Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-06-07 / 157. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1996. július 6., szombat NÓGRÁD HÍRLAP Ennyire szegények vagyunk ? - Tények, vélemények Nógrád megye helyzetéről, felzárkózási lehetőségeiről Futja-e milliós morzsákból milliárdos fejlesztésekre ? Szegény megyében élünk, Szabolcs-Szatmár-Bereg után a legszegényebben. Legalábbis ez derül ki a statisztikusok által nemrégiben készített felmérésből. E szerint nálunk az egy főre jutó bruttó hazai termék kettőszázhatvanhatezer forint. Ugyanez a szám Budapesten a nyolcszázezret közelíti, Vasban, Zalában, Tolnában, Győrben, Csongrádban és Fejér megyében meghaladja a négyszázezret. Valóban ennyire szegények vagyunk? És vajon mennyi a remény a felzárkózásra? Vannak-e eladható értékeink? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk hetente megjelenő összeállításainkbán a témához közel álló szakemberekkel, a statisztikussal, az országgyűlési képviselővel, a megyei önkormányzat elnökével és az országot járó vállalkozóval. m -mi ímŰ Kamiit fái)#) 800 700 400 300 200 100 0 Ezúttal Smitnya Sándorral, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökével váltunk szót.- Mennyire lehet ezeket a felméréseket komolyan venni? E megállapításokat munkája során tudja hasznosítani?- A statisztikának az eredményét teljes mértékben elfogadom. A különféle beszélgetések során kiderül, hogy Nógrád megye igen súlyos helyzetét igazából nem ismerik sem az országgyűlési képviselők, sem a megyei elnökök.- Ügy érzem, hogy az ország vezetése sincs ezzel teljes mértékben tisztában. Ezért is nagyon fontosnak tartom ezt a kimutatást. Mert ténylegesen a helyzet az, hogy Szabolcs- Szatmár, Borsod és Nógrád megye a válság sújtotta térsé-' gek közé tartozik. Nógrád megye helyzetét különösen nehezíti az a tény, hogy ez kis megye. Jóval kevesebb politikai befolyással rendelkezik az országgyűlésben.- Együtt, vagy külön érdemes kezelni ezt a problémát: Borsod, Szabolcs, Nógrád együtt Észak-Kelet-Ma- gyarország egy válság sújtotta részeként, vagy pedig a nógrádi speciális problémákat külön kell orvosolni?-Én úgy érzem, hogy Borsod megyével sok azonos vonásunk van, gondolok itt az acélipari régiónak, a bányászatnak a szerkezetváltási problémájára. Azt hiszem, Szabolcs megyének egy kicsit más a gondja, de az utóbbi években mind Borsod, mind Szabolcs megye hatalmas fejlődésen ment keresztül. Zömében kormányforrásból, amelyből Nógrád megye jelentéktelen morzsákat kapott.- Azért jutott kevés nekünk, mert a kormány szerint jobban állunk Szabolcsnál, Borsodnál, vagy pedig az érdekérvényesítés, a lobbyzás nálunk gyengébb?- Egyértelműen azért kaptunk csak morzsákat, mert az érdekérvényesítés jóval gyengébb. A véleményem az, hogy a jelenlegi szerkezetet továbbfejleszteni nem lehet, mert ez egy torz szerkezet. Mindenképpen váltásra van szükség, Smitnya Sándor amely a megye adottságainak megfelelő ágazatok fejlesztését indítja el. Jelenleg a megyén belül nem rendelkezünk olyan anyagi forrásokkal, tőkével amely ezt el bírná indítani. Két forrásra kell, hogy lehetőséget találjunk: egyik az állami támogatás, a másik a magántőkebefektetés. Ez utóbbi szintén lehet belföldi, illetve külföldi, de mindkét esetben megyén kívüli.- Hogyan lehet idecsalo- gatni ezt a tőkét? A nemrég alakult területfejlesztési tanácsnak milyen pénzszerzési, támogatási lehetőségei vannak?- A megye fejlesztésére hosszú, illetve rövid távú koncepciókat alkot, amelyek összhangban vannak egymással, a kormány programjával, az országos területfejlesztési tanács szándékaival, s ez alapján képes idehozni pénzeket. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy legyen a megyének egy ilyen átfogó stratégiája, amely tartalmaz prioritásokat az ágazatokat, a területeket illetően, tartalmaz pénzügyi forrást, konkrét cselekvési program, és ez egy rendszert alkot. Valami csekély eszköz is lesz szabad felhasználásban, bár ennek a mértéke jelentéktelen ahhoz képest, amely egy beruházáshoz szükséges. A megyének - előzetes ismereteim szerint - 300 millió forint szabad felhasználású pénzkerete várható. Ez az ötmilliárdból, amelyet decentralizál a területfejlesztési minisztérium, különböző normatívák alapján, morzsa ahhoz képest, amit itt beruházunk, ha azt gondoljuk, hogy az úthálózat, főleg a dél-nógrádi vidékeken szinte mindenütt elavult, a közúti hálózat, a vasúthálózat szintén hasonló problémákkal küzd. Ezért nem kizárólagos tényezők, de alapfeltételek egy befektető idejövetelének, és milliárdos nagyságrendek. Azt kell elérni, hogy a rendelkezésre álló ,Jds összeg”, a milliók milliárdos nagyságrendet hozzanak ide. Ehhez pedig, jó piaci értelembe véve: el kell adni a megyét.- S lát-e erre reményt?- Igen, nagyon komoly értékei vannak a megyének.- Mi az, ami iránt érdeklődést tanúsítanak? Milyen értékek „adhatók” el?- A megyének a meglévő természeti adottságai, a műkincsei, műemlékei hatalmas értéket képviselnek, s ez nagy lehetőség. Ezt ki kell aknázni. Az idegenforgalom, a turizmus igenis egy jó húzóágazat lehet. Megfelelő feltételek biztosítása mellett. Meg kell tanítani a nógrádiakat a falusi turizmusra: mit vár el, mire számít a turista, amikor ide jön a megyébe, milyen infrastruktúrát kell neki biztosítani, milyen szokásai vannak. Pest közelsége nagyon felértékelődik, Nógrád egy pihenőturizmusnak nagyon kellemes helye lehet. A meglévő eszközök, amik rendelkezésünkre állnak, viszonylag kis forrásokkal átalakíthatok e célnak megfelelően. Nagyon fontosnak tartom azt a meglévő infrastruktúrát, amely például a gazdaságfejlesztési területen már létezik. Van egy vállalkozásfejlesztési alapítvány, hat irodájával, s a hat városban működik. Ez egy nagyon komoly szellemi és infrastrukturális bázis. Megalakult a Regionális Fejlesztési Társaság, ez szintén motorja lehet a fejlesztésnek. A kamarának is van adminisztratív szervezete, amely használható erre a célra. Működik a megyei közgyűlésnek, a települési önkormányzatoknak is egy szakmai apparátusa, amely használható e térségben, és természetesen a vállalkozói szférát is meg kell mozdítani. A másik nagyon fontos dolog, hogy a rendezvényeknek az összhangját meg kell teremteni a megyében. Itt a települési önkormányzatoknak hatalmas szerep kínálkozik. Fontosnak tartom, hogy erre egy átfogó információs rendszer épüljön ki, lényeges feltétel mindehhez a közbiztonság. A vállalkozói biztonságnak alapfeltétele, hogy a közbiztonság jól működjön. De nagyon érzékeny erre az idegenforgalom is. Erre készült egy társadalmi program közösen a rendőrséggel. Szeretnénk megakadályozni a szervezett bűnözés bejövetelét a megyébe.- Ha jól értem, akkor egy valóban átfogó programra van szükség. De mikor lesz ebből észrevehető, kedvező változás, amikor Nógrád megye elmozdulhat ebből a kategóriából?-Több dologtól függ, először is az országgal szembeni bizalomtól. Azután attól, hogy a kormány mennyire gondolja komolyan a felzárkóztatást, és ehhez milyen eszközöket nyújt. Ha ezt komolyan gondolja, és a bizalom megvan az ország iránt, akkor véleményem szerint viszonylag rövid idő alatt, 5-8 év alatt jelentős változás érhető el a megyében: Ha ez nem történik meg, akkor a vegetáció, a megye lemorzsolódása, szerintem a nagyvárosokba való költözés, a fiatal értelmiségiek elköltözése tovább tart. Én nagyon remélem, hogy ezt a folyamatot sikerül megállítani, és egy hasznosítható koncepciót, illetve életprogramot adni az itteni embereknek. (Jövő heti beszélgetésünkben Duda Lajossal, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatójával váltunk szót.) Tanka László Gazdasági szervezetek a megyében Legtöbb gazdasági szervezet a kereskedelemben, vendéglátásban, javító-szolgáltatásban került bejegyzésre - 1994-ben az összesnek 40 Vest -, ezen belül is dominálnak a magánvállalkozások. Számszerűen ezt követi az ingatlanügylet és egyéb szolgáltatás. Az összes szervezet 15 Vest sorolt az ipari ágazatba. Ez egyben jelzi a kis szervezeteknek a nagyobb termelő szervezetekhez való bedolgozói kapcsolat lehetőségének problémáit is. A jogi személyiségű vállalkozások közül 10 fő alatti az összes szervezet 50 %-a, 50 fő alatti a 76 %-a, 50-300 fő közötti a 22 %-a és mindössze 2 Ve körüli a 300 fő feletti. A kis- és közepes jogi személyiségű vállalkozások elsősorban a szolgáltatás területén, valamint a feldolgozóiparban tevékenykednek. A vállalkozások alapításánál - főként a kisvállalkozásoknál - meghatározó motívum az alacsony tőkeigényesség és a remélt haszon, és kevésbé a hosszabb távú lehetőség. Nógrád Megyei Hírlap Barátság Klub Utazási Ajánlata Ingyen nyaral az ezredik ! Festői görög tájakra az ezredik jelentkező ingyen utazhat Második alkalommal rendeztek népzenei tábort Szurdokpüspökiben „Országos” barátok randevúja Ha még nem döntötték el, hová utazzanak, vagy van „üres” hetük, olvassák el lapunk és a Barátság Klub nyaralási, kirándulási ajánlatát. A Millecentenárium ’96 ünnepségsorozat keretén belül július 21-én Pusztavacsra, Magyarország geometriai közepébe látogatunk, ahol egész napos vigasságban veszünk részt. Az autóbusz 9 órakor indul a Hősök teréről, visszaindulás a helyszínről 20 órakor. A részvételi díj 900 forint, melyben a belépőjegy is szerepel. Van még néhány helyünk a július 13-ai „szegek” vidékére szervezett kirándulásra, amikor a zalai dombok vidékét keressük fel. Az út ára ebéddel együtt 1800 forint. Ugyancsak lehet még jelentkezni a 28-ai Dráva menti kirándulásra. Sétálunk a Dráva partján, Csoko- nyavisontán fölkeressük Xan- tus János szülőházát, Babócsán a Somssich-kastélyt, a Törökkutat, Drávaiványiban a kazettás mennyezetű református templomot, Sellyén az ormánsági múzeumot. Részvételi díj ebéddel 1800 forint. Azokat pedig, akik nem vállalkoznak egy egész napos autóbuszos kirándulásra, július 14-én az óbudai, 21-én a budai várbeli sétánkra invitáljuk szakavatott idegenvezetővel. Találkozás 10 órakor a Flórián Áruház, illetve a Mátyás-templom előtt. Anna-bálunkat július 27-én tartjuk a Dózsa György út 53- ban lévő Honvéd étteremben. A finom vacsora mellett lesz bál- királynő-választás és tombola is. Görögországi, 10 napos tengerparti nyaralásunkra várjuk az ezredik befizetőt. Ha éppen Ön lesz az, az a szerencse éri, hogy ingyen jön velünk. Júliusban, augusztusban az út ára - beleértve az apartmanban való elhelyezést is -, 22 ezer forint személyenként. Indulás keddenként 12 órakor a Hősök teréről, panorámás, légkondicionált busszal. Ha valamelyik üt megnyeri tetszésüket, keressék fel vagy hívják a salgótarjáni SZMT- székházat (Fő tér 2.) a 32-417-244-és telefonszámon. Jelentkezhetnek Pál- falvi Máriánál lapunk szerkesztőségében a 32-416-455- ös telefonszámon is. Immár másodszor találkoztak a népzene barátai Szurdokpüspökiben, a Rajeczky Benjamin népzenei és néptánctáborban. A helyiek mellett Gyöngyösről, Pásztóról, Székesfehérvárról, Tiszaújvárosból és Budapestről érkezett 40 gyerek különböző tájak zenéivel ismerkedett. A tábor vezetője Virágvölgyi Márta, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársa volt. Nagy segítséget nyújtott Kovács József polgármester és Macskó István, iskolaigazgató. A finom étkekről az óvoda szakácsai gondoskodtak. A helyi iskola tornacsarnokában került sor a búcsúelőadásra. A gyerekek mellett a helyi hagyományőrző asszonykórus és citerazenekar szórakoztatta a szépszámú közönséget. A gála után megfogadták, negyedszer is lesz tábor. - esla Tvr-hét a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Cserhalmi György Az olimpia jegyében Barbie és az olimpia Eötvös Gábor, a zenebohóc A fekete gyöngyszem: Surya Bonaly Patricia Arquette kilépett a fénybe
