Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-04 / 155. szám
1996. július 4., csütörtök Nógrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Salgótarjáni x-akta? • • n Ö röm végig nézni az erdős domboldalon sorakozó épületeken. Különbözőek ezek a kis hétvégi házak, olyanok, amilyeneket tulajdonosainak anyagi helyzete megengedett, vagy az ízlése diktált. A körülöttük lévő telkeken gondosan nyírott a gyep, kezeltek a gyümölcsfák, díszlenek a zöldségfélék. Az emberi gondoskodás és szorgalom jelei. Az utca végén azonban megszakad az emberi össze- rendezettség képe. A több helyen letaposott drótkerítés mögött meggyalázott környezetben összetört házacska áll. Ablakai kiverve, ajtaja beszakítva, az árammérő órát kitépték a helyéről. A szellemháznak tűnő épület félelmetes látványt nyújt. Másoktól tudom, hogy ebbe a hétvégi házba több tucatszor betörtek már. Senki sem tud magyarázatot adni rá, hogy miért. Az emberek csak találgatnak, hogy miért érhette a valamikor ízléssel és féltő gonddal megépített épületet ennyi támadás. Az igazi választ azonban attól sem tudom meg, aki a gyerekeinek teremtette ezt a helyet és gondozná a telket, házat, ha az évek óta tartó értelmetlen háború miatt lenne még hozzá ereje és kedve. Ugyanis ő maga is csak elkeseredetten találgat, nem értve azt a határtalan emberi vandalizmust, ami a portájukon megnyilvánul. Az összetört, vakon tátongó ajtajú, ablakú házban belül sem hagytak ki egyetlen négyzetmétert sem a hívatlan látogatók az utóbbi két-három évben. A háztartási holmit ellopták, ami nekik nem tetszett összetörték, a nagyobb darabokat megrongálták. Mintha valami átok ülne ezen a házon vagy olyan bosszúálló erő működne, amely rendszeres időközönként támad fel és akkor elvégzi a soros pusztítást. A lekopaszított épület körül elvadult az értő kézzel gondozott kert. A gyümölcsfák termését zölden leverik, vagy féléretten elviszik valakik. Ezért azután a nyugdíjas tulajdonos elkeseredésében már hozzá sem nyúl semmihez. Meddig mehet ez a szörnyű birtokgyalázás? Ki vagy kik azok, akik ezt kitervelték, irányítják, végrehajtják? F ékezhetetlen betörősdi vagy személyes bosszú müve? Annyi bizonyos, hogy az ügy az X akták közé való - a magyarázat (talán) odaát van. Gyorssegély a kúriának Kétmillió forintos gyorssegélyt ad a Nógrád Megyei Közgyűlés a horpácsi Mikszáth-kúria állagának megóvására, illetve a falai között működő Mikszáth emlékmúzeum vagyonvédelmének megoldására. Jövőre lesz Mikszáth születésének 150. évfordulója, amit legalább az emlékmúzeum kiállítási anyagának felfrissítésével, gazdagításával illene ünnepelni. Erre késztetik a Mikszáth szellemi örökségét ápoló Nógrád megyét a Nagy palóc 1910-es írói jubileuma alkalmából írt sorai is: „Bármilyen fényesen ünnepelne is Európa, az én kis vármegyém bármely szerény elösmerése volna nekem akkor is a legkedvesebb.” Honismereti pályázat - „Hivatásosok kíméljenek !” Dolgozatírás pénzdíjakért Több ezer forintos díjazásban részesülnek idén is a már hagyományos Nagy Iván pályázat nyertesei. A Nógrádi Múzeumok, a Nógrád Megyei Levéltár, a Magyar Történelmi Társulat Nógrád Megyei Csoportja és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Nógrád Megyei Tagozata ez évben is meghirdette a Nagy Iván Honismereti Pályázatot. Bárki részt vehet a pályázaton, feltéve, ha hivatásszerűen nem foglalkozik múzeumi gyűjtéssel, történetírással. Pályázni lehet bármely önálló helyszíni gyűjtésen alapuló, levéltári kutatáson nyugvó, eredeti ismeretet és tényanyagot feltáró tanulmány beküldésével. Egy pályázó természetesen több dolgozatot is benyújthat. A múzeumok és a levéltár munkatársai szakmai segítséget biztosítanak a pályázók részére. A dolgozatokat az alábbi címre kell beküldeni november 16-áig: Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján 3100, Múzeum tér 2. Ugyanezen a címen vagy a 32-310-140-es telefonon az érdeklődők további részletes felvilágosítást is kaphatnak. Megyei Körkép BÂTON YTERÉNYE Elkészült a térségi elemzés - Rétsúgon kellene egy oktatási bázis Vendéglátás, elavult szokás Valami már elindult: épül a TDK rétsági gyára (Folytatás az 1. oldalról) A tanulmány elkészítésével a Siker Kft.-t bízták meg. Géczy Gyula, a vállalkozásfejlesztési központ ügyvezető igazgatója elmondta: Rétságon már elindult a folyamat. Gondoljunk csak a TDK-ra. Igen fontos szerepet tölt majd be a szakemberek képzésében egy oktatási bázis. Sebestyén Csaba, a Siker Kft. igazgatója szólt arról, hogy elvégezték a helyzetértékelést, jelenleg a műhelymunka folyik. Tovább szeretnék csiszolni a már meglévő anyagot. Később elkészülhet a térségi fejlesztésre egy komoly projekt. Az analízis szerint előny Rétság fekvése, a fejlett infrastruktúra, a nagy létszámú, olcsó munkaerő és a külföldi tőke jelenléte. Ugyanakkor gondként jelentkezik az úthálózat hiányossága és a külföldi befektetők felé megnyilvánuló együttműködési készség. Ki kellene aknázni a turisztikában rejlő lehetőségeket is. Rengeteg kastély, kúria található a falvakban, ám állaguk leromlott. Az itt élők nem szívesen élnek a fizetővendég-szolgálatban rejlő lehetőségekkel. Végh József alapos ismerője a témának. A Diósjenőn élő férfi elmondta: a községben komoly hagyományai vannak a vendégek fogadásának. A harmincas években több száz pesti család kereste fel Jenőt. Mára megváltozott a helyzet, a község lakosai sem várják tárt karokkal az idegeneket. Gresina István, Rétság polgármestere, rendkívül fontosnak tartja az új munkahelyek teremtését. Az ipar oda megy, ahol kedvezőek a vállalkozási feltételek. A térség elemi érdeke, hogy elkészüljön egy átfogó tanulmány. Utána lehet meghatározni, merre tovább. Délután Drégelypalánkon hasonló megbeszélést tartottak, holnap Romhányban és Nézsán találkoznak az érdekeltek. A. T. Nyolc autó jelent meg az éj leple alatt a Nagyoroszi határban? Karóval szüretelték a ribizlit (Folytatás az 1. oldalról) Neki szerencséje van, nem bántották a termést. Arrébb egy idős asszony ballag a sorok között. Megállítom, mondja nyomban, hogy a cigányok lopták el a ribizlit.- Az egyik este többen látták, hogy mennek a cigányok a bokrok felé - kezdi mondandóját az asszony. - Meg is állították őket a falubeliek. Kérdezték tőlük, hova mennek. Csak ide, kapálni, jött a válasz. Másoknak meg azt hazudták: füvet szedni indultak. Hazudnak ezek, mint a víz! A hatalmas ribizlis közepén egy középkorú férfi és egy filigrán hölgy szedi a pirosló ribizli- fürtöket. Nem az övéké a termés, ők csupán szedik a ribizlit. Kilójáért fizet a tulajdonos. Bár a nevüket nem adják a riporthoz, ömlik belőlük a szó.- Ilyen vandalizmussal én még nem találkoztam - kezdi a férfi. - Úgy tudom, hogy karókkal verték le a fürtöket. A bokor alá rakták a ládákat, abba hullott a ribizli. Állítólag az éjszaka huszonegy cigány látogatta meg a ribizlist, nyolc kocsival jöttek. Lefogták az őröket és begyűjtötték a termést. Azt beszélik az emberek, hogy dejtári, pataki és vécéi cigányok voltak a tettesek.- El nem tudja képzelni, mennyi munka van a ribizlivel - veszi át a szót a hölgy. - Kapálni, gondozni kell a bokrokat, csak úgy hálálja meg a gondoskodást. Most tönkre tettek mindent. De erről kérdezze a gazdát, a Garamszegit.- Alaposan letarolták a ribiz- limet - közli haláli nyugalommal Garamszegi Károly. - Nem sokat hagytak a tolvajok. Én nem láttam, kik voltak a tettesek, de sejtem, kik lehettek. Éjjel látogatták meg a ribizlist. Hogy, hogy láttak? Hát segített nekik a holdvilág. Már tavaly is lopták a ribizlimet, de ennyit még soha nem vittek el. Úgy néz ki, hiábavaló volt az eddigi munka. A károm százezer forint lehet. Sokan jártak így. A legnagyobb kár Sógor Lászlót érte. Őt nem sikerült utolérnünk. Sógor úr feljelentést tett a rendőrségen. Mint a Rétsági Rendőrkapitányságon megtudtuk: a nyomozás folyamatban van. A tettesek egyelőre ismeretlenek. Ádám Tamás Szerencsét hoztak a telefonok (Folytatás az 1. oldalról) Philips videomagnónak a berkenyéi Szalay Dezső (Ifjúság út 16.), míg az üzenetrögzítős telefonnak az érsekvadkerti ön- kormányzat örülhet. Visszakapja a belépési díjat: Bodó István (Drégelypalánk, Móricz u. 38.), Csulik Ferencné (Nőtincs, Béke út 4.), Szunyogh Sán- dorné (Érsekvadkert, Vöröshadsereg u. 27.), Kiss István (Nézsa, Park u. 8.), Csatai Ernő (Drégelypalánk, Rákóczi u. 51:), Hesz István (Nógrád, József A. u. 35.), Szepesi Lajosné (Drégelypalánk, Rákóczi u. 74.), Szalai Gáborné (Balassagyarmat, Madách liget 12.), Macska Andrásáé (Érsekvadkert, Fürst u. 94.), Gregus tjor- bert (Ipolyvece, Szabadság telep 20.), Honti Attila (Balassagyarmat, Arany J. u. 8.). A legelső igénylő, a gyarmati Molnár Péter 120 egységes telefonkártyát kapott. RÉTSÁG 3-oldal Hírek Irodát avatnak Salgótarján - Irodát avat a megyeszékhelyen a Középmagyarországi Regionális Fejlesztési Kft. Az ünnepélyes megnyitó július 5-én, pénteken, 10 órakor lesz az Alkotmány út 9. szám alatt. Nyári tárlat Balassagyarmat - Képző- művészeti alkotások július 5-től augusztus 31-ig tartó bemutatóját tekinthetik meg a helybeliek a Horváth Endre Galériában. A Nyári tárlat elnevezésű programot a Mikszáth Kálmán Művelődési központ rendezi, a megnyitó - Kökény Zsuzsanna közreműködésével - 5-én, 17 órakor lesz. Csereüdülés Bárna - A kiskörei általános iskolával idén vette fel a kapcsolatot a falu iskolája abban a reményben, hogy többéves együttműködést alapozhatnak meg. Ennek jegyében ezen a héten először nyaralnak Kiskörén a bámaiak, s negyven kiskörei diák és hat pedagógus pedig Bámán tölt hét napot. A csoportok vasárnap indulnak haza. Közhasznú munkások Mátraszele - Az önkormányzatnak a munkaügyi központ salgótarjáni kirendeltségével kötött szerződése alapján július 1-től szeptember végéig tizenhat jövedelempótlóst foglalkoztatnak közhasznú munkásként. A segédmunkásokból álló csapat településtisztasági és rendezési feladatokat végez majd, személyenként havi bruttó 15 ezer forintért. Üzemavatás Pásztó - Pénteken délelőtt, 11 órakor a Pásztói Szgjr- szám- és Gépgyártó Kft. volt forgácsoló üzemében gyár- avatót tart a Topline ’95 nevet viselő, száz százalékban német tulajdonban lévő, képkereteket gyártó kft. Fogad a képviselő Salgótarján - Boldvai László országgyűlési képviselő (MSZP) soron következő fogadónapját holnap, június 5-én tartja a városházán. Az első emeleti 109-es szobában 13-tól 15 óráig várja az állampolgárokat. Gazdasarok a Hírlapban Lepke a legfőbb kártevő Viszonylag új, de igen veszélyes kártevő hazánkban a gyapottok-bagolylepke. Az elmúlt évek aszályos időjárása kedvezett a vándorlásnak, ugyanis ez a károsító a déli-délkeleti vidékeken volt ismert. Hazánkban 1993-ban még csak szórványosan fordult elő, 1994 nyarán viszont már országosan észlelték, sőt helyenként tömegesen is előfordult. Tavaly a lepke első nemzedékének rajzása már június végére befejeződött, a második nemzedék lárvái is súlyos károkat okoztak. A hernyók tápnövényeinek köre is fokozatosan bővült, komoly károk keletkeztek csemegekukoricában, kukoricában, napraforgóban, borsóban, babban, paradicsomban, paprikában, főzőtökben és a dísznövényültetvényekben. A lepkék petéiket a virágok, terméskezdemények közelében rakják le, a kikelő lárvák a bimbókba, virágokba és a fejlődő termésekbe furakodnak be. A termésbe furakodott hernyó már rejtett helyen van, a vegyszeres védekezés ellene hatástalan. A gyapottok-bagolylepke karantén kártevő, ezért az ellene való védekezés elengedhetetlen. Az eredményes munka alapja a korai észlelés, ezért az imágó rajzását szexcsapdákkal figyeljük, a növényállományt a bimbózástól kezdve heti kétszeri alkalommal alaposan vizsgáljuk át. Élénk érdeklődés kísérte a salgótarjáni ifjúsági nyári egyetem első napi előadásait Nemcsak a szakma felelős az egészségért- Kettős arcú a civilizáció: egyrészt megteremti a lehetőségét, hogy az emberiség egyre magasabb színvonalon éljen, másrészt elkényelmesít, leszoktat a fizikai erőfeszítésről - mondta dr. Frenkl Róbert professzor, Egészség és testkultúra a mai Magyarországon című, nagy tetszéssel kísért előadásában a tegnap megnyitott salgótarjáni ifjúsági nyári egyetemen. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nevében - mint elnökségi tag - ugyancsak ő mondott köszöntőt. Kiemelte a téma - A magyarság, a magyar ifjúság helyzete, kockázatai, esélyei az 1100 éves Magyarországon, a Kárpát-medencében- időszerűségét, jelentőségét. Szólt arról, hogy az egészségügy mindössze húsz százalékban felelős a rossz halálozási arányszámokért, a testi és lelki bajokért. Ezek jó része az életmódban gyökerezik, az viszont az életszínvonaltól és a kulturáltságtól függ, tehát megfogalmazható mind a társdalom, mind az egyén szerepe a fizikai és mentális viszonyok alakulásában, alakításában. Puszta Béla. Salgótarján polgármestere nagyra értékelte, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1975 óta rendszeresen megrendezi e nyári egyetemet és ezzel nemcsak fórumot teremt egy-egy aktuális témakör szakszerű megvitatására, hanem lehetőséget ad a város, a megye értékeinek megismertetésére is. Piróth Eszter, a TIT Országos Iroda ügyvezető igazgatója a százötvenöt éves értelmiségi szervezet nevében köszöntötte a nyári egyetem résztvevőit, akiknek zöme - mintegy hatvan fő - a környező országok magyarlakta településeiről érkezett. E gondolatot hangsúlyozta Erdős István, a TIT megyei egyesületének ügyvezető igazgatója is, hozzátéve, hogy a nyolcnapos tanácskozás szellemiségét a gyógyító orvosi munka elismerésének szándéka hatja át. Dr. Tringer László, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanára, pszichiáter a szó gyógyító erejével, az empátia szerepével foglalkozott. Szemléletes példákkal, meggyőzően bizonyította, hogy az emberi kapcsolatokat mennyiben árnyékolja be a meg nem értés, önmagunk és a másik ember alapos ismeretének hiánya. Dr. Bordás Sándor pszichológus Dunaszerdahelyről érkezett és az etnikai konfliktusok - szlovák és magyar valamint cigány és nem cigány viszonylatban - konkrét vizsgálati tapasztalatait ismertette. A nyári egyetem hallgatói délután szekciók keretében vitatták meg a plenáris ülésen elhangzottakat, majd fakultatív sportprogramokon, illetve hollókői kiránduláson vettek részt. - dyb-
