgy értékelte, hogy az alapszerződés megfe­lelő romániai politikai akarat mellett javíthat ugyan a romá­niai magyarok helyzetén, de - más politikai szándék esetén - konzerválhatja a mai állapoto­kat, vagy akár ronthat is azo­kon. Hétfő - az új oktatási év premierje A jegyekről az osztályfőnök és a szaktanár dönt A héten véget ér a nyári vakáció, s azt követően mozgásba lendül az oktatásügy gépezete: az alsó és középfokú iskolák­ban, néhány egyetemen megkezdődik a tanítás. Az 1996. évi LXII. törvény - a ’93-as közoktatási törvény módosítása - pontosan körvonalazza, hogy az új tanévben milyen központi előírások és rendelkezések figyelembevételével kell kialakí­tani az iskolai élet menetét, a tanulmányi és a vizsgarendet. Hivatalosan az oktatási év szeptember elsejétől 1997. au­gusztus 31-ig tart. Ebbe az időkeretbe 190 tanítási napnak kell „beférnie”. Azzal a meg­kötéssel, hogy az 1-3. osz­tályban a napi négy, a 4-6.- ban átlag négy és fél, a 7-8. osztályban öt, a 9-10. osztály­ban öt, illetve hat. A középis­kolákban a napi hat, a szak­képzésben hét kötelező tan­óránál nem lehet több. A* tanév során a tantestület 10 munkanapot „mentesíthet” a tanítás alól, ezek közül egy­nek a programját az iskolai diákszervezet alakíthatja ki. Tanítási szünet lesz decem­ber 21.-január 3., valamint 1997. március 27.—április 4. között. A tanév ötnapos taní­tási hetekből áll. A szombato­kon és a vasárnapokon kívül a diákoknak (is) pihenőnap minden munkaszüneti nap. Az osztályzatokat a szakta­nárok és az osztályfőnökök döntik el. A nevelőtestületi ér­tekezleteken születhet döntés arról, hogy az érintett diák magasabb osztályba léphet-e. Ä tanév során ingyenesek a tanórai foglalkozások, az első szakképesítés megszerzésekor a gyakorlati oktatáshoz bizto­sított munkaruhák, egyéni vé­dőfelszerelések és tisztálko­dási eszközök. Ugyancsak ingyenes egye­bek közt a tanulmányi és szakmai versenyeken, a sport-, és kulturális programokon való részvétel, a felvételi, az osztályozó-, a különbözeti, a javító- és a szakmai alkalmas- sági vizsga. Kecsmár Ilona Nemzeti gyásznap? Az FKGP arra hívta fel a parla­menti és parlamenten kívüli nemzeti elkötelezettségű párto­kat, civil szerveződéseket, a ha­táron túli magyar pártokat, egyesületeket, hogy tartsanak nemzeti gyásznapot. A Kossuth Lajos téren néma gyertyagyúj­tással vállaljanak szolidaritást a szlovákiai, a kárpátaljai, a dél­vidéki, az erdélyi magyarokkal, és tiltakozzanak a magyar-ro­mán alapszerződés ellen. Azt is kezdeményezte: hozzanak létre közös intézőbizottságot a gyer­tyagyújtás megszervezésére. Rázós megbízatás. Kari Imre lett az a kormánymegbízott, aki felülvizsgálja a földgáz- és a villamosenergia-árak emelésé­nek előkészítéséről szóló javas­latot, és kidolgozza az energia­árakban érvényesítendő költ­ségtényezőket. Az erről szóló döntést - a kabinet felhatalma­zásával - Horn Gyula minisz­terelnök hozta meg. A megha­tározott időre szóló kinevezés már életbe is lépett. yillámlátogatás. Az Egyesült Államok budapesti nagykövet­ségének szervezésében négy- párti magyar parlamenti kül­döttség járt a hét végén az izrae­li partok közelében cirkáló En­terprise repülőgép-anyahajón. A magyar politikusok megis­merkedhettek az úszó repülőtér mindennapi életével és kikép­zési munkájával. Változnak a szabályok. A jövő év elején megszülethet a nonprofittörvény, amely a Ma­gyarországon működő mintegy 40 ezer egyesület, alapítvány, közalapítvány és közhasznú társaság működését és gazdál­kodását szabályozza - hangzott el az új jogszabály koncepció­jának tegnapi társadalmi vitá­ján. A készülő rendelkezés a társadalmi hasznosság szerint öt csoportba sorolja a nonprofit szervezeteket. Budapest Deklaráció. A biológiai sokféleség megőrzé­sének, a civilizáció fenntart­ható fejlődésének lehetőségei­ről kezdődött nemzetközi kon­ferencia a Magyar Tudomá­nyos Akadémián. A tanácsko­záson 35 ország több mint 300 szakembere vesz részt. Az eszmecsere záródokumentu­mát Budapest Deklaráció né­ven hozzák majd