Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-15 / 191. szám

996. augusztus 15., csütörtök SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Erdős István jegyzete Nyelvében él a nemzet izonytalan reményeink erősödnek fel, ha halljuk; nem zárják be a külföldi kul­turális intézeteket, változik a román partner merevsége a készülő alapszerződés ügyé­ben, miniszterelnöki tárgya­lások kezdődhetnek a szlová­kiai magyarság gondjairól. Nagyon is bizonyosság erejű tények hűtik le a re­ménykedésünket: a szlovák nyelvtörvény, a szerb nyelv- használati törvény, a román oktatási törvény, az ukrán ál­lam magyar nyelvhasználatot korlátozó törekvései a hatá­rokon túl élő magyarság anyanyelvhasználatát jelentő­sen befolyásolják. Sértik az elemi emberi jogot, amely minden kisebbséget megillet. A ma befejeződő egri anyanyelvi konferencia prog­ramjában ilyen helyzetben vizsgálják, elemzik a magyar oktatás, tudományos kutatás jelenét, jövőjét. Magyar Bálint miniszter, Tabajdi Csaba államtitkár je­lenléte, előadása a konferen­cián kormányzati szerepválla­lást tükröz: meg kell védeni magyar anyanyelvűnket, mert ezzel a kultúra, a modernizá­ció mellett döntünk! Pomo- gáts Béla, Dobos László az írószövetség, a Magyarok Vi­lágszövetsége képviseletén túl íróként is figyelmeztetnek: drámai fenyegetések nyomá­sára is lehet európai válaszo­kat adni, s nem nyelvháború­val, de tudatos nyelvvéde­lemmel kiállni a kisebbségben lévők mellett. A tények, a tra­gikus folyamatok valóban nemzeti összefogást igényel­nek. Erdélyben a magyar anyanyelvű hetven évesek korosztályukban a lakosság 10 %-át alkotják, a 4-10 éve­sek alig hat százalékát! De az összes romániai felsőfokú végzettségűek között a ma­gyarság csak 3,6 %-os arány­nyal reprezentálja jelenlétét, a jogászok, közgazdászok kö­rében ez a jelenlét mindössze 1,5 %-osü De az esélyek, - különösen a szakképzés, felsőfokú okta­tás körében - nagyjából ugyanilyenek Zomborban, Munkácson, Eszéken vagy Dunaszerdahelyen is. Az anyanyelv-védelem, a magyarságvédelem küzdelme­inek meghatározó súlya a ha­táron túl élő magyar értelmi­séget terheli, de épp e konfe­rencia sugallja: a kapcsola­tok fejlesztésével, sokféle egyedi támogatással az anya­országból is segíthetjük a magyar nyelvű oktatás, tudo­mányos munka, könyvkiadás, lapkiadás erdélyi, kárpátal­jai, vajdasági, szlovákiai esé­lyeit. A Jágrád megyének, mint 1V határmenti térségnek különösen nagy a felelőssége ebben az országrészben. Sgymás között... beszélgetés a szakmáról Köszöntik a népművelőket Magyar Népművelők Egye- iletének Nógrád Megyei zervezete augusztus 17-én, 10 ai kezdettel a József Attila lűvelődési Központ klubter­ében rendezi meg a népműve- k napját. A program szakmai tanács- tzással kezdődik. A beszélge- st Brunda Gusztáv, a megyei közművelődési központ igazga­tója vezeti. Tóth Csaba, a ven­déglátó intézmény igazgatója tart tájékoztatót a XIII. orszá­gos vándorgyűlés szakmai programtervezetéről. 