Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-23 / 171. szám
1996. július 23., kedd Mozaik 7. oldal Vadászati kiállítástól teniszversenyig, komolyzenei koncerttől püspöki szentmiséig - Maratoni rendezvény Nyugat-Nógrádban Nyári fesztivál a balassagyarmati Vármegyeházán Programok Július 24, szerda: 9.00 Túra a tanösvényen 10.00 Kisiskolások vetélkedője 14.00 Vadászati kiállítás megnyitója 15.00 Olimpiai összefoglaló 16.00 Magyar filmhét 17.00 Pályázati eredmény- hirdetés 18.00 Utcazene 19.00 PÉNTEK ESTI LÁZ KONCERT 20.00 Gór Nagy Mária Színitanodája Grease és Hair musical' ékből részletek Július 25, csütörtök: 10.00 Gyarmat barátainak találkozója • 11.00 Vásár-megnyitó 15.00 Gazdasági Fórum 16.00 Magyar filmhét 17.00 Balassagyarmati „Ki mit tud” gála 19.00 Olimpiai összefoglaló 20.00 Carl Orf: Carmina Burana, valamint Bartók Béla: Magyar képek című műve; Július 26, péntek: 9.00 Vásári Szimpózium 9.00 Burgonyatermesztési tanácskozás a vármegye háza dísztermében 11.30 Cigányzene 14.00 Teniszverseny a teniszpályákon 16.00 Úszóverseny és vízivetélkedő a strandon 16.00 Magyar filmhét 16.00 Nagykürtös-BalassaJúlius 26-ig a Westel Rádiótelefon Kft. 35.000 Ft kedvezménnyel kínálja az elegáns, kis méretű Nokia 350-es és a nagy teljesítményű Nokia 720-as mobiltelefont! Az akciós készülékeket is megvásárolhatja 30%-os előleggel, 12 havi kamatmentes részletre, azaz a Nokia 350-est már 18.000 Ft-ért, a Nokia 720-ast pedig már 12.000 Ft-prt viheti! Ne feledje, a 0660-as telefonok az ország egész területén használhatók! Az árak 30%-os előlegfizetésre vonatkoznak, a 25.000 Ft-os rendszerbelépési díjat és az áfát nem tartalmazzák. Siessen, mert a készletek végesek! GARANCIA További információért hívja a 265-8888-as, a 06 60 450-450-es vagy a vezetékes telefonról ingyen hívható 06 80 450-450-es telefonszámot. Sir http://www.westel.hu WESTEL IRODA: MISKOLC, 3525 KOSSUTH L. U. 2., TEL.: (06 46) 411-550, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 351-000 WESTEL FORGALMAZÓ: JÁSZBERÉNY, APEX KFT, 5100 TÁNCSICS M. U. 7„ TEL.: (06 57) 312-129, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-719 • SALGÓTARJÁN, APEX KFT., 3100 KLAPKA ÚT 3., TEL: (06 32) 312-832, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 337-247 gyarmat Staféta 16.30 Body Building Show 17.30 Csábi-Kamarás-Végh trió koncertje 18.30 Balassagyarmati Rézfúvós Kvintett 20.30 HOBO és a Pávatoll (Jim Morrison, Doors műsora) 22.00 Rock Táncház Július 27, szombat: 9.00 Triatlonverseny 10.00 Anna-napi búcsú Püspöki istentisztelet, ke- resztszentelés, színielőa- dás Szent Annáról, Nógrádi falvak Szent Anna-énekei 10.30 Vásári dalok, játékok 11.30 Jó ebédhez szól a nóta 16.00 Magyar Filmhét 17.00 Kemény Henrik bábszínháza „Vitéz László kalandjai” 18.00 Vásári bohócolás 19.00 Operettrészletek 20.00 Utcabál a Smile együttessel 22.00 Tűzijáték, XXL Disco Július 28, vasárnap: 9.00 Triatlonverseny 10.00 Fabula Bábszínház 11.00 Staféta együttes „Esőzsák” mesedalok 12.00 Jó ebédhez szól a nóta 14.00 Foot-tenisz-bemutató a strandon 15.30 Hadművészeti bemutató 16.00 Magyar Filmhét 16.00 Vásárzárás 16.30 Rajzfilmslágerek 17.30 Utcazene: fellép a Pódium duó Bárki felhúzhatja magát mérgelődés nélkül, akár az is, aki szédülés Panorámás személyi lift Figyelemmel kísérve az olimpia híreit, úgy láttam, hogy magyar csúcsról még mindig nem tudunk beszámolni. Annál inkább viszont egy csúcsszerkezetről, amelyet tegnap Salgótarjánban az Alkotmány úton, az egyik ház festésénél alkalmazva csodálhattak meg az arra járók. zsebben, de egy puttonyban - mondjuk egy Trabantban - mindenképp. A nézelődők közül többen is megjegyezték, hogy némi áttétellel („társadalmi csigasoAz elmés alkotás a Nógrád megyei Szöllös Géza találmánya, aki ezúttal nem az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal vette fel a küzdelmet (lásd: remetelak-sztori a Karancs hegyen), hanem a méterekkel. A magasba törő találmány tulajdonképpen egy személyi liftnek felel meg, melynek segítségével bárki könnyedén a falra mászhat. A természet által legkiválóbb tapadókorongokkal ellátott legyek is sírva fakadhatnak, amikor elsuhan mellettük a lenge szerkentyű. Szöllős találmányát a magas épületek homlokzatán végzendő építő-, szak- és szerelőipari munkáknál lehet a legjobban hasznosítani. A „kültéri liftet” először biztonságosan rögzítik a tetőszerkezethez, majd az ülőkén elhelyezkedik a szakember, aki kötélzet segítségével, kézi erővel hozza mozgásba a felvonót. A felvonó felfelé haladása a csigakerekeken elhelyezett, a vezető előtt lógó kötélzet mozgatásával valósítható meg. Erőlködni nem kell, hiszen a kötél minimális erővel történő meghúzásakor máris fölfelé emelkedhet a munkát végző. A megállást a zuhanásgátló szerkezet biztosítja. Lefelé induláskor először ezt kell feloldani a lábhoz szerelt kengyellel, majd folyamatosan, lábbal irányítható a süllyedés mértéke. A zuhanásgátló (tehát „nem szédül meg”, mint a legyek) szerkezet lényegesen olcsóbb, Kis túlzással zsebben is elfér a szerkezet s ugyanakkor célszerűbben alkalmazható, mint az állványerdő, továbbá csak néhány kilogramm. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a zsebben is elfér. No, jó, ha nem is a rokkal”?) az életszínvonalhoz is jó volna valamilyen zuhanásgátlót kitalálni. Abba a „hinta-palintába” még a szé- dülősök is beülnének szívesen. Marilyn Monroe titokzatos élete és halála „Természetes frissesség és szépség árad belőle” (1.) Egy igazi hollywoodi sztár a legintimebb pillanatokban sincs egyedül. Hadseregnyi ember veszi körül és ha nem elég erős, az őrületbe kergeti. Ahogyan ez „Amerika nagy szőke hajas babájával” is történt. Csillogását és kudarcait megismerhetjük Donald Spoto könyvéből, amely a Magyar Könyvklub egyik legújabb kiadványa. A filmgyárat, amely igényt tartott a Marilyn Monroe nevű reményteljes újonc szakmai szolgálataira, eredetileg egy Wilhelm Fried nevű magyar származású bevándorló alapította, aki a századfordulón egy brooklyni egypennys szórakozóhely tulajdonosa volt. Az első világháború végén nevét William Foxra változtatta, s röviddel ezután filmvállalatot alapított, majd nyugatra tette át működésének székhelyét, Hollywoodban kölcsönzött és mutatott be filmeket. A filmcsillagok közül neki dolgozott, többek között, Theda Bara, a titokzatos femme fatale prototípusa; Annette Kellerman, az úszóbajnoknő; a cowboy Tom Mix; a bájos, sebezhető Janet Gaynor, aki a legjobb színésznőként elnyerte a legelső Akadémiai Díjat, s végül az 1930- as évek elején a koraérett csöppség, Shirley Temple. Ám 1935-re a nagy gazdasági válság és egy súlyos baleset következtében lehanyatlott Fox szerencsecsillaga. Csődbe ment, és a Fox Film Corporation egyesült a Twentieth Century Picturesszel, amelyet évekkel korábban a nagytőkés Joseph M. Schenck és Darryl F. Zanuck, a Warner Bros egykori gyártásvezetője alapított. Marilyn Monroe-t a filmgyár akkor szerződtette, amikor a közelmúlt nagy sikerfilmjei (Laura, Ház a 92. utcában, Egy fa nő Brooklynban, A mennyország kulcsai, Bízzad az égre) nyomán több mint huszonkétmil- lió dollár folyt be a kasszába. Áz év azonban úgy zárult, hogy egyetlen szerepet sem kapott, még csak egy parányi kis szerepet sem valamelyik tömegjelenetben. Jóllehet nem kellett volna naponta jelentkeznie a filmgyárban, mégis mindennap megjelent a műteremben. „Elszántan igyekezett magába szívni mindent, ami csak lehetséges”, állítja Snyder,aki az egész filmiparban (később a televízióban is) híres sminkmester volt, s hamarosan az ifjú színésztanonc tanítója és tanácsadója lett. Marilyn megbízott benne, s hálás volt neki, amiért türelmesen megismertette a filmkozmetika titkaival. „Rögtön láttam, hogy rettenetesen bizonytalan, s hogy dacára model lmúlt- jának, úgy véli, nem elég csinos. Sokat kellett győzködnöm, amíg fölismerte, milyen természetes frissesség és szépség árad belőle, s milyen jól fel lehetne használni őt filmeken.” Snyder és Marilyn Monroe között tizenhat éven át, Marilyn karrierjének első napjától élete végéig tartott ez a szerelmi kapcsolat által nem komplikált, mély és megingathatatlan barátság. 1946 végén és 1947 elején mások is észrevették a Foxnál, mennyire vágyik rá Marilyn, hogy dolgozhasson, mennyire szeretné, ha bevonnák a filmgyár életébe, Marilyn számára ugyanis egy szerepmegbízás azt jelentett volna, hogy befogadják abba a körbe, amelyből, úgy érezte, ki van re- kesztve. John Campbell, a filmgyár egyik újságírója, emlékezik, hogy naponta megjelent a sajtóirodában testhez álló pulóverben, s kérdezősködött, melyek a használatos reklámeljárások. Campbell helyes lánynak tartotta, nem akart udvariatlan lenni, de mivel az igazgatóságtól nem kapott utasítást a reklámozásra, kissé terhesnek érezte buzgó érdeklődését. (Folytatjuk)