nyilvános­ságra. Nyíri helyébe Kacziba. Kuncze Gábor belügyminiszter 1996. szeptember 1-jei hatály- lyal dr. Nyíri Sándor, rendé­szeti helyettes államtitkárt megbízatása alól felmenti. Egy­idejűleg felmenti dr. Kacziba Antalt az ORFK bűnügyi fői­gazgatói beosztásából, és ren­dészeti helyettes államtitkárrá nevezi ki. Fertőző félkarú rabló és rulettgolyó Pszichológusok vizsgálják, gyógyítható-e a játékszenvedély Ahogy szaporodnak a játéktermek, a játékautomaták vagy a szerencsejátékok sok más változatát kínáló kaszinók, úgy nő a sajátos kór, a játékszenvedély-betegség terjedésének koc­kázata. Jellegzetes tünete a kínzó hiányérzet, amely csak a rulett- vagy kártyaasztalnál, a félkarú rabló társaságában csillapítható.- Világszerte nő a „fertőzöt­tek” tábora - mondja Németh Attila pszichiáter, a kóros já­tékszenvedély kutatója. - A Las Vegas-i Luxor Hotelba, az egyik nagy játékközpontba például évente háromszor annyian látogatnak el, mint Egyiptomba, a luxori temp­lomhoz. Ma már a gomba mód sza­porodó játéktermek nálunk is válogatás nélkül szedik áldo­zataikat. Ezért a Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a Häy- nal Imre Egészségtudományi Egyetem és a SOTE Pszichiát­riai és Pszichoterápiás Klinika szakemberei hozzáláttak e be­tegség gyógyítási módszerei­nek kidolgozásához. Mint Németh Attila mondja, sok szakember egy­szerűen akaratgyengeségnek vagy pszichopátiának tartja a furcsa kórt.- Holott szimptómái sok rokonságot mutatnak az alko­hol- vagy a drogfüggőséggel. A szakirodalom a betegség más-más tünetét tekinti meg­határozónak, de gyökerei vél­hetően elsősorban érzelmi okokban rejlenek, s főként az intim kapcsolatok kialakításá­ban és megtartásában mutat­kozó gátlások tehetők fele­lőssé érte. Nem kizárt azonban - ezt néhány páciens családi kórrajza is alátámasztja -, hogy a hajlam genetikusán is örökölhető. Sajnos, általános gyógymód nincs. A tapasztalatok szerint jobbulásra csak azok számít­hatnak, akiknél a gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelést együttesen alkalmazzák. Bozsó Bea Kemény bírság vár a „feledékeny” újoncokra Ha még egyszer azt üzenik... A Honvédelmi Minisztérium összesítése szerint az augusztus 21-22-i bevonuláskor száznyolcvan fiatal nem tett eleget a be­hívóparancsnak. Az önhibájukon kívül távol maradt, igazolást benyújtó sorkötelesek az indokolt halasztást követően termé­szetesen minden további nélkül csatlakoznak újonc társaikhoz, a szándékosan mulasztókra azonban büntetés vár. Békési Zoltán ezredestől, a HM vezérkar hadkiegészítési osztá­lyának vezetőjétől megtudtuk, hogy a megyei és fővárosi had­kiegészítési parancsnokok dön­tik el: a bevonulás elmulasztá­sát indokló igazolásokat elfo­gadják-e vagy sem. Ä szabályok a polgári élet­hez igazodnak. Betegségre, kórházi kezelésre, tartós kül­földi távollétre augusztus 23-ig hetvenen hivatkoztak, de olyan is akadt, aki a behívóparancs kézbesítésekor határainkon túl tartózkodott. Ami a feledé- kenységből, nemtörődömség­ből otthon maradtak, a katonai szolgálatot szándékosan meg­tagadók büntetését illeti: a mu­lasztók 10-20 ezer forint kö­zötti pénzbírságra számíthat­nak; a konkrét összeget majd az illetékes jegyző szabja ki. Súlyosabbak a következmé­nyek, ha a behívott fiatalember ezt követően sem tesz eleget kötelezettségének. Egy 1993-as törvény értelmében ugyanis a szolgálatmegtagadás katonai bűncselekménynek számít. Ha a besorozott újoncot a hadki­egészítési parancsnokság és a rendőrség erőfeszítései ellenére sem sikerül felkutatni, a két szerv bírósági feljelentést tesz. Hasonló az eljárás azokkal szemben is, akik vallási okokra hivatkozva akarják elkerülni a katonai szolgálatot. A mostani bevonulások alkalmával össze­sen tizenegyen nyilatkoztak így, ők zömmel a Jehova tanúi nevű vallási csoport tagjai közé tartoznak. Esetükben azonban adott a lehetőség úgynevezett polgári, illetve fegyver nélküli szolgá­latra. Ezzel egyébként hatvanöt újonc kívánt élni a mostani be­vonuláskor. Takács Mariann

Next

/
Oldalképek
Tartalom