11.45 órakor köszöntik a népművelőket és átadják a „Népművelők Gyöngye” elne­vezésű kitüntetést. íem az ovizsaru járt Szarvasgedén Megkerült a muzikális betörő hét elején az egyik éjszaka tlaki behatolt a szarvasgedei ipköziotthonos óvodába, s ;y music centert vitt el húsz- :er forint értékben. A gyors rendőri intézkedés­be köszönhetően a „valakit”, G., bátonyterenyei lakost ég aznap, a délelőtti órákban fogták. A bűncselekmény el- jvetője beismerte tettét, őri- ■tbevételc mellett folytatják az járást ellene. A betörővel együtt megkerült a music cen­ter is. Néhány nappal korábban 23 óra körül Héhalom belterületén G. A., héhalmi lakost leütötték, s elvették hétezer forintját. Bár csak két nap múlva jelentette a sértett az esetet, mégis sikerült elfogni O. V. sziráki lakost, aki beismerte, hogy ő követte el a bűncselekményt. Ő ellene is őrizetbevétele mellett folytatják az eljárást. Megyei Körkép BÂTON YTERENYE Honfoglalási emlékpark-, városkapu-avatás, hálaadó mise Pásztó mindig újjászületett a Dózsa György Általános Is­kola aulájában szolgálták fel a várostörténeti emlékülésen, olyan neves előadóknak kö­szönhetően, mint dr. Kerekes Károly, ciszterci főapát, dr. Valter Ilona, régész, Pásztó díszpolgára, dr. Tari Lujza, a Magyar Tudományos Akadé­mia Zenetudományi Intézeté­nek munkatársa, dr. Hír János, a Helytörténeti Múzeum igaz­gatója, valamint Pintér Nándor, középiskolai tanár. A még a lokálpatriótáknak is új információkkal szolgáló elő­adások igazi csemegéül szol­gáltak a széles érdeklődő kö­zönség számára. Dr. Kerekes Lajos a Pásztora 800 évvel ez­előtt települt, s a Mátraalján is meghonosodott ciszterciekről szólt ízesen megfogalmazott mondatokkal. Mint mondta, ha szentek a gyökerek, szentek lesznek az ágak is. A magyar­ság és az általa elért történelmi folytonosság továbbvitelére buzdította a hallgatóságot, s „útravalóul” számos példával szolgált, saját életéből is. Dr. Valter Ilona emlékeztetett rá, hogy a pásztói régészeti ásatás is jubilál. S persze erre ki ne emlékezne jobban, mint a város díszpolgára, aki személyesen kezdte el az ásatásokat 1966- ban. Az előadást taps szakította félbe, amikor dr. Valter Ilona a tudománnyal is bizonyította, hogy „mi már korábban is itt voltunk, nem kell nekünk külön mondani, hogy Európába me­gyünk”. Dr. Tari Lujza Pásztó zenetörténetét, dr. Hír János hazánk természeti képének 1100 év alatti változásait, Pin­tér Nándor pedig a pásztói mo­nográfiákat ismertette. A pásztói millecentenáriumi rendezvénysorozatra a 17 óra­kor kezdődő színes kulturális program tette fel a koronát, melynek egyik kiemelkedő műsorszáma volt a helyi Muzsla Néptáncegyüttes aján­dékműsora a Romkertben. V. K. - B. M. Hálaadó szentmise a Romkertben a függetlenség megóvása érde­kében. A vitában sokrétű felfogás­ban jelent meg a helyi lapok te­vékenysége, a kiadók és a szer­kesztők felelőssége az igazság nyilvánosságra hozatalában. A toronyzene után hálaadó szentmisét tartottak a ciszterci kolostor melletti Romkertben. Szentbeszédet mondott dr. Varga Lajos pápai káplán, a vá­ros apátplébánosa, fellépett a Tomkins énekegyüttes. A tárogatók muzsikája után délben az emlékpark bejárata előtt felállított városkapu körül összegyűltek együtt énekelték el a Himnuszt, majd Bitskei Ti­bor színművész Vörösmarty Mihály Szózatát tolmácsolta. Dr. Dobrovoczky István kö­szöntötte a védnököket. Mako­címzetes egyetemi tanár a város főépítésze, az emlékpark terve­zője azt mondta, hogy a város­kapu a Cserhát felé nyit és be­felé mutat. A rajta szereplő kis harang pedig minden ember szívében megszólal. Virágh József, a pásztói plé­bánia kormányzója megáldotta, majd megszentelte az emlék­parkot. A polgármester átvágta az emlékkapu nemzeti színű szalagját, utána a kőbe vésett emlékplakettnél Domonkos György meggyújtotta a Verné­kéről érkezett staféta lángját. Mielőtt elkezdődött volna a délelőttihez hasonlóan tartal­mas délutáni program, a pásztói önkormányzat finom ebédre látta vendégül az ünnepségen megjelent vendégsereget. Az újabb szellemi táplálékot A honfoglalás és Pásztó 1100 éve tiszteletére rendezett ün­nepséget, - amelyet tegnap tartottak a Mátra alján - a város a Magyar Szent Ko­rona oltalma alá helyezte. A rangos eseményekben gazdag programon részt vettek az erdélyi, a kárpátaljai, a hor­vátországi és a vajdasági ma­gyarok képviselői is. Eljöttek a város vonzáskörzete települése­inek polgármesterei. A rendezvénysorozat a regi­onális helyi lapok országos ta­lálkozójával kezdődött a város­háza nagytermében. Bencsik Gábor, a Magyar Újságírók Szövetsége főtitkára a szakmá­val kapcsolatban a hozzáértést, függetlenséget, a szolgálatot hangsúlyozta, nem kerülve meg a konfliktusokat sem. Vélemé­nye szerint a helyi lapok sze­repe felértékelődött. Zöldi László a Kárpátia Saj­tóügynökség vezetője, lapunk rendszeres jegyzetírója a regio­nális jelzőt értelmezve konkrét tényekkel bizonyította a fe­szültségek okait, feloldásuk módjait. Szerinte az önkor­mányzati lapokat előbb-utóbb vállalkozásban kell elkészíteni vecz Imre Kossuth-díjas építész ünnepi beszédében olyan gon­dolatokat vetett fel, amelyeket szerinte nem tanítottak az isko­lákban. Méltatta a magyarság államalapító tevékenységét, a nagy történelmi pusztulásokkal átélt viharok utáni újjászületést. Beszélt az elmúlt negyven év szélsőséges intézkedéseiről, ezek következményeiről. Gon­dolatát azzal zárta, hogy a belső feltámadásról nem mond le a nemzet. Vadász György Ybl-díjas, RÉTSÁG 3-0,dal Hírek Adják és veszik? Bátonyterenye - Milyen formában és mértékben já­rul a tanévkezdés kiadásai­hoz a helyi önkormányzat? Megvegye-e vagy sem a sa­játos helyzetbe került helyi család ingatlanát? Egyebek között ezekben a kérdések­ben is dönt a képviselő-tes­tület a ma 15 órakor kez­dődő ülésén. Homokvár, kapitány Hollókő - Az augusztus 18- ai úgynevezett vámapok ke­retében homokvárépítő ver­senyre hívják az ügyes kezű apróságokat a rendezők. A legszebb homoképítmények alkotóit értékes díjakkal ju­talmazzák. Az arra elhiva­tottságot érző felnőttek pe­dig mérlegre tehetik erejü­ket, bátorságukat a hétpró- bás versenyen, amelynek tétje nem kevesebb mint az egy évre szóló, megtiszte­lő, várkapitányi cím elnye­rése. Járda épül Dejtár - Pályázati pénzből építik az Ipolyvecei úton a járdát. Jól haladnak a mun­kálatokkal. Olcsóbb könyvek Magyarnándor - Igaz, hogy magasak a tankönyv­árak, ám ezt az általános is­kolások szülei nem érzik meg, mert az önkormányzat az ötven százalékát fedezi a kiadásoknak. Palóc lakodalom Nemti - A településen au­gusztus 18-án, vasárnap 14 órai kezdettel palpe lakó-, dalmat rendeznek. Jehova Tanúi Salgótarján/Kisterenye ­A gyülekezet úgy véli, hogy egyre több ember hisz ma­napság a reinkarnációban, az újraszületésben. Ezért előadássorozatuk legköze­lebbi programját Vajon a je­lenlegi élettel mindennek vége? címmel tartja Gyön­gyösi László, aki rámutat a Biblia nézőpontjára a halál mibenlétét illetően. Az elő­adást Salgótarjánban au­gusztus 18-án, vasárnap 10 órakor a Rákóczi u 13. sz. épület III. emeletén, Kiste- renyén ugyanezen a napon 14.30 órakor a Kastélykert­ben tartják. Hollókőn rácsukták a kaput a turistákra - Létrán menekültek az emberek Várbörtönben az amerikai diplomata (Folytatás az 1. oldalról) Hollókő. Japánok, németek, amerikaiak keresik fel a hely­színt. Történt, hogy a minap úgy délután fél öt tájban összeve­rődött vagy ötven ember a várkapunál. Mivel nyitva volt a vasból készült bejárat, annak rendje s módja szerint szépen beballagtak a turisták, hogy megnézzék, lefotózzák az ősi falakat és gyönyörködjenek a panorámában. Egybehangzóan állítják a főszereplők: e látvá­nyért érdemes volt több száz és több ezer kilométert meg- :enniük. Gondolták, igazi él­ménnyel térnek haza. Hát nem :salatkoztak. Visszafelé jövet váratlan fordulatot vettek az esemé­nyek: valaki bezárta és lelaka­tolta a kaput. Vagyis akaratuk ellenére várbörtönbe kerültek a turisták. Elől b csak viccnek gondolták a látogatók az egé­szet, aztán kezdtek rádöbbenni. a valóságra. Amikor eszméltek, hatal­mas zsivaj támadt. Nem mesz- sze, kívül munkások gyűjtö­gették a törmeléket, tőlük kér­tek segítséget a riadt emberek. A melósok megvonták vállu- kat, a főnök zárta be a kaput, nála a kulcs - mondták rezig­náltam Persze a főnöknek híre- hamva nem volt messze földön égen.-Az egyik német turista a Balkánt emlegette. A németet jól beszélő honfitársunk a dur­vább szavakat nem fordította magyarra. Az amerikai nagy- követség tanácsosa is roppant kínosan érezte magát. Nem csoda: hazánkban eddig még nem volt fogságban. Az sem vigasztalta szegényt, hogy ro­mantikus környezetben lett rabja e honnak. Két lehetőség között vá­laszthattak a pórul járt embe­rek: vagy megpróbálnak a fa­lon ' egyensúlyozva kijutni, vagy ott éjszakáznak. Előbbi megoldás mellett döntöttek. Következett az attrakció. A fiatalabbak elég jól mozogtak a falon, ám a hatvan év fölöt­tiek térde bizony meg-meg roggyant. Különösen, ha lete­kintettek a tátongó szaka­dékba. Férj és feleség egymás kezét fogva próbált túljutni az akadályon. Mindeközben a melósok összedugták fejüket, s arra az elhatározásra jutottak, hogy segítenek. Egy hosszú létrát támasztottak a vár falának. Ezen jöttek le a turisták a ma­gas falakról. Szerencsére senki nem sérült meg. Mire befejeződött a mentési akció, a főnök is megérkezett a kulccsal. Mint mondta: pa­rancsba adták neki, ötkor be kell zárni a várkaput. Hogy előbb szét kellett-e néznie a várban, nem derült ki. Ádám Tamás Egy összegben fizetett a vízmű . . . Az is baj, ha pénz áll a házhoz (Folytatás az I. oldalról) A képviselő szeretne úgy el­járni, hogy a későbbiekben vita ne legyen, de úgy érzi, ez lehe­tetlen. Hiszen, ha pontosan tudja is, hogy kitől, mikor és mennyi pénzt vett el, valószí­nűtlen. hogy a rendelkezésére álló adatok alapján pontosan lehet számolni. Leghelyesebb lenne a közös megegyezéssel történő megosz­tás, csakhogy gyors eredmény­nyel ez sem kecsegtet. A vízmű szerint sincs tökéle­tes megoldás... Például azért sem, mert, mint Balogh Ottó, a a szolgáltató cég helyettes ve­zetője elmondta:-Maga a műszaki rendszer is hibalehetőséget rejt magá­ban, mert a vízmérő sem egy abszolút pontos szerkezet, ezért elfogadható a fogyasztáshoz vi­szonyított plusz-mínusz két­százalékos, sőt, esetenként a plusz-mínusz ötszázalékos elté­rés is. A fogyasztásmérés eredmé­nyei azért sem könnyítik meg a pontos számlázást, mivel a fő vízmérők által mutatott meny- nyiség gyakran eltér a mellék- vízmérők és az átalánydíjasok együttes összegétől. Ésszerű a következtetés, hogy a vízművel jogviszonyban álló közös képviselőnek a lakó- közösség javaslata alapján aján­latos eljárnia. Szakemberek azt tanácsolják, hogy ne siessék el a szétosztást. Tekintettel eset­leges váratlan kiadásokra, elen­gedhetetlen felújításra, hátralék rendezésére, célszerű közös forrásként használni. (M.J.) A Tomkins énekegyüttes

Next

/
Oldalképek
Tartalom