Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-21 / 194. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. augusztus 21., szerda Évfordulós rendezvények képekben Bátonyterenye - A kastélykertben felállított jurta mellett íjászbemutató, honfoglalási étel­kóstoló szórakoztatta az érdeklődőket. Kazár - Handó József és nejének (balra) alko­tásaiból nyílt kiállítás a kiállítóházban. A tárla­tot Kovács József alpolgármester nyitotta meg. Szécsény - A szentmisét követően Isépy Ta­más, a KDNP frakcióvezetője mondott beszé­det az Erzsébet téri Szent István szobornál. Salgótarján - Az ünnepek alatt zajlott és ma fejeződik be az I. Sickiri Nemzetközi Gyer- meknéptánc-fesztivál. Fotók: Bábel, Gyurián Kisbágyon - Juhász Gábor országgyűlési kép­viselő (balra) és Orszáczky Ferenc polgármes­ter közös erővel szegték meg az új kenyeret. Mátraverebély - A kastélykertben emlékpar­kot avatott Skultéty Sándor megyei főjegyző, felavatták a község címerét és zászlaját is. Miniszter, lovagrendtagok, turisták ezrei a hollókői váravatón Szilárdabbá vált a világörökség Történelmi filmek egzotikus várjelenetei elevenedtek meg augusztus 18-án, Hollókőn. A vár ünnepélyes átadását fanfárok jelezték a várfokon, majd dr. Baja Ferenc, környe­zetvédelmi- és területfejlesztési miniszter lépett a mikrofon elé. A miniszter soha életében nem avathatott még várat, s a „fur­csa élménynek” hangot is adott. Mint mondta, a hollókői vár jelkép is - hogyan védte meg magát a magyar nép hosszú év­századok során. A vár az előttünk álló jövőbe vetett hit jelképe is, hiszen aki várat épít az hisz a jövőben. A miniszter után Nagy Ignác, Hollókő polgármestere érzékel­tette a hallgatósággal, hogy mit jelent a község számára a vi­lágörökséggel járó felelősség. A korai vár egyébként felte­hetőleg 1270-90 között épült. A várat -az 1312-ben lezajlott rozgonyi csatát követően - Ká­roly Róbert magyar király hű hívének, Szécsényi Tamás lub­lói várnagynak adományozta. A török 1552-ben foglalta el a vá­rat, és ettől kezdve hol magyar, hol török kézen volt. Véglege­sen Sobieski János, lengyel ki­rály szabadította föl. /. Lipót császár 1701-es, a magyar vég­várak megszüntetését célzó, rendelete értelmében a hollókői várat 1711-ben lerombolták. A vár környékét az ünnepé­lyes átadást követően a viseg­rádi Szent György Lovagrend bajvívói vették birtokukba. Nem csak maga a vár, hanem a takaros környezet is azt bizo­nyítja Hollókőn, hogy erre a várra érdemes volt várni. Nagyoroszi család vitte el a trófeát... és a színes televíziót Jól közlekednek (ezek) a családok A győztes család, Szarvasék Nagyorosziból A „Közlekedik a Falu - Köz­lekedik a Család” nevet viselő vetélkedő döntője volt vasár­nap a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon. Dr. Bánfi Ferenc alezredes, Nógrád megye rendőrfőkapitá­nyának megnyitója után meg­kezdődött a vetélkedő. Először három tesztlapot kellett kitöl­teni a résztvevő családoknak, majd gyakorlatban adtak szá­mot tudásukról. A családok vé­gül rendőrségi és mentőszolgá­lati bemutatót tekinthettek meg. Végül megszületett a vég­eredmény: I. Szarvas Ferenc és családja, Nagyoroszi; II. Szabó Endre és családja, Hollókő; III. Forgó Pál és csa­ládja, Salgó­tarján; IV. Adám József és családja, Rimóc; V. Farkasvölgyi Zsolt és csa­ládja, Csécse; VI. Bene Ist­ván és csa­ládja, Őrha­lom; VII. Zsembe Ottó és családja, Csitár; VIII. Szarvas László és családja, Bátonytere­nye; IX. Bencsik István és csa­ládja, Bátonyterenye; X. Far­kas Zoltán és családja, Pásztó; XI. Velki Gyula és családja, Rétság. Ünnepi közgyűlés Nógrádon - Több tucat kitüntetést adtak át Napos díjeső a Börzsöny lankáin (Folytatás az 1. oldalról) felállították a meredek domb­oldalon. Szabadtéri római kato­likus szentmisével vette kezde­tét a program. Tíz órakor fel­vonták a nemzeti zászlót. Pi­roska János, Nógrád község polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd Smitnya Sándor, a megyei közgyűlés el­nöke méltatta az ünnep je­lentőségét. A gyarmati Varietas Pódium Színpad Csikász István vezetésével a múlt­ról szólt a jelennek. Dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében el­mondta: e történelmi vidék tanúja volt az 1100 éves múltnak. Egyedül a ma­gyaroknak sikerült a kelet­ről jött népek közül gyöke­ret ereszteni a Kárpát-me­dencében. Európa nem adta könnyen magát. Al­kalmazkodó képesség nél­kül nem tudtak volna őse­ink beilleszkedni. A törté­nelem bizonyítja, nekünk sikerült, ami másoknak nem. Nógrád Megye Közgyű­lése az egészségügyi és szociális ellátás érdekében végzett munkájáért Per- liczi János-díjat adomá­nyozott dr. Dömsödy Péter me­gyei tiszti főorvosnak, Prokai Juditnak, az Ádám Zsigmond Nevelőotthon munkatársának valamint Horváth Bélánénak, a szécsényi önkormányzat egész­ségügyi és szociális bizottsága vezetőjének. A közoktatás területén kifej­tett példaértékű tevékenységé­ért Veres Pálné-díjban részesült Bottyán Zoltán gimnáziumi igazgató, Kollár Ilona kollégi­umi nevelőtanár és Móri Pé- terné zenetanár. A Szontagh Pál-díj idei ki­tüntetettjei: Herczeg János volt országgyűlési képviselő (Csi­A közgyűlés és a népes vendégsereg tár), Mocsári Gergely iskola- igazgató (Diósjenő), Szegner László polgármester (Nőtincs). A Magyar Köztársaság Bronz Erdemkeresztjét kapta: Balogh Iván (Salgótarján), Ba­lya Istvánné (Salgótarján), Diósi Jánosné (Salgótarján), Fábián Jánosné (Dejtár), Gazsó Árpád (Kálló, Erdőtarcsa), Ke­reszti Imréné (Ludányhalászi), Páger Lajosné (Salgótarján). A Magyar Köztársaság el­nöke példamutató helytállásuk­ért a nemzet hálájából haláluk után 1956-os emlékérmet ado­mányozott: Pásztor János volt dejtári lakosnak és Abel Lajos volt balassagyarmati la­kosnak. 1956-os emléklapot ka­pott halála után Molnár Gábor volt balassagyar­mati lakos és Demus István volt zagyvarónai lakos. 1956-os emlékéremmel tüntették ki Budai Antalnét (Salgótarján), Dombóvári Jenőt (Hont), Géczy Lajos- nét (Salgótarján), Oláh Pált (Szécsény), Agócs Já­nost (Szanda), Gaál Lajost (Bátonyterenye) Horváth Jánost (Nagylóc), Kakuk Istvánt (Szurdokpüspöki), Ifjabb Kiss Andort (Szé­csény), Szabó lajost (Szé­csény), és Tóth F. Józsefet (Salgótarján). 1956-os emléklapot ad­tak át Híves Ferencnek (Érsekvadkert), Honti Vin­cének (Hont), Gáspár Jó­zsefiének (Bátonyterenye), Kékkői Lászlónak (Szé­csény), Kispál Sándornak (Bátonyterenye) és végül, de nem utolsósorban Velencei Fe­rencnek (Szécsény). Az ünnepség befejezéseként Varga András római katolikus plébános és Szókéné Bakai Be­atrix evangélikus lelkész meg­áldotta a kenyeret. Népművelők gyöngyei Népművelőket köszöntöttek szombaton a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban. A „szakma” nógrádi műve­lői által alapított díjat, a „Népművelők Gyöngyét” idén a kazárt Bodor Pálné érde­melte ki. Móczik Erzsébet, a Nógrád Megyei Közművelő­dési Központ munkatársa Bes­senyei György életműdíjat ka­pott. A „Népművelésért”-díjat dr. Egyed Ferdinánd kapta, aki 20 éve vezeti a mihályger- gei művelődési házat. Garami Lajos jubileumi szentmiséje Balassagyarmaton Otven éve az egyházért Ünneplőbe öltözött balassa­gyarmatiak gyülekeztek au­gusztus 18-án délelőtt az evangélikus templomban. Az ünneplő ruha ezúttal nem csak a szentmisének, hanem Garami Lajosnak is szólt, akit pontosan ötven évvel ez­előtt szenteltek pappá ebben a templomban. 1946. augusztus 18-án Ga­rami Lajos mellett Selmeczi Já­nos és Terray László élte át egy életpálya felejthetetlen kezdő pillanatait. Terray azóta Norvé­giában, Selmeczi pedig Buda­pesten él. A gyarmati evangéli­kus templomban megtartott szentmisén Selmeczi János is jelen volt - délután aztán Ga­rami Lajos „vendégeskedett” azon a misén, amelyet Ipoly- szögön tartottak, Selmeczi Já­nos szülőhelyén. Nem sokkal az emlékezetes, Garami Lajos 1946-os beiktatás után Garami Lajos elnyert egy amerikai ösz­töndíjat, amit azonban soha nem próbálhatott ki, mert attól „féltették” őt a hivatalos szer­vek, hogy visszatérvén, az ame­rikai út hatásaival megfertőzi a magyar demokráciát. 1948-ban Budapestre került, ahol az evangélikus Luther-ott- honban egyetemistákkal fog­lalkozott. Ezután missziós lel­kész Tata-tóvárosban, majd Ta­tabányán vallástanárként taní­tott nyolc iskolában. 1949 végén az egyházasden- gelegi gyülekezet meghívta- őt lelkésznek, s egészen 1974-ig tartott a kapcsolata a község la­kosságával. Az egyházasdenge- legi évek után ismét a gyarmati evangélikus templomba került, ahol tíz éven keresztül volt igazgató-lelkész. Július 29-én töltötte be 72. életévét Garami Lajos, és a gyülekezet ugyanolyan szere­tettel köszöntötte őt a jubileumi szentmisén, mint valamikor öt­ven évvel ezelőtt. Dr. Baja Ferenc (balra) Nagy Ignác polgármesterrel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